Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-06 / 235. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. OKTÓBER 6. Kommentár „Modell­fcapcsolat" Az új hét első napján Moszkvában tárgyal Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke. Ez az az eset, ami­kor kockázat nélkül megkoc­káztatható a jövendölés, hogy jó légkörű, eredmé­nyes megbeszélésekre lehet számítani. A szovjet—finn viszonyt ugyanis több szem­pontból mintaszerű, „modell- kapcsolatnak” minősíti a vi­lágsajtó. E barátságos kapcsolat in­tenzitása (a Szovjetunió ki­emelkedően Finnország leg­nagyobb gazdasági partnere) alighanem példátlan egy nagy és egy kis, egy szocia­lista és egy tőkés ország kö­zött. Az érintkezést meg­könnyíti, hogy szomszédok­ról van szó, ugyanakkor ezernyi példa igazolja, hogy a földrajzi közelség önma­gában nem elég a jóviszony- hoz. A cári Oroszország „nagy- hercegségi”, tehát alárendelt státusban tartotta Finnorszá­got, amelynek függetlensége nem véletlenül éppúgy most lesz hetvenéves, mint a nagy októberi szocialista for­radalom. A finn nép 1987- ben kegyelettel emlékezik arra, hogy országa függet­lenségi dekrétumát 1917-ben Lenin írta alá. Ennek ellené­re e században kétszer is há­borúzott a két ország. Az igazi Rubikon 1948: Moszkvában és Helsinkiben — immár a történelmi ta­pasztalatok maradéktalan le­vonásával — ebben az esz­tendőben írták alá a viszonyt yalóban minőségileg új ala­pokra helyező okmányt. E szerződés betűjének és szel­lemének jegyében nemcsak 9 kétoldalú, de a nemzetkö­zi együttműködés is harmo­nikus a két főváros között. Ez fokozottabban igaz az északi térséggel kapcsolatos békekezdeményezésekre. A téma most, Mihail Gorba­csov emlékezetes murmansz- ki beszéde után különösen aktuális. Ismeretes, hogy az SZKP főtitkára az északi tér­ség atommentesítésének fontosságát hangsúlyozta. Finnország szintén régen küzd e cél megvalósításáért: Koivisto nagy elődje, Kek- konen elnök még 1963-ban hirdette meg az atomfegy­vermentes Észak-Európá- ért vívott küzdelem szüksé­gességét. A mostani államfői láto­gatás mind a kétoldalú kap­csolatok továbbfejlődése, mind az egyetemesebb jel­legű kérdések megoldása te­kintetében hasznosnak ígér­kezik. Harmat Endre A Magyar Autóklub Szolnok Megyei Szerve­zete „A” — „B" kategó­riás gépjárművezetői tanfolyamot indít 1987. október 12-én. Jelentkezni lehet: Ma­gyar Autóklub. Szolnok. Thököly u. 48—56.. vala­mint a gyakorlati okta­tóknál, a Szövetség ABC-vel szemben lévő parkolóban (a váltáshe­lyen). minden páros órá­ban. (14513) Gorbacsov és Koivisto megbeszélései (Folytatás az 1. oldalról) Az észak-európai bizton­sággal összefüggő kérdések és a kétoldalú politikad-gaz- dasági kapcsolatok lesznek a központi témái a várakozá­sok szerint Mauno Koivisto ma kezdődő moszkvai tár­gyalásainak. A hivatalos megbeszélések ma kezdődnek a delegációk között. E tárgyalásoknak emeli a rangját, hogy a 63 éves Koivisto az első kül­földi vezető, aki a szovjet államférfiakkal a Gorbacsov által Murmanszkban előter­jesztett kezdeményezésekről tárgyal. Ráadásul Koivisto és kísérete a javaslatokban közvetlenül is érintett, az észak-európai biztonság ügye iránt aktívan elkötelezett Finnország képviseletében tárgyal. Várhatóan nagy teret szentelnek a kétoldalú gaz­dasági együttműködés kér­déseinek is. flganbegjan tévéinterjúja Határozott fellépésre van szükség Határozott fellépésre van szükség a szovjet gazdaság átalakítását akadályozó erőkkel szemben, mert az átalakítás ellenzői erősebb­nek bizonyultak, mint arra korábban számítottak — ál­lapította meg Abel Aganbeg- jan kögazdász. Az új szov­jet gazdaságpolitika egyik szellemi atyjának is nevez­hető tudós hétfőn egy vele készített televíziós interjú­ban beszélt a gazdasági re­form kérdéseiről. — Az új forma mögött gyakorta régi tartalom húzódik meg, ami inkább lejáratja, semmint segíti a gazdasági fejlesztés gyorsítását. Aganbegjan elégedetlen a szolgáltató szféra fejlődé­sével is. Mint mondta, meg­vannak a szükséges párt- és kormányhatározatok, vég­rehajtásuk ellenőrzése azon­ban még nem megoldott. Vé­leménye szerint szigorúan — akár jogi eszközökkel is — felelősségre kell vonni azo­kat, akik megsértik a hatá­rozatok betűjét és szellemét. A hatékonyságnak és a minőségnek kell mértékként szolgálnia a vállalatok érté­kelésénél, mint ahogy az is fontos kritérium, hogy va­lóban szükséges termékeket állítsanak elő — szögezte le Aganbegjan. Irak—iráni háború Heves harcok A nyugatnémet kormány — Washington sürgetésének eleget téve — beleegyezett abba, hogy hadihajókat és üzemanyag-szállító hajókat küldjön a Földközi-tengerre — közölte legfrissebb szá­mában a Der Spiegel című nyugatnémet magazin. A lé­prés célja az, hogy az NSZK hadihajóival prétolják azokat a — rendesen e térségben ál­lomásozó — amerikai és más NATO-országbeli ten­gerészeti egységeket, ame­lyeket az utóbbi hónapok­ban a Perzsa(Arab)-öbölbe irányítottak át. A nyugatnémet hadügy­minisztérium szóvivője va­sárnap Bonnban sem cáfol­ni, sem megerősíteni nem volt hajlandó a lap értesü­lését. Csak annyit mondott, hogy „a Földközi-tenger a NATO illetékességi területe, s az NSZK tagja a szerve­zetnek”. Az iraki légierő — a köz­lés ' szerint válaszul a Basz- rát ért súlyos tüzérségi tá­madásra — hétfőn tömeges bevetésben támadta Irán gazdasági és katonai körze­teit, egyebek között a Hor- muzi-szorosnál levő Larak olajkikötőt is. itt legalább öt olajszállítót ért találat, köz­te a világ legnagyobb, 565 ezer tonnás tartályhajóját is. Egy amerikai harci helákop- ter ismét lezuhant, a legény­ség egyik tagját eltűntnek nyilvánították — május 17. óta, miután az Egyesült Ál­lamok hadiflottája egytize- dét e körzetben vonta össze, 43 amerikai vesztette már itt életét. HAVANNA Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására szeptember 30—ok­tóber 5. között hivatalos ba­ráti látogatást tett Kubá­ban. Háromévi szünet után va­sárnap San Salvadorban is­mét tárgyalóasztalhoz ültek a polgárháborús felek. Na­poleon Duarte államfő, illet­ve a Farabundo Marti Nem­zeti Felszabadítási Front (FMLN) és a Forradalmi Demokratikus Front (FDR) küldöttsége a pápai nuncia- túra épületében kezdte meg a tárgyalásokat. SUVA Eredménytelenül zárult hétfőn a Fidzsin puccsal ha­talomra került Rabuka ezre­des találkozója a szigetor­szág volt főkormányzójával és két másik politikai veze­tőjével, mivel Bavadra volt miniszterelnök nem fogadta el Rabuka követeléseit. A találkozó célja az volt, hogy kompromisszumra jussanak a szigetország jövőbeni poli­tikai irányításával kapcso­latban. PEKING Pekingbe érkezett hétfőn Igor Rogacsov külügyminisz­ter-helyettes, a szovjet kor­mány különmegbízottja, hogy részt vegyen a szov­jet—kínai politikai konzul­tációk következő fordulóján. Igor Rogacsovot a repülőté­ren többek között Csien Csi- csen, a kínai kormány kü- lönképviselője, külügymi­niszter-helyettes fogadta. A kapcsolatok normalizálását célzó tanácskozássorozat újabb fordulója október ha­todikén, kedden kezdődik a kínai fővárosban. BERN Pierre Aubert svájci kül­ügyminiszter hétfőn bejelen­tette visszavonulását. A szociáldemokrata politikus tíz éven át volt a héttagú kormány tagja, e minőségé­ben ez évben másodszor töl­ti be az államfői posztot is. VSZ-MTO Először tárgyaltak a ter­vezett össz-európai haderő­csökkentési fórum mandátu­mának egy konkrét kérdé­séről hétfőn a VSZ és a NATO országainak képvise­lői. A múlt heti megállapo­dásnak megfelelően — első­nek — a tárgyalások céljá­ról folyt beható eszmecsere, amelynek során számos kér­désben azonos, vagy hasonló álláspontot fejtettek ki a két szövetség részéről. Ugyan­akkor több területen, mint — például — a harcászati nukleáris fegyverek bevoná­sának kérdésében, változat­lanul fennállnak a különb­ségek. A magyar küldöttség az ülésen rámutatott: a tárgya­lások célját illetően össze lehet egyeztetni a VSZ ja­vaslatát, hogy a haderők csökkentése a feladat, a NATO elgondolásával, amely a stabilitás megteremtéséről beszél. Negyvenöt ország diplomatái, szakértői részvételével bemu­tatót tartottak a Szovjetunióban, a Sibani katonai bázison arról, hogy miként lehet megsemmisíteni a vegyi fegyvere­ket. A bemutató külföldi résztvevői gázálarcot viselve fi­gyelhették meg a mozgó vegyifegyver-megsemmisítő állo­más munkáját (Telefotó: TA8ZSZ — MTI — KS) Orzechowski—Shultz Új, lényeges szakasz „Mindkét fél az amerikai —lengyel kapcsolatok nor- malizációját és javítását szolgáló további lépéseket fontolgat” — jelentette ki Marian Orzechowski lengyel külügyminszter az Egyesült Államok külügyminiszteré­vel, George Shultz-cal foly­tatott New York-i tárgyalá­sait értékelve. Orzechowski, aki az ENSZ-közgyűlés al­kalmából tartózkodik az Egyesült Államokban az „Amerika Hangja” rádióál­lomás lengyel szekciójának nyilatkozott. „Mindkét fél — fejtette ki a lengyel külügyminiszter — egyetértett abban, hogy mind a két külügyminiszter 6 év óta első találkozója, mind pedig George Bush személyében 10 év óta a leg­magasabb rangú politikai kapcsolatfelvétel Varsóban új, lényeges szakaszt nyitot­tak az amerikai—lengyel kapcsolatokban, beleértve a gazdasági együttműködést is”. Magyarország—Dánia Bővülő kölcsönös együttműködés A magyar—dán kapcsolatok eddi­gi legkiemelkedőbb eseményeként a közeli napokban hazánkban üdvö­zölhetjük Dánia uralkodóját. II. Margit királynőt, aki Jugoszlávia, Kína és a Szovjetunió után most negyedik alkalommal látogat szoci­alista országba. Az uralkodó ma-' gyarországi útja — az első államfői találkozó kapcsolataink történeté­ben — jő alkalmat kínál hazánk és az észak-európai ország örvendete­sen fejlődő kontaktusainak áttekin­tésére is. A kapcsolatok — mint azt magas szintű tárgyalások megállapításai hangsúlyozzák — az élet minden te­rületén egyenletesen, zavartalanul fejlődnek, s a kölcsönös előnyökön alapuló viszony további erősítését segíti, hogy Dánia mind élénkebb figyelemmel fordul hazánk felé. Az érdeklődést magyar részről minde­nekelőtt a gazdasági együttműködés bővítésében kívánják kamatoztatni, emellett azonban a politikai és a kulturális élet is jelentős, kiakná­zásra váró lehetőségeket tartogat -még. A politikai kapcsolatok fejlődését az elmúlt évtizedben több magas szintű látogatás alapozta meg. An­ker Jörgensen — az akkori dán mi­niszterelnök — 1978-ban járt hiva­talos látogatáson hazánkban; vi­szonzásképpen Lázár György — a Minisztertanács elnökeként — 1981- ben Dánia fővárosába, Koppenhá­gába látogatott. A két ország tör­vényhozó testületének bővülő együttműködését szolgálta . a dán parlamenti küldöttség magyaror­szági útja 1974-ben; az Országgyű­lés delegációja 1983-ban viszonozta a vizitet. Kapcsolataink kiemelkedő esemé­nye volt. Poul Schlüter miniszter- elnök idén áprilisban tett hivatalos magyarországi látogatása. A kor­mányfő tárgyalásai alkalmával köl­csönösen megfogalmazódott: a poli­tikai kapcsolatok további fejleszté­séhez jó lehetőségeket teremt — a két ország eltérő szövetségi elköte­lezettségét szem előtt tarva —, hogy több nemzetközi politikai kérdés­ben azonos vagy közel álló a ma­gyar, illetve a dán megítélés. Mind­két“ részről hangsúlyozzák: a nagy­hatalmak mellett a kis és közepes államoknak is nagy a felelőssége a nemzetközi béke és a biztonság megteremtésében,. megőrzésében. Ennek megfelelően mind Dánia, mind hazánk aktívan részt vállal az európai enyhülés előmozdításában. A pártközi érintkezések része­ként —a Magyar Szocialista Mun­káspárt kezdeményezésére — csak­nem másfél évtizedes múltra visz- szatekintő hivatalos kapcsolat léte­sül a Dán Szociáldemokrata Párt­tal. Ezt pártdelegációk kölcsönös lá­togatásai erősítették meg az elmúlt évek során. Rendszeresek a külön­böző szintű külügyi találkozók, a szakminiszterek eszmecseréi, a tár­sadalmi és a tömegszervezetek ta­lálkozói, s a két nép közeledését fe­jezik ki a Veszprém és Gladsaxe, illetve a Gyöngyös és a dán Ring- sted között létesített testvérvárosi kapcsolatok is. A magyar—dán kétoldalú gazda­sági kapcsolatoknak az 1976-ban alá­írt, majd tavaly meghosszabbított gazdasági, ipari és műszaki-tudomá­nyos együttműködési megállapodás ad keretet. Bár Dánia nem tartozik Magyarország legjelentősebb keres­kedelmi partnerei közé — hazánk mindössze 0.3 százalékkal részesedik az északi ország külkereskedelmé­ben, s Dániára is csak 0.4 százalék jut hazánk külkereskedelmi forgal­mából —, mégis fontosak számunk­ra a gazdasági kontaktusok. Egyes magyar termékeknek ugyanis — köztük a gyógyszeripari alapanya« goknak,, acéláruknak, bizonyos fo­gyasztási iparcikkeknek — jelentős felvevőpiaca Dánia. Ugyanakkor több dán iparvállalat, kötük az élel­miszeripari és a mezőgazdasági gép­gyártásban. illetve a műszeriparban tevékenykedő cégek, világszínvona­lú specializált cikkeivel hazánk ha­gyományos szállítója. A szerény gaz­dasági kontaktusokban rejlő tarta­lékok feltárását mindkét részről szorgalmazzák. Mindenekelőtt az együttműködés korszerűbb formái­nak — közös vállalatok alapításá­nak, a műszaki-tudományos koope­rációnak — biztosítanak elsőbbsé­get. Ezt szolgálja a többi között az az előkészítés alatt álló beruházás­védelmi egyezmény, amelynek ki­munkálását a magyar—dán gazdasá­gi, ipari, műszaki—tudományos együttműködési vegyesbizottság márciusban Koppenhágában megtar­tott ülésén határozták el. Várható­an még az idén aláírják ezt a jelen­tős dokumentumot. A kulturális kapcsolatokat az 1971-ben aláírt egyezmény szabá- - lyozza. Ennek végrehajtására három évente munkatervet dolgoznak ki. Legutóbb tavaly a dán fővárosban írták alá az együttműködés 1990-ig szóló tervét, amely a többi között lehetővé teszi, hogy magyar ösztön­díjasok ismerjedjenek meg a dán műszaki, természet- és orvostudo­mányi, valamint mezőgazdasági eredményekkel. Egymás nyelvének és kultúrájá­nak jobb megismerését szolgálja, ’hogy 1975-ben a dániai Aarhusi Egyetem Nyelvészeti Intézetében megkezdték a magyar nyelv oktatá­sát, s röviddel később, 1977-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen is megindult a dán nyelv tanítása. A két ország kultu­rális értékeit dán és magyar alko­tók kölcsönös bemutatkozásai, a képzőművészet reprezentánsait fel­vonultató tárlatok hozzák közelebb a magyar és a dán közönséghez, emellett egymás megismerésében egyre fontosabb szerep jut a turiz^ musnak is. (MTI) tárgyalások

Next

/
Oldalképek
Tartalom