Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-05 / 261. szám
1987. NOVEMBER 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A drámaíró M. Satrov az életét tette fel arra. hogy az októberi forradalom, a lenini korszak valóságos, történelmileg hiteles képét drámai konfliktusok formájában (hisz ilyenek bőségesen adódtak a szovjet rendszer ifjúkorában) tárja a nézők, olvasók elé. Ez az elkötelezettség korántsem volt mindig köny- nyű, hisz irodalmi munkássága az úgynevezett ..pangás” időszakában bontakozott ki. amikor e konfliktusok hőseinek nevét sem lehetett kimondani és — legjobb esetben, ha nem rágalmazták őket — zömük eltűnt a Lenint körülvevő ..és mások” névtelen, amorf tömegében. A szerző friss, újszerű történelemszemlélete a jószemű magyar nézőknek is feltűnhetett, hisz műveinek némelyike magyarul is hozzáférhetővé vált. sőt egyik-másik darabját nálunk is bemutatták. Satrov ma divatos író. s egyúttal — bizonyára nem alap nélkül — politikai tényezőnek is tekintik. Amikor az Írószövetség pere- gyelkinói alkotóházában találkoztunk vele. épp egy amerikai forgatócsoportot váltottunk. Ám mindez mit sem változtatott elkötelezettségén, amelyet — megtudtuk — személyes okok is motiválnak, hisz az író szülei. régi bolsevikok. szintén a sztálini repressziók áldozataivá váltak. Satrov drámaírói munkásságának központi alakja Lenin. Természetes, hogy az ő figurájának értelmezésével kezdődött a bezsélgetés. Az író nagyon határozottan fellépett Lenin emberfeletti, istenítő bemutatása ellen, amelynek elemei ma is elevenek. Hangsúlyozta: Lenin nem szent, s a leninizmus nem vallás az ilyen megközelítésnek csak a kaszárnya- szocializmushoz van. lehet köze. Kitért a régi Lenin—Stztá- lin párhuzamra is. hangsúlyozva. a két történelmi személyiség ellentétét. A sztálini korszak súlyos csapást mért a szocializmus, az októberi forradalom ügyére. Az 1934-től intézményesült terrort nem lehet egyszerűen törvénysértések sorozatának felfogni, ez jóval több volt annál: a forradalom vezérkarának lefejezése. A méretekre utalva megemlítette: a párt vezető testületéinek (például az 1934-ben. a XVII. pártkongresszuson megválasztott központi bizottságnak) döntő többségét megsemmisítették, lefejezték a Vörös Hadsereg vezérkarát. a külügyi apparátust, a repressziók óriási károkat okoztak a kultúrában, a tudományban. a pártban s az egész szov jet társadalomban. E kár mértékéhez közismert adalék a háború első időszaka. de elgondolhatjuk miként dolgozott legtapasztaltabb munkatársai nélkül a szovjet diplomácia, milyen hatékony volt legjobb elméi nélkül a szovjet tudomány. Mindez, úgy gondolom — mondotta Satrov —. a legsúlyosabb bűntett volt a szocializmus ellen. Mégis, sokan úgy vélik, hogy Sztálin személye összefonódott a szocialista építés, a honvédő háború nagy győzelmeivel. amiért is Sztálin bírálata a szovjet emberek számára szent dolgokat sért. Számunkra. így Satrov. a legszentebb nem egyetlen személy. hanem azok az eszmék. célok, amelyeket maga elé tűzött a forradalmárok első nemzedéke. Azzal, hogy kimondjuk az igazságot, csak megerősítjük ezek hatását az új nemzedékek tudatában. A most kibontakozó bírálat egy csodálatos tisztulási folyamat. Meg kell végre mondanunk, hogy az októberi forradalom tényleges vezetői nem voltak árulók, idegen hatalmak ügynökei, ahogy ezt róluk a sztálini korszak rágalmazói állították. A lenini gárda el fogja foglalni méltó helyét a forradalom. a Párt történetében. Határozott és feltétlen rehabilitációjuk egyúttal igazságtétel magával a forradalommal szemben is. Az igazság megismeréséhez hozzátartozik az is. hogy kiadják például a ’20-as évek alapvető pártdokumentumait. amelyek megvilágíthatják a fejlődés alternatíváit, amelyekből megérthető, mi miért történt az ország, a párt életében. Reális történelmi képre van szükség, és nem a sztálini hírhedt Rövid tanfolyamra, amelynek torzításaitól sokan ma sem tudnak szabadulni. A peresztrojka bontakozó folyamata állásfoglalásra készteti az alkotó értelmiséget. különösen az olyan elkötelezett alkotókat, mint Satrov. így természetesen szó esett az ő közérzetéről is. „Szerencsés ember vagyok — mondotta. — mert mindazt. ami úgy két éve nálunk történik, azt hittem korábban. hogy nem érem meg. bár a fordulat eljövetelében bíztam. Az elmúlt két esztendő alatt gondolgodó néppé váltunk. Az emberek nyugodtan élnek, szabadon kimondják gondolataikat, a tévedéshez is joguk van. Ez M. F. Satrov író óriási dolog. Ám rengeteg a javítanivaló, örökségünk az Ölet bizonyos szféráiban valóságos Augiász istállója és a javításhoz heraklészi erőfeszítésekre van szükség. A fékező. tehetetlenségi erő gyakran önmagunkban, a bennünk élő rossz tradíciókban van. A forradalmi változások azonban mégis megindultak. s mind jobban kibontakoznak. mert egyre jobban felismerjük a fékező mechanizmusokat, s teszünk is ellenük. Ami ma történik, az a valódi lenin- izmushoz való visszatérés. Nincs itt az ideje, s talán szükségtelen is. hogy jelzőkkel minősítsük a mai korszakot. Az ilyesmivel az ember gyakran melléfog. A megelőző időszakot nagy pangásként minősítjük, de annak idején lenini útnak nevezték, noha az országban sok olyasmi történt, aminek kevés köze volt a lenini úthoz. Most viszont a tettek lényege összhangban van a szavakkal.” Satrov végezetül arról szólt, hogy munkássága azért járja körül újra és újra a lenini időszakot, a forradalom történetét, mert így tudja megérteni a jelen problémáit. a mai konfliktusok eredetét és kap — talán lehetőséget arra. hogy némiképp bepillantson a jövőbe. Ügy látja, hogy a leniniz- musnak mindig lesz üzenete minden korok változtatói számára, és mindig veszélyt jelentenek majd ezek a tanítások a konzervatívok számára, járjanak bár forma szerint a „lenini úton”. A leninizmus forradalmi lényege és politikai realizmusa nem fér össze az öncsalás színes díszleteivel, a liturgikus politikai jelzőkkel. A lenini godnolatok búvópatakja előbb-utóbb felszínre tör. hogy anyagi erővé váljék. ahogy ez napjainkban, a Szovjetunióban történik. (Vége) Kende János Szolnokon lubileumi díszhangverseny A nagy októberi szocialista forradalom) 70. évfordulója tiszteletére jubileumi díszhangversenyt adott tegnap este Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a Szolnoki szimfónikus zenekar és a Kodály kórus. A koncerten — melyen részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára — elsőként Balázs Árpád Újkor köszöntése című műve hangzott fel a Kodály kórus tolmácsolásában. Vájná Katalin vezényletével — mintegy a zene nyelvén megfogalmazva a vújljáigbarténelem első győztes munkáshatalma előtti tisztelgést. Ezt követően három kórusmű hangzott el- Csajkovszkij Moszkva kantátájának egy részlete. Sízves- nyikov Erdő szélen című népdalfeldolgozása, valamint Verdi Nabucco című operájának egyik legszebb és legismertebb részlete, a Szabadságkórus — Rigó Éva és Buday Péter vezényletével. A díszhangverseny hallgatói és vendégei a két együttes közös előadásában hallgathatta meg Haydn Évszakok című oratóriumának Tavasz című részletét, ezt követően Szenthelyi Miklós hegedűművész közreműködésével csendült fel Beethoven F-dúr románca. A koncertet — Báli József dirigálásával — Csajkovszkij Vi- rágkeringője zárta. A nagy emberi pillanatok egyetemesek Beszélgetős Kira Muratovávala Hosszú búosúzások A szovjet filmek fesztiválja vidéki megnyitójaként hétfőn este mutatták be Jászberényben Kira Muratova Hosszú búcsúzások című filmjét. A film 1971-ben készült, egyes gondolati megközelítéseiben folytatása az 1967- ben forgatott Rövid találkozások című filmnek, amelyben Vlagyimir Viszockij, a tragikusan elhunyt színészóriás játszotta a főszerepet. A Hosszú búcsúzások 16 év után a legutóbbi moszkvai filmfesztiválon került bemutatásra, a Rövid találkozásokkal együtt. A film díszbemutatójára Jászberénybe érkezett Kira Muratovával rövid interjút készítettünk. — Ha megengedi először is azt kérdezem, hogy miért. .. — Tudom, tudom, azt kérdezte volna, hogy miért volt 16 évig dobozban ez a filmem. Egyébként mindenki ezt kérdezi tőlem, akit érdekel ez a téma. s én kénytelen vagyok mindenkinek azt mondani, hogy nem tudom. .. Higgye el. tényleg nem tudom még a mai napig sem tudom, mert manapság. a Szovjetunió kedvezően megváltozott légkörében bebizonyosodott, hogy érthetetlen és értelmetlen volt filmem betiltása. Csak azt tudom mondani: valahol, valamiféle hivatalnoknak én nem tetszettem. így a filmemen keresztül álltak rajtam bosszút. Vagy ki tudja?! Az ostobaság a legkiszámíthatatlanabb. — ön — amennyire ismerhetjük munkásságát — direkte sohasem foglalkozott rendezőjével filmjeiben politikai kérdésekkel. — Direkte nem... Hőseim viszont filmjeimben igen. ez kikerülhetetlen. De sohasem én csináltam a figuráim számára kiélezett helyzeteket, hanem azok élték a maguk életét... Ebből következik: nincs politikamentes cselekedet. Az emberi kapcsolatokat átszövi a mindennapi élet. s ez nem politika mentes. De a nagyhangú politizálástól mindig tartózkodtam. Az élet sokrétűbb, bonyolultabb annál, hogy művészi vetítődését lózungokkal. szólamokkal intézzük el. — Igaz, hogy a Szürke kövek között című filmjét álnév alatt forgatta? — Ez így nem pontos. A film előzményét kell ismerni. hogy megértsünk valamit. ki is az az Iván Szido- kov, aki állítólag rendezte ezt a filmet. Azt tanácsolták nekem a hivatalnokok. hogy egyáltalán ne forgassak mai témát. Ügy is mondhatjuk: eltanácsoltak a korombeli valóságtól. Rendezzek történelmi filmeket. Ekkor fogtam hozzá egy Korolenko regény megfilmesítéséhez. Eredetileg a Pincék gyermekei címmel forgattam. ha úgy tetszik klasszikus téma. a forradalom előtti idők nyomorúságáról szól. Amikor elkészültem vele. bemutattam — mert kellett! — a hivatalnokok bizottságának. Ügy megcsonkították — ki tudja, miért. — hogy a saját nevemen nem vállalhattam a filmet, így került a vászonra — rendezőként a kitalált név, Iván Szidorov. A Szürke kövek-et különben hamarosan bemutatják, illetve sajnos csak a torzóját. mert a hivatalnokok bizottsága a kivágott részeket megsemmisítette. — A Hosszú búcsúzások díjat nyert a 40. locarnoi ■filmfesztiválon, de ennek ellenére a Le Monde kritikusa azt írta önről, hogy de- rékbatört a pályája. Merjük remélni, ezen a megállapításon túllépett az idő... Most min dolgozik? — Sommerset Maugham- nak van egy gyönyörű novellája. van több is persze, de nekem a Sorsforduló tetszik legjobban. Ezt viszem filmre, de nem angol és nem szovjet környezetbe helyezem a cselekményt. Azt akarom hangsúlyozni, hogy az emberi élet nagy pillanatai függetlenek az országhatároktól. egyetemesek. — Köszönöm a beszélgetést. 'Tiszai Lajos Politikai könyvnapok *87 Újdonságok és gyűjteményes kötetek A kereskedelmi főiskolán Felvételi tanfolyam kezdődik Felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam kezdődik a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Szolnoki Tagozatán. Az 1988/89. tanév felvételi vizsgatárgyai: Kereskedelmi szakon kötelező felvételi tárgy matematika : kötelezően választható politikai gazdaságtan, történelem. kereskedelmi ismeretek, idegen nyelv (orosz, német, angol, francia). Vendéglátóipari szakon kötelező felvételi tárgy matematika; kötelezően választható : történelem, politikai gazdaságtan. kémia, idegen nyelv (orosz, német angol, francia), és vendéglátóipari alapismeretek. A kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola a felvételi vizsgatárgyakból (idegen nyelv kivételével) 1987. november 16-tól előkészítő tanfolyamot indít. — a Szolnokon lakók részére a délutáni órákban, vidéki lakosoknak hetente egy alkalommal. egész napi elfoglaltsággal. Az érdeklődők részletes írásbeli tájékoztatót és jelentkezési lapot kaphatnak a főiskola Tanulmányi Hivatalában (Szolnok. Ady E. u. 9. I. emelet). Félfogadási idő hétfőtől péntekig 8—16 óra között. A tanfolyam részvételi díja: a kéttárgyas 4000 Ft (23 hetes oktatási időtartammal összesen 234 órában); az egytárgyas 2380 Ft. Jelentkezési határidő: 1987. november 15. Több mint negyedszázada. 1961-ben rendezte meg az első politikai könwnaookat a Kosc"th Könyvkiadó. A rendezvénysorozat célja akkor is az volt. s azóta is az. hogy az olvasóközönség figyelmét a társadalomtudományi és politikai könyvek felé irányítsa. Az idei Politikai könyvnapok megyei megnyitójára a hét elején Mezőtúron, a GATE Mezőgazdasági Gépész Üzemmérnöki Főiskolai Kar konferenciatermében került sor. ahol Györfi Györgynek, az MSZMP Mezőtúr Városi Bizottsága első titkárának ünnepi beszéde után kiváló terjesztőknek járó emlékplakettel jutalmazták azokat, akik legtöbbet tettek megyénkben a Kossuth Könyvkiadó anyagainak terjesztéséért: Kefei Imrénét. a Killián György Repülő Műszaki Főiskola. Barna Györgynél a Mezőtúri Téglaipari Vállalat, és Ábrahám Erzsébetet, a karcagi BHG könyvterjesztőit. És hogy melyek azok a könyvek, amelyek most a figyelem központjába kerülnek. amelyeket a megye pártszervezeteinél dolgozó könyvterjesztők fokozottabban ajánlgatnak a vásárlóknak? A gazdag és színes választékból csupán néhányat emelünk ki. Mivel az idei politikai könyvnapok a NOSZF 70. évfordulójának jegyében zajlanak elsődlegesen, több a Szovjetunió múltjáról, jelenéről szóló értékelés, dokumentumgyűjtemény látott a közelmúltban napvilágot, így pl. Leninnek két könyve is. Egyikben, amely Az októberi forradalom címet viseli. Lenin a világtörténeti jelentőségű esemény első átfogó értékelését adja. Lenin tevékenységében kezdettől fogva különlegesen fontos szerepet játszott levelezése. Gyakran nyújtott számára keretet elvi fontosságú állásfoglalások kifejtéséhez. A Várom válaszát című forráskötet 1917—23 között írt leveleiből nyújt ízelítőt. A Nagy tüzek című elbeszélésgyűjtemény a húszas évek szovjet-orosz irodalmát képviselő alkotók munkáiból válogat. A Nobel-dí- jas Solohov. vagy a nálunk is igen jól ismert Bulgakov és Babel mellett olyan szerzők novelláival is megismerkedhetnek a magyar olvasók. akik néhány ígéretes kísérlet után, valamiért, eltűntek az irodalmi életből. A kötet huszonkilenc elbeszélést mutat be. Megjelent egy. Mihail Gorbacsov beszédeit tartalmazó részletes válogatás is. amelyből markánsan kirajzolódik. milyen politikai, gazdasági, szervező, ideológiai-elméleti munkát végez napjainkban a párt. a szovjet állam annak érdekében, hogv megvalósuljon az átalakítás. az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsítását célzó stratégiai irányvonal. A könyv érdekessége, hogy Gorbacsov külön előszót írt a magyar olvasókhoz. A Kossuth Könyvkiadó megkezdte az MSZMP főtitkárának beszédeinek. írásainak sorozatban történő közzétételét. Az első kötet az 1956. november 4. és az 1958. november 19. közötti időszakot öleli fel.
