Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-10 / 239. szám
1987. OKTÓBER 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 r Javuló egészségügyi ellátás Új vonások a művészeti életben (Folytatás az 1. oldaról) A miniszter ezt követően t társadalmi összefogásban 'ejlő tartalékok fokozottabb éltárásáról, ezek érvénye- iüléséről beszélt. A beszámoló után a melye művészeti életét tekin- ;ette át a tanácsülés. A tá- ékoztató vitájában szólalt 'el a megyei pártbizottság ílső titkára. — Azt hiszem, nincs olyan íapirendi pont. amelynek negvitatását ne kellene áztál kezdenünk, hogy új hely- tetben vagyunk — kezdte beszédét Majoros Károly. — Jj helyzetben van a népgazdaság, a megyei tanács, íj helyzetben a művészet, ímely az emberi tudatot órmálja. olyan értékeket teremt, amelyek az elkövetke- :endő évtizedekben fogják látásukat éreztetni. Ezért ;em mondhatunk le, az új íelyzetben sem. a művészet elentőségéről — mondta, najd megyénk művészeti ■létének távolabbi és köze- ebbi múltjának rangot adó elenségeit idézte föl. A jelenhez érve megálla- lította, hogy megváltoztak a nűvészet iránti igények is. Cétségtelen, hogy ezek az igények valamelyest mérséklődnek vagy stagnálnak. De ez összetett kérdés, nemcsak gazdasági. A vásárlás oldaláról persze igen, de a másik oldalt, az emberi tényezőt is látnunk kell. Az ember világa művészet nélkül szegényebb. Nélküle, érzelmek nélkül feladatainkat még a gazdasági életben is nehezebb megoldani. mert ezekhez is érzelmi kötődésre, töltésre van szükség. Hatékonyabb kapcsolatot kell tehát kialakítani a művészek és az emberek, a művészet és a befogadók között — mondta, majd a művészet közérthetőségének szükségességéről szólott. — Azt gondolom — mondta —. olyan alkotásokra van szükség, olyan művészetre, amelyet az emberek be tudnak fogadni, mert nem lehet megparancsolni senkinek, hogy szeresse a művészetet. Mint ahogy azt sem lehet előírni a gazdálkodó szervezeteknek, hogy ezt és ezt a művészetet támogassák. A művészetnek kell saját magát elfogadtatnia, megszerettetnie. Néhány kedvező tapasztalatról is beszélt Majoros Károly. így említette az új kezdeményezéseket felkaroló törekvéseket; a megyeszékhely mellett kialakuló új, országos figyelmet felkeltő, művészeti központok, az amatőr művészeti körök létrejöttét, egyszóval azokat a jelenségeket, amelyek bizonyítják. a művészet képes a jelen körülmények között is a kiteljesedésre. — Ezek az alkotó műhelyek képesek maradandó, humanista, szocialista művészeti értékek létrehozására — állapította meg—, az új helyzetben is képesek a művészet és a befogadó emberek kapcsolatának erősítésére. Az ülésen ezt követően előterjesztésekről határozott a megyei tanács. Jóváhagyták a megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa együttműködési megállapodását. döntöttek arról is, hogy a megyei tanács a 4-es számú fő közlekedési út Szolnokot elkerülő szakaszának építése; valamint a karcagi orvosi rendelő megvalósítása érdekében kötvényt bocsát ki. Kétszáz éves a Mirhó gát Tudományos emlékülés Kisújszálláson Két évszázaddal ezelőtt a Tisza a maga természetes medrében folyt, s áradások idején a Taskony környéki Mirhó foknál kizúdulva elöntötte a délre eső vidékeket. Ilyenkor a Berettyó—Hortobágy áradásával együtt hatalmas tóvidékké változott Abád- szalók. Kunhegyes határa, de vízben állt Karcag és Kisújszállás alatt a föld egészen Túrke- véig. Ecsegfalva- Kirltónál Goda Péter, a Kövizig igazgatója helyezi el a Győrfi Sándor Mnnkácsy-dijas szob rászművész készítette emlékkőre a koszorút. Az emléktábla Nagy István agrármérnök-fafaragó alkotása A földesúri fennhatóság alól éppen megszabaduló jászku- aok a paraszt-polgári életforma felé kacsintgatva csak ítkait érezték az árvizeknek. Illéssy János nagykun capitány vezérletével 1785- >en kezdődtek meg az ak- cori időkben nagyszabásúlak mondható földmunkák, «melyek 1987-ben végül el- cészültek. Hatvan eszten- lővel előzte meg ezzel a Tisza általános szabályozását és ami ennél sokkal fontsabb: megváltoztatta en- íek a hatalmas közmunká- lak az eredménye a vidék irculatát, az itt élők életfor- náját. Alig hetven évvel később már kétannyi ember él errefelé földművelésből eltartva magát, mint annak előtte. A kétszáz esztendővel ezelőtti eseményre emlékeztek tegnap, amikor két helyütt — Abádszalóknál és Ecseg- falván — emlékkövet avattak a nagy munkát elvégző elődök tiszteletére. Kisújszállás két napra ad otthont az évforduló kapcsán összehívott tudományos tanácskozásnak, amelyen neves szakemberek a gátépítés történetét és annak következményeit gyűjtötték csokorba. Az emlékülést Ponyokai Bálint, a házigazda város tanácselnöke nyitotta meg a díszteremben. Ugyanott értékes lelvéltári és múzeumi ritkaságok láthatók, természetesen az eseményhez kapcsolódó relikviákról van szó. Az évforduló alkalmából nyitották meg Eifert János fotóművész tiszai tájakat ábrázoló kiállítását, s ugyancsak tegnap este nyílt kiállítás Kovács Tibor festményeiből. A tudományos emlékülés ma délelőtt zárul. Élelmiszeripari seregszemle Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) /énysorozat folytatásaként Dobóczki István, a MÉM miniszterhelyettese beszélt a gazdasági, társadalmi kibon- akozási programból adódó jlelmiszergazdasági felada- :okról. Mint hangsúlyozta. íz 1990-ig szóló munkaprogram különösen az élelmiszertermelésben és a fagaz- iaságban irányoz elő feszi- :ett növekedési ütemet, amelyet még úgy is vállalni kell, iá abból néhol konfliktusok adódnak. Hiszen a fejlődés meghatározó sarokköve az egyenletesen javuló minőség és a választék bővítése. Állandó gyártmány- és technológiai fejlesztés szükséges, mert enélkül nem lehet piacon maradni és újabb vevőket szerezni. Erre pedig nagy szükség van, mivel a munkaprogram is azt tűzte célul, hogy ’88 és ’90 között az élelmiszergazdaság exportja 38 százalékkal növekedjen. úgy, hogy közben a behozatal 6 százalékkal csökkenjen. Ennek eléréséhez elodázhatatlan a szerkezetváltás, vagyis a piac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó termékekre van szükség — mondta befejezésül a miniszterhelyettes. Ezt követően Kiss György, a KISZ KB osztályvezetője arról beszélt, hogy milyen feladatai vannak az ifjúsági szervezetnek az élelmiszer- gazdaságban dolgozó fiatalok körében. A kétnapos rendezvénysorozat ma fórummal és a fiatal szakemberek tanácskozásával folytatódik, majd pedig e"te Szolnokon a Tisza Szállóban megrendezett ag- rárbállal zárul. Szakszervezeti bizottságok Program és érdekvédelem Fontos szerep hárul a szakszervezeti bizottságokra is a gazdasági- táirsadalmi kibontakozás programjának megvalósításában, mivel ennek a feladatnak valóraváltása intenzív tömegpolitikai munkát követel azért, hogy az egész nép cselekvő együttműködése bontakozzon ki. A szakszervezeti bizottságoknak is segíteniük kell a program céljainak helyes értelmezését, a szemléleti és cselekvési egység kialakítását. Ehhez a munkához jó alapot biztosít számukra a Központi Bizottság állásfoglalása, az Országgyűlés döntése, a megyei pártbizottság szeptemberi ülésén meghatározott feladatsor és a SZOT szeptember végi aktívaértekezlete. Az ezeken a fórumokon elfogadott célokhoz vezető út jó eszközül szolgál legfőbb célkitűzésünk; az életfeltételek elvárt ütemű fejlődésének megteremtéséhez. A szakszervezeti bizottságok rendkívül heterogén társadalmi közegben végzik politikai munkájukat. Tisztában vannak (kell lenniök) azzal, hogy a dolgozók nem tudományos felkészültséggel, hanem saját helyzetük alapján elemzik az ország állapotát, és alakítanak ki mások által is követhető magatartási formát. Ezért kell velük szót váltani az egész, népgazdaság helyzete mellett arról is (és elsősorban arról), amit helyileg kell elvégezni. A szakszervezeti miunkában is előtérbe kerül tehát a gazdaság eredményességének biztosítása. Ez nem idegen az érdekvédelemtől, hanem alapvető érdekvédelmi feladat. Ezzel értett egyet az SZMT-nek a közelmúltban közel háromszáz aktivistával tartott tanácskozása is. Sokszor elhangzott már, hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk, a mindennapi közgondolkodásból és helyenként a cselekvésből mégis hiányzik ez a felismerés. Hiányzik, mégpedig feltehetően azért, mert az eddigi társadalmi gyakorlat nem érzékeltette kellően az emberekkel azt, hogy a kollektív és egyéni eredményes munka lehet a boldogulás kizárólagos forrása. A szákszervezetek tömegpolitikai munkájában a mostani időszak, illetve a következő két-három év feladatainak sikeres megoldására kell irányítani a figyelmet. Mivel a szabályozó rendszer a vállalati sajátosságoktól függő differenciákat okoz majd az üzemek között, ezért a szakszervezeti bizottságoknak nem általában kell ismerni a feladatokat, hanem mindenekelőtt az adott vállalat helyzetének teljes ismerete szükséges számukra ahhoz, hogy a dolgozókkal napi kapcsolatot tartva válaszolhassanak kérdéseikre, megfelelően tájékoztassák őket. Mondani sem kell, hogy mindez az eddiginél intenzívebb, fáradságosabb és sokoldalúbb munkát követel minden szakszervezeti tisztségviselőitől. A szabályozók és azok várható helyi hatásának ismerete nélkül nem lehet döntéseket hozni a szakszervezeti mozgalomban és nem lehet tájékoztatni a dolgozókat a várható hatásokról. Márpedig erre van szükség a szakszervezeti mozgalom presztízsének növelése miatt is, nem pedig utólagos magyarázatokra. Fel kell készíteni a közvéleményt a stabilizáció éveiben várható terhekre, konfliktusokra, — egyúttal jelezve azt is, hogy a program e szakaszának eredményes végrehajtásával alakulhat ki kedvezőbb helyzet. Ösztö- nözni keli az embereket az ésszerű munkavégzésre, a takarékos életmódra. A itömegpolitikai munkában nagy szükség van. a nyílt, őszinte szóra. A szak- szervezeti aktivisták köntörfalazás nélkül beszéljenek arról, hogy a kibontakozás alapjainak megteremtése jelentős erőfeszítéseket követel. És arról is nyíltan kell szóLniok, hogy a termelés és a fogyasztás egyensúlyának megteremtése átmenetileg a fogyasztás csökkentését igényli. Arról is beszélniük keli, hogy a gazdasági teljesítmény határozza meg mind a stabilizációs időszak hosz- szát, mind a fogyasztás mérséklésének mértékét. Tehát a dolgozók alapvető érdeke a cselekvés, az eredményes tevékenység. A passzivitás, a várakozás indokolatlan. A szakszervezeti aktivistáknak szembe kell szállni - ok azzal a nézettel, miszerint az életszínvonal visszaesése az életbeiéptetendő intézkedések következménye. Ennek éppen az ellenkezője az igaz. A várható változások előzik meg az életszínvonal katasztrófái is' visszaesését. Az ország nehéz helyzetében felesleges az illúziókeltés, az ígérgetés. ígérni még vállalati szinten is nehéz. Ez a tény nehezíti a szakszervezeti aktivisták agitációs- propaganda munkáját. Szavuk hi telének mégis van garanciája. Azt jelenti például a munka igazi értékének várható elismerése. A tudásnak, a szakértelemnek nagyobb lesz a becsülete. Erősödik a teljesítmények szerinti differenciálás. Az sem mellékes, hogy a következő években a politika egyik alaptörekvése a szociális biztonság fenntartása. Ezen belül a népgazdaság struktúrájának átalakításával járó szociális problémák enyhítése, a segítségre szoruló rétegek támogatása, az igazságosabb nyugdíjrendszer, a lakásgazdálkodás fejlesztése, és az állami támogatás reálértékének megteremtése a gyermeknevelésben. Sok igazság van abban, hogy a gazdaságitársadalmi kibontakozás programjának végrehajtását és azzal együtt a társadalmi közérzet javítását elősegíti a szocialista demokrácia fejlesztése. A szakszervezetek joga és lehetősége egyaránt adott ehhez. Élniük kell ezzel is, hogy sajátos lehetőségeik teljes kihasználásával hozzájáruljanak az üzemi teljesítmények fokozásához, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorításához és a visszás jelenségek megszüntetéséhez. S. B. Olvasást népszerűsítő programok Három évtizeddel ezelőtt hirdették meg először a szövetkezeti könyvterjesztés legjelentősebb művelődéspolitikai akcióját, az őszi megyei könyvhetek rendezvénysorozatát. Ennek alapvető célkitűzése az volt, hogy az ország falvaiban élőknek, mintegy négymillió embernek eljuttassa a tanuláshoz, a művelődéshez, a szórakozáshoz szükséges könyveket, Ez a könyvünnep az egyetlen, amelyre a kiadók nem jelentetnek meg új kiadványokat, célja sem egv-egy könyvcsoport kiemelt propagálása, hanem a kistelepülésen élők oüvasóvá nevelése, a művelődési, kulturális esélyegyenlőség megteremtése. Az idei, sorrendben 27. őszi megyei könyvhetek megnyitóját — mely egyben a szovjet kultúra napjai megyei rendezvényeinek nyitánya is — tegnap délután rendezték meg Tisza- szentimrén, az Ady Endre Művelődési Házban. A kéthetes könyvünnep jelentőségét Cholnoky Győző, a Művelődési Minisztérium könyvtári osztályának fő- munkatársa méltatta, kiemelve, hogy a könyvtárak mellett a szövetkezeti könyvesboltok ünnepi programok sorával irányítják rá a figyelmet az irodalomra, az olvasásra. Ezt követően a megnyitó résztvevői a tiszafüredi férfi-, és a tiszaszent- imrei asszonykórus műsorát hallgathatták meg, a programiban Jel lépett még a Szovjet Kultúra Házának művészeti csoportja. A szövetkezeti könyvterjesztésben való kiemelkedő tevékenységéért ugyancsak tegnap vette át a Kiváló szövetkezeti munkáért kitüntetést Sziráki Imre, a Török- szén tmiklós és Vidéke Afész főosztályvezetője. A tiszaszentimrei művelődési ház alkalmi könyv- és hang* lemezvásárén szaporán fogytak a magyar és világirodalom remekei (Fotó: T. K. L.)
