Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-02 / 258. szám
1987. NOVEMBER 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nemcsak a kenyérről nevezetes Avagy milyenek a ólbakiák? A készülő új iskolaszárny épülete (Fotó: Mészáros) bár a teliességhez hozzátar- „maszek” meg „áfész” ke- tozik. most is van itt bőven nyér is. Dinnyés paradicsom a homokon Tiszaföldvár és Cibakháza olyannyira egymáshoz simult. hogy ember legyen a talpán, aki bizton ismeri: hol kezdődik az egyik és pontosan merre végződik a másik. A kevés igennel válaszoló közé tartozik Varga István, aki Tiszaföldváron tizenhárom esztendeig volt fövadász. de hosszú ideig dolgozott Cibakházán is. Szülői házuk egykoron a két települést egymástól elválasztó határmezsgyén feküdt. de a mostani is hají- tásnyira található tőle. — Mondta is olykor édesapám: nekem olyan fiaim vannak, hogy kevés hasonló akad errefelé. Ugyan miért, kíváncsiskodtak többen. Azért, mert ha kiállnak a ház végére, hátszél se kell hozzá, és könnyen átpisilnek Földvárról Cibakra. — Mennyivel mások a két községben élők? — A rendes emberek között szinte nincs különbség. Gürcölős. harcoló emberek laknak itt is. ott is. Dolgosak Is, spórolnak is Nos. ha ez igy igaz. kérdezhetek tovább. Hátha a település legidősebb lakóia. Urbán Mihályné jobban eligazít eme fogas kérdésben, hiszen már a 93. évét tapossa. — Spórolósak az itteniek kedves, nagyon megnézik, hogy hová teszik a forintot. És ez az oka annak, hogy ebben a pénzszűke világban is azért is sok-sok ház. meg új kerítés ..nő” ki a földből. Emlékszem, harminc esztendeje járda alig volt. most meg már a tévé sem újdonság senkinek. — Teri néniéknek van-e? — Nálunk? Nincs, de nem is kell: beszélek én helyette, meg a rádió. Különben is nem érünk rái nézni, mindig akad dolog. Rendbe szedem az embert, mosok, főzök, noha hétközben az idősek klubjában eszünk. — Van valami titka a matuzsálemi kornak, hiszen még most is jól bírja magát? — Van. A nyugodtság. Én világéletemben ilyen voltam. csak mostanában lettem ideges. Hogy mitől, vagy miért. mo-"m sem tudom, de ha hét év múlva meglátogat, meglehet jobban bírok rá felelni, mert a száz év kerek, szép summa! Egyébként a településnek Teri nénin kívül akad még néhány érdekes, nevezetes embere. Így közéjük tartozik Kosaras Lajos pékmester. akinél valaha sorban álltak a kenyérért. Igaz. Lajos bácsi a vekniket mindig legyőzte, de az esztendőkkel ő sem birt. és ma már nyugdíjas. Azóta új pék nyitott üzletet a helyén, maid kis idő teltével be is zárt. meg el is ment. Hiába, a magasra nőtt jegenyék árnvékában olykor sokáig kellene nyújtózkodni egy kis napfényért. Kár lenne Cibakon csak a pékekről szólni, hiszen a dinnyések is nevezetesek. Mondják. sokan közülük egykoron a csányiaktól tanulták el a szakma csíniát- bínját. míg mások saját kárukon nevelődtek. Akárhogy is volt. ma is él itt vagy 50—60 olyan dinnyés, aki a tök és az érett fogalmat ránézésre megállapítja — a dinnyéről. Közéjük tartozik a 78 éves Horváth József is. — Hatvankét tavaszt, nyárt töltöttem el a dinnyeföldön. mint maszek, meg téesztag. Akadt esztendő, amikor tizenkét vagonnal szállítottam Szarvasra, és egy darabot se küldtek visz- sza. hogy tök? — Hogyan lehet felismerni, melyik az érett? — A színe hamvas, és ha ütögeti az ember, pufog. mint az üres csizma. Mostmár sejtem a titkot, de a gyalogláshoz efféle alkalmatosság is kellene, ámbár nálunk a legderekabb lábbeli is legfeljebb félcipőnek nevezheti magát. Hogy azért rázósabb témát se hallgassunk el. arról okvetlen szólni kell. hogy a tanács nagy fába vágta a fejszéjét. mively önerőből hozzáfogott egy 5 tantermes 21 millió forintos iskolabővítéshez. — Ez az új létesítmény elvitte az ötéves fejlesztési alapunk 80 százalékát. Anv- nyira kiköltekeztünk, hogy bért is csak olymódon bírtunk fizetni, hogy előbb Szarvasról kértünk kölcsön pénzt — mondja Fekete Géza tanácselnök. a.beni mró ,je üecpics a4tt. — Az átadás? — Ha minden igaz. november közepén már tanítunk benne. Szóval ilyenek is a ciba- kiak. Meg olyanok, hogy évente 25—30 úi házat építenek. Jobban áll a pénz az ingatlanban, mint a szalmazsákban. vagy a kredenc- ben. állítja az egyik ifjú építkező, hiszen ennek évről évre nagyobb az értéke. A gyorsaság a Mezőtúri Költségvetési üzem szakembereit dicséri, hiszen a munkához január végén fogtak hozzá. Az átadott termek révén végre megszűnik a váltott tanítás és az 539 diák állandóan délelőttös lehet. Bennem — mindezeket hallgatva — azért tovább motoszkál a kíváncsiság: vajon szegénvek-e. vagy gazdagok a cibakháziak? A válasz alighanem az is-is feleletben rejlik. Jó a téesz. azután a Mezőgép helyi gyáregysége, meg a Tisza Cipőgyár is sok embernek ad kenyeret. Helyben ezeröt- százhatvanegyen dolgoznak, míg párszázan eljárnak, igaz. százhatvanhármán pedig máshonnan ide utazgatnak munkába. A településfejlesztési hozzájárulás évi 800 forint, és a szociális körülményeket figyelembe véve ezt az 1600 családnak mintegy a fele fizeti. Szóval akadnak tehetősek is. meg szerényebb körülmények között élők is. Az is igaz: olykor az emberek maguk se gondolnák a másikról, van mit a tejbe aprítania. Legutóbb is meghalt egy idős néni. akit szemmel láthatóan tisztes szegénység vett körül. Bizony olykor még a főtt ételt is ritkította. Ha tehette: oia- cozott. mert azért eladnivaló mindig akadt nála. Halála után megdöbbenve vették észre, a szekrénye du"’g fémtizessel. húszassal. Az örökösök először darabonként osztoztak, dehát ráuntak a dologra, mert alig fogyott a pénzhegy. Ezért mérleget vettek elő: kiló neked, ugyanannyi nekem, és ez így folytatódott — nem kis ideig. Míg a forintnak, teszi fel a szónoki kérdést, bár nem válaszol rá. Helyette sietősen kavarni kezdi a maltert, mert ha nem figyel az ember. csoda gyorsan szárad a bestia..: D. Szabó Miklós Épülő új házak A Tiszaörsi Petőfi Tsz nagyiváni határában búza alá készitik elő a talajt. Hamarosan végeznek a legfontosabb őszi munkákkal (Fotó: T. Z.) Takarékosabb állam Jászberényben ma Kertészeti telep nyílik Az eddiginél gazdagabb árukínálattal várja vásárlóit november 2-től a tél beálltáig. majd tavasztól folyamatosan egész éven át az Egyesült Jászsági Áfész kertészeti szakárudája. A Jászberény város és környéke ellátását szolgáló bolt változatlanul a régi helyen, a Nagykátai úti telepen árusít. Régi helyén, de új és kedvezőbb feltételekkel. A facsemeték árusítását tekintve uborkaszezonnak számító nyári hónapokban felújították a kertészeti termékeket árusító telepet; úi bekerített terület kialakításával tágasabbá. a kényelmes válogatásra alkalmasabbá tették az áruraktár szerepét betöltő udvart. Felújították az együttműködést régi szállítópartnereikkel. kapcsolatot teremtettek új szállítókkal. Ez ígéret arra. hogy november 2-án — a felújított áruda nyitásánál — az eredményes kertészkedéshez szükséges áruk sokféleségéből válogathatnak a vásárlók. Nyitásnál 10 ezer gyümölcsfacsemete, több ezer szőlőoltvány sorakozik az udvaron. A több mint 700 ezer forint értékű árukészletben lesz kínálat bőven bokorrózsából, fenyőből, tu- jából és dísz-gyümölcsfacse- metéből. Helyben veheti meg a kertészkedő az ültetéshez, termesztéshez szükséges műtrágyát és virágföldet is. — Illés — őszi szállítási csáes A szombatra és vasárnapra betervezettet, jóval meghaladó mennyiségű árut indítottak útnak a MÁV Miskolci Igazgatóságához tartozó üzemekből, elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből. E két nap alatt idei szállítási rekordot értek el: csaknem 3200 vasúti kocsit raktak meg. amelyekben mintegy 140 ezer tonna készés félkészterméket indítottak el bel- és külföldi megrendelőkhöz. Elsősorban a kelet-magyarországi építkezésekhez továbbítottak nagyobb mennyiségű, két nap alatt összesen 450 vagon betonkavicsot a nyékládházi kavicsbányából. (Folytatás az 1. oldalról) következik mindebből: ahhoz, hogy „mozogjon” —; élővé váljon — a Holt-Tisza, lefolyást kell biztosítani a pangó víz számára; ezt a célt szolgálja az átemelőtelep létesítése, az „élő” Tiszába, amelynek a munkálatai ugyancsak jó ütemben haladnak, ígyhát elképzelhető, hogy 1990-ben az üdülő- paradicsom joggal őrzi majd féltett kincsként, a Holt- Tisza tiszta vizét. Amint Nagy István elmondta, e jelentős munkák eredményét mindenképp ót ni kell: jó lenne ha a Kertváros és az Alcsisziget kommunális szennyvize egy zárt csatornarendszerbe kerülne s nem veszélyeztetné a föld- alatt sem a víztisztaságot, Jelenleg ugyanis a családi házak emésztőrendszerei közel sem felelnek meg maradéktalanul a környezetvédelmi előírásoknak, ígyhát a tiszta víz megóvása legalább A polgármester, aki a volán mögött ülve sa ját autóján szállítja be vendégeit a repülőtérről, a minisztérium, amely szerény, egyemeletes villában működik — sztereotípiák a kisebb tőkésországok „takarékos államháztartásáról”. Sztereotípiák, mert önmagukban ezek az inkább stílust jelző példák sokat nem árulnak el az állam által felemésztett költségekről, amelyek között óriási tételek lehetnek a tőkéseknek nyújtott preferenciák, a hadikiadások. az elnyomószervezetek költségei. Inkább aszerint kell vizsgálni, hogy mibe kerül az irányítás, az igazgatás, az állami funkciók betöltése: a felhasznált eszközökhöz mérten mit eredményez az állam működése, vajon a ráfordítások, a társadalom anyagi áldozatai megtérülnek-e? Nálunk is azért van napirenden az állam adminisztratív kiadásainak csökkentése, mert azok a forintok bizony kevéssé kamatoznak az életben, sokszor soványak az eredmények. Kitetszik, hogy a túlméretezett, költséges megoldások, a nagy apparátusok leginkább a bonyolultabb, bürokratikusabb ügymenetet szülik, működésükkel olyan sok belső problémát vetnek fel, hogy energiájuk tekintélyes részét működési zavaraik leküzdésére kell fordítaniuk. Ráadásul nincs olyan területe a gazdaságnak, az életnek, ahol ne okozna károkat a bürokráciából származó késedelmesség. Gyakran azután más is a gond: a sok hivatal között ólomlábakon jár az információ, elgyengülnek és eltérülnek a tapasztalatok, s köny- nyen hibás döntés születhet. Lám, már ezek az igazgatási, szakmai problémák arra ösztönözhetnének: keressük állhatatosabban az egyszerűsítés, a korszerűsítés módját. Idehaza azonban ennél több, mondhatni minőségibb okokból, nevezetesen a demokratizmus elterjesztésének vágyától vezettetve akarjuk a kisebb, olcsóbb, hatékonyabb állami irányítást. Meggyőződésünk ugyanis, hogy állami ráolvasás, kikör- levelezés nélkül is sok mindent elrendezhetnek az állampolgárok. Közösségi életük szervezését, a helyi fejlesztéseket rájuk bízhatják, ha érdekeltségük felszínre tör és ha az önállóság jogával felruházzák őket. Elég, ha a társadalmi szervezetek figyelme kiterjed a politikai célok összhangjára: a falvak és a kerületek, a városok népessége bölcsebben eldönti a merre, a mit kérdéseit, a feladatokkal ezután jobban is azonosul. Nem kell mélyebben kutatni az emlékezetben, hogy példát adjunk erre a racioolyan sürgető feladat, mint a vízcsere lehetőségének biztosítása, örvendetes dolog, hogy nem szakmai fikciók igazolják az eddigi tevékenység hatékonyságát, de már a vízparton lakók is bizonyíthatják; jóval keve- seb az alga, és jóval áttet- szőbb a Holt-Tisza vize, mint a korábbi években. Bár döntés még nem született, de a közvéleményt élénken foglalkoztatja a 4- es számú főútvonal Szolnokot elkerülő szakaszának megépítése. Ebben lenne tennivalója a Kötivizignek is. Vajon felkészültek-e a feladataik ellátására a vízügyi szakemberek? — erről is kérdeztük Nagy Istvánt, aki elmondta, hogy napi kapcsolatban állnak a közlekedés illetékeseivel, s ha döntés születik a hőn áhított .kikerülő út” építésére, miattuk nem fog késlekedni a beruházás. — Pb — nalizálásra. A járási hatáskörök leadásával feleslegessé tudtuk tenni azt a nagylétszámú hatalmi formációt, amely többszáz évig érintetlenül és megfellebbezhetetlenül ágaskodott a falvak, a városok és a megye között. Mondjuk viszont el, hogy ehhez nem volt elégséges az akarat, ehhez bizony jól meg kellett erősíteni a helyi népképviseleti szerveket tudással, felelősségérzettel. Ebben a történelmi lépésben már támaszkodni lehetett az állampolgárok nagyobb demokratikus iskolázottságára, fegyelmezettségére, törvénytiszteletére is. Vagy vegyük a minisztériumok összevonását. Nem éppen a vállalatoknak adott önállóság, a gazdasági szabályozók alkalmazása tette lehetővé a minisztériumi irányítás egyszerűsítését, azt, hogy tisztük a bele-bele- szólástól a távlati tervezésig, a gazdasági folyamatok irányításáig, az erőforrások céltudatos kiaknázásáig emelkedjék? És itt a legfrissebb példa. Mint tudjuk, a lakossági jövedelemadóból befolyt összegeket az állam a tanácsok kezére bízza. Félreértés ne essék, ez az ősz- szeg nem biztos, hogy több lesz annál, amivel ma a költségvetés a tanácsokat támogatja. De mégis előnyösebb lesz így, mert ezáltal az adót az állampolgárok (adófizetők) elképzelései szerint lehet majd felhasználni. Ez a közös érdekeltsége a tanácsnak és az adófizetőknek tökéletesen beszabályozza majd a helyi fejlesztéseket, a forrásokat, mintha bármilyen szuperhivatal és apparátus központból próbálná e feladatot megoldani. Nemrégiben sok szó esett egyensúlyt vesztett gazdaságunk stabilizálásáról. A Parlament őszi ülésszakán elfogadott kormányprogram a költségvetési hiány alapos lefaragását is célozza. Köztudott, hogy ebben jelentős szerepe lehet — és lesz is — a felesleges állami kiadások megszüntetésének, azoknak a megoldásoknak, amelyek kevesebb létszámot, működési költséget feltételezve nagyban javíthatják az irányítás minőségét. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ma nem elégséges az, amit az állam önmagán megspórolni képes. Ennél többre van szükség. Az állami szerveknek oda kell hatniuk, hogy a gazdaságban, a társadalomban végre bekövetkezzék a fordulat a nagyobb hatékonyság, a racionálisabb megoldások, az értelmes cselekvés irányában. Márpedig ez minden pénzt megérne ... K. F. Keszthelyen Danubius-napok Keszthelyen a hét végén a Helikon Szállodában rendezték meg a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat munkahelyi olimpiáját. Szombaton és vasárnap délelőtt a vendéglátókat látták vendégül a Balaton-parton. Az önálló egységekből mintegy félezer Danubius-dolgo- zó érkezett családostul hogy játékosan sportolva és egymással vetélkedve együtt töltse el e szép októberi hétvégét. A szombati ünnepélyes megnyitó után úszásban, tekében, asztaliteniszben, atlétikában. teniszben, sakkban és labdajátékokban mérhették össze tudásukat a csapatok. A tréfás családi váltókban szülők és gyerekek együtt szerepeltek. Este pedig szellemi vetélkedőt is rendeztek. A versenyek végén nemcsak a győztesek kapták meg díjaikat hangm a szállodalánc arngtór művészei is. Alkotásaik — kisplasztikák. festmények — a margitszigeti Ramada Szállóban láthatók kamarakiállításon. Mikor ihatunk vizet a Holt-Tiszából?
