Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-28 / 281. szám
Ara: £20 Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Grósz Károly Athénban tárgyal Látogatás az államfőnél — Nemzetközi sajtóértekezlet Felvásárlási hullám Nem szükséges külön bizonyítani, hogy milyen fontos érdek fűződik a megtakarítások növeléséhez. Ám hz utóbbi hetekben tetőzik a felvásárlási hullám, ami valószínűleg meglátszik majd az év végi betétállomány összegén is. A betétek kivétele súlyosan érinti a népgazdasági folyamatokat — és nemcsak a takarékpénztár költség- vetését —, hiszen a lakossági betétek túlnyomó részét évről évre a hosszúlejáratú építési kölcsönök finanszírozására fordítják. És ugyanazt a pénzt kétszer elkölteni nem lehet. Másrészről, a most piacra áramló milliár- dok a korábbinál sokkal több árut keresnek. Azt hiszem, alig akad ma olyan csálád, amelyik ne vett volna, vagy nem próbált volna tartós fogyasztási cikket szerezni, még akkor is, hacsak a jövő évre tervezték az új színes tévé vásárlását, vagy az új hűtőládáét. A felvásárlási hullám nyomán viszont jó néhány cikk eltűnt a polcokról, ahogy bútort is alig lehet ma már kapni. És érdekes módon a nagyarányú vásárlási kedvet az sem mérsékli, hogy nem minden cikk ára emelkedik majd jövőre. A fogyasztási cikkek piacára nehezedő nyomást, szerencsére a kötvény kibocsátás ez évi rekordja valamelyest tompította. Sőt, az év végéig az OTP újabb lakossági kötvényeket bocsájt ki, nagyon kedvező feltételek mellett. Választási lehetőségünk nem szűkül le arra, hogy kötvénybe fektessük-e pénzünket, vagy valami tar- tósabb terméket vegyünk. Még október elején született az az intézkedés, amely szerint 1987. október elsejétől a következő év végéig a tartósan lekötött betétek után egyszeri, évi három százalékos kamatprémiumot adnak a betéttulajdonosoknak. Természetesen vitatkozhatunk azon, hogy ez sok, vagy kevés. Az viszont egyértelmű, a korábbinál mégis kedvezőbb feltételek mellett tartható a pénz akár az OTP-nél, a takarékszövetkezetnél, vagy a postatakarékban. (A bevezetett intézkedés mindegyikre vonatkozik). Valószínűleg a vásárlási kedvet lehűti az a közelmúltban született intézkedés, amely az áruvásárlási hiteleket megszüntette bizonyos cikkekre: a színestévére, az automata mosógépekre, hűtőszekrényekre és ládákra, és a hifi tornyokra. Eközben november másodi- kától emelkedtek _a hitelkamatok is: nem évi' 9, hanem 12 százalékot kell majd fizetnünk. S nem elég, hogy igencsak megdrágult a személyi hitel, még ehhez is nehéz — a korábinál jóval nehezebb — ma hozzájutni. Hogy miért, az érthető. Mindent összevetve ez körülbelül két milliárd forinttal csökkenti majd a vásárlóerőt, nem is beszélve arról, hogy egyre több termék válik hiánycikké. Az adórendszer változása a mostani előrejelzések szerint, csak egy évig emeli meg az árakat. A következő esztendőben tehát mérsékeltebb inflációra számíthatunk. Vagyis érdemes megfontolni, még ilyen körülmények közepette is, hogy mindenáron elvásároljuk-e a pénzünket, avagy kötvénybe fektetjük, illetve takarékba helyezzük el. L. M. A magyar követségen kezdődött Grósz Károlynak. a Minisztertanács elnökének pénteki athéni programja. A magyar kormány elnöke, aki Andreasz Papandreu miniszterelnök meghívására csütörtökön érkezett hivatalos látogatásra Görögországba, az athéni magyar diplomáciai képviseleten a Görögországban dolgozó magyar kiküldötteknek tájékoztatást adott a magyar belpolitika időszerű kérdéseiről, a kibontakozási program napirendre került feladatairól. Grósz Károly ezt követően városnéző sétán vett részt, ellátogatott az Akropolisz tövében elterülő óvárosba, a híres Piaka negyedbe. A rendezvényre — amelynek vendége volt Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes. valamint Hegyi Istvánná, a megyei pártbizottság osztályvezetője is — Szolnok megye valamennyi energia- fogyasztó vállalatának képviselőjét meghívták a szervezők, sőt küldtek meghívókat a megyehatárokon túlra is. Bugán Mihály megyei tanácselnök-helyettes nyitotta meg a tanácskozást, majd elsőként Czipper Gyula miniszterhelyettes adott tájékoztatást népgazdaságunk energiaellátásának kérdéseiről. Előadásának első részében a közép- és hosszú távú feladatokról beszélt. Elmondta, hogy tavaly átfogó vizsgálatot végeztek energiaforrásaink helyzetének feltárására, és a várható világpiaci folyamatok tükrében meghatározták a továbblépés irányait. Gazdasági számítások szerint az atomerőművekben előállított villamos A Minisztertanács elnöke még délelőtt találkozott Ha- rilaosz Florakisszal, a Görög Kommunista Párt főtitkárával. A görög kommunista vezető kifejtette pártja értékelését a jelenlegi görög- országi belpolitikai és gazdasági helyzetről, a Paszok- kormány politikájáról. Grósz Károly ismertette görögországi hivatalos látogatásának célját és a magyar—görög kapcsolatok fejlesztésére irányuló magyar törekvéseket. A magyar miniszterelnök délben az elnöki palotában találkozott Hrisztosz Szárce- takisszal, a Görög Köztársaság elnökével. A megbeszélésen időszerű nemzetközi kérdésekről cseréltek véleenergia önköltsége még alacsony szénhidrogénárak mellett is kedvezőbb, mint a kőolaj vagy a földgáz révén nyert energiáé. Ugyanez a helyzet a lignittel fűtött erőművek energiájával is, így egyértelművé vált, hogy a szénhidrogéneknek a villamos energia előállításában nincsenek távlatai. Erőműfejlesztési terveinket tehát az atomenergiára és a lignitre szabad csak alapoznunk. Ennék a stratégiának a jegyében az ezredfordulóig a Paksi Atomerőmű két újabb, ezer megawattos blokkal bővül, és növekszik a lignit- bázisú erőműkanacitásunk is. A Gagarin Hőerőmű rekonstrukciója és a Tiszapalkonyai Erőmű átállítása után már évente mintegy ezer megawatt elektromos energiához jutunk lignittüzeléssel. Ha ehhez hozzávesszük a tervezett bükkábrányi hőerőművet is, amit a község közelében feltárt lignitre telepíményt. A görög államfő ismertette a balkáni térséggel kapcsolatos görög álláspontot, Görögország külpolitikai törekvéseit. Joannisz Alevrasz, a görög parlament elnöke pénteken az athéni jachtklubban ebédet adott Grósz Károly tiszteletére. Délután a magyar miniszterelnök nemzetközi sajtó- értekezletet tartott az athéni kongresszusi és kiállítási központban. Rendkívül elégedetten nyilatkozott athéni tárgyalásainak eredményeiről Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke pénteken a görög az, hogy fokozatosan vissza kell fejleszteni azokat a mélyművelésű bányákat, amelyek termelése a legköltségesebb. Hangsúlyozta azonban, hogy energiaágazatunknak továbbra is szüksége van a hazai szénre. Ha ösz- szehasonlítjuk ugyanis, akár a lakossági ellátásban számításba jöhető importszénnel, akár az erőművi égetésre használható szénhidrogénekkel, akkor az átlagos önköltsége az előbbieknél még mindig lényegesen alacsonyabb. 'Az energiával való takarékos gazdálkodás fontosságára is felhívta a figyelmet az előadó. És ez kollektív, nép- gazdasági feladat; az energiaigényes ágazatok fejlesztése helyett a kevesebb energiát felhasználó iparágak felé kell elmozdulni. A fajlagos felhasználás csökkentésének másik útját a fejlettebb ipari technológiák alkalmazása jelentheti. (Folytatás a 3. oldalon) A tanácskozás résztvevői Czipper Gyula miniszterhelyettes előadását hallgatják Fotó:D. G. (Folytatás a 2. oldalon) Fő szerepben az atomenergia és a lignit Az energetika jövőjéről tanácskoztak Szolnokon Iparunk szerkezet-átalakítási programjának egyik tenek, akkor várhatóan to- meghatározó eleme az energiafogyasztás racionalizálása, a vább csökken villamosener- felhasználás belső arányainak megváltoztatása. Ez a kulcs- gia-iparunkban a szénhidro- szerep adta az egyik aktualitását annak a konferenciának, gének felhasználása, amelyet tegnap délelőtt rendeztek Szolnokon, a Megyei . Beszélt a miniszterhelyet- Művelődési és Ifjúsági Központban. A másik „apropót” a tes a szénbányászat helyze- közelgő tél szolgáltatta, hiszen így november végén egyre téről is. A kormányzat álszaporodnak a közvéleményben azok a kérdések, amelyek láspontja e nehéz helyzetben a téli energia-ellátásra vonatkoznak. levő ágazattal kapcsolatban A TARTALOMBÓL: Minden forint számít Tüzrevaló kerestetik Együtt a közös célért Szén a felszínen Házunk tája December 16-ára ÖSSZEHÍVTÁK AZ ORSZÁGGYŰLÉST Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja tájékoztatta a testületet az I. Baldvin király és a belga kormány meghívására 1987. november 15. és 17. között Belgiumban tett hivatalos látogatásáról. A testület a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette, és megállapította: az I. Baldvin királlyal, Martens kormányfővel és más magas rangú, vezető személyiségekkel igen jó légkörben folytatott megbeszélések kifejezték a kölcsönös törekvést az utóbbi években eredményesen fejlődő együttműködés elmélyítésére. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatást adott a Brazil Szövetségi Köztársaságban, az Uruguayi Keleti Köztársaságban és az Argentin Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A meglátogatott országok államfőivel folytatott ' tárgyalásokon megállapították^ hogy a legfőbb nemzetközi politikai és világgazdasági kérdésekben hasonló vagy egymáshoz közel álló nézeteket vallanak. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel vette tudomásul, és megállapította, hogy a látogatás jól szolgálja hazánk és a vendéglátó országok jó viszonyának, kapcsolatainak és együttműködésének ügyét. Az Elnöki Tanács az Alkotmány 22. paragrafusának (2). bekezdése alapján az Országgyűlés téli ülésszakát december 16-án (szerdán) 10 órára összehívta. A Minisztertanács indítványozza, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére: az 1988. évi állami költségvetésről; a jogalkotásról; az 1960. előtt kibocsátott jogszabályok rendezéséről szóló törvény- javaslatokat; továbbá az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolóját az állam egyházpolitikájáról és a hivatal munkájáról. Törvényerejű rendeletet hozott az Elnöki Tanács a külföldre utazásról és az útlevelekről. A tvr., kimondja: minden magyar állampolgárnak joga, hogy külföldre utazzon, és ez a jog csak kivételesen korlátozható. A testület módosította a kötvényről szóló 1982. évi 28. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit, annak érdekében, hogy a kötvény az eddigieknél jobban hozzájáruljon a pénzeszközök hatékonyabb hasznosulásához. Az Elnöki Tanács a költségvetést finanszírozó forrásösszetétel javításának és a forgalomban levő pénz- mennyiség szabályozásának új eszközeként törvényerejű rendeletet hozott a kincstár- jegy bevezetéséről. Az Elnöki Tanács módosította a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény egyes rendelkezéseit és határozott a kétszintű igazgatás bevezetéséről,
