Szolnok Megyei Néplap, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-14 / 269. szám

12 Hágunk tája 1987. NOVEMBER 14. BtztiMhb t iiaiflizls Béka helyett ultrahang A .terhesség gyanúja ese­tén a terhességet békapró­bával vagy más laboratóriu­mi teszt-eljárással szokták bizonyítani. Dr. Lothar W. Pop egy nőorvos kongresz- szuson arról számolt be, hogy ujjformájú ultrahang- fejjel (amit a hüvelybe ve­zetnek be), a korai terhessé­get meg lehet állapítani, te­hát nincs szükség békára, vagy más laboratóriumi vizsgálati módszerre. A spe­ciális ultrahang készülékkel (amelynek ára 50—100 ezer DM közt mozog), már az 5 mm átmérőjű embriókép­ződményt fel lehetett a méh­ben ismerni. Ha a vizsgála­tot 10 nap múlva megismé­telték, megállapíthatták azt is, hogy a magzatfejlődés normális-e vagy sem, mert a kezdetleges magzati szívcső­ben az ultrahangos képen már lüktetés ismerhető fel. Az ultrahangos hüvelyi vizsgálati módszer különös előnye, hogy nemcsak a ko­rai terhesség ténye ismer­hető fel, hanem számos más fejlődési rendellenesség is. Legnagyobb értéke pedig az, hogy a méhen kívüli ter­hesség korai diagnózisát is lehetővé teszi, ha a magzat­képződmény az 1 cm-t eléri. Egyelőre még csak terv, de elképzelhető, hogy méhenkí- vüli terhesség esetén nem lesz szükség többé műtétre, hanem az ultrahang-készü­lékkel kimutatott korai mag­zatképződménybe tűvel be-, leszúrnak, és a vegyi anyag­gal jelölt szövetet a peteve­zeték összehúzódását ser­kentő gyógyszerrel segítik eltávozni. (Szendéi) A feleslegem termésből Hogyan készítsünk ízletes almabort? Egyre több házikertben ültettek almafát, s így a család egész évi gyümölcsszfikséglete biztosított. Gyakran előfor­dul, hogy még felesleges is marad, amelyből érdemes alma­bort készíteni. Első feladatunk, hogy az almát gondosan megmossuk és eltávolítjuk a sérült, be­teg részeket. Ezután a gyü­mölcs zúzása (esetleg meg- reszelése) következik, mert így az alma könnyebben saj­tolható, s a lé gyorsabban szabaddá válik. Minél fino­mabbra zúztuk az almát, annál több levet nyerhetünk belőle a sajtolás során. (Zú­zás után azonnal sajtolni kell az almát, mert ellenke­ző esetben a levegő hatásá­ra megbámul.) Tíz kilogramm almából 6—6,5 liter levet nyerhe­tünk. Az almalevet, hogy a durvább szennyeződéseket felfogjuk, szitán, vagy vá­szondarabon átszűrjük. A különféle fajtájú és érett- ségű almákból nyert almaié cukortartalma rendkívül változó 7, illetve 9 százalék között ingadozhat. Mivel a gyümölcslé sava­kat is tartalmaz, ezért a kü­lönféle munkaműveletekhez előzőleg gondosan megtisztí­tott rozsdaálló vagy zomán­cozott edényeket használ­junk. Tíz liter asztali alma­bor előállításához 14 kg — édes, érett és kevésbé sava­nyú — alma, illetve 9 liteí- préselt gyümölcslé szüksé­ges. Az így nyert almalevet 1,3 kg cukorral dúsíthatjuk. Ha közepes savanyú az al­mánk, úgy tíz liter asztali almabor alapanyagigénye már megváltozik, mert csak 12,4 kg almára van szüksé­günk, melyből 8 liter gyü­mölcslevet sajtolhatunk. Ek­kor növelni kell a felhasz­nálandó cukor mennyiségét is, mert ilyenkor már 1,4 kg cukor szükséges. Mielőtt a gyümölcslevet demizsonba öntenénk, hoz­záadjuk a szükséges fajélesz­tőt. Jó hatású készítmény az ABOFERM fajélesztő. Az ABOFERM fajélesztőt a Microferm Chemia, azaz az abonyi József Attila Tsz bio­lógiai és kémiai szolgáltató ágazata (1502 Budapest, Pf. 162. gyártja). S a Vetőmag Vállalat ellátó központja forgalmazza a vállalat min­taboltjain keresztül. A gyümölcslé beoltásakor úgy járunk el, hogy 5 liter préslevet 15 percig forra­lunk, hogy a káros élesztő­ket, illetve penészeket el­pusztítsuk. Ezután a gyü­mölcslevet tiszta ruhával le­takarjuk, és megvárjuk amíg szobahőmérségletre le­hűl. A leülepedett ABO­FERM fajtaélesztőről a fo­lyadék felét a gyümölcslébe öntjük, majd az üledéket felrázzuk, és szintén a gyü­mölcslébe öntjük. Ügyeljünk arra, hogy az üveg alján üledék ne maradjon, mert ez tartalmazza az élesztő zö­mét. Az igy beoltott mustot tiszta, rozsdamentes fémka­nállal megkeverjük, s újra letakarjuk, majd szobahő­mérsékleten tartjuk. A kiforralt és beoltott gyümölcslé néhány nap múl­va erjedésnek indul, ez lesz az anyaélesztő. Az anya­élesztő csak akkor használ­ható fel, ha már hevesen, zajosan erjed, vagy keverés­kor erősen pezseg, habzik. Továbboltás előtt az anya­élesztőt jól keverjük fel, és azonnal oltsuk be vele a mustot (akár 5 hl mennyisé­gű is lehet). Kisebb tételek esetén az anyaélesztőt ará­nyosan osszuk el, 100 lite­renként 1—1 liter, illetve 10 literenként 0,1—0,1 liter anyaélesztőt adjunk. A zajos erjedés a környe­zet hőmérsékletétől függően 2—4 hétig tart. A folyadék felszínén ilyenkor hab ke­letkezik, s a fejlődő szén­dioxid gáz formájában eltá­vozik. (A demizson száját kotyogóval lehet lezárni.) Az utóerjedés során még kb. 2—4 hétig a bor lassabban erjed. Amikor az erjedés be­fejeződött — ilyenkor a bor már nem sistereg —, a bor a felszínétől lefelé tisztulni kezd. Ekkor az edényt szín­ültig töltsük fel. (A tisztu­lás kb. 2—4. hétig tart.) Mihelyt az élesztők leüle­pedtek, s a bor felettük tisz­ta, hozzáfoghatunk a fejtés­hez. A kétszer lefejtett al­mabort tiszta palackokba, dugóval vagy celofánnal le­zárva a pincében tárolhat­juk. Sz. Cs. Cipőváltás a lakásban Sáros időben természetes Amikor úgy harminc éve megelevenedett a turistafor­galom a szomszédos orszá­gok között, sokan megfigyel­hették, hogy a csehszlová­kiai családok lakásukba be­lépve, beidegzett mozdulat­tal lépnek ki utcai cipőjük­ből, hogy azt felcseréljék a csakis a lakásban használt lábbelire, netán papucsra. Példájuk követését elvárták a látogatótól is, lévén oda­készítve többféle méretű fér­fi- és női cipő. Ám nemcsak északi szomszédunknál, ha­nem számos más országban szintúgy magától értetődő a cipőcsere. A meglepődött magyarok pillanatra azt hitték, hogy a fáradt láb mielőbbi kénye­lembe helyezése végett vál­tanak cipőt a háziak, és en­nek lehetőségét kínálják a látogatónak is. A szokásnak azonban nem ez a háttere. Ahol dívik, ott azt akarják vele elérni, hogy a talpra tapadt utcai szennyet ne hordják be a lakásba, ily módon is vigyázva annak tisztaságára. A cipőváltás itthon is kezd meghonosodni, de családon belül meg kívül is viták tár­gya, hogy van-e a dolognak értelme, mert hiszen az ajtó előtti lábtörlő ugyanezt a célt szolgálja. Egyesek a saját otthonuk­ra nézvést és az ott lakókat illetően már bevezették a cipőcserét. A hozzájuk érke­zőket felmentik e kötelezett­ség alól, udvariatlanságnak tartva, hogy az illetővel is megkíméltessék parkettjük, szőnyegeik tisztaságát. Vannak, akik hitvallás­ként hangoztatják, hogy mi­után nem ők vannak a la­kásért, hanem a lakás van értük, nem vacakolnak a ci­pővel; ha leveszik, levétetik, akkor is kell takarítani. Akadnak, akik nem haj­landók tiszteletben tartani mások házi szokásait és sze­mélyes sértésnek veszik, ha érkezéskor levétetnék cipő­jüket; inkább el sem men­nek az ilyen „szigorúan” őr­zött otthonba. Hol hát az igazság? Rend­jén való-e a cipőváltás? Le- het-e, szabad-e a látogatóra is kiterjeszteni? Az ügyet nem érdemes fo­lyamatosan és mindenkor betartandó „törvényként” kezelni. Száraz időben, vá­rosban, magasabb emelete­ken lakók lakkozott parkett­jére, szőnyegeire — mire va­laki felér oda, és még a láb­törlőt is használta —, oly minimális szennyet szállít a cipőtalp, hogy a váltás üres formalitás. Csapadékos, ha­vas, sáros időben viszont nagyon is indokolt ez az elő­vigyázatosság. Értelme van az egész évi cipőcserének a földszintes, csak földes úton megközelíthető lakásokban, mert a feltapadt rög, a sa­rok alatt megbúvó föld a szobában megszáradva pe­reghet le, felesleges munkát adva a háziaknak. A sző­nyegparkettás lakások ese­tében is meggondolandó a szokás bevezetése. A sző­nyegparketten ugyanis min­den szennyezés meglátszik; eltávolításához esetleg nem elég a porszívózás. A családtagok, illetve lá­togatók cipőváltásra szokta­tásának lényeges kívánalma, hogy az otthon használatos lábbeli ne az eldobásra ítélt, kidűlt-bedűlt oldalú, lejárt sarkú, fűző nélküli, törede­zett bőrű csúnya ócskaság­ból kerüljön ki, hanem szemnek-lábnak kellemes le­gyen, jólesően lehessen be­lebújni. Ugyanez hatványo­zottan vonatkozik az állan­dóan betérő vagy alkalmi látogatók számára kikészí­tett, a fogas alá glédába ál­lított, átlagos méretű cipők­re vagy papucsokra. Ezek semmiképp se legyenek az otthoniak által szemmel lát­hatóan lehasznált darabok. Végképp mellőzzük az úgynevezett múzeumjáró, vagyis a saját cipőre rákö­tözhető, csak csoszogva használható posztópapucso­kat, ne várjuk el vendé­geinktől, hogy alkalmas láb­beli híján harisnyában, zok­niban „érezzék otthon ma­gukat”. Ny. A. | Parafánk Hozzávalók: tel. dara. vaníliás cukor tojás, olaj a kisütéshez. Vaníliás cukorral sűrű tejbe- erízt főzünk majd 2—3 tojássár­gát keverünk hozzá, lehűtve fánkot formálunk, és a tojásfe­hérjékben megforgatva, olajban kisütjük. Gyümölcsízzel, szörp­pel tálaljuk. Kossuth- és Munkácsy-díjas kiváló művészünk: Do- manovszky Endre négy festményének címét kapják rejt­vényünk megfejtésében. VÍZSZINTES; 1. AZ el­ső festmény. 1956^btu> festette, a Művelődésügyi Minisztérium birtokában van. 14 Ez a római város Szombathely helyén állt. 15. Fogaival kiszakít. 17. Kiejtett betű. 18. Kötelezvény. 20. Csil­lagkép az északi égbolton. 21. Két égtáj rövidített jele. 23. Költők lhletője 25 Kiejtett be­tű. 26 Kutrica 27. Gríz, 29. . . . világukat (vígan élnek.) 31. . . . regénye (Gárdonyi.) 32. .1. . gyümölcs (Steinbeck regé­nye.) 33. A Totóban, gyakran szereplő olasz labdarúgó csapat. 34. Gyerek bizalmas elnevezése. 35. A Hold istennője a római mitológiában. 36 ..Száguld az Illés ...” (Ady) 38. Azonos be­tűk. 39. Abrázat. 41. Az alumí­nium népszerű rövidítése. 42. Konfetti része! 44. A gólyához című vers költőjének névjele. 46 Bor is. lámpa is van ilyen. 48. Algériai kikötő. 50. A ma­gasban 52. Sertés. 53. Hozzáér. 54. Princípium. 55. ... bíró. Mó­ricz Zslgmond írása. 57. teremtette! (mérges ki­szólás.) 58. Csapadék 59. Fiata­lok folyóirata. 60. Háromszoros olimpiai bajnok öklözőnk: Papp László edzője volt (Zsiga.) 62. Felemelt ..a” hang. 63 Paradi­csom. 66 Szemével érzékel. 68. Alkotás. 69. Rizs étel. 72. Hosz- szú. bő felsőkabát régebbi el­nevezése (francia eredetű szó.) 74. A második festmény. 1*35- ben festette. FÜGGŐLEGES; 1. A harmadik festmény. 1951-ben festette és a Magyar Nemzeti Galériában van. 2. Keserves. 3. Bőgni 4 Hegy adótoronnyal. 5 Csúcs 6. Szögfüggvény. 7. A gallium vegyjele. 8. Rendkívüli, rövidítve. 9. Jugoszláv egyetemi város. 10. Visszaül! 11. Sérthe­tetlen 12. Svájci kanton. 13. Szállítás részmunkája. 16. A negyedik kép. 1947'-ben festette. 19. Ady Endre verse. 22. A Szá­va mellékvize. 24 Közgyűlés jelzője lehet. 25. Labdarúgó tró­fea. 28. A mondás szerint; dia­dalt arat. 30. Sziget — franciául (ILE.) 31. Jegyez. 33. Csípős iro­dalmi műfaj. 34. Az asszonyok megszólítása Madridban. 37. Fényit 40. Kettős betű. 43. Női név 45. Dallam. 47. Ház betűi — keverve. 49 Fontos ötvözőfém. 51. Nemzeti Vállalat — rövidíté­se 55 A szamárium vegyjele. 56. A cukorgyártás melléktermé­ke. 59. Kis .... kirándulóhely a Börzsönyben 61. Személyére sü­ti a fegyverét. 64. Jeznas része! 65. Lemartine költeménye. 67. Visszavet! 70 Régi kettős betű. 71, Oltalmaz 72. Például — rö­vidítve. 73. Ilyen mondat is van. E. B. Beküldendő: a négy festmény címe november 21-ig. A Takarékossági világnap cí­mű. október 3l-i rejtvényünk helyes megfejtése: Nyugdíj-elő- takarékossági betét = gondos­kodás a jövőről; takaréklevél magas kamat. (A helyes meg­fejtések száma ezúttal három­száznégy. az átlagos megfejtések duplája.) Az OTP 100—100 forin­tos vásárlási utalványát Batyicz- lei Lászlóné karcagi Hegedűs Józsefné tószegi és Méri Imre kisújszállási megfejtők nyerték, a Kapcsoltam . . című jutalom­könyveket pedig Berenyi Sán­dor basenyszögi. Kaszab József­né szolnoki Pató Ferencné tö­rökszentmiklósi Sándort! Ist­vánná szelevényi és Tolnai Zsu­zsanna öcsödi rejtvénykedvelők. (Az utalványokat és a könyve­ket postán küldjük el.) Hangulatos terítő — árvácskákkal Mutatós, szép térítőt hí- úgy végezhetjük, hogy az mezhetünk üres óráinkban ábrát lxl cm-es kockaháló­kisebb négyszögletes asztal- zatra bevonalazzuk. Ezután ra. A minta felnagyítását csomagolópapírra 10x10 cm­es kockahálózatot készítünk, s ily módon hűen követve a mintát felnagyítva átmásol­juk. A hímzés történhet egy­szerűen száröltéssel, láncöl­téssel, de kombinálhatjuk — például a virágokat és a leveleket — laposöltéssel is. Ez esetben a leveleket hí­mezzük ki kétféle zölddel. Nagyon szépen mutat hal­ványsárga, krémszínű nap­vásznon világos és sötétebb lila vagy kék periével az ár­vácska. Világoskék alapon hatásos lesz az erőteljes sár­ga és sötétkék virág, amennyiben a vászonnál vé­konyabb alapanyagot hasz­nálunk, például batisztot, inkább osztott hímző 3 szá­lával dolgozzunk. Fehér alapanyag esetében nagyon vidám színösszeállítást is al­kalmazhatunk: egy-egy sor­ban minden árvácskát más­más színnel hímezhetünk ki. (Rajz és szöveg: Bányai Katalin) Összeállította: Rónai Erzsébet Pályázati felhívás a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat, Szolnok, Kossuth téri Irodaház a 38/1980. (IX. 30.) MT. sz. és a végrehajtására ki­adott 14/1980. (IX. 30.) BkM. sz. rendelet alapján pályázatot hirdet az alábbi üzletek szerződéses formában történő üze­meltetésére 1988. január 1-től 1992. december 31-ig terjedő időre: Árkád eszpresszó FENYŐ VENDÉGLŐ GRILL ÉTELBÁR RÓZSABOKOR ÉTTEREM VADÁSZ VENDÉGLŐ KISÜJ ÉTTEREM Pályázhat, aki Szolnok, Magyar u. 1. Szolnok, Vörös Hadsereg út 7 Mezőtúr, Dózsa Gy. út 18. Karcag, Püspökladányi út 2. Tiszafüred, Lenin út 4. Kisújszállás, Vásár út 4. a vállalat által előírt szakmai képzettséggel, gyakorlati idővel rendelkezik, — nem esik foglalkoztatási tilalom alá, — a vállalattal munkaviszonyban áll, vagy kötelezettséget vállal arra, hogy sikeres pályázat esetén szerződést köt a vállalattal. A pályázat feltételeiről, az üzletek adatairól írásban adunk tájékoztatást az érdeklődőknek, melyet 1987. november 26-tól vehetnek át Szolnok, Kossuth téri Irodaház II. em. 8-as számú szobában. A pályázatot, mely egyidejűleg a versenytárgyalásra való jelentkezés is, személyesen, két példányban megírva kell benyújtani, legkésőbb 1987. december 7-ig. Szolnok, Kossuth téri Irodaház II. em. 8. sz. szobában. VERSENYTÁRGYALÁS IDŐPONTJA: 1987. december 15-én, 9 órakor. VERSENYTÁRGYALÁS HELYE: Nemzeti-Tallinn Étterem Szolnok, Ságvári krt. 22. (17146)

Next

/
Oldalképek
Tartalom