Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-06 / 262. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. NOVEMBER 6. Moszkvában befejeződött a nemzetközi tanácskozás Kommentár Tűz a halászokra A dolog igen rosszkor jött Ronald Reagannak és csapa­tának. Pont akkor, amikor néhány buzgó 'kongresszusi ember kezdeményezésére az amerikai törvényhozásiban azt latolgatják, hogy nem kéne-e alaposabban a kör­mére nézni a kormánynak. Azaz: sokan tartják úgy Wa­shingtonban, hogy meg 'kel­lene akadályozni a felelőtlen külföldi katonai akciókat. Mert az amerikai politika jónéhány résztvevőjét ag­gasztja a lehetőség, hogy az Egyesült Államok belesod­ródhat egy kiszámíthatatlan végű 'katonai konfliktusba. Sokak véleménye: kevesebb hadihajó is elegendő lenne a Perzsa-Arab-öbölben ahhoz, hogy baj nélkül folytatódhas­son a kereskedelmi hajózás. Reaganék azt bizonygatják az iráni olajfúrótomyok emlé­kezetes megtámadása óta, hogy az amerikai flotta nyu­godtan, és nagyon visszafo­gottan őrködik az öiböl vize­in, csak akkor üt oda, ha tá­madják, s nem fog 'belesod­ródni komoly konfliktusba, ha úgymond „Teherán dur­ván nem provokálja”. Erre most egy pár ameri­kai hadihajó belelő egy ha- lászbárlkába! Állítólag iráni naszádoknak nézték a három haj ócskát, amelyek túl kö­zel kerültek az amerikai flot­ta néhány egységéhez.. Per­sze az Arab Emirátusokból való halászoknak nem for­dult meg a fejűikben, hogy a jeniki tengerészek őket rava­szul cserkésző, támadó szán­dékú iráni gárdistáknak fog­ják nézni. ök nyugodtan mentek az útjukon, amikor jöttek a lövésék. Szerencsés­nek mondhatják magukat a túlélők, hiszen kész csoda, hogy „csak” egy ember esett áldozatul (egy indiai nemze­tiségű férfit sebeztek halál­ra az amerikai lövedékek). Szóval ez igen kínos ügy. Azokat igazolja, akik szerint egy ilyen méretű flottafelvo­nulás, az adott feszült körül­mények között különösen ve­szélyesek. Hiszen ki garan­tálhatja ezek után, hogy az amerikai haditengerészet egyszercsak nem lő rá valódi iráni hadihajóra, mert azt támadó szándékúnak véli ? Csapás, visszavágás, ra­kétatámadás, — 'bombázás, és máris kész az újalbb há­ború. Éppen ennek a veszé­lyét idézi fel újra és újra a másik világhatalom, amely ugyancsak aggódik, hogy az Egyesült Államok esetleg a közvetlen közelében .bonyoló­dik bele egy katonai kon­fliktusba. Washingtoniban két napja folyvást szabadkozik a kor­mány a halászhajó-incidens miatt: Amely önmagában vé­ve jelentéktelen epizód len­ne, csakhogy a körülmények kínos világpolitikai ügyet csináltak belőle. Avar Károly Euroraktták Belgium nem várja meg a ratifikálást Ha az amerikai szenátus nem ratifikálná a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták visszavonásáról kötendő egyezményt, ez bi­zalmi válságot teremtene a nyugat-európai szövetsége­sek és az Egyesült Államok között — jelentette ki Fran- cois-iXavier de Donnea bel­ga hadügyminiszter. A belga hadügyminiszter megismételte Wilfried Mar­tens miniszterelnök koráb­ban tett bejelentését: Bel­gium nem várja meg az egyezmény parlamenti rati­fikálását, hanem annak alá­írását elegendőnek tekinti ahhoz, hogy ne fogadjon be több amerikai robotrepülő­gépet. (Folytatás az 1. oldalról) tóttá, hogy a mostani talál­kozó azt a szovjet álláspon­tot erősíti meg. miszerint a jövő csak a törekvések szé~ les körű összehangolása, az olykor ellentétes nézeteket hirdető ideológiai áramlatok, társadalmi mozgalmak egye­sítése révén biztosítható. A kubai vezető hangoztat­ta. hogv feltétlenül meg kell határozni, milyen legyen a világ két egymással szem­benálló rendszer létezése idején — milyen legyen az a világ, amelyet az egyen­lőtlen fejlődés és a tűrhe­tetlen elmaradottság jelle­mez. amelyben gyalázatos háború folyik olyan szuve­rén államok ellen, mint pél­dául Nicaragua. Angola, Mo- zambik. amelyben létezik az apartheid rendszere, amely­ben végbemegy a palesztin nép tragédiája és több mint száz ország szenvedi az új­gyarmatosítást, milliárdnyi ember nyomorog és éhezik, de amelyben e tragédiák el­lenére a tudomány és a technika új. szebb kilátáso­kat ígér. ha megteremtjük a békét és ai leszerelést. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége egyaránt érdekelt a két párt, a két ország és a két nép közötti egyenjogú és kölcsö­nösen előnyös ‘kapcsolatok, az együttműködés 'követke­zetes elmélyítésében, vala­mint gazdagításában. Ezt erősítette meg Mihail Gor­bacsov és Bosko Krunics, a JKSZ KB Elnöksége elnöke csütörtöki moszkvai találko­zóján. Az eszmecserén mindkét részről hangsúlyozták an­nak fontosságát, hogy — a két ország érdekeinek teljes tiszteletben tartásával és po­litikájuk sajátosságainak fi­gyelembe vételével — széle­síteni kell a Szovjetunió és A gzovjetunióbeli átala­kulás hatására a Szovjet­unióval fenntartott kapcso­latokban, a vele folytatott tárgyalásokon a Nyugatnak is át kell alakulnia — jelen­tette ki Georgij Arbatov akadémikus. A világszerte ismert Amerika-szakértő csütörtökön — Valentyin Falinnal, a Novosztyi sajtó- ügynökség elnökével és Jev- genyij Primakov akadémi­kussal közösen tartott — sajtóértekezleten fejtette ki, hogy a szovjet külpolitiká­ban is érzékelhető változá­sok szétrombolják a koráb­bi sztereotípiákat a Szovjet­unióról. Arra a kérdésre, hogy jelent-e a Nyugatra veszélyt, ha a peresztrojka nyomán megnő a Szovjet­unió nemzetközi tekintélye, ereje. Arbatov a következő- kéopen válaszolt: Igen, van­nak olyan körök, amelyek­nek az érdekeit ez a fajta szovjet megerősödés sérti. Ezek a körök azok, amelyek a politikában a fegyverek­re, a katonai erő alkalmazá­sára énítik terveiket. Az új gondolkodásmód lé­nyege a valós folyamatok reális elemzése, de ez a gondolkodás a világ úi er­kölcsi, kulturális, pszicho­lógiai megközelítését is fel­tételezi — mondta Valen­tyin Falin. Felmerült, hogy Shultz amerikai külügvminiszter legutóbbi moszkvai tárgya­lásai után megváltozott-e a szovjet álláspont, s ez tet- te-e lehetővé a csúcstalálko­zóban való megállaDodást. Arbatov akadémikus han­goztatta, hogy változás nem történt a szovjet álláspont­Minden haladó párt és mozgalom — függetlenül ideológiai irányultságától — csak akkor teljesítheti fel­adatait, ha következetesen harcol a világ és a társadal­mi-gazdasági kapcsolatok olyan átalakításáért, amely mindenki számára emberhez méltó életet biztosít — je­lentette ki a moszkvai párt­tanácskozáson csütörtökön Bosko Krunics, a JKSZ KB Elnökségének elnöke. A jugoszláv pártvezető sze­rint olyan időszakot élünk, amikor valóban hihetővé vált a béke megőrzésének le­hetősége. Hozzátette, hogy a küszöbön álló szovjet—ame­rikai rakétamegállapodás reménykeltő a tömegpusztí­tó atomfegyverek teljes fel­számolása szempontjából is. • * • A jelenlegi nemzetközi helyzetre — amint azt két­napos véleménycserénk meg­erősítette — legalábbis két különösen fontos momentum jellemző — hangsúlyozta Mi­hail Gorbacsov a nemzetközi tanácskozáson mondott zár­szavában. J ugoszlávia együttműködését a nemzetközi színtéren. A kölcsönös megértés szel­lemében megtartott szívé­lyes légkörű találkozón Mi­hail Gorbacsov kifejezte a szovjet emberek Jugoszlávia iránti baráti érzelmeit. Mihail Gorbacsov csütör­tökön a Kremlben találko­zott Jasszer Arafattal, a PFSZ VB elnökével. A rö­vid megbeszélésen az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió állhata­tosan törekszik a közel-ke­leti 'béke megteremtésére, olyan igazságos rendezésre, amely megfelel valamennyi érintett fél, így a Palesztinái nép érdekeinek. Jasszer Ara­fat 'köszönetét mondott az ban, de sok kérdést sike­rült tárgyalások útján tisz­tázni. Falin ehhez hozzátet­te, hogy kölcsönös erőfeszí­tések eredményeként közele­dett egymáshoz a két fél álláspontja. Egy amerikai újságíró — kissé célzatosan ironizáló hangsúlyú — kérdése arra vonatkozott, módosult-e Ar­batov szerint az amerikai katonai-ipari komplexum magatartása. Arbatov vála­sza világossá tette, hogy a kifejezés amerikai eredetű, ráadásul éppen egy republi­kánus elnök, Eisenhower használta először. Ami az érdemi választ illeti, az akadémikus rámutatott, hogy e komplexum emberei ma is ott vannak a különféle hatalmi posztokon, a kor­mányban is. Az Egyesült Ál­lamok politikáját ellentmon­dásos tényezők határozzák meg, de a változás így is nyomon követhető. Emlékez­tetett rá, hogy hivatalba lé­pésekor Reagan elnök a fegyverzetkorlátozásnak még a gondolatát is elutasí­totta. Ma pedig a rakéta- megállaoodás révén próbál­ja megragadni az egyetlen lehetőséget, hogy bevonul­hasson a történelembe. Amerikában is felismerik, hogy vannak olyan közös veszélyek, amelyek ellen csak együtt lehet fellépni. Visszatérve a katonai-ioa- ri komplexumra, Falin a né­hai Roosevelt elnökit idéz­te, aki szerint sem az ame­rikai, sem a viláP°azdaság nem lehet tartósan egészsé­ges a fegyverkezési hajszá­val együtt. Egy amerikai új­ságíró feltette a kérdést, he­Először is: egyetértünk ab- 'ban, hogy a világ ma a problémák olyan mennyisé­gével néz szembe, mint (ko­rábban soha. Ez egy új rea­litás. Másodszor: tanúi vagyunk annak, hogy a világban nö­vekszik a béke jövője, a ci­vilizáció sorsa iránt érzett aggodalom, az aggodalom az emberek millióit érintő prob­lémák kiéleződése miatt. Ez az aggodalom világszerte mozgásba hozta a dolgozók tömegeit. Nyilvánvalóan helyes az a politikailag fontos megálla­pítás, hogy a történelem homlokterébe a néptömegek kerültek. Hangsúlyozni szeretném, hogy korunk jellege és az események menete hatalmas felelősséget rótt ránk, a bé­ke és az emberiség sorsával kapcsolatiban. Éppen ez a körülmény — nekem leg­alábbis úgy tűnik — az ob­jektív feltétele annak, hogy létrejött ez a mi egyedülálló találkozónk, amely önmagá­ban is arról tanúskodik, hogy új időszakiba léptünk. SZKP-nak, a Szovjetuniónak a palesztinok törvényes nem­zeti jogainak következetes támogatásáért. Mihail Sorbacsov csütör­tökön megbeszélést folyta­tott Louis le Pensec-kel, a Francia Szocialista Párt Or­szágos Titkárságának tagjá­val. A találkozón a francia politikus pártjának 'baráti üdvözletét tolmácsolta az SZKP KB főtitkárának, és sok síikért kívánt az átala­kítás megvalósításához. A szovjet vezető elégedettségé­nek adott hangot azzal kap­csolatban, hogy a francia szocialisták is képviseltetik magúikat a jubileumi ünnep­ségeken. és a két párt közöt­ti megértés és párbeszéd el­mélyítéséért szállt síkra. lyénvaló-e a Szovjetunióval összefüggésben is katonai- ipari komplexumról beszél­ni, hiszen ez az ország is milliókat fordít közvetlenül és közvetve katonai célokra. Arbatov akadémikus a XI. világháború utáni amerikai atommonopólium kényszerí­tő hatásával magyarázta a szovjet hadiipar nagy ará­nyú kiépítését. Mindazonál­tal a szovjet katonai-ipari intézményrendszer nem hor­dozza magán a katonai-ipa­ri komplexum minőségje­gyeit. A szovjet békegazda­ság” fel tudná szippantani a katonai ipari termelés megszüntetése nyomán fel­szabaduló munkaerőt, ter­melési kapacitást, nem fél­nek a munkanélküliségtől vagy túltermelési feszültsé­gektől. Egy korábbi sajtóértekez­leten már szóba jött, s csü­törtökön ismét előbukkant a történelem egves kérdései újragondolásának szüksé­gessége. Felmerült, hogy az új gondolkodásmód jegyé­ben nem kellene-e felülvizs­gálni az 1968-as csehszlová­kiai eseményeket, a Szov­jetunió és szövetségeseinek katonai • felléoését. Erre vá­laszul a sajtóértekezleten el­hangzott, hogy az ünnepi beszámoló, amelyet Mihail Gorbacsov terjesztett elő, ösztönzi a történészeket a közelmúlt eseményeinek új­bóli vizsgálatára is. Valen­tyin Falin a csaknem két évtizedes csehszlovákiai ese­ményekről most annyit mon­dott. hogy a döntés nehéz időkben hozott nehéz dön­tés volt. Mihail Gorbacsov megbeszélései Hz új gondolkodásmód lényege a folyamatok reális elemzése Sajtóértekezlet a szovjet külpolitikáról flz utód Frank Carlucci Weinberger lemondott Reagan elnök csütörtökön személyesen jelentette be Caspar Weinberger hadügy­miniszter lemondását. Az elnök egyúttal közölte: ed­digi nemzetbiztonsági ta­nácsadóját, Frank Carluccit jelöli a hadügyminiszteri tisztre. A jelölés a törvény- hozás elé kerül. Carlucci utóda eddigi he­lyettese, Colin Powell tá­bornok lesz. Sem Reagan, sem Wein­berger nem szólt arról, hogy mivel indokolta lemondását a miniszter. Korábban azt hangoztatták, hogy Weinber­ger „családi okok”: feleségé­nek súlyosbodó betegsége miatt kíván távozni tiszté­ből. Az amerikai sajtó egy­öntetű véleménye azonban az. hogy Reagan eddigi leg­hűségesebb munkatársa politikai okokból vált meg munkájától, mert egyrészt ellenzi az újabb leszerelési megállapodásokat, másrészt elégedetlen azzal, hogy a törvényhozás jelentősen korlátozta a fegyverkezési programokat. Weinberger állítólag már három héttel ezelőtt kérte felmentését. Ezt azért ha­lasztották el, hogy ne le­gyen erősen politikai színe­zete ennek a döntésnek. A szovjet—amerikai tárgya­lások kulcsfontosságú idő­pontjában ugyanis távozása egyértelműen politikai de­monstráció lett volna. London A tőzsdeválság visszhangja A brit kormány emberem­lékezet óta nem ütött meg olyan hangot legfőbb szövet­ségesével szemben, mint amilyen tónusban Nigel Lawson pénzügyminiszter leckéztette meg szerdán este az Egyesült Államokat az ér­tékvilágpiaci válság kirob­bantása, illetve politikai akaraterejének hiánya miatt. A londoni City vezető üz­letembereinek hagyományos, ám ezúttal roppant fagyos hangulatú évi 'bankettjén mondott beszédében a brit pénzügyminiszter egyértel­műen a Reagan-kormány mértéktelen költekezését és — még inkább — döntésikép»- telenségét okolta a pénzpia­cokon kialakult kritikus helyzetért. Lawson ismételten két­ségbe vonta az amerikai kor­mány politikai akaraterejét költségvetési hiányának ra­dikális csökkentésére és az égetően sürgős egyéb rend­szabályok meghozatalára. Szerinte a Reagan-kormány ­nak most már a tervezett 23 milliárd dollárral jóval na­gyobb mértékben kell lefa­ragnia állami kiadásait, a szülkségrendszabályok cso­magjába p>edig adóemelést is bele kellene foglalnia. Úgy tűnik, hogy a londo­ni értéktőzsdét sem a pénz­ügyminiszter keményhangú beszéde, sem a szerdai árfo­lyamzuhanás hatására beje­lentett fél százalékos bank- kamatláb-csökkentés nem nyugtatta meg teljesen: csü­törtökön déliben 10—20 px>nt között ingadozott a részvé­nyek árfolyamvesztesége. * * * Csütörtökön Londonban bejelentették, hogy a That- cher-fconmány előző este sze­mélyes üzenetben sürgette Reagan elnököt a szükség- rendszabályok meghozatalá­ra. Ügy tudják, hogy That­cher asszony üzenete „a ke­ménységet szövetségi támo­gatással és gyöngédséggel pá­rosítja”. A Bonnban tárgyaló Franz Vranitzky osztrák kancellár csü­törtökön megbeszélést folytatott Hans Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel (Telefotó; AP — MTI — KS) BUDAPEST Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke csütörtökön az Országházban fogadta az Assisi Nemzetközi Központ a népiek közötti békéért el­nevezésű olasz békemozga­lom küldöttségét. A delegá­ció átnyújtotta a parlament elnökének a szervezet béke­üzenetét, amelyet ugyan­ezen a napon adnak át vala­mennyi európai ország ma­gas szintű vezetőinek. A felhívással, „Európa-terv — 1987” elnevezéssel indított akciójukkal azt kívánják el­érni, hogy az állami vezetők és a közvélemény figyelmét ráirányítsák a béke, a lesze­relés kérdéseire. BELGRAD Jugoszlávia-szerte ün­nepségek kezdődtek a nagy októberi szocialista forra­dalom 70. évfordulója alkal­mából. A JKSZ Központi Bizottsága és a népfront (Ju­goszláv Dolgozó Nép Szocia­lista Szövetsége) Országos Választmánya Belgrádban együttes díszülést tartott, amelyen Stipe Suvar, a KB-Elnökség tagja méltatta a világtörténelmi eseményt. BERLIN Berlinben csütörtökön be­fejeződött a kétnapos nem­zetközi hungarológiai ta­nácskozás, amelyet Gragger Róbert, az egyik kimagasló tudományalapító születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából rendeztek. BUENOS AIRES Argentina életét szerdán egész napos általános sztrájk bénította meg. A peronista ellenzék irányítása alatt ál­ló szakszervezeti mozgalom az Alfonsin-kormány gazda­ságpolitikája ellen szólított fel munkabeszüntetésre. Tonelli munkaügyi mi­niszter „hangsúlyozottan po­litikai jellegűnek” minősí­tette az eseményt. Kívána­tosnak mondotta ugyanak­kor, hogy szociális megálla­podást írjanak alá a mun­káltatók és a szakszerveze­tek között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom