Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-12 / 240. szám

1987. OKTÓBER 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Parkot újítanak fel, árkokat ásnak Mozgalmas Ősz a VŐröskoroszt bon Közhasznú munkások a megyében Mint ismeretes, központi döntés alapján ezév július elsejétől Szolnok megyében lehetőség nyílt a közhasznú munka bevezetésére. E mun­kára olyan emberek alkal­mazhatók, akiknek elhelyez­kedési gondjuk van, s lakó­helyükön átmenetileg fizikai munkára vállalkoznak. A közhasznú munkások bérét az állami költségvetés jó­részt (70 százalékban) meg­fizeti, a fönnmaradó bért a munkásokat alkalmazó ta­nácsok adják. Mint Ábel József a me­gyei tanács munkaügyi osz­tályvezetője elmondta, Szol­nokon július második felé­től negyvenöt embert foglal­koztat a Közterületfenntartó Intézmény közhasznú mun­kán. Tiszaburán a helyi ta­nács augusztus elsejétől negyvenegy embernek adott lehetőséget, Karcagon pedig a közelmúltban, pontosab­ban október elsején negy­vennégy dolgozó kezdte a közhasznú munkások életét. A közhasznú munkások városon és falun „mindenki szeme láttára” dolgoznak. A megyeszékhelyen a közterü­letek gondozásában, a par­kosított területek felújítása­Szolnok és Tiszabura után Karcagon is ban, s az útmenti padkák rendbetételére kaptak fel­adatot. Tiszaburán a belvíz­elvezető árkok felújításán, új árkok ásásán dolgoznak. Karcagon az első napok te­rületrendezési, takarítási megbízásokkal kezdődtek. A közhasznú munka eredmé­nyét a Széchenyi lakótelepi­ek már tapasztalhatják is: a lakótelep bejáratát az alul­járótól kezdve ők tették rendbe. Tiszaburán a gondos irányítás eredményeként megtanulták a kubikus mun­ka sok fortélyát a dolgozók. — Akik különben teljesít­ménybérben, hosszabbítható kéthónapos szerződésben dolgoznak. A szolnoki és ti- szaburai munkások szep­tember havi átlagbére 3500 forint volt, természetesen a legszorgalmasabbak 5—6000 forintot is megkerestek. Nincs rajta titkolnivaló, hogy a közhasznú munká­sok között sok a cigány származású. Különösen Ti­szaburán vannak sokan, de Szolnokon és Karcagon • is nagyszámban dolgoznak. Nem egy van közöttük, aki életében először dolgozik rendszeresen, s a munka bi­zonyos nevelőhatása máris érezhető. A szakmai vezetők egyúttal a munkafegye­lemért is felelnek, s gyako­rolják törvény adta jogukat is. Az igazolatlan hiányzó­kat, vagy a munkafegyelmet más módon sértőket elbo­csátják. Erre már Szolnokon, Tiszaburán is akadt példa, nem .egy. A lakosság, -f- különösen Tiszaburán — meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadta a közhasznú munkásokat. A kezdeti idegenkedés után azonban ott is megváltozott a közhangulat, már nem in­dulatokkal figyelik a tevé­kenységet, elismerik a köz­hasznú munka szervezésé­nek helyességét. Ebben az évben más tele­püléseken nem szerveznek ilyen munkát. Az idei ta­pasztalatok után azonban várható, hogy a megye más településein is megpróbál­koznak az új lehetőséggel. Adózási mindentudó Fogkrém a patikából Gyógyszerészeti konferencia A Magyar Gyógyszeré - íszeti Társaság kétnapos ta­nácskozáson Tatabányán ■mintegy 200 szakember tár­gyalt a gyógyszerellátás és a -forgalmazás időszerű fel­adatairól. A tanácskozás nyitónap­ján pénteken elhangzottak szerint az eddiginél joibb lakossági ellátás, valamint a 'racionális és rugalmas kész­letgazdálkodás érdekében a közeljövőben megújul a ha­zai gyógyszerforgalma­zás. 1 A közeljövőben kibővítik a mintegy 1500 hazai gyógy­szertár profilját. A gyógy­szerek és gyógyászati esz­közök mellett alapvető hi­giénés szereket — mint pél­dául fogkrémeket, fogkefé­ket, bőr- és testápoló sze­reket — is forgalomba hoz­nak. A konferencia szom­baton zárult. Az adóreformot széleskö­rű előkészítő munka előzte meg. Az adóreform tevé­kenységét segítők, de min­den az ország jövőjéért fe­lelősséget érző állampolgár tudja, hogy új gondolkodás- módra, szemléletváltásra Van szükség, hogy adórend­szerünk új vonásait, ennek anyagi kihatásait bensőnk­ben is rendezzük, „befogad­juk”. Ehhez az új gondolko­dás módhoz kíván segítsé­get nyújtani a Pénzügymi­nisztérium Adóreform Bi­zottság vezetője, dr. Kupa Mihály által összeállított, és dr. Molnár József által szer­kesztett kiadvány. A nagy gonddal összeál­lított anyag családok, fog­lalkozások, emberi sorso­kon, tényleges jövedelmü­kön keresztül példák ki­dolgozásával mutatja be a kétféle adó működését. Az olvasó saját adatai behe­lyettesítésével kiszámít­hatja adóját, akármi a fog­lalkozása, akárhonnan van jövedelme. A szerző vilá­gos könnyen érthető „csa- ládiikör”-ben megírt műve a ■törvényt oly részletességgel magyarázza, hogy az érdek­lődő könnyen saját ügye adótanácsadójává válhat. Megismerheti, hogy kinek mennyi, miért annyi az adója, mikor és miért il­leti meg adókedvezmény, mentesség, hogyan adóznak a bérből, fizetésiből élők, akik lakásra gyűjtenek, közmű beruházást végez­nek, hogyan hasznosíthatják ■pénzüket, akik nem a szal­mazsákban, hanem az OTP-ben, kötvényben, rész­jegyben tartják. A kiadvány mindenki szá­mára készült, szakemberek is hasznosan forgathatják. Ára sem megfizethetetlen, mindössze 19 „adózatlan” forintért kapható a hírlap­árusoknál. A Néplap magkórdezte: Miért késik Torökszentmiklóson a Táncsics úti ABC bővítésé? A törökszentmiklósi élelmiszerüzletek — mint arról már korábban írtunk lapunkban — zsúfoltak, szűkek. A boltok alapterülete átlagosan nem éri el a száz négyzet- métert. A Szolnok Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vál­lalat, mely a város áruellátásának csaknem felét biztosít­ja, idén erőfeszítéseket tesz, hogy javítson a helyzeten. A vállalat a korszerű, gyors kiszolgálás feltételeit felújítá­sokkal, korszerűsítésekkel kívánja előmozdítani. A Tán­csics úti ABC bővítése is az idei tervekben szerepelt. Az elképzelések szerint az eladótér 130, a raktártér pedig 200 négyzetméterrel lesz nagyobb. A bővítés befejezését szep­tember végére ígérték. A jelek szerint — miután a kivite­lezéshez hozzá sem fogtak —, aligha tartható ez a határ­idő. Mi ennek az oka, miért késik a munkakezdés, mikor­ra várható a bővítés befejezése? A kérdésre Tóth Béla, a Szolnok Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áru­forgalmi igazgatóhelyettese válaszolt. — A Táncsics úti ABC bő­vítése indokolt, igen esedé­kes lenne. A ’80-as évek ele­jén egy üzemi konyhából ki­alakított bolt alig felel meg a követelményeknek. A kör­nyéken épült fel a Fáy la­kótelep, a megnövekedett forgalomnak — az egyéb­ként is mostoha körülmé­nyek miatt — a legjobb szándék ellenére sem tud eleget tenni. A vállalat és a városi tanács ezért is dön­tött úgy, hogy közösen bőví­ti ki az épületet. Amikor er­ről megállapodtunk, úgy tűnt, hogy három millió fo­rintos költségből megvaló­sítható az elképzelés. A há­rom millióból kettőt a Kis­ker, egymilliót pedig a ta­nács vállalt magára. Sajnos, csak utóbb, a ki­vitelezést megelőző műszaki vizsgálatokkor derült ki, a probléma nagyobb, mint amire számítottunk. A régi épület egy része nem felel meg az átalakításnak, s ez jelentős többletmunkát, il­letve többletkiadást jelent. Az épület alatt ugyanis ed­dig nem ismert derítőrend­szerre bukkantunk. Ez okoz­hatja azt, hogy a tartófalak nem bírják a terhelést. A felmérések szerint olyan ta­lajcserét kell elvégezni, amely lényegesen megnöveli a kiadásokat. Mai ismere­tünk szerint a bővítés öt­millió forintra rúg. Ugyan­akkor azt is el kell monda­nom, hogy a jelzett problé­ma miatt az eredeti tervtől is el kell térnünk. Azt sze­rettük volna ugyanis, hogy csak néhány napra, az új és a régi épület összenyitásá- nak időpontjára zárjuk be a boltot. Nos, most úgy tűrnk, hogy -a régi épület felújítá­sa miatt hosszabb időre szü­netel majd az árusítás. Tehát a műszaki problé­mák elhárítása miatt csú­szik a kivitelezés. Az épület bővítéséről nem mondott le a vállalat. Az azonban már csaknem bizonyosnak lát­szik, hogy a befejezés áthú­zódik a jövő évre. Szeret­nénk persze mi is minél előbb megnyugtatóan megol­dani a környék ellátását. Már csak azért is sürgető lenne a kivitelezés mielőbbi elkezdése, mert a régi épü­let állaga olyannyira lerom­lott, hogy a késedelemmel arányosan egyre többe kerül majd a| felújítás. Sz. Gy. Lezajlottak a városi küldöttértekezletek - Készülődés a megyei tanácskozásra Szolnok mogyóbon ötvenhatazar aktivista öt év munkájáról, a szervezet hatodik kongresszusa óta eltelt munkás hétköznapokról adtak számot megyénk­ben szeptember 10—26. között a Magyar Vöröskereszt vá­rosi szervezeteinek küldöttértekezletei. Mint dr. Föidy Dánielné megyei titkár tájékoztatójából megtudtuk, a 9 városi vezetőség tanácskozásán több mint hétszáz küldött vont^1 meg a szervezet tevékenységének mérlegét, s foga­dott el újabb programokat, feladatokat a következő esz­tendőkre. Természetesen a városi küldöttértekezleten megválasztották az október 25-i megyei tanácskozás kül­dötteit is, valamint újraválasztották a helyi vezetősége­ket. A megye városaiban 155 városi vezetőségi tag dolgo­zik, közülük a mostani választásokon kereken ötvenen először kaptak bizalmat a tagságtól. Az emberséges és szerény mozgalom városi vezetőségeiben a titkári tisztsé­get nők töltik be, s száznál több a „gyengébb nem” kép­viselője a vezetőségekben is. A harminc éven aluli fiata­lok közül tizennégyen ismerkednek a mozgalom irányító feladataival, s huszonöt pedagógus, huszonöt orvos és har­mincegy fizikai munkás kapott feladatot. Keveset hallat magáról a Vöröskereszt, pedig mint a mostani küldöttértekezletek tapasztalataiból kitűnik, ak­tívái a kor alapos ismerői, s szerteágazó tevékenységük nyomán fiatalok, középkorú­ak. idősebbek, családok és magányosok, egészségesek és nagy betegség terheit vise­lők számíthatnak jóindulatú segítségükre. Dr. Földy Dá- nielné csak néhány példát idézett a városi küldöttérte­kezleten elhangzottakból, a tapasztalatokról: — A városi küldöttérte­kezletek, — amelyeket ugye mondanom se kell, hogy nem munkaidőben rendeztek — munkaértekezletek — voltak, de nem nélkülözték azt az ünnepélyességet, amely a Vöröskereszt minden meg­mozdulására jellemző. Volt, ahol előre apró kis ajándé­kokat készítettek a küldöt­tek köszöntésére, Tiszafüre­den a pedagógusok műsora volt a tanácskozás nyitánya. Kunszentmártonban teahá­zat rendeztek be a küldöt­teknek, megvendégelték őket. A beszámolók fölötti vitá­ban általában mindenütt tíznél többen kértek szót, s nem előre elkészített kerek mondatokban, hanem kere­setlen szavakkal csak a lé­nyegről beszéltek. Jászbe­rényben például arról is. hogy a közelgő kongresszus tiszteletére már fél éve min­den alkalmat megragadnak, gyűjtik a pénzt különféle rendezvények bevételeiből, hogy a tanyán élő idős em­bereknek kis mikrobuszt ve­gyenek, s azon szállítsák majd mindennap a magukat ellátni nem tudóknak a főtt ételt. A törökszentmiklósiak küldöttértekezletén városi összefogásról határoztak: 20 ágyas szociális otthont nyit­nak nemsokára a tanyasi idős, magányos és beteg emberek gyámolítására. Kunszentmártonban csatla­koztak A rák ellen, az em­berért alapítványhoz. Túr- kevén október végén bált rendez a Vöröskereszt a szociális otthonban élők ja­vára. Tószegen kimondták, az iskola dohányzásmentes. Máshol a családi életre ne­velik a fiatalokat, figyelem­mel kísérik a veszélyeztetett családok életét, segítenek olyan szerény lehetőségű családokon is, amelyek nem tartják a kezüket sehol se­gélyért, támogatásért. Szin­te sorolni is nehéz, amit a városi vezetőségek irányítá­sával az üzemi, szövetkezeti, intézményi, iskolai és főis­kolai alapszervezetek fel­adataik közé sorolnak. Erről, ezekről is sok szó esett a tanácskozásokon. amelyek így akár tapasztalatcseré­nek is kitűnőnek bizonyul­tak. A Vöröskereszt egyik leg­régibb, s legnemesebb fel­adata a véradómozgalom szervezése, a gyógyító mun­ka legfontosabb eleme, az emberi vér biztosítása. Nos. a megyei titkár nem titkol­ja az utóbbi idők nehézsé­geit sem: — Az utóbbi években mintegy háromezerrel csök­kent megyénkben az aktiv véradók száma. Ennek több oka van. így például egy ak­tív gárda kiöregedése, a fia­tal korosztály meggyőzésé­nek nehézségei, a véradásra valamilyen egészségügyi ok­ból alkalmatlanok számának növekedése és helyenként, esetenként a munkahelyek értetlensége is. A munkaidő- alap védelme nehezíti a vér­adást. A szervezésben több a vita a gazdasági vezetők­kel. Szerencsére nem ez az általános — inkább beszélek olyan üzemekről, mint. a Törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó, a Tisza Cipőgyár, ahol évtizedes hagyományok szerint példás a véradás rendje, s a véradók önzet­lensége. — aj — Gyerekek a szalmakazalnál Újabb, figyelmiztatö tarlótűz Szombati számunkban számoltunk be arról, hogy Tiszaföldváron a tarlótűz át­terjedt a közelben lévő szal­makazalra. Szombaton délben a mart- • fűi Kövér-majorban gyere­kek játszottak a Héki Álla­mi Gazdaság egyik szalma- kazlának tövében — fölte­hetően gyufával. A kazal ki­gyulladt, a kár — a tűzoltók gyors beavatkozásának kö­szönhetően — 5 ezer forint. Tegnap délben megint a tarlót nyaldosták a lángok. Nyolc hektárnyi kukorica tarló égett mintegy 2 óra- hosszán keresztül. Az esetek figyelmeztetnek! Még óvato­sabban, még körültekintőb­ben a tarlóégetéssel — ha már égetni kell! Svájci izek Gasztronómiai napok a Tisza SzállAbaa Október 17-től 25-ig, vál­tozatosságként svájci gaszt­ronómiai napokat rendez a megyeszékhelyi Tisza Szál­ló étterme. Az ínyencek ked­vére., a Hotel Rössli mes- terszakáosa, Jan Lüthy köz­reműködésével, a svájci konyha különlegességéivel ismerkedhetnek meg a va- tesoráestek vendégei, és a hangulatteremtő svájci nép­zene sem hiányzik majd. I Mezőgazdasági hasznosítású sárkányrepülök. Mezőgazda- sági célokra hasznosítható, olcsó üzemeltetésű sárkány- repülőt mutattak- be a gyártócég, a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat és az MHSZ Bács- Kiskun megyei vezetősége szervezésében, a kiskunfél­egyházi repülőtéren. A HÖDGÉP által kifejlesztett gé­pek külföldön már sikert arattak. Ezúttal hatvan Bács megyei termelőszövetkezet szakembere tekintette meg az 50 hektárnál kisebb területen bevethető, százhúsz liter vegyszer szállítására alkalmas, a felszálláshoz nagyon rövid kifutópályát igénylő mini repülőgépek szakmai bemutatóját (MTI-fotó: Karáth Imre — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom