Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-28 / 281. szám
1987. NOVEMBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Korunk arcai a mai képzőművészetben Országos portrébiennálé a Hatvani Galériában A Hatvani Galéria hatodik alkalommal adott hajlékot a képzőművészet napjainkban talán legizgalmasabb műfajának, a portrénak. Nem túlzás, ha megállapítjuk, a Hatvani Galéria már rég nem egyszerű befogadó közeg, sokkal inkább a vonzását kell értékelni. Sőt. még tovább mehetünk a méltatásban: a vállalkozás bátorságáról is szólnunk kell. Nem titok ugyanis, hogy a portré évtizedekig kényszerű csipkerózsika álmát aludta, de nem sok szépet álmodhatott, a valósággá komponált képek, szobrok maradéktalanul, eredeti formájukban nem is mindig kerültek a közönség elé. Györfl Sándor: A szobrász portréja (Papi Lajos), bronz, fa A portré új reneszánsza az 1960-as években kezdődött, s a mostani, a hatodik országos portré-biennálé tulajdonképpen jubileumi kiállítás is, hiszen az elsőt tíz évvel ezelőtt, 1977 őszén nyitották meg Hatvanban. A jeles művészek hagyományteremtése korán érződött, hiszen Barcsay Jenő mellett a műfaj reprezentánsai szerepeltek a tárlaton — Borsos Miklós, Kurucz D. István, Németh József, Szabó Iván és mások — amikor nem kisebb művész, mint Bernáth Aurél Szabó Lő- rincről festett portréja nyerte el az arany diplomát. Számunkra külön örvendetes, hogy az Arcok és sorsok című hatvani biennálé- kon szűkebb hazánk képzőművészei mindig kiállítanak a rangos mezőnyben, s eddig több alkalommal díjazták alkotásaikat. Az országos portré-biennálé iránt is nagy volt az érdeklődés, szép számú pályázat érkezett, összességében 96 festmény, 28 szobor és dombormű, valamint 12 érem került a közönség elé. Tárgyilagos összehasonlítással megállapíthatjuk, hogy az elmúlt hatvani biennálék- hoz viszonyítva a mostani seregszemle mennyiségi és minőségi mutatója inkább őrzi, mint növeli a már elért értékrendet. Ez önmagában jó jel, de csöndes indítvány is, hogy festőinknek, szobrászainknak növelni szükséges a küzdelmet, az erőfeszítést a gondolkodás, a formálás közegében. Mindazonáltal leszögezhető, hogy a kiállítás átlag minősége Meggyes László: önarckép kalapban (színes ceruza) megnyugtató — állapította meg a látottakról Losonci Miklós művészettörténész. A tágas galéria két szintjét igénybevevő tárlat pályamunkái között örömmel láttuk Baranyó Sándor A hegedűtanár, Fazekas Magdolna Eszter, Meggyes László önarckép kalapban. Szabó Ágnes Delelőn című festményét, Simon Ferenc Klá- rá-ját, (mészkő), Györfi Sándortól A szobrász portréját (Papi Lajos) és Bokros László Koczogh Ákos emlékét idéző bronzérmét. Ez alkalommal Kamii József szobrász és Pirk János festő kapott arany diplomát, ezüstöt: Györfi Sándor és Tenk László, a bronz diplomát, tehát a harmadik díjat pedig Nagy Sándor szobrásznak, Orosz János és Tóth Ernő festőnek ítélte oda a rangos szakemberekből álló zsűri. T. L. A költő nevét viselő iskolák Petőfi Sándorra emlékeztek Országos diáktalálkozó, koszorúzás, emlékműsor, versmondóverseny Fekete Sándort a költő életéről faggatták a diákok (Fotó: D. G.) Szép hagyomány kezdődött el két évvel ezelőtt Kiskőrösön a Petőfi Sándor nevét viselő középiskolák első országos találkozójával. A részt vevő intézmények és a Petőfi Sándor Társaság elhatározták, hogy évente más-más helyszínen találkoznak egymással a Petőfiről elnevezett iskolák diákjai, tanárai, hogy ily módon is ápolják a XIX. század forradalmár költőjének emlékét, örökségét. Kiskőrös és Mezőberény után a Szolnoki 633-as számú Petőfi Sándor Ipari Slzakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola a házigazdája az idei, a harmadik országos találkozónak. A háromnapos rendezvénysorozat nyitányaként tegnap délután a résztvevő intézmények a Budapesti Petőfi Sándor Gimnázium, a fővárosi közgazdasági szak- középiskola, a sárbogárdi, a mezőberényi, a kiskőrösi Petőfi gimnázium, a fehér- gyarmati, az aszódi, a kiskunfélegyházi, a pápai gimnázium és szakközépiskola képviselői, valamint a vendéglátó diákok megkoszorúzták az iskola falán lévő Fe- tőfi-domborművet. Ezt követően a Helyőrségi Művelődési Otthonban tartották meg az ünnepélyes megnyitót, melyen Dénesné Zvo- lenszki Margit, a házigazda intézmény igazgatója köszöntötte a vendégeket, s szólt arról is, hogy az iskola tanulóifjúsága, tanárai miként ápolják á névadó emlékét, majd Araczki László, a Petőfi Társaság titkára megnyitotta a találkozót. Megemlékezett a költő munkásságáról, a halálát követő utóéletéről, a legendákról, napjaink Petőfi kultuszáról amelyben jelentős helyet Az iskolák képviselői megkoszorúzták a Petőfi-domborművet a 633. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola falán foglalnak el az iskolák képviselőinek évenkénti talál • kozói is. A megnyitó ünnepség ke- rekasztal-beszélgetéssel folytatódott. A résztvevők Fekete Sándort, az Űj Tükör fő- szerkesztőjét, Petőfi életé- • nek, munkásságának egyik kutatóját faggatták a költőről, a múlt században róla elterjedt legendákról, a kutatás gondjairól, eredményeiről. A találkozó ma délelőtt versmondóversennyel, vetélkedővel folytatódik, amelynek szüneteiben a budapesti közgazdasági szakközépiskola és a házigazda intézmény diákjai adnak Petőfi-ernlék- műsort. Délután városnézésen ismerkedhetnek meg a vendégek Szolnok nevezetességeivel, köztük a Repülő Múzeummal és a Szolnoki Művészteleppe', este pedig a színházban megnézhetik a Traviatát, a szegedi színház vendégjátékát. A találkozó holnap de.elült érv éget a szavalóverseny és a vetélkedő eredményhirdetésével. — t. g. — No ülj fel a Parsífaí-expressz(re)nek Meghalt a csoda, kezdhetjük újra Eredeti bemutató a Szobaszínházban „Azt a színházat szeretem, amelyikben megizzad a tenyerem és halálosan beleszerethetek legalább az egyik színésznőbe. Először a csúnyábbikba, abba, aki ár- mánykodik, hiszen a mostohák sorsa oly mostoha! Rémálom, ha belegondolok abba, hátha a tükör hazudott, és a boszorkány valójában szebb volt Hófehérkénél. Ebben az esetben a tükör a darab főszereplője, a tükör, aki kedveli a tragikomikus helyzeteket. Hja, ezt már csak a hét törpe tudná megmondani, ha képesek lennének megőrizni a . történtekkel szembeni objektivitásukat. Hát most érdemes az igazságért küzdeni?” Egy 1987-ben harminckét éves fiatalember — és egyáltalán nem mellesleg — színpadi szerző egyszerre sajátos drámafelfogást — ha úgy tetszik meseértelmezést — és nem utolsó sorban világszemléletet tükröző írói hirdetménye ez Tegyük hozzá rögtön: a már klasszikusnak tekinthető Örkényi groteszkhez szokott magyar, még inkább Schwajda György vidám puncsszeletein és népi demokratikus játékain „nevelkedett’ szolnoki közönség számára, ha játékban láthatjuk viszont, egyaránt ígéretes. Ebből a szempontból is érthető tehát az a nagyfokú érdeklődés, amely a Szobaszínház idei évadjának első bemutatóját, Shultz Sándor A hattyú halála, avagy a hosszú széklet című kétrészes komédiájának premierjét kísérte. Arról nemi is beszélve, hogy a darab színpadra állítása többszörös jelentőséggel bír. Shultz Sándor eleddig fiókban szunnyadó, pontosabban csak a szűkebb szakma számára ismert hét drámája közül — példának okáért az öljük meg Józsit!, a Barátaim! Kannibálok!, a Játszd újra Krepp!, vagy a Mi istenünk, Dédé, segít most — elsőként éppen Szolnokon mérettetik meg a közönség előtt a „Hattyú” — melynek „polgárpukkasztó” címe egyszerre sugall egy meghökkentően profán és légiesen könnyed, csodás történetet. —Kétségtelen, hogy éppen e kettősségben rejtezik a komédia groteszk lényege, hisz hogyan is hozható össze másképp egv isteni, bibliai színjáték egy kiérdemesült köztéri vécével? A magyarázat persze meglehetősen Tájékoztató a vétőiről Műholdas műsorok A posta javában készül a széles körű műholdas műsorszolgáltatás bevezetésére. A fővárosi nagyobb szállodákban már ez év eleje óta sugároznak néhány műholdas műsort. Azt tervezik, hogy műholdas programok szétosztására Budapesten és vidéken további műsorelosztó állomásokat telepítenek A műsorszóló műholdak adásának vételéhez áltaiá ban és így Magyarországon sem kell külön engedély. Jelenleg Európában még rvn- cstn ilyen adás. fi közelmúltban fellőtt NSZK-beli TV SAT 1 csak jövőre kezdi r ,ec, az üzemszerű műsorsugárzást. Ezt követi majd ■ - a tervek szerint 1988. áprilisában — a francia műsorszóró. műhold pályára állítása. A sugárzott adások vételéhez dekóderre lesz szükség, amelyet azonban még sehol sem gyártanak sorozatban. Arra is lehetőség' lesz, hogv — külön engedéllyel — intézmények vagy egvének maeuk szerezzék be és üzemeltessék (postai felügyeletteli a szükséges berendezé- -seket. egyszerű — még akkor is, ha a mű esetenkénti dramaturgiai egyenetlenségei miatt e két „szféra” közötti pontos összefüggés a történések során nem könnyen fejthető meg. Adám és Éva (ha tetszik, Rómeó és Júlia) szomorú históriájának lehetünk a szemtanúi a színházban — bukfencet vetve — egy mai magyar nyilvános vécében, ahol azért a csörgőóra tanúsága szerint éppúgy megállt az idő, mint fenn, az égben. Időtlen-idők óta itt vár álmodozva a csodára, a felhőtlen boldogságra, egyszerűbben szólva a szerelemre, a megértésre, az igazi férfira, a biztos támaszra a korán elvirágzott (szerződéses ?) tulajdonosnő, Marcella. Az isteni igazságszolgáltatás — az előlegezett deus ex ma- china — nem is várat sokáig magára. A Mennyei Közlekedési Vállalat Édenből induló rendszeres járatán egy mizantróp, ezen belül a főleg nőgyűlölő Svarc úr — a környék egyetlen entellek- tüelje — képében megjelenik Ádám. Mondani se kell, hogy ebben a csodában nincs semmi köszönet. Mi persze tudjuk előre. Hisz a „kegyes” Ür még jóidőben igét hirdet: „Mondottam, ember, mi a francnak?” — biztat, ezek után nem is csodálkozunk, hogy a boldogság fehér (lova helyett) hattyúja, a Parsifal- express nem indul sehová, tehát fölösleges rá (illetve neki) a szó átvitt értelmében is felülni. Az már csak ráadás, hogy az isten (egy utcalány alakját felöltve) sátánként -táncol be ak öz- téri vécébe, hogy a történetből ki ne maradhasson a féltékenység zöldszemű ször- nveteee, avagy ördöge. Eleve elrendelt kudarcos életek, egyik sem vitte sem- mire-sorsok lazán összefonódó füzére ez a játék. Egy olyan végleges életű férfi és nő egymásba kapaszkodásának története, akik csak üzleti alapon lehetnek már egymáséi, mert igazából képtelenek is az együttélésre, ölik, gyilkolják, marcangolják egymást, de már ezzel sem tudnak ártani. A végső megoldásban sincs dialektika. Az isten is pusztán annvit tud mondani: Kezdjük újra. . .! Ezek után már csak azon kell töprengenünk, hogy a játék végeztével, bennünk, nézőkben, miért is nincs igazi megrendülés, pedig a . darab — éppen azért, mert groteszk komédia — magá ban hordozhatná ezt a lehetőséget. Az előadás könnyed íeledhetőségének vélhetően az az oka, hogy a jó színészi játék, a szellemes rendezői megoldások, a pontosan elhelyezett ppjnok sem tudják pótolni az álapszituáció- ban, az ötletes történetben rejlő, de felszínre nem hozott tragikus lényeget. A már segíteni rajta nem lehet — tünetek, az okozatok miértek nélküli felmutatása nem érint meg, hisz a bibliai, csodás-mesei keret mellett a nagyon is valóságos történeten is ott van a hitelességet bizonytalanná tevő kérdőjel. Nincs ellentmondás: Shultz Sándor szolnoki bemutatkozása mégis ígéretes. Hozzájárult ehhez a rendező Csizmadia Tibor minden apróságnak egyforma fontosságot tulajdonító szellemes, ötletgazdag munkája, Lábas Zoltán minden csábító naturalizmustól mentes díszlete és a vendégként közreműködő Laczó Henriette a mesebeli figuráknak kellően illúziókeltőre, a vaskosabb földi alakoknak megfelelően hitelesre tervezett jelmezei. És nem utolsó sorban a színészek játéka. Svarc úr szerepében a legkritikusabb pillanatokban remeklő Helyei László, akinek játékától a leginkább módosulhatnak a történet hangsúlyai, vagy a leghálásabb karakter, Ignác, a szemetes megformálásában egyenletesen jó Dobák Lajos, akinek a megjelenése mindig eseményszámba megy — és nem pusztán azért, mert egyben előre lendíti azt. Meszléry Judit Marcellája halványabb, talán azért is, mert a darab értelmezése sem engedi meg, hogy szenvedése hitelesebb legyen. Derzsi János harsány dandyje és az előadásban a helyét nehezebben megtaláló Tóth József isteni-bűnözője is pontosan erősíti a groteszk vonalat. Bal József szárnyas rendőre aranyosan és mesébe* illően kedves és ártatlan. Shultz Sándor első és szolnoki bemutatkozása ígéretes. Remélhetőleg a második már nem marad pusztán az. Bálint Judit Tizenegyezer kötetet számlál a Jászfelsőszentgyörgyi Községi Könyvtár. Az intézményt a település lakóinak több mint egynegyede látogatja. A kölcsönzésen kívül bizományi könyvértékesítéssel is foglalkoznak (Fotó: T. K. L.)
