Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-24 / 277. szám

1987. NOVEMBER 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II tanács mint szolgáltaié Csökkenthetö-e a létszám? Munkásőrök hajnalt riadója Teljes harckészültségben sikeres gyakorlat Az idei kikép­zési tervnek meg­felelően szomba­ton, a hajnali órákMbn teljes harckészültséget rendeltek el Szol­nokon az F. Bede László Munkás- őregység szemé­lyi állománya ré­szére. Hajnali négy órakor vette át az egység ügye­letese a Munkás- őregység megyei parancsnokának távmondatát, s néhány perc múl­va Mészáros György, az egység .parancsnoka in­tézkedett az állo­mány riasztásáról. A napköziben zsúfolt telefonvo­nalak most enge­delmeskedtek. Egymás után je­lentkeztek a telefoncsörgés­re ébredő mumkásőrök és vették az egységügyeletes értesítését. Otthon a család­dal többen kirándulást, ház­körüli munkát terveztek er­re a napra. Legtöbbjüket váratlanul érte a szoríthat ihajnali riadó híre. A kirán­dulásra előkészített ruha he­lyett az acélszürke egyenru­hát magukra öltve, felszere­lésüket magukhoz véve igye­keztek a parancsnokságra, il­letve a kijelölt gyülekező he­lyekre. Eligazítás közben a munkás őrök Nemcsak a Szolnokon élő miunkósőröfknek szólt ez a ráadó. Csaknem egyidőben csörgött a telefon Martfűn, Tiszaíöldváron, Nagykörű­iben is. Most első alkalom­mal gyakorolt így az egység, A bevonuló mumkásőrök gyorsan felszereltek és vár­ták a parancsnokaik eligazí­tását, akik eközben élénk figyelemmel kísérték a beér­kezést és félóránként érté­kelték azt. A niadó „lefújását” köve­tően a szombat reggeli órák­ban eligazításra sorakoztak fel a munkásőrök. Posta Mi­hály a munkásőrség nyugal­mazott megyei parancsnoka szólt a jelenlévőkhöz, ' el­mondta, hogy terv készült a szolnoki Széchenyi lakótelep parkosítására, fásítására. Az elmúlt napokban a szüksé­ges előkészületek megtörtén­tek arra, hogy szombaton és vasárnap a mumkásőrök tár­sadalmi munkában elültes­sék a facsemetéket. Javaslatok az Ifjúsági Díjra Ébresztéshez, tudakozáshoz Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal javaslatot kér Ifjúsági Díj adományozásá­ra a társadalmi és tömeg- szervezetektől, a minisztéri­umoktól, az országos hatás­körű szervektől, a taná­csoktól, a vállalatoktól, a szövetkezetektől és intéz­ményektől, az ifjúsági kol­lektíváktól. A díj azoknak a magyar állampolgároknak, valamint kollektíváknak adományoz­ható, akik illetve amelyek kiemelkedő szerepet vállal­nak a gyermekek és fiata­lok társadalmi életre való felkészítésében, közéleti ak­tivitásuk kibontakoztatásá­ban, egészséges életmódjuk kialakításában. Szervező, irányító, alkotó, közművelő­dési, művészeti, pedagógiai és sportvezetői tevékenysé­gükkel hozzájárulnak az if A megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Teszöv és a Mé­szöv tegnap közös értekezle­tet tartott) a háztáji és kise­gítő gazdaságok termelését szervező ágazatvezetők, fel- vásárlási osztályvezetőik ré­szére. A tanácskozás témá­ja a már hagyományosnak mondható információcserén kíyül a kistermelőket érintő közgazdasági szabályozók jövő évi változása volt. A megnyitó után Papp László, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályvezető­helyettese a megyei kister­melés idei eredményéről számolt be. Végleges mérle­get korai lenne vonni, de az már az eddigi számokból is látszik, hogy az 5,5 milliár­dos felvásárlási tervet sike­rült teljesiteni. A háztáji­ban tartott szarvasmarhák száma hasonló az elmúlt évihez, a ser*ések száma 32 ezerrel csökkent; kedvező viszont, hogy az anyakocák száma 1300-zal növekedett. A kistermelőknek e«*vre nagyobb figyelmet kell for­júságpolitikai célok megvn- lósításához. Sokoldalúan és eredményesen segítik a fia­talok pályakezdésé*, terme­lő munkáját, otthont terem­tő törekvéseit. A díjakat az erre az alka­lomra létrehozott társadal­mi bizottság véleményének figyelembevételével az ÁISH elnöke ítéli oda. Az egyéni díj 30 ezer forint, a kollek­tíváiknak adományozható díj maximális összege 100 ezer forint. A személyi adatokat tar­talmazó részletes indoklás­sal ellátott javaslatokat (maximum 5 gépelt oldal) 1937. december 31-ig kérik eljuttatni az Állami Ifjúsá­gi és Sporthivatal személy­zeti főosztályára (1054, Buda­pest, Rosenberg házaspár utca 1.) dítaniuk a változó követel­ményekre, tevékenységük csak úgy maradhat jövedel­mező, ha jó minőségű, a ke­resletnek megfelelő termé­keket állítanak elő. Az utób­bi időben a kistermeléssel kapcsolatban sok téves, megalapozatlan elkéDzelés lanodtak. Ezért is volt idő­terjedt el, sokan elbizonyta- szery Kurucz Miklósnak, a MÉM háztáji és kisegítő gazdaságok osztálya helyet­tes vezetőjének az az előadá­sa, amelyben a kistermelő­ket érintő jövő évi támogatá­si, ár-, és adórendszerről szólt. Az eddigi 800—900 millió forintos éves állami támogatás összege 500 mil­lió forintra csökken, ezt azonban a termelők a felvá­sárlási árak változása miatt nem érzik meg, mert a fel- vásárlási árak is jelentősen megváltoznak, kétségtelen ugyanis, hogy a kisterme- melésnek helye van gazdasá­gunkban, így termelési fel­tételei jövőre sem lesznek kedvezőtlenebbek, mint az idén. Számítógépeket vásárolt a Posta A Magyar Posta tervbe vette a telefonos ébresztés, valamint a cím és telefon - szám szerinti tudakozás kor­szerűsítését. A Posta körülbelül 5 mil­lió forintért két mikroszá­mítógépet vásárolt a Műszer­technikai Kisszövetkezettől. Ezek töíbb mint 500 ezer in­formáció tárolására képesek. Az adatok betáplálása már javában tart. Várhatóan jö­vőre fejeződnek be az előké­születek. A számítógép se­gítségével a mostaninál jó­val gyorsabbá válik a szám- és cím szerinti tudakozódás. A gép alig fele idő alatt megkeresi és kiírja a kívánt adatokat. A postai dolgozók a képernyők előtt ülve, né­hány gomb megnyomásával juthatnak a kért adatok bir­tokába. Az ébresztő szolgálat szin­tén számítógép közreműkö­désével újul meg a közeljö­vőben, várhatóan már a jö­vő év elején. Ezt a szolgál­tatást jelenleg naponta 5 ezren veszik igénybe. Kaptár műanyagból . Új méhészeti eszközök A méhészek munkájának könnyítésére új eszközök gyártását tervezi a Hungaro- néktár Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat. A szakma régi gondján eny­hít, hogy Sárosi János bu­dapesti méhész ötlete nyo­mán speciális kaptárszállító utánfutót fejlesztett 'ki. Mé­retei olyanok, hogy a mé­hész egyszerre 65—70 kap­tárt szállíthat a helyszínre. A Hungaronéktár és a Kecskeméti Méhész Áfész szakemberei 'kísérletképpen műanyagkaptáralkat tervez­tek, százat el is készítettek belőlük, és néhányat az idei nemzetközi méhészeti világ­kongresszusán, Varsóban be­mutattak; már külföldi ér­deklődés is van iránta. A Hágánkban egyre jobban felélénkülő társadalmi, politikai aktivi­tás a tanácsok tevékenységé­ben is megmutatkozik. A korábbinál több a kérdés, nagyobb a vita a testületi üléseken, egyre gyakrabban alternatív javaslatok között kell dönteni. Nő a döntés­hozók felelőssége, s ezzel együtt a döntéselőkészítők­kel. a döntéseket végrehaj­tókkal szemben támasztott követelmények is megnöve­kednek. Ehhez nemcsak fel­készült, jól képzett tanácsi szakemberekre, hanem az eddiginél szervezettebben, összehangoltabban működő szakigazgatási szervezetre is szükség van. Jelenleg a megyei, de még a városi szakigazgatási szer­vek tagolódása is az ágazati és funkcionális minisztériu­mok, főhatóságok szervezeti rendszeréhez igazodik, túl­zottan széttagolt, az indo­koltnál jóval több önálló, egymásnak mellérendelt szakigazgatási szervből te­vődik össze, sok a párhuza­mos, a hasonló munkát vég­ző szervezeti egység, s így túl sok energiát köt le a tanácson belüli egyeztetés. Az elkülönült szakigazgatási szervek elkülönült érdekeket hordoznak, figyelmük első­sorban az ágazati besorolás­nak megfelelő országos fő­hatóságok felé fordul, s ez rányomja bélyegét a tanács­testületeket, és nem utolsó sorban a lakosságot szolgáló munkájukra. Pedig a tanácsi szakigaz­gatásban mindinkább elő­térbe kerül a lakosságot szol­gáló tevékenység. A tanácsi munka közszolgálat, s ennek az államigazgatási, közhatal­mi feladatok gyakorlása so­rán is ki kell fejeződnie. Most nem elsősorban az ügyfélszolgálati irodákra, és más, lakosságot szolgáló szer­vezetekre gondolunk, bár például ezek közül a mun­kaügyi szolgáltató (közvetí­tő) irodák szerepe kétségte­lenül felértékelődik, s szük­ség esetén minden érintett városban célszerű megszer­vezésük. A piaci szabályo­zás, az áru- és pénzviszo­nyok változásainak a verseny felerősödésével azonban nemcsak a gazdaság élén­külésének, a vállalkozások virágzásának pozitív hatása­ival, hanem a tisztességtelen áremelések, a gazdasági erő­fölénnyel. a piaci pozíciók­kal való visszaélések nega­tív jelenségeivel is számol­ni kell. Erősíteni szükséges ezért a — lakosság érde­A Belkereskedelmi Minisz­tériumban elkészítették a ja­nuár 1-jétn életbe lépő árvál­tozások alapjául szolgáló ár­index-listát, amely több ezer termék nagy- és kiskereske­delmi árváltozásának mérté­két tartalmazza. A listát a Magyar Közlöny 52. számá­ban tették közzé. A fogyasz­tási cikkek 80 százalékának megváltozik az ára; a vál­tozások háromnegyed része áremelkedés. A hazai és import szén, a propán-bután gáz, a tüzelő­olaj, a gázolaj, valamint a benzin január 1-je után is a jelenlegi áron lesz kapha­tó. Az építőanyagok közül a hazai beton- és vasbeton- termékek 17,5. a darabos és oltott mész 22,5 százalékkal lesz drágább. A magyar gyártmányú háztartási villamos fűtő- és hűtőkészülékek, villanyboj­lerek, hőtárolós 'kályháik, vi­lágítótestek, rádiók, tévék, magnók ára változatlan ma­keit közvetve szolgáló — el­lenőrző szervek: a kereske­delmi és piacfelügyelet, az árellenőrzés szerepét és szer­vezetét. összehangolt tevé­kenységüket s függetleségü- ket nagymértékben segítené az ellenőrzést végző (cso­portok) egységes szervezetbe vonása, s így az ágazati szakigazgatási szervekről va­ló „leválasztása”. Miközben a tanácsi szak- igazgatási szervek hatósági, ellenőrzési szerepe nem csökken a vállalatok, intéz­mények önállóságának nö­vekedésével, így kevésbé van szükség az ágazatirányí­tó, a direkt beavatkozást szolgáló vállalatfelügyeleti tevékenységre. A vállalatok, szövetkezetek érdekképvise­letét ne vállalják fel a ta­nácsi államigazgatási szer­vek. A tanácsok a területü­kön élő lakosság, a fogyasz­tók érdekeit szolgálják a hatósági jogaik, ellenőrzési kötelezettségeik fokozott ér­vényesítésével. A változó körülményekhez való alkalmazkodás az ed­diginél rugalmasabb, egy­ségesebb és összehangoltab­ban dolgozó tanácsi appará­tust követel. A hatékonyabb tanácsigazgatásra való törek­vés nem merülhet ki lét­számcsökkentési kampányok­ban — a tartalmi munka, s az ehhez igazodó szervezeti rendszer megújítása a cél. Az igazgatási létszám csökkentése nem a béralap megtakarítását szolgálja. Az utóbbi évtizedben ugyanis a tanácsi dolgozók átlagkerese­tének növekedése nem tar­tott lépést az áremelkedések­kel — a központi bérrende­zés elmaradása leértékelte ezt a pályát. A viszonylag ala­csony kereset nem vonzó a magasan képzett, gyakorlat­tal is rendelkező, elismert szakemberek számára. Nem a rosszul fizetett munkatársakat alkalmazó közigazgatás az olcsó köz- igazgatás. Éppen ellenkező­leg, a jól megfizetett, haté­konyan dolgozó szakember- gárdával rendelkező tanácsi apparátus fenntartása a cél­szerű és a gazdaságos. A vá­rosi és a megyei közigazga­tási apparátus működését ja­vító legfontosabb szervezési intézkedés a szakigazgatási szervek széttagoltságának megszüntetése; egységes, a feladatokhoz rugalmasan iga­zodó belső szerveződésű szak- igazgatási szervezet kiala­kítása. Az egységes appará­tust a változó feladatokra le­het mozgósítani, minimális­ra mérsékelve a szervezet önmozgását. Belső átcsopor­rad, a szocialista importból származó készülékek 5—18, a tökésimport-termékeknek ez a csoportja pedig 13—26 százalékkal fog többe kerül­ni. A hazai kerékpárok ára nem változik, a motorkerék­pároké, mopedeké, robogóké átlagosan 1 százalékkal csök­ken, az import kétkerekű jánműveké 6—13 százalékkal növekszik. A háztartási vegyiáruk át­lagosan 4,9 százalékkal ke­rülnek maijd többe, viszont a kozmetikai és testápolási cikkek 4,6 százalékkal ol­csóbbak lesznek. A hazai bútorok ára átla­gosan 2,6 százalékkal növek­szik, de a gyermekbú torok közül az ágy és az etetőszék több mint háromszor, a járó­ka csaknem négyszer annyi­ba kerül majd, mint most. A felnőtt lábbelik átlagos ára 12,4 százalékkal csök­ken, a gyermekipapucsok, cipők, csizmáik azonban 10— 93 százalékkal drágulnak. Ugyancsak jelentősen ernel­tosítások, összevonások ré­vén a párhuzamos, illetve az időközben feleslegessé vált feladatkörök megszüntetésé­vel egységes és ütőképes ta­nácsi igazgatási szervezet ki­alakítása válik lehetővé, mely az új feladatokhoz ese­tenként megfelelő létszámot tud átcsoportosítani. szük­ség esetén új. hatékonyabb szervezeti egységet is ki tud állítani. Az igazgatási létszám az elkerülhetetlen csökkentés és az esetleges átszervezés után hosszabb időszak során sem növekedhet újra. A ta­nácsi igazgatásban nem fo­gadható el törvényszerűség­ként a létszám állandó nö­vekedése. Az olcsóbb köz- igazgatás a rendeletek és el­járások egyszerűsítésével, a döntési fórumok szánnának csökkentésével, a megalapo­zott döntéseket szakértelem­mel előkészítő, jól megfize­tett, de társadalmi ellenőr­zés alá helyezett szakembe­rek alkalmazásával érhető csak el. A lakosság ellenőr­zési lehetőségeit a nyilvá­nos tanácsülések szerepének erősítése, a testületi munka és a szakigazgatás szervezeti különválasztása révén is nö­velni lehet. A tanács elnö­ke elsősorban a választott testület, és ne az apparátus vezetője legyen, ez utóbbi személyében is váljon külön, s például „közigazgatási tit­kár” elnevezéssel az egysé­gessé váló szakigazgatási szervezet egyszemélyi felelős vezetője legyen. A tanács­testület — esetleg bizottsá­gain keresztül — az eddigi­nél nagyobb kritikával kont­rollálná a saját hivatala mű­ködését, az önkormányzat érdekeit következetesen kép­viselve. Az államigazgatás szervezeti rendszerének kor­szerűsítésén belül a tanácsi szakigazgatási szervezet meg­újítása jól szolgálná a poli­tikai intézményrendszer kor­szerűsítését. A viták a szak­emberek körében még foly­tatódnak, döntések még nem születtek. Szükség is van a vélemények ütköztetésére, az elképzelések megvitatására, a megoldások kísérleti ki­próbálására, hiszen elhar- markodott döntések miatti átmeneti zavarok ezen a te­rületen sem engedhetők meg. A tanácsigazgatás korszerű­sítése nem válhat öncélú át­szervezéssé, s csak akkor érheti el célját, ha a lakos­ság, a települések, az ön- kormányzatok érdekeit szol­gálja. A. Z. kedi'k — átlagosan a jelenle­ginek kétszerese lesz — a csecsemő ruházati cikkek, s 7,2—15,4 százalékkal nő a gyermek alsóneműk ára. A fonalak, a méteráruk és a felnőtt konfekció-termékek átlagosan 10 százalékkal lesznek olcsóbbak. Ugyan­csak kevesebbe kerül a rö­vid- és divatáru. Az élelmiszerek és élveze­ti cikkek közül az étolaj, a margarin, a pörkölt kávé, a csokoládé, a szeszes italok és a hazai cigaretták ára nem változik. Az ételkonzer- vek egy része olcsóbb, a hús­sal készülteké valamivel drágább lesz mint eddig, az árváltozás mértéke 0,7 szá­zalékos csökkenéstől 6,4 szá­zalékos emelkedésig terjed. Lényegesen — 35—52 szá­zalékkal — növekszik a bé- Ibikonzervek ára, s 21,8 szá­zalékkal drágulnak az alko­holmentes üdítőitalok. Huszonnégy termékcsoport árait az árhatóság a későb­biekben árjegyzékben teszi közzé. Minftségi árut kívánnak a kistermelőktől is Tanácskozás Szolnokon Drágább háztartási készülékek Olcsóbb lábbelik, konfekciók, méteráruk Közzé tették a január 1-jei árváltozásokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom