Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-26 / 279. szám
Az óv első kilenc hónapjában Téma volt a tanácstagi beszámolón Csökkent a kisgazdaságokban a állatállomány Szerényebb mértékű növekedés az ipari termelésben Alapvető élelmiszerekből egyenletes az ellátás A KSH Szolnok Megyei Igazgatóságának jelentése Az I—III. negyedévben a megye gazdaságának fejlődése — a jelentős erőfeszítések ellenére — szerényebb az egy évvel ezelőttinél. Az ipari termelés az országoshoz hasonlóan, de az előző évinél kisebb mértékben növekedett. A megyei székhelyű építőipar saját építési-szerelési munkáinak volumene nem érte el a tavalyit. A mezőgazdaság teljesítménye — elsősorban a több év óta tartó kedvezőtlen időjárás következtében — a kívánt szinttől elmaradt. A lakosság életkörülményeit befolyásoló tényezők differenciáltan hatottak. Ipar A megye szocialista ipara — terméksorok alapján — az év eddig eltelt időszakában 1,2%-kal növelte termelését. Az élőmunka termelékenysége 2,4%- kai javult. A teljesítmények szektoronként eltérően változtak. A legnagyobb súlyú minisztériumi ipar a megyei átlagnál valamivel kisebb, a tanácsi és a szövetkezeti ipar pedig lényegesen nagyobb termelésbővülést ért el. A fontosabb ágazatok közül kiemelkedett az építőanyag- és az élelmiszeripar termelés-felfutása. Ezzel szemben a bányászatban, a vegyiparban és a köny- nyűiparban visszaesés következett be. A megye jellemző, fontosabb termékei közül jelentősen emelkedett a mezőgazdasági gépek-, berendezések, a szintetikus mosószerek, a papír, a csontos sertéshús, a tej- és tejtermékek, valamint a takarmánykeverékek és a növényolaj termelése. Néhány új termék gyártása is elkezdődött, mint például az új típusú energiatakarékos háztartási hűtő- és fagyasztószekrényeké, a környezetkímélő mosóporé, Számottevően mérséklődött a fekete-fehér televízió, a konyhaszekrények, a cipők, az élelmiszeriparban a kolbászfélék, továbbá a fermentált dohány előállítása. A megye ipara a három negyedév alatt 7,9 milliárd Ft, értékű terméket exportált, ennek csaknem fele a gép-, több mint egyötöde a könnyű- és egynegyede az élelmiszeriparból származott. A kivitel 60:40 arányban oszlott meg a nem rubel és a rubel elszámolású reláció között. A konvertibilis export túlnyomó része a gép-, illetve az élelmiszeriparból, kisebb hányada pedig a könnyűiparból eredt. A fontosabb termékek közül a legjelentősebben a kereskedelmi-, konyha- és vendéglátóipari üzemi gépek és berendezések, a háztartási villamos hűtő- és fagyasztószekrények, a szervetlen pigmentek, a papír, a formatalp és a férfi -utcai cipők kivitele növekedett. Ugyanakkor jónéhány termékből (például radiátor, alumínium háztartási edények, kénsav, szintetikus kriolit, sportcipő, élelmiszeripari termékek) számottevően, 10—20%-kal csökkent az export. Több termék ára — így a gépvontatású takarmánybetakarító gépeké, a csontos nyershúsé, a vágott baromfié, a növényolajé — visszaesett a külpiacon. Az iparban az eltelt időszakban átlagosan 57,4 ezren dolgoztak, négyötödük fizikai munkát végzett. A foglalkoztatottak létszáma 1,2%-kal, az országosnál ■ kisebb ütemben csökkent. Az átlagos havi keresetek — az előző évivel mérsékeltebben 6,3%-kal növekedtek. Építőipar A megyei székhelyű kivitelező építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke 1,2 milliárd Ft volt, összehasonlítható áron 7,0%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. (Országosan ez idő alatt 3,7%-os növekedés következett be). A vállalatok és szövetkezetek éves rendelés-ellátottsága a tavalyinál rosszabb. A gazdálkodó szervezetek az év kilenc hónapjában átlagosan 5284 főt foglalkoztattak, 2,5%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A munkavállalók átlagkeresete 7,5%-kal magasabb az 1986. I—III. negyedévinél. Ezen belül a szellemi foglalkozásúak keresete jobban nőtt, mint a fizikaiaké. A foglalkoztatott létszám alapján számított termelékenység 4,7%-kal romlott. Szeptember végéig" 94 jelentősebb építmény került átadásra, közel 0,9 milliárd Ft költséggel. Ezzel egyidejűleg 116 létesítmény kivitelezését kezdték el összesen 1,7 milliárd Ft értékben. Mezőgazdaság A 2—3 héttel később kezdődő aratás és az ezzel összefüggő feladatok elhúzódása miatt az őszi munkák is késnek. Október végéig a kukoricát területének háromnegyedéről takarították be. A nagyüzemek becslése alapján a tavalyihoz hasonló átlagtermésre van kilátás. A rizst területe 97%-áról aratták le, egy hektárra jutó mennyisége nem éri el az előző évit. A betakarítási munkák közül a legnehezebbnek a cukorrépa kiszedése bizonyult, amit eddig vetés- területének háromnegyedén végeztek el. A becslések szerint az előző évit meghaladó hektáronkénti termés várható. A 44,7 ezer hektár napraforgó betakarítása befejeződött, termésátlaga a tavalyihoz hasonlóan alakul. Az őszi vetések talajelőkészítése a betakarítás ütemében folyik és október 31-én a tervezett 93%-ánál tartott. Az előirányzottnál mintegy 10 ezer hektárral nagyobb területen szántás nélkül készült a vetőágy. Az említett időpontig búzából 132,5 ezer, őszi árpából pedig 9,7 ezer hektárt vetettek. Őszi mélyszántást a termelő üzemek 84,9 ezer hektáron végezték, és ebből 21,6 ezer hektárra, az előirányzott terület négyötödére juttattak ki szervestrágyát. Ellátási nehézségek miatt az alapműtrágyázás is elmaradt a tervezettől, A szarvasmarha-állomány tovább csökkent, a szeptember 30-án tartott 118,4 ezer darab 5,8%-kal kevesebb az egy évvel és 2,5%-kal a negyedévvel korábbinál. A csökkenés üteme meghaladja az országost. A háztáji és kisegítő gazdaságokban az előző év hasonló időszakához képest 16,0%-os a fogyás. A tehenek száma — 47,2 ezer — valamennyi üzemformában több az egy évvel korábbinál, de kevesebb az előző negyedév véginél. A sertésekből 1987. szeptember 30-án a megyében 715,5 ezret, a tavalyinál 3,7%-kal kevesebbet tartottak. (Országosan egy év alatt 1,5%-kal fogyott a sertések száma). A csökkenés az állomány felét adó háztáji- és kisegítő gazdaságokban volt jellemző. A mezőgazdasági nagyüzemekben foglalkoztatottak száma nem módosult jelentősen. A havi átlagkeresetek az állami gazdaságokban 9,5, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 5,8%- kal növekedtek. Beruházások A megyei székhelyű szocialista szervek 1987. I—III. negyedévben 6,9 milliárd Ft-ot fordítottak beruházásokra, folyó áron 8,5%-kal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A pénzügyi teljesítések minden népgazdasági ágban növekedtek. Legnagyobb mértékben a nem anyagi ágak, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, valamint a kereskedelem beruházási célú kifizetései bővültek. A fejlesztések döntő hányada továbbra is az iparban hasznosult. A tanácsi kommunális jellegű beruházások a másfélszeresére nőttek. A tavalyinál 154 millió Ft-tal többet fordítottak egészségügyi, szociális és kulturális fejlesztésekre, ugyanakkor a lakásépítési célú pénzeszköz-felhasználás csökkent. Az I—IX. hónapban 71 db. jelentősebb beruházást kezdtek el. Értékük 1,8 milliárd Ft lesz, ebből kétharmad részt az építési munka tesz ki. Szám- szerint legtöbb fejlesztés a mező- és erdőgazdálkodásban indult. A beruházások közül 55 vállalati, 9 tanácsi, a többi központi döntésű. 1987. évben eddig 18 beruházást fejeztek be, 699 millió Ft ráfordítással, mely az eredeti költségelőirányzathoz képest 4%-os megtakarítást jelentett. A megyében szeptember 30-án 159 nagyobb beruházás volt folyamatban 10,3 milliárd Ft teljes költségelőirányzattal. A lakosság életkörülményei A lakosság központi forrásokból származó pénzbevétele az előző év I—III. negyedévhez képest 8,3%-kal emelkedett. Ezen belül a bér- és bérjellegűek kisebb mértékben nőttek. A bérkiáramlás az év első felében mérsékelt, 4,0%-os volt, júliusban azonban 13,8, augusztusban 8,4, szeptemberben pedig 10,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Legkevésbé — 1,9%-kal — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kifizetései emelkedtek. Az egyéb lakossági bevételek 17,0%-kal növekedtek, ami a magánszektor jövedelmeinek dinamikus bővüléséből adódott. A felvásárlásból származó bevételek 10,7%-kal magasabbak voltak, mint 1986. I—III. negyedévben. A lakosság betétállománya a III. negyedév végén 8,5 milliárd Ft volt, mindössze 105 millió Ft-tal több, mint az év elején. Július—szeptember hónapokban azonban 220 millió Ft-os csökkenés következett be. A lakossági hitelek állománya az időszak végén 11,0 milliárd Ft volt, ami 13,2%-kal több, mint január elsején. Ennek több mint kilenctizedét lakásépítésre és -vásárlásra használták fel. Hosszú lejáratú kölcsönt az I—III. negyedévben 6842 lakás, ezen belül 1670 családi ház építéséhez vettek igénybe. Áruvásárlásra I—iIX. hónapban 340,5 millió Ft hitelt kapott a lakosság, 14,2%-kal többet a tavalyinál. A III. negyedév végéig a megyében 923 lakást vettek használatba, ez mintegy kétharamada a tavalyinak. Az időszak végén az OTP pénzügyi közreműködésével 11,5%-kal kevesebb lakás építése folyt. A megyei kiskereskedelmi forgalom 1987. I—III. negyedévben 16,7 milliárd Ft volt, folyó áron 9,5%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. (Országosan 10,6%-os a bővülés). A bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek I—III. negyedévi 7,5%-os forgalomnövekedése mögött 8,7%'os áremelkedés áll. A kereskedelem az alapvető élelmiszerekből egyenletes, az előző évihez hasonló színvonalú ellátást biztosított. Az idényáras cikkek kiegyensúlyozatlan kínálata mellett az I—III. negyedévi árak 26,6%-kal nőttek. Ezen belül a burgonya 55, a zöldségfélék 27, a gyümölcsök 30%-kal drágultak. A vendéglátás árbevétele január— szeptember hónapokban 2,2%-kal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ruházati cikkekből az év első kilenc hónapjában 8,4%-os árnövekedés mellett 5,9%-kal nagyobb értékű forgalom bonyolódott le, mint egy évvel ezelőtt. A vegyes iparcikkek eladása dinamikusan, és az országoshoz hasonlóan 13,7%-kal, ezen belül az utolsó három hónapban mintegy ötödével emelkedett. Az árufőcsoporton belül a tartós fogyasztási cikkek értékesítése az I—III. negyedévben 16,0%- kal bővült úgy, hogy a III negyedévben 26,9%-os volt a növekedés. Színes tv-ből, videomagnóból, mélyhűtőből, mintegy kétharmadával többet adtak el, mint 1986. I—III. negyedévben. A keresett cikkek közé tartozott a bútor és erőteljesen nőtt az óra- és ékszerboltok forgalma is. Az egyéb iparcikkek körében az építőanyagok értékesítése emelkedett jelentősen, és a kínálat nem tudta kielégíteni a keresletet. Az anyagi ágakban gazdálkodók 1987. évre a foglalkoztatottak 1%-os létszámnövelését tervezték. A III. negyedév. végéig 0,9%-os csökkenés valósult meg. Jelentősebb szervezett munkaerő-átcsoportosításra nem került sor' Az év folyamán a vállalatok munkaerőkereslete — elsősorban a segédmunkások iránt — mérséklődött. A megyei munkaerőközvetítő szerveket a III. negyedévben közel 1500-an, a tavalyinál többen keresték fel, és a negyedév végén mintegy 300-an vártak elhelyezésre. Átképzés ebben az időszakban valamivel több mint 100 dolgozó számára indult a gazdálkodóknál. A közhasznú munka szervezése — Szolnokon, Tiszaburán és Karcagon — eddig kedvező eredményeket hozott. A megyében az I—III. negyedévben naponta átlagosan 7800-an vettek igénybe a táppénzes ellátást, majdnem nyolc %-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. Januártól szeptemberig 2200 foglalkozási baleset történt, emiatt 61,6 ezer munkanap esett ki. Az oktatás személyi és tantermi feltételei szerény mértékben javultak. Az óvodás gyermeklétszám a múlt évihez képest mintegy 400-zal csökkent, az óvodák kihasználtsága összességében teljes. *z 1987/88. tanévben 55,5 ezer gyermek jár általános iskolába. Számuk a korábbi évek tendenciájától eltérően 1,8%-kal fogyott. Egy osztályra átlagosan 27 tanuló jut. Az első osztályt a tavalyinál 1052-vel kevesebben kezdték meg. A létszámcsökkenés és az osztálytermek számának szerény növekedése lehetővé tette, hogy egy év alatt csaknem a felére csökkenjen a váltakozó tanítással oktatott tanulók száma. A pedagógusok létszáma 3780, az elő^p évhez képest 42-vel gyarapodott. A szakmunkásképző iskolákban az 1987/88-as tanév elején 7360-an — az egy évvel korábbinál alig többen — tanulnak. Az első évfolyamosok száma, ennél jobban, 5,3%-kal emelkedett. Az osztálytermek száma 6-tal, a főhivatású pedagógusoké pedig 14-gyel nőtt. Kedvezőtlen, hogy a saját diákotthonban elhelyezettek létszáma 8,1%-kal csökkent. A megye középiskoláiba valamivel több mint 10 ezren, az előző évihez hasonló számban iratkoztak be. Ezen belül némileg emelkedett a gimnáziumban tanulók száma és aránya. Az oktatás feltételeit javította, hogy az 1987/88-as tanévben 34-gyel több pedagógus állt munkába és 13-mal nőtt az osztálytermek száma is. Központi Statisztikai Hivatal Szolnok Megyei Igazgatósága Vízműtársulás Kengyelen Évtizedes gond szűnik meg — Nagyjából ezekre a kérdésekre számítottam — mondta Kesztyűs Lajos, a kengyeli tanács elnöke, amikor végétért a tanácstagi beszámoló a község 3. választókerületében. Rendhagyó módon — a körzet tanácstagja betegsége miatt — ő tájékoztatta a választókat a testület eddig végzett munkájáról, a feladatokról. Mint a falu ügyes-bajos dolgaiban leginkább jártas vezetőnek ismernie kell az egész település, a harmincegy választó- kerület nehézségeit. A megjelent Zrínyi és Jókai utcai lakók problémái egyben községi gondok is. A beszámolóból kiderült, hogy a tanács idén mintegy 20 millió forintból gazdálkodik, melyből csak 3 millió 800 ezer forint fordítható fejlesztésre." Jelentős részét — hárommillió forintot — a vízműtársulat támogatására használják fel. Ez azt is jelenti, hogy nem marad pénz útépítésre, járdafelújításra, közvilágítás-bővítésre. Az ösz- szeg nagyságából — legalábbis arányaiból — kitűnik, hogy a vízhálózat kiépítése elsőrendű feladat. A társulat létrehozásával évtizedes gond szűnik meg. Megalakítására a megkérdezettek 68 százaléka igennel szavazott. A vízműtársulati beruházás költsége — a globus. a gépház építése, a földmunkák. a vezetékek lefektetése stb. — hatvannégv millió fórint. ennek ielentős részét., harminc millió forintot a lakosságnak kell viselnie. Ügyelniük kell arra, hogy az érdekeltségi hozzájárulást idejében befizessék, mert késése a feladat megvalósítását veszélyeztetheti. A társulati tagok családi költségvetését 25 ezer forinttal terheli, melyet tíz év alatt kell törleszteni. Ez azonban nem jelenti azt — mint ahogy az egyik kérdésre adott válaszban elhangzott —, hogy a befizetésre jövedelmi, szociális helyzet figyelembevételével ne lehetne halasztást kérni. A választók szóvá tették, hogy a szemétlerakóhely környékét csúfítja az eldobált hulladék. A tanács cserjék, fák ültetésével kívánja elérni, hogy a szemetet a kijelölt helyre, és ne mellé rakják. Sajnos, néhány ember nemtörődömségén, lustaságán meghiúsult igyekezetük. A résztvevők kérdéseik többségére már szóban megkapták a választ. A tanácselnök felelt a temetővel, a temetkezéssel, a parkkal é$ a szolgálati lakásokkal kapcsolatos észrevételeikre. A község fejlődéséhez társadalmi munkájukkal eddig is hozzájárultak az itt lakók. Erre az együttes munkára továbbra is számítanak, mert ezzel nemcsak a kengyeliek élete javul, de a falu is csak így gyarapodhat. Ezt nem nehéz belátni a tanács szerény anyagi lehetőségeinek ismeretében. Remélhetőleg ez nyilvánvaló a választók előtt is, akik közül sokan, sajnos nem jelentek meg a gyűlésen. — Szurmay r— Bútor-kötvény Engedmény a vásárláskor A Szék- és Kárpitosipari Vállalat és az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. újfajta kötvénnyel jelentkezik a piacon. Újdonságként, a kötvény részeként, vásárlási szelvényeket is kapnak a tulajdonosok. A hétéves lejáratú értékpapír futamideje alatt a kötvénytulajdonosok a névértékkel megegyező értékű bútor vásárlásakor 6,5 százalékkal olcsóbban — nagykereskedelmi áron — jutnak az új bútorhoz, ha azt a Szék- és Kárpitosipari Vállalat saját mintaboltjaiban vásárolják meg. Ilyen üzlet egyébként Budapesten kívül Debrecenben, Kecskeméten és Mohácson van. A vásárlási kedvezmény a kötvény futamideje alatt összegyűjthető, s egyszerre is felhasználható. Az értékpapír évi II százalékot kamatozik. A vásárlás könnyítésére a Szék- és Kárpitosipari Vállalat keresettebb termékeiről prospektusokat is mellékel a kötvényhez. Az MHSZ kunszentmártoni bázisa rendszeresen szervez a fiatalon részére gépjárművezetői tanfoiyamot. A jelenlegi csoportban huszonhárom fiatalember szerez motorkerékpár-vezetői engedélyt. Felvételünk a gyakorlópályán készült (Fotó: T. K. L.)
