Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-03 / 259. szám

12 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. NOVEMBER 3. Fazekasház Karcagon A Kántor Sándor faze­kasház öt éve nyitotta meg kapuit. Legismertebb fa­zekasaink közé tartozik az 1894-ben Karcagon szüle­tett Kántor Sándor. A mester munkásságát mu­tatja be a kiállítóház nap­jainkig. 1925-től folyama­tosan ott találjuk a külön­böző kiállításokon munká­it. A neves néprajzkutató, Győrffy István irányította figyelmét az igazi népi ér­tékek, hagyományok foly­tatására. A kiváló mester alkotásaiból megismer^ kedhetünk a tiszafüredi stílusú tálakkal, tányérok­kal, a mezőcsáti kerámiák­kal vagy a Gyöngyös-pász­tói környéki használati tárgyakkal. A Kiállítóház a XIX. század utolsó harmadában épült népi klasz- szicista stílusban így nézett ki egy módos nagykun parasztszoba Díszített pálinkás butellák Népviseletbe öltöztetett asszony­alak (ezek funkciójukat tekintve gyümölcs- vagy süteménytartók voltak) A kiállítás egyik részlete, ahol figurális tárgyak láthatók (Fotó: Tarpai Zoltán) Szovjet filmek fesztiválja A Patyomkin páncélostól a Hosszú búcsúzásokig Filmművész küldöttség Jászberényben A szovjet filmek fesztiválja keretében tegnap este mutatták be Jászberényben Kira Muratova a Hosszú bú­csúzások című filmjét. A film előzményei az 1960-as évekbe vezetnek visz- sza. Kira Muratova Í967-ben készítette el a csak jóval ké­sőbb bemutatott Rövid találkozások című filmjét, melyet elsősorban az azóta tragikusan elhunyt színészóriás, Vi- szockij főszereplése tett maradandóvá, de a színészi ala­kítás nagyszerűségén túlmenően is emlékezetes alkotás. A családról, a szerelemről beszél ez a film, egy dolgozó nő látószögében ad szokatlanul merész körképet, mégin- kább talán kórképet... A Hosszú búcsúzások, amely 1971-ben (!) készült el, lényegében az előző film foly­tatása, sok rokon vonást fe­dezhetünk fel a jellemek pszi­chológiai ábrázolásában, a hét­köznapi szituációk jellemzésé­ben, a női főszereplő karakte­rében. A legutóbbi moszkvai feszti­válon Kira Muratova két film­jét együtt láthatta a közönség. A Hosszú búcsúzások a 40. locarnói filmfesztiválon a FIP- RESCI - a kritikusok nemzet­közi szövetsége - díját kapta meg. A film jászberényi díszbe­mutatójára a városba érkezett Kira Muratova és a forgató­könyvíró Natalja Rjazanceva. A delegáció a tanítóképző fő­iskola Kortárs filmklubjában találkozott a közönséggel dél­után fél 5 órától, majd fél hét­től bemutatják a Szovjetunió­ban és külföldön egyaránt nagy sikert aratott filmet. A filmfesztivál alkalmából november 9-én Szolnokon ke­rül bemutatásra a Konsztan- tyin Lopusanszkij rendezte A halott Ember levelei című film, amely egy esetleges atomkatasztrófa következ­Kazincbarcikán Kelet­magyarországi amatőrfilm- és videoszemle A Magyar Amatőrfilm- és Videoszövetség, az Országos Közművelődési Központ, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Tanács és Megyei Köz- művelődési, Módszertani Központ védnökségével a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár hirdette meg az idei, immár tizenhetedik Ke­let-magyarországi amatőr­film- és videoszemlét. Öt megye - Borsod, Haj­dú, Heves, Szabolcs és Szol­nok - egyéni alkotói és ama­tőrfilmes, videós klubjai már lázasan készülődnek a ver­senyprogramra, hiszen a ne­vezésekkel együtt az új fil­meknek is be kell érkezniük október 31-ig a kazincbarci­kai művelődési központba. A tavalyi tájegységi szemlén, amelynek Szolnok volt a há­zigazdája, összesen 46 ama­tőr- és videofilm szerepelt a versenyprogramban. Szép szolnoki siker született, ugyanis a hét díjból négyet a szolnokiak nyertek el. A szemle ünnepélyes meg­nyitója november 27-én, dé­lután 4 órakor lesz. A há­romnapos programon a ren­dezők filmenként egy alkotót vendégül látnak. A rendező szervek várják a műfaj iránt érdeklődő ven­dégeket, résztvevőket is. ményeinek döbbenetes tabló­ját adja. A megye filmszínházaiban számos új és régebbi, de film- történeti mércével jegyzett szovjet filmet tűznek műsorra. Egy nemzedék nőtt fel Csuhraj az idősebbek számára nagyon is emlékezetes filmje, A negyvenegyedik bemutatása óta. Á film egyébként 1956- ban készült, a Tiszta égbolt pe­dig 1960-ban. Az előzőt a kun- hegvesi moziban, a másodikat pedig Jászalsószentgyörgyön és Jánoshidán vetítik. Több filmszínházunk műso­rán szerepel Elem Klimov gyö­nyörű filmje, a Búcsúzás. Az 1981-ben készült, megkésve bemutatott film az elmúlt évti­zed egyik legnagyszerűbb al­kotása világviszonylatban is. Gleb Panfilovtól két filmet láthat ezekben a hetekben a moziba járó közönség. Vetítik régebbi, A tűzön nincs átkelés című filmdrámáját és a Téma című új filmjét. Mindkettőnek a nálunk is nagyon népszerű híres színésznő, Inna Csuri- kova a főszereplője. A nevezetes Iván gyermek­kora is újra a mozikba kerül. Az Andrej Tarkovszkij ren­Luciferi hangulatban szer- kesztődhetett a Computer- world-Számítástechnika leg­utóbbi száma: terjedelmes tu­dósítás számol be az idegtudo­mányok Budapesten rendezett második világkongresszusáról: Pellionisz András, a Szent- ágothai-iskolából indult, Ame­rikában élő neves kutató nyi­latkozik az idegrendszer-elvű számítógépekről; egy nemzet­közi szimpózium felszólalói az élőbeszéd után a lapban is üt­köztetik nézeteiket a moleku­láris elektronikáról, az úgyne­vezett bioszámítógépről. Mindezek után nem csoda, ha az agyat utánzó számítógépen és az agy számítógépes model­lezésén elmeditálva a szerkesz­tőségi publicisztikában az asz- szociáció (ez az amire majd csak a neuron-elvű számítógép lesz képes) Madáchig vezet el: „az ember ezt (az agy működé­sét), ha egykor ellesi, vegy­konyhájában szintén meg­teszi.” A kissé utópisztikus (és ta­lán nem is kissé hátborzonga­tó) kutatások ugyanakkor a ma számára hasznos, napi eredményeket produkálnak. Az idegtudományok . kong­resszusával párhuzamosan megrendezett kiállítás például egy sereg olyan elektronikus eszközt vonultatott fel, ame­lyek nem a távoljövőben, ha­nem már ma szolgálják a gyó­gyászatot, s ezen keresztül az embert. A legjelentősebb vi­lágcégek mellett a kiállításon sikerrel mutatkoztak be a ma­dezte film - 1962-ben készült - elnyerte a velencei filmfeszti­vál nagydíját, az Arany Orosz­lánt. Több Koncsalovszkij-filmet is felújítanak, így a Vány a bá­csit, a Szibériádát és az Első tanítót. Vetítik majd filmszín­házaink Alekszej German két, nagy vihart kavart filmjét, a Barátom, Iván Lapsin című történelmi drámát és a másik nagyszerű, Ellenőrzés az utó­kon című alkotást. Ez utóbbi főszereplője Rolan Bikov, aki tavaly rendezőként mutatko­zott be nálunk a Bocsáss meg madárijesztő című filmjével. Ezt a nagysikerű filmet is szá­mos filmszínházunk újra mű­sorra tűzte. Számos mese- és ifjúsági film is a mozikba kerül, ami annál is inkább örvendetes, mert bi­zony a fiatalabb korosztályok­nak szóló filmek hiányoznak a mindennapi kínálatból. A Süni a ködben, a Szivárvány, a Vándorlások meséje, a Vidám körhinta a legkisebbeknek sze­rez majd örömet, az Ivanhoe, a Szurámi vár legendája, a Ro­binson, a Robin Hood pedig a serdülőknek. Két, már méltán klasszikus, világhírű alkotás is idézi majd a szovjet film hőskorát, az Eizenstein rendezte Patyom­kin páncélos és a Jégmezők lo­vagja. Az új és a régi, a világ ha­ladó filmművészetében is je­lentős szovjet filmek vetítése hasznos időtöltést, gondola­tokban gazdag szórakozást biz­tosít a fiézőknek, mert a film- forgalmazók igen gondosan, a szovjet filmművészet egészé­ből válogatva állították össze a fesztivál vetítési programját.-ti­gyar fejlesztők is, akik többek között idegrendszeri rendelle­nességekkel született gyerekek diagnosztizálását és rehabilitá­cióját segítő számítógépes rendszert kínáltak. Nem kötődik semmilyen rendezvényhez, mégis témánk­hoz kapcsolódik a CW-SZT ’Műveséről - jó szívvel’ című riportja. A Veszprémben nem­rég átadott műveseállomás elektronikai hátterét világítja meg a cikk szerzője, akit látha­tóan nem csupán a rendszer szakmai oldala nyűgözött le, hanem az egész állomás kor­szerűsége, az itt tapasztalt nyíltság, a betegekkel való tü­relmes bánásmód, a tisztaság, a gondosság is. Persze nincs tévedés,a Szá­mítástechnika nem alakult át egészségügyi szaklappá, s mert hála istennek a nyár végén nemcsak az agykutatók, nem­csak a molekuláris elektroni­kával foglalkozó biológusok és vegyészek, hanem az informá­ció feldolgozással foglalkozó szervezetek nemzetközi szö­vetsége is tartott egy közgyű­lést Budapesten. így jut tudó- sítási szintér az informatiká­nak is. Sőt. A tudósításokon kívül a szakemberek izgalmas összehasonlítást találhatnak a Unix és az MS-DOS operációs rendszerekről: egy szoftverkri­tika mutatja be a Microsoft ab­laktechnikát alkalmazó prog­ramjának erényeit és hátrá­nyait; és folytatódik a Novell- hálózatok üzembe helyezésé­ről szóló sorozat is. Computerworld - Számítástechnika Ha ezt egykor ellesi az ember

Next

/
Oldalképek
Tartalom