Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-04 / 260. szám
1987. NOVEMBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei párt vb napirendjén A hátrányos helyzetű kulturális fejlesztése Meg kell vizsgáim, hogy az utóbbi évtizedben a kulturális fejlesztésekben viszonylag elmaradott területeken és településeiken a kialakult hátrányokat hogyan lehet a jövőben céltudatosain mérsékelni — szabta feladatul a megyei pártértekezlet. Ennek végrehajtásáról készült beszámolót vitatta meg tegnapi ülésén a megyei párt-végrehajtóbizottság. Komplex értékelés alapján a megyében két nagyobb térséget tekintenek fculturá- lisan hátrányos helyzetű- nék; a kunszentmártonit, ennék főleg a tiszazugi részét és a tiszafüredi körzetet. A két területen a megyei átlagnál kedvezőtlenebbek a közoktatás és a közművelődés személyi feltéttelei, gondot okoz a sízakemberpótlás, nagymértékű a fluktuáció, több településen igen rossz az épületek műszaki állapota, hiányos a 'berendezés és az eszközállomány. A két körzetben az érintett községek felzárkóztatása érdekében jelentős helyi és megyei erőfeszítések történtek az elmúlt években, ezeket is számba vette a beszámoló. A közoktatás fettételeit nagyban javította az Abád- szaliákon és Tiszakürtön épített új iskola. Cserkeszőlőn és Cibakházán iskolabővítésre került 6or. Nagyréven viszont még mindig kedvezőtlen körülmények között — szükségtantermekben is — tanítanak. A tiszafüredi körzetre jellemző a közoktatási-közművelődési intézmények integrációja, az általános művelődési központok létrehozása. Az ezekben meglévő tehetőségek jobb 'kihasználását főként a szakemberek hiánya nehezíti. Viszont észrevehető a pedagógusok szélesebb körű, aktívabb bekapcsolódása a közművelődési munkába, ami minőségi fejlődést jelent ezen a területien. De meg kell nyerni a művelődés ügyének — hangzott el az ülésen — a pedagógusokon kívül azokat az értelmiségieket, akik készek a közösség teremtésére és a kulturális arculatának formálására. A közművelődés két intézménnyel gazdagodott Tiszaszentimrén és Tiszaörsön adtak át új épülteteket, amelyekben helyet kapott a művelődési otthon, a könyvtár és a mozi its. Több helyen sikerült felújítani illetve bővíteni kulturális intézményeiket. A közművelődés személyi feltételei viszont nem javultak a kívánt mértékben. Mindez azit bizonyítja, hogy ahol erőteljes társadalmi igény iitetve kezdeményezés tapasztalható, ott a helyi erőforrások koncentrálásával és némi megyei vagy központi támogatással még a nehéz gazdasági helyzetben is van előrelépés.! lehetőség. Ez fontos tanulság a jövő szempontjából. A közművelődési szakalkalmazottak letelepedését szolgálati lakások biztosításával és a iakásépítést megkönnyítő, kedvezményes munkahelyi kölcsönök nyújtásával igyekeztek elősegíteni a helyi tanácsok. A bérszínvonal emelkedéséhez a megyei tanács általi 1986-lban biztosított pénzösszeg is hozzájárult. Ezenkívül a helyi tanácsok is megteremtették a közművelődési dolgozók 'bérfejlesztésének feltételeit. Az utóbbi időszakban a tartalmi munka gazdagodását, a közművelődés minőségének és hatékonyságának javulását is tapasztalhatjuk ezekben a körzetekben. Ebben jelentős része van a fettételek javulása mellett a sokféle társadalmi kezdeményezésnek, a demokratizmus ercnödéséniek, a tánsiadiaimi és tömegszervezetek mozgósító hatásának. A tapasztalatok birtokában megállapította a testület, hogy mindkét körzetben vannak számottevő eredmények és a jövőre vonatkozóan is biztató jelek, előremutató tendenciák. Az elért sikerek jó alapul szolgálhatnak a kibontakozáshoz. Bár mindkét térség igen mélyről indult, sok a pótolnivaló nemcsak kulturális, hanem egyéb szempontból is. Ezért a felzárkózás folyamatának elősegítése, -gyorsítása még nagyon sok munkát igényel. A testület a további feladatokat jóváhagyólag tudomásul vette. Ezek között szeretjei: Az érintett helyi -tanácsok társadalompolitikai súlyuknak -megfelelően foglalkozzanak a közoktatás és a közművelés fejlesztésével, a személyi, tárgyi feltételek javításával, a kulturális tevékenység megújításával, demokratizálásával. Segítsék elő a közoktatási és közművelődési intézmények társadalmi bázisának erősödését, a társadalomi és tömegszer- vezetek befolyásának, mozgósító erejének növekedését. Pártküldöttség utazott Tallinnba Tegnap Majoros Kárody- nak, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével megyei küldöttség utazott az Észt SZSZK fővárosába, Tallinnba, a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre. A küldöttség tagjai: Bereczlki Lajos, a -megyei tanács általános elnökhelyettese és Szabó István, a Jászberényi Városi Pártbizottság első titkára. Jelentős exporttöbblet Korszerűsödik a vegyipar A vegyipar szerkezetátalakítási feladataiban, a szerkezet-korszerűsítésben kiemelkedő jelentősége van a vegyipar fejlesztésének, mert ez az ágazat adja — az élelmiszer- és az építőanyag-ipart is beleszámítva — a teljes ipari termelés 20 százalékát, s az év első 9 hónapjában a tőkés piacokon a legnagyobb exportőrnek bizonyult. Vannak olyan országok — mint például az NSZK, Svájc és Japán —, ahol a magyar ipar kivitelének felét a vegyitermékek adják. A vegyipar évek óta az ipari átlagot meghaladó mértékben bővíti termelését, így volt ez az év első háromnegyedében is: 6,3 százalékkal több terméket állított elő, mint a múlt év hasonló időszakában. E fejlődési dinamizmus fenntartása mellett cél a magasabb feldolgozású termékek arányának növelése — mutatott rá a miniszterhelyettes. A termékek feldolgozottságának növelésével jelentős mértékben gyarapítható a vegyipar exportbevétele. Az export bővítésének nagy lehetősége a vegyiparban felhalmozódott szellemi tudás, licencek, know-how-k értékesítésének fokozása is. ÉDOSZ-tanfolvamok adórendszer és gazdálkodás Az új adórendszerrel és az önálló vállalati gazdálkodással kapcsolatos más ismeretek elsajátítását az élelmiszeripari üzemek szakszervezeti vezetői és aktivistái részére — az ÉDOSZ szervezésében — 'tanfolyamokon, előadássorozatokon teszik lehetővé. Az élelmiszeripari szakágazatok szb- -títkárai számára országos értekezleteket tartanak, ezeken az iparági sajátosságok figyelem bevételével- elemzik egyebek között a bérek bruttósításával kapcsolatos teendőket és a -kollektív szerződések elkészítéséhez adnak útmutatást, segítséget. Ruhaipari tapasztalatcsere Textil és ruhaipari szakemberek, külkereskedők és ruhaipari berendezést gyártók találkoztak tegnap Szolnokon, a Technika Házában. A bécsi székhelyű Texma osztrák—magyar közös vállalat — amely vasalógépek, szabászati gyártáselőkészítő rendszerek, a szabászathoz kapcsolódó terítőgépek készítésével foglalkozik — rendezte meg itt első magyarországi szimpozionját. A megyéből és az ország más részéből összesereglett szakemberek délelőtt a Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet vendégei voltak; Kun- szentmártonban tekintették meg működés közben a Texma vasalógépeit. A szövetkezet a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron vette meg — hazánkban elsőként — a cég világszínvonalú technológiát képviselő, automatikus vezérlésű, programozható berendezéseit. Délután a Texma egyéb termékeivel ismerkedtek videofilmről a tapasztalatcsere résztvevői, majd a leendő üzletkötések előkészítésére került sor. Felvételünkön Herald Engel, a Texma osztrák cégvezetője bemutatja az automata vasalógépet a meghívottaknak. (Fotó: T. Katona László) intenzív és szuper A KITE új technológiája meghozta a várt terméstöbbletet Kukorica betakarítási bemutató megyei vezetőknek A megyei vezetők megtekintették az örmény esi Üj Élet T*z szuperintenzív kukoricatábláját. Belső fotónkon; az öntözött kukorica utolját takarítják be a Class Dominátorok a Törökszentmiklósi Béke Tsz-ben Jelentős feladatot vállalt magára a nádudvari központú Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés a hazai gabonatermesztés, ezen belül is a kukorica ágazat fejlesztése érdekében. Amint az agrárkörökben már ismeretes, a világszínvonalat képviselő korszerű és nagyteljesítményű, úgynevezett lineár-rendsze- rű öntözőberendezések lízingbe adásával könnyíti meg az öntözésfejlesztést azokban a nagyüzemekben, amelyek ennek ellenében vállalkoznak arra, hogy az utóbbi három évi hektáronkénti termésátlagukat öt tonnával növelik, és a kukorica többlettermésüket a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál értékesítik. Az idén Csongrád, Hajdú- Bihar, Békés és Szolnok megyében 32 lineár öntözőgépet üzemeltettek a KITE szuperintenzív kukoricatermesztési programjához csatlakozó húsz mezőgazda- sági nagyüzemben. Összesen 5 ezer 500 hektáron biztosították ezekkel a takarmány- növény tenyészidejében a folyamatos mesterséges csapadékellátást. Most, a betakarítás finisében az együttműködés szakemberei már biztonsággal nyilatkozhatnak arról, hogy az új technológia nemcsak intenzív, hanem valóban szuper is. Az ötezer hektár átlagában sikerült elérni a tervezett 5 tonnás hektáronkénti hozamtöbbletet, így a lineárral öntözött kukorica átlagtermése 11—12 tonna között alakult. Megyénkben 19 lineár öntözőberendezés működött az idén tíz termelőszövetkezetben — a meglévő víznyerési lehetőségeket, vagy az Agrober által tervezett, és annak bonyolításában kivitelezett új csatornák, felszín alatti nyomáscsöves öntözőtelepek vizét hasznosítva. A szuperintenzív kukoricatermesztési technológia bevezetésének tapasztalatairól, eredményeiről tájékoztatták tegnap délután a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a Teszöv és az öntözésfejlesztés megvalósításában közreműködő vállalatok vezetőit. A megyei tanácsnál kezdődött a program. amelyen részt vett Mohácsi Ottó,, a megyei tanác elnöke. Simon József a megyei pártbizottság titkára és Benedek Fülöp. a Teszöv titkára.Balogh Csaba, a KITE igazgatója mondott köszönetét a megyei párt- és állami szervek támogatásáért, a vállalatok és intézmények segítségéért, amellyel megkönnyítették a szuperintenzív technológia 3 ezer 500 hektáron történő bevezetését a megyében. Elmondta, hogy az új módszer nálunk is jó eredményeket hozott, hiszen a tíz gazdaság átlagában elért 11 tonna körüli hozam csaknem a kétszerese a megyei kukorica termésátlagnak. A bemutatón résztvevő vezetők három nagyüzemben, a betakarítás utolsó szakaszában, a gyakorlatban is meggyőződhettek a talaj- és növénykímélő öntözés eredményeiről. Az örményesi Üj Élet Tsz-ben kezdődött a határszemle, ahol két ütemben, 400 hektáron, azaz a szántó- terület egynegyedén vállalkoztak az új technológia bevezetésére. Az idei 200 hektáros szuperintenzív kukoricájuk hektáronként 11 és féltonnás termést adott, 110 milliméter mesterséges csapadék kijuttatásával. A Törökszentmiklósi Béke Tsz- ben is jó tapasztalatokat szereztek a megyei vezetők: az öntözési lehetőséggel korábban nem rendelkező közös gazdaságban 275 hektáron, 165 milliméter csapadéknak megfelelő öntözővíz kijuttatásával 12 tonnás átlagtermést értek el. A bemutató utolsó színhelyén, a Mezőhéki Táncsics Tsz-ben — ahol az idei szezonban négy lineár működött, 600 hektáron biztosítva a csapadékpótlást — tíz-tizenegy tonna közötti hozamokat produkáltak a KITE-techno- lógiával. A MÉM három évre kidolgozott munkaprogramja a gabonatermelés szerkezetének módosításában, a kukoricatermelés lényeges növelésében számol a szuperintenzív technológia széles körű elterjedésével. A KITE jövőre folytatja a programot, újabb 79 lineár öntöző- berendezést ad lízingbe a partnergazdaságainak. Az együttműködés továbbra is kiemelt figyelmet fordít az utóbbi években különösen aszályosnak bizonyult Szolnok megye öntözésfejlesztésére: az 1988-ban üzembehelyezésre kerülő berendezésekből 29 itteni gazdaságokba kerül. így jövőre ösz- szesen 10 ezer hektáron termelnek majd szuperintenzív technológiával kukoricát megyénk gazdaságai, amelyek közül nem egy — azontúl, hogy eleget tesz a vállalt értékesítési kötelezettségének — a jövőben nem kényszerül kukorica vásárlásra, hanem önellátó lesz e fontos abraknakvalóból. T. F. Szerszámosládák, pónzkazetták külföldre A „válás után” is talpon maradt a FEMISZ Nem kelendő a gyermektrioikll Igencsak nehéz, -gondokkal tarkított évet hagy maga uitán a Jászapátiban tevékenykedő Fém- Elektromos Műamyagipairi Szövetkezet, közismertebb nevén a FEMISZ. Ugyanis az idén január elsejével a jószkisé- ri üzemegységük önállóvá vált s így a szövetkezet létszáma kétszáznegyvenről sízánegyvenre zsugorodott, s termelési értékitervü-k is csaknem felére — 40 millióra — esett Vissza. A jászapáti- szövetkezeit azonban megtalálta egyensúlyát és fizetési kötelezett- ségeinék is rendszeresen eleget tesz. S ez nem kis dolog, hiszen a jászkiséri részlegük leválása- kétségkívül érzékenyen érintette őket, miivel egyrészt onnan évente 30 millió forint jött össze, másrészt pedig erre a tevékenységre és árbevételre szervezett vezető apparátus a válás után is a Jászapáti FEMISZ-nél maradt s ennek a költségeit jó pé-r hónapig még viselniük keltett, hisz nem ereszthették azonnal szélnek a feleslegessé vált munkaerőt. A -lényeg az, hogy jelenleg úgy tűnik, nem lesz különösebb gondjuk az év végi záráskor. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a szövetkezet korábbi hagyományos termékei ma ás keresettek a piacon. Különösen pénz-kazettáik — amelyből, az idén három típusban 60 ezer készül ; és szerszámosládáik, melyekből ugyancsak háromféle kivitelben 30 ezret gyártanak — iránit nagy az igény, s főként az NSZK- ba, Hollandiába és Francia- országba szállítják ezeket az idén 6 millió forint értékben. Szó van arról, hogy a jövőben ennek a mennyiségnek a dupláját is fogadják az említett országokban. Vasipari ágazatuk sokszínű .termékszerkezetére jellemző, hogy a -honi bútorgyárak részére zsanérokat, sarokvasakat is készítenek évről évre növekvő mennyiségben, s gyermektricikliket is .gyártanak. Ám ezek irán-t az igény jócskán megcsappant, s az évi 40 ezerből ezer 200-ra esett vissza. Ennek az az oka — mint hallottuk —, hogy a TRIÁL az NDK-ból és Csehszlovákiából kedvezőbb áron importálja a gyermekitrioikliiket, mint amennyiért a szövetkezet az alapanyaghoz hozzájut, Három éve fogtak bele az összecsulkhatós autós grillsütők gyártásába, amelyekből ebben az évben ötszázait rendelt tőlük a -kereskedelem, de külföldre — az NSZK-ba — is szállítanak az idén 3 ezer 500 grillsütőt. Műanyag ágazatuk főleg az Alumín'iumárugyár részére végez munkát, így többek között a kukták nyelét látják el bakelittai, edényfüleket gyártanak és MO-tkengy eleket készítenek. Ez utóbbi relyitélyes név, tulajdonképpen a teáskannák fűiét jelenti. A műanyag ágazat a szövetkezeit éves termelési értékének teljesítéséhez 3 millió forinttal jiá- rul hozzá. A FEMISZ ipari és lakossági szolgáltatásit is végez, s ennek keretében Villanymotorok tekercselését, rádiók, tetevMók valamint háztartási kisgépek javítását d-s vállalják. Szolgáltató tevékenységükből évente mintegy 1 millió 200 ezer forint árbevétel származik.
