Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-05 / 234. szám

1987. OKTÓBER 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyeszékhely Zagyva-hídját szombat reggel lezárták. A hidburkolat átépítési munkálatai — az előzetes tervek szerint — október 23-áig tartanak. Ebben az idő­szakban a híd egyik oldalán a gyalogos forgalom számára szabadon hagyják a jár­dát, míg az úttesten csak a megkülönböztetett jelzést használó járművek és a me­netrendszerű autóbuszok haladhatnak át. (Fotó: H. L.) Vasutas brigódvezetők tanácskozása Napirenden az áruszállítás Marketing börze Holnap kezdődik Kedden kezdődik, és há­rom napon át tart a Metró Művelődési Házban a hagyo­mányos őszi marketing bör­ze, melyet a Közlekedési Marketing Gazdasági Társa­ság rendez. Az idei őszi börze minden korábbinál gazdagabb és sokrétűbb kí­nálattal áll az érdeklődők rendelkezésére. A nehezebb gazdasági körülmények kö­zött több vállalat kénysze­rült arra, hogy értékesítse elfekvő készleteit. A börzén 18 cikkcsoport tartalmazza a kínálatot, összesen csaknem 180 ezer tótéit. Különösen széles a választék vaskohá­szati termékekből, víz- és villanyszerelési anyagokból, szerszámokból és .híradás- technikai cikkekből. A sze­mélygépkocsi és teherautó- alkatrészekből több mint 30 ezret kínálnak, de szerepel­nek a börzén a legkülönfé­lébb műszerek és gépek is. Sokat engedménnyel árusí­tanak. A vásárlók dolgát számí­tógép segíti, a SZÜV tele- data rendszere — kívánság­ra — azonnal „rákérdez” a keresett cikkekre. Több té­telről mikrofilm és videó- filmes bemutató nyújt tájé­koztatást. Újdonságként sorsolást is rendeznek majd a vásárlók között: minden 20 ezer forint értékű vásár­lás után sorsjegyet adnak. A sok értékes nyeremény mel­lett a főnyeremény egy vi­deomagnó. Az őszi marketing börzét keddtől csütörtökiig 9-től 14 óráig kereshetik fel az ér­deklődők a Dohány utca és a Síp utca sarkán lévő Met­ró klubban. Szombaton rendezték meg a MÁV Landler Jenő Járr műjavító Üzemének Műve­lődési Központjában a vas­utas szocialista brigádveze­tők VI. országos tanácskozá­sát. A MÁV vezetősége nevé­ben Szemők Béla vezérigaz­gató-helyettes köszöntötte a küldötteket, a mintegy 200 brigádvezetőt, majd a vasút gondjairól, a megoldandó feladatokról szólt. Elmond­ta, hogy az év első felében a személyszállítás a terve­zettnek megfelelően alakult, ám az áruszállításban jelen­tős a lemaradás. Javult a gazdálkodás hatékonysága, s már érezteti hatását a fu­varpiaci helyzet erősítése céljából kidolgozott úgyne­vezett racionalizálási prog­ram. A tervezettnél jóval nagyobb mértékben csök­kent a létszám (700 helyett 2700-zal), egyes kulcsfontos­ságú körökben a létszám fo­gyatkozása már-már kriti­kus helyzetet teremt. Az év utolsó negyedében fokozott gondot kell fordíta­ni a személyszállítási szol­gáltatások, a kultúráltság és a hatékonyság javítására — hívta fel a figyelmet a ve­zérigazgató-helyettes. Je­lentős erőfeszítésekre van szükség az árufuvarozási le­maradások csökkentése ér­dekében is. Az év végéig várhatóan mintegy 44 millió tonna áru elszállításáról kell a vasútnak gondoskodnia. Ehhez szükség van a jármű­vek jobb kihasználására, a munka szervezettségének ja­vítására, a forgalmat zava­ró pályaépítési munkák mérséklésére. A feladatok maradéktalan teljesítéséhez igen nagy szükség van a 60 ezer dolgozót tömörítő csak­nem 6 ezer vasutas brigád munkájára, lelkesedésére. Tolnai Ildikó, a Vasuta­sok Szakszervezete központi vezetőségének titkára arra mutatott rá, hogy az utóbbi években megtorpant a bri­gádmozgalom, csökkent a versenymozgalmak iránti ér­deklődés, a brigádok több­sége nem tudott az új fel­tételekhez igazodni. Ennek ellenére számos értéket ho­zott létre a mozgalom, amely még ma is meghatározó a vasút gazdálkodásában. Szükséges, hogy a brigád­mozgalom az eddigieknél többet vállaljon a szellemi tartalékok feltárásában, ki­használásában, az önálló kezdeményezések kibonta­koztatásában. Olyan munka- verseny-rendszert kell kiala­kítani, amely csökkenti a formális jegyeket, ugyanak­kor jobban érdekeltté teszik az egyént és a kollektívákat a hatékony és gazdaságos munkában. A vitában többen is meg­fogalmazták, hogy a brigád­mozgalomra szükség van, a benne rejlő értékek fenntar­tása, gyarapítása társadalmi, közösségi érdek. Időszerűvé vált azonban a mozgalom megújítása, tovább fejleszté­se. Pirkadattól virradatig (Folytatás az 1. oldalról) pott fekete kalapját billenti meg. — Hol lesz a pót kutyaol­tás, szomszéd? — kérdi sze­líd hangon. — Három hóna­pos lett a kiskutyám, jó haj­tónak Ígérkezik. — A Vasu­tasnál délelőtt, a Kossuth út 277-ben délután — hangzik a rövid válasz. Az öreg juhász elbizonyta­lanodik erre. — Miklósi em­ber maga? Hát, a Bableves­nél. Együtt indulunk. Közben a szüreti mulatságról kérde­zem. — Milyen szüret az, ahol a szőlőt is venni kell? — Az almát is szüretelik, nemde? — védi meg az újonnan éledő miklósi ha­gyományt. A művelődési háznál vá­lunk el. A szüreti felvonulás résztvevői gyülekeznek las­san. Almaággal, szőlőfürtök­kel feldíszített hintókon, sze­kereken népviseletbe öltö­zött fiatalok. — A művelődési ház már a harmadik alkalommal vál­lalta, hogy felvonulást és szüreti bált rendez — tájé­koztat Biró Angéla népmű­velő, aki az elmúlt héten — mint elmondta — csak lo­vak, szekerek, sallangok után rohangált, de most sincs szusszanásnyi ideje. Majd a bál előtt találkoz­zunk inkább, mert Juhász Béla alkalmi kisbíró dobper­gése félbeszakítja a beszélge­tést. „Figyeljen szavamra Mik­lós minden népe! Szüret ké­szül itten, ha nem vennék észre. Tudtára adatik kicsi­nek és nagynak, mulatni fog máma, kit otthon nem hagy­nak” — harsogja, majd a szatmári népviseletbe öltö­zött lányok, legények me­nete indul, hogy a várost be­járja. Hívják az esti mu­latságba az út mentén össze­sereglett nézőket. Kőrútjuk­ról visszatérve, a nagyobb nyomaték kedvéért, le is szállnak a hintókról. A mű­velődési ház előtt táncba kezdenek, megalapozva az esti mulatság hangulatát. Amelyre aztán szép számban gyülekeznek is. A művelődé­si ház pódiumterme előtt Nagy Gyula és felesége, az előző évi bálon választott bíró és bíróné fogadja a vendégeket. Megnyitójuk után a Miklós Táncegyüttes domaházi és szatmári táncot mutat be. Birkapörkölt, bor, tánc, jó hangulat, ritka szombati szórakozás vár a bálozókra. A mulatság hajnalig tart. Amikor hazafelé szállingóz­nak, hideg csönd van már mindenütt. Felszállt a füst, csak a vasúti szerelvények kattogása zaktol át a váro­son. Szőke György Stabilizáció, kibontakozóm Hz önvizsgálat nélkülözhetetlen Az új feladatok megvalósításának lah&tOaógel a Hűtőgépgyárban A Hűtőgépgyár üzemi pártbizottsága a Központi Bi­zottság július 2-i állásfoglalása alapján áttekintette a vállalat gazdasági, politikai helyzetét és meghatározta a gazdasági, társadalmi kibontakozást segítő főbb helyi feladatokat. Ezekről beszélgettünk Kókai Rudolfjai, az üzemi pártbizottság titkárával. — Az önvizsgálatban, a feladatmeghatározásban mennyiben tükröződik a párttagság véleménye? — Ez esetben is az a cél vezetett bennünket, hogy a párttagságot bevonjuk a fon­tosabb döntések előkészíté­sébe. Ezért az üzemi párt- bizottság mellett dolgozó gazdaságpolitikai munkabi­zottságot bíztuk meg a na­pirend előkészítésével. Az pedig a vállalatnál dolgozók valamennyi rétegét átfogó hetven embertől kért éslka- pott (több mint száz gépelt oldalt kitevő) írásbeli ész­revételt, javaslatot. Megle­hetősen széles körű meríté- sű volt tehát a napirend elő­készítése, ezért úgy vélem, állásfoglalásunk egyezik a párttagok véleményével. — Mire mutatott rá az üzemi pártbizottság vállalati önvizsgálatot jelentő hely­zetértékelése? — Mindenekelőtt arra, hogy a Hűtőgépgyár kedve­ző eredményei mellett is jócskán akad tennivaló. A vállalat ötéves terve és mű­szaki fejlesztési terve példá­ul kellően rugalmas, megfe­lel a gazdaságpolitikai elvá­rásoknak, mégis úgy véljük, a gazdasági szabályozók vál­takozása miatt felül kell vizsgálni azokat. — Milyen főbb gazdaság- politikai feladatok megoldá­sát tartja szükségesnek az üzemi pártbizottság? — Szorgalmazzuk például, hogy több évre szóló keres­kedelmi stratégiát dolgoz­zon ki a vállalat vezetősége és azt terjessze a vállalati tanács elé. Kapjon nagyobb hangsúlyt a gazdaságos tő­kés export növelése. Emel­lett nagyon fontosnak tart- ■ juk a belföldi igények kielé­gítését, és azt, hogy javul­jon a szolgáltatás és» az áru­ellátás. Filléres alkatrésze­kért ne kelljen bejárni a fél országot. Az üzemi pártbizottság ál­lásfoglalása szerint a fej­lesztések során előtérbe kell. hogy kerüljön az energiata­karékos gyártmány- és gyár­tásfejlesztés során a környe­zetkímélő megoldások vizs­gálata. illetve gyakorlati al­kalmazása. A Hűtőgépgyár termékszerkezetében alap­vető változás nem indokolt, felülvizsgálata mégis szük­séges. Meg kell határozni, hogy melyik termék dinami­kusabb fejlesztése időszerű, melyiké kevésbé, mit kell visszafogni, illetve meg­szüntetni. A vállalat vezetőinek fi­gyelmét az üzemi pártbi­zottság felhívta az emberi tényezőkben rejlő lehetősé­gekre. a káder és személy­zeti munka fontosságára. Az emberi leleményesség, szak­mai-politikai felkészültség, az . alkotó munka ugyanis mindennek az alfája és ómegája. Vállalatunkon be­lül is sok függ az emberi té­nyezőktől, így például a munkaszervezés, az együtt­működés, a munka- és a technológiai fegyelem. Ha­laszthatatlannak tartjuk a szellemi tartalékok mozgó­sítását szolgáló ösztönzési rendszer továhbfejlesztését. az értelmiség anyagi megbe­csülésének a teljesítmény­nyel arányos növelését. Az emberi tényezők fontossága miatt tartjuk fontosnak a munkahelyi fórumok haté­kony működtetését és a szo­cialista munkaverseny fej­lődését is. — Az üzemi pártszerve­zeteknek milyen feladataik adódnak a kibontakozási program segítésében? — Az üzemi pártbizottság és az alapszervezetek leg­fontosabb munkája a helyi feladatok segítése, a tenni­valók kijelölése, a végrehaj­tás ellenőrzése, a pártegy­ség és a cselekvési egység biztosítása. A tagkönyvcse- re során történő elbeszélge­téseket felhasználjuk a ki­bontakozási program megér­tetésére, elfogadtatása — megvalósítása érdekében. A gazdasági helyzetünkből adódó új kérdések, feladatok növelik a pártonkívüliekre is kiterjedő alapszervezeti meggyőző munka fontossá­gát. Az alapszervezetek fo­kozottabb segítését ezért tű­zi ki célul a pártbizottság. Az üzemi pártbizottság nagy súlyt helyez az elvi­politikai irányítás fokozásá­ra. Egy mondatban talán úgy fejezhetném ezt ki, hogy nem avatkozunk a szű­kén vett szakmai kérdések­be, nem végezzük el más munkáját. Azt nézzük, hogy a párt gazdaságpolitikájá­nak hogyan felel meg a vál­lalati teljesítmény és az em­berek magatartása. — ön országgyűlési kép­viselő is. Ebben a tisztségé­ben hogyan segíti a kor­mány kibontakozási prog­ramját? — Sok helyre meghívtak már és ezután is szívesen megyek bárhová, hogy szót váltsak választóimmal a ki­bontakozási programról. Ta­pasztalataim szerint ugyan­is az emberek egy része még mindig nem érti kellő­en az összefüggéseket. Meg­nyerésük a képviselők dolga is. Arra törekszem, hogy aki meghallgat, a kibontakozási program cselekvő propagan­distájává váljon. 1. B. Vegyi piacok Az idén dollárban számít­va várhatóan mintegy 3 szá­zalékkal javul a Chemolim- pex külkereskedelmi válla­lat által exportált és impor­tált vegyi cikkek csereará­nya. A javulás nagyobbrészt annak köszönhető, hogy a vegyi termékek világpiacán egyes cikkcsoportok árai emelkednek. A vállalat im­portja is drágul, a számítá­sok szerint mintegy 3,5 szá­zalékkal. A SZIM karcagi gyárában megkezdték a nagyteljesítményű EMC 250 típusú szám­jegyvezérlésű síklemez megmunkáló gép sorozatgyártását, fiv végéig még hármat készítenek (Fotó: T. Z.) Magyar - Indiai Egy üttm ü ködés Az indiai elektronikai fej­lesztési minisztérium állam­titkára K. P. P. Nambiar és kísérete az Ipari Miniszté­rium és az OKISZ közös vendégeként szeptember 29- től október 3-dg hazánkban tartózkodott. A delegáció és vendéglá­tói tájékoztatták egymást hazájuk elektronikai ipará­nak helyzetéről, fejlesztési elképzeléseikről. Körvona­lazták azokat a területeket, amelyeken az együttműkö­désre megfelelő alapot lát­nak. Ilyen lehetőség számí­tógépek, perifériák, távköz­lési és ipari folyamatszabá­lyozási berendezések, a kap­csolódó elektronikai alkatré­szek gyártása, integrált áramköri elemek kooperá­cióban és vegyesvállalati formában való előállítása, szakemberek cseréje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom