Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-28 / 254. szám

Raklap­export A Tiszaföldvári Lenin Tsz faüzeme különböző faipari termékeket gyárt belföldi megrendelésre és exp ortra. Az üzem kapacitásának felét a holland és az NSZK-beli megren delésre gyártott MÁV EUR raklapok kötik le, melyekből az idén húszezret készítenek. Szállítanak még a Martfűi Növényolajgyár részére vág önökhöz ajtóbetéteket és a Szolnoki Papírgyár megrendelésére eldobható raklapokat. Felvételeink a raklap- gyártás néhány mozzanatát örökítik meg Fotó: D. G. Beérett a földimogyoró. Békés megyében a Medgyesegyházl Haladás Mgtsz-ben az idén 170 hektáron vetettek földimo­gyorót. A szövetkezet a kiszombori Gabonakutató Intézettel együttműködve a termesztés mellett fajfenntartási munkát is végez: nagyüzemi szinten termesztik a kiszombori nemesí- tésű földimogyorót. A termés betakarítása most kezdődött, előzetes becslések szerint a szakemberek 15—16 mázsás ter­mésátlagra számítanak. A földimogyorót gyökérrel fölfelé fordítják, néhány napig így szárítják (MTI-fotó: B. Fazekas László — KS) Tájékoztató az erdő- és fagazdaság fejlesztésérfi Nagyszabású telepítési program készül Az erdő- és fagazdaság helyzetéről, a fejlesztés fel­adatairól tájékoztatta az új­ságírókat Királyi Ernő, a MÉM erdészeti hivatalának vezetője kedden a miniszté­riumban. Elmondotta, hogy 1986— 1990 között 40 ezer hektár­ra kerül új erdő az ország­ban. Az elmúlt évben nyolc­ezer hektárral nőtt a fásí­tott terület, az idén valami­vel szerényebbek a tervek: 7700 hektáros telepítés vár­ható. Az úgynevezett erdő- felújításban kedvező válto­zás mutatkozik, s a fakiter­melés is növekszik. Tavaly P.5 millió köbméter fát vág­tak ki az országban, 7 szá­zalékkal többet az eredeti terv-előirányzatnál. A he­tedik ötéves terv időszaká­ban évente 7—7,2 millió köbméter fához jutunk az erdőkből, ezzel a fagazdaság eleget tesz a hazai tüzelőfa­ellátás igényeinek, a koráb­binál több alapanyaghoz jut­tatja a fafeldolgozóipart, és a tőkés exportra is több jut. Az erdészeti szakemberek 2030-ig szóló távlati fejlesz­tési program megvalósításán dolgoznak. Ennek keretében 1990—2000 között 150 ezer hektárra telepítenek erdőt.) A tervezési munkálatok már megkezdődtek; az elképze­lés szerint az ezredforduló után elegendő fa áll majd a felhasználók, kereskedők rendelkezésére. A 2000-dik év után a hazai erdők fede­zik majd a faszükséglet 75 százalékát, ez jobb a jelen­legi aránynál. A nagyszabá­sú program, amelyről a szakemberek azt tartják, hogy a magyar táj arculatát Is megváltoztatja, 7—8 mil­liárd forintos befektetést igényel, ám nem kevesebb, mint 80 milliárd forintos többletértékkel kecsegtet, a favagyon növekedése révén. A tervek szerint egyébként 5000 hektáron „visszaállít­ják” a korábbi erdőségeket a más célra használt terüle­teken, 300 kilométer hosz- szúságú útkísérő fasorokat telepítenek, és 580 kilomé­terre tervezik a csatornákat kísérő fásítások hosszát. Az erdőgazdaságok, fagaz­dasági kombinátok kezelésé­ben lévő fafeldolgozó üze­mek teljesítménye örvende­tesen növekszik, ez lehetővé teszi az exportteljesítmények további javítását is. A szak­ma több világbanki hitel- programban vesz részt és sikerrel pályázta meg az ex­portbővítő hiteltámogatáso­kat is. Királyi Ernő bejelentette, hogy újfajta szervezési módszereket alkalmaznak a telepítéseknél; a kistermelés valamennyi formáját igye­keznek megvalósítani a gaz­dálkodásban. Lehetővé te­szik, hogy magánszemélyek, vagy egyéni társulások sa­ját területükön erdőt tele­pítsenek, vagy akár a bérel­hető területre ültessenek fá­kat. Venezuelai képviselők látogatása Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke kedden az Országház­ban fogadta azt a parlamenti küldöttséget, amely dr. Jó­sé Rodriguez Iturbénak. a Venezuelai Köztársaság kép­viselőháza elnökének vezeté­sével, a magyar Országgyű­lés meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik ha­zánkban. Véleményt cserél­tek a két ország, a két tör­vényhozó testület kapcsola­tainak helyzetéről, az együtt­működés fejlesztésének lehe­tőségeiről, és áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit is. A vendégek délután el­utaztak Budapestről, VSZ-külügyminiszterek Találkozó Prágában A csehszlovák fővárosban október 29—30-án tartják meg a Varsói Szerződés kül­ügyminiszteri bizottságának 15. ülését. A tanácskozást komoly várakozás előzi meg. s várhatóan a külügymi­niszterek közös erőfeszítései­nek eredményeként újabb kezdeményezések születnek az európai biztonság megszi­lárdítása érdekében. Sevard- nadze szovjet külügyminisz­ter részletesen tájékoztatja kollégáit Shultz külügymi­niszterrel folytatott megbe­széléseiről. hiszen a szoci­alista országok támogatása rendkívül fontos a Szovjet­unió számára. A prágai ta­nácskozás napirendjén sze­repelni fog a VSZ és a NA­TO tagállamainak bécsi érintkezése, amelyen már konkrét munka folyik a le­endő az európai katonai szembenállás szintjének csökkentésére irányuló tár­gyalások mandátumának meghatározására. Grósz Károly Varsóban Megkezdődtek a magyar—lengyel miniszterelnöki tárgyalások Ünnepélyes fogadtatás — Koszorúzás a Győzelem téren — Kormányközi megállapodás aláírása Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke Zbigniew Messnernek. a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására ked­den hivatalos, baráti látoga­tásra Lengyelországba érke­zett. Kíséretében van Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a magyar— lengyel gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési bizottság magyar tago­zatának elnöke. Horn Gyula külügyminisztériumi állam­titkár, Ambrus János külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes. Patkó András pénzügy­miniszter-helyettes. vala­mint Sós Gyula ipari mi­niszterhelyettes és Biczó György, hazánk varsói nagy­követe, akik Varsóban csat­lakoztak a kísérethez. Grósz Károly elutazásakor búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ma- róthy László, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Várko- nyi Péter külügyminiszter, valamint Jerzy Piatkowski követ-tanácsos, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A magyar Minisztertanács elnöke kedden megérkezett Varsóba. A magyar vendégeket a magyar és lengyel zászlókkal feldíszített varsói repülőté­ren Zbigniew Messner kor­mányfő. Józef Koziol mi­niszterelnök-helyettes fo­gadták és jelen volt Magyar- ország varsói nagykövete. Biczó György. A Grósz Károly kíséreté­ben lévő magyar küldöttség a hivatalos ünnepi fogadta­tás után szálláshelyére haj­tatott. maid a miniszterel­nök a varsói Győzelem téren megkoszorúzta az ismeret­len lengyel katona sírját. Rövid bejegyzést tett az ott található emlékkönyvben. Ezt követően, még a dél­előtti órákban a lengyel Minisztertanács épületében Grósz Károly a varsói repülőtéren vendéglátója, Zbigniew Messner lengyel miniszterelnök társaságában (Telefotó — KS) épületében Zbigniew Mess­ner és Grósz Károly részvé­telével megkezdődtek a mi­niszterelnöki tárgyalások. Zbigniew Messner és Grósz Károly behatóan tájé­koztatták egymást országaik helyzetéről és a stabilizációs programokról, amelyek meg­valósításán mindkét ország dolgozik. Ügy a szűkkörű eszmecserén, mint az azt követő plenáris ülésen Grósz Károly azt hangsúlyozta, hogy nem elsősorban a kül­ső gazdasági környezet rosz- szabbodásában, hanem elég­telen alkalmazkodási képes­ségünkben kell keresnünk jelenlegi problémáink okait. Az egész gazdasági kibonta­kozáshoz szorosan kapcso­lódik a politikai intézmény- rendszer reformja, a parla­ment és a kormány viszo­nyának megváltoztatása. A két ország kapcsolatait mindkét fél rendezettnek, széleskörűnek és fejlődőnek minősítette, aminek Kádár János és Wojciech Jaruzels­ki erre vonatkozó megálla­podásai jelentik az alapját. A tudományos és műszaki együttműködés szintjével a lengyel és a magyar fél egy­aránt elégedetlen és elhatá­rozás született annak to­vábbfejlesztéséről. Egyetér­tettek abban, hogy jól be­váltak a rendszeres konzul­tációk a gazdaságpolitikai kérdésekben és hasznos úgy­nevezett tv-híd létesítése a két ország között. Megállapították, hogy mindkét fél érdekelt az ide­genforgalmi együttműködés fejlődésében és kölcsönös a szándék, hogy ebből kiszűr­jék a ma még meglévő visz- szásságokat. A két miniszterelnök egyetértett abban is, hogy a nemzetközi helyzet az utóbbi időszak erőfeszítései nyo­mán javult. Ez mindenek­előtt a szovjet—amerikai vi­szonyban és a kelet—nyuga­ti kapcsolatokban tapasztal­(Folytatás a 2. oldalon) MA: Hogyan kössük az ebei a karóhoz? 4. oldal B tévé képernyője előtt Sikeres kooprodukcié­zenében 5. oldal „Terítéken” a labdarúgás 7. oldal Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évf. 254. sz., 1987. okt. 28. szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom