Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-26 / 252. szám
1987. OKTÓBER 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hót filmjeiből Barátom, Iván Lapsin Különös műfajú film Alek- szej German új alkotása, a Barátom, Ivan Lapsin. Nevezzük az egyszerűség kedvéért történelmi drámának, bár ez a meghatározás is pontatlan, nem fejezi ki alkotója alapvető szándékát. Az időnek és a közegnek viszont meghatározó szerepe van, így talán alkalmazhatjuk ezt a megközelítést, hiszen a film az 1935-ös év Szovjetuniójáról szól. De okvetlenül hozzá kell tennünk, hogy Alekszej German az elkövetkező évek tükrében láttatja egy adott közösség életét. Nem is akárhogyan. Lehetne — biztos sokan meg is teszik — azon vitatkozni, hogy a Barátom, Ivan Lapsin naturalista-e, vagy a forradalmi poézis filmje, esetleg avantgárd, — netán olyan „kitaláció”, amely az 1935-ös esztendőt követő évek eseményeit magyarázza. Mindez úgy gondolom, másodlagos jelentőségű, ennél sokkal fontosabb, hogy aprólékosan korhű, minden egyes jelenetével továbbgondolásra késztet. A főhős Ivan Lapsin egy szovjetunióbeli kisváros cseka (rendőr) főnöke, — bár a helyzethez jobban illik, ha a parancsnok szót használjuk, ez jobban magyarázza a csekista tetteit is, döntéseit élet és halál kérdésében. Ivan Lapsin életében — ha úgy tetszik még mikro méretekben — ugyanis már ott volt az elkövetkezendő évek összes szörnyűségének magva, előjele. De a nép még reménykedik, a kiharcolt győzelmét jobb, tartalmasabb életre akarja beváltani. A szocializmus áldásait akarja a nép, tanulni, művelődni, szórakozni kíván. S csak mellesleg: egy kicsit hízni is, emberhez méltó élelmet fogyasztani, a szörnyűséges félig civil, félig katonai ruhák helyett elegánsan öltözni... Ezt akarja a nép, az 1935- ös év Szovjetuniójában, s a filmbeli tablókon szereplők közül még senki sem tudja, hogy mindez nem így lesz, sokkal inkább a félelem lesz a meghatározó. A film szereplői még ott ezt nem tudják, de napjainkban mi. itt már össze tudjuk vetni egy nép óhaját, a valósággal. Éppen ez a történelmi egybevetés adja German filmjének torokszorító feszültségét. Minden akkori képe egy-egy utalás is a jövőre. Ivan Lapsin az 1935-ös évben még csak egy rablóbanda megátalkodott embereibe küldi fegyvere golyóit, — de már válogatás nélkül. A törvényességet a forradalmi romantika helyettesíti, Ivan Lapsin hisz is ebben, de a túlélők, a történelmi ismeretekkel rendelkező utódok előtt azóta már ismert, mit is jelentett mindez... De akkor, két évvel a Sztálin komponálta nagy perek előtt erre még senki se gondolt, Ivan Lapsin sem ... Amikor a filmet nézzük magunk is érezzük azt a különös kettősséget, amely azonosít ugyan bennünket a forradalmi hittel lelkesedő akkoriakkal, de ugyanakkor már látjuk, hová vezetett az az út... — ti — Vendégünk: Andrej Korszakov hegedűművész Orosz klasszikusok műveivel indul a hangversenyévad Megkezdődik az 1987—88. évi hangversenyévad. Az Országos Filharmónia felnőtt bérleti sorozatának első hangversenyét október 28- án, szerdán este hét órai kezdettel hallgathatják meg Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében. A Szovjet kultúra és tudomány napjai előtti tisztelgésként a műsorban klasszikus orosz szerzők művei csendülnek fel a Magyar Posta Szimfonikus Zenekarának előadásában. Glinka Kamarinszkaja, Csajkovszkij opus 35-ös D-dúr hegedű- verseny és Borogyin II. szimfónia című művét Ligeti András vezényli, közreműködik Andrej Korszakov szovjet hegedűművész. A koncert vendégművésze, Andrej Korszakov, nemzetközi hírű hegedűművész: jól ismerik az európai szocialista országokban, valamint Belgiumban, Franciaországban, Ausztriában és Kanadában is. A moszkvai konzervatórium volt növendéke a legnevesebb nemzetközi versenyek: a genovai Paganini, a párizsi Jacques Thibault, a moszkvai Csajkovszkij, a brüsszeli Erzsébet királynő és a montreali zenei verseny díjait nyerte el többek között. Mesterével, Leonyid Kogan hegedűművésszel a stílusok és korszakok gazdagságát felvonultató repertoárt alakított ki. Ma már ő maga is tanít, emellett vezeti a régi zene előadására specializálódott, héttagú Concertion nevű kamara- együttest. Balázs Árpád zeneszerző tiszteletére Forró hangulatú születésnapi hangverseny Igazán szép születésnapi ajándékkal kedveskedett Balázs Árpád SZOT- és Erkel- díjas zeneszerzőnek, a Magyar Népköztársaság Érdemes művészének Szolnok városa. A szentesi születésű, immár világhírű komponista 50. születésnapján jubileumi hangversenyt rendeztek a városi tanács dísztermében pénteken este. A forró hangulatú koncerten — melyen a zeneszerző családjával együtt jelent meg — a megye zenei életének. kórusmozgalmának nevében a Verseghy Ferenc Gimnázium és a Killián György Repülő Műszaki Főiskola, valamint a Családi Intézet Bartók Béla kamarakórusa. a Tiszaiparti Gimnázium leánykara;' a Kodály kórus és a Szolnoki fúvósötös Balázs-művek előadásával köszöntötte a neves zeneszerzőt. Balázs Árpád — akinek munkásságát több mint ötven hazai és nemzetközi díj>, 34 hlan^lemez, közel 150 rádiós felvétel, és számos, a zenei életben elfoglalt fontos tisztség fémjelzi — igen sok szállal kötődik Szolnokhoz, az alföldi városhoz. Két kantátát is komponált a 900 éves megyeszékhely tiszteletére, több műve itteni meghirdetésű országos, illetve helyi pályázatra, alkalomra készült és nyert díjat. Új kompozíciók bemutatásával, szakmai előadásokkal évente részt vesz a megyei karnagyi klub munkájában. Az őt köszöntő, tisztelgő gesztusban tehát lényegeden több fejeződött ki, mint a puszta figyelmesség. A koncerten a KÖTA megyei szervezete nevében Fenyvesi József elnök, a városi tanács nevében Lengyel Boldizsár elnökhelyettes köszöntötte a zeneszerzőt. A pénteki szolnoki koncertet szombaton Török- szentmiklóson három úttörőkórus születésnapi hangversenye követte. A zeneszerző műveit — a törökszentmiklósi Bethlen úti, a Szolnoki Ságvári Körúti Általános Iskola énekkara, valamint a mezőtúri művelődési központ fiúkórusa adta elő. A Verseghy Ferenc Gimnázium és a Killián György Repülő Műszaki Főiskola kórusait Rigó Éva vezényli A múzeumi ós műemléki hónap zárása ként Honismereti nap Jászapátin Volt sokadalom, szüreti felvonulás ós táno — Kiosztották a nóprajzi és helytörténeti pályázat dijait Nem a régies magyarázat szerint kell érteni: a szó szoros értelmében volt sokadalom szombaton Jászapátin. A két hónapja megnyílt új művelődési házban rendezték meg ugyanis a hét végén az országos múzeumi és műemléki hónap megyei eseményeinek zárásaként a honismereti, illetve falunapot. Azok az intézmények és szervezetek — köztük a Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, illetve a HNF megyei bizottsága —. melyek a jászapátiak mellett házigazdaként fogadták a megye minden részéből érkezett vendégeket, hagyományt igyekeznek teremteni: a honismereti mozgalom ünnepét ezentúl mindig egy-egy községben, nagyközségben tartják meg. erősítve annak falusi jellegét. Szombaton délelőtt a zsúfolásig telt színházteremben köszöntötték a honismereti nap résztvevőit, ezt követően kiállítás nyílt a kunszentmártoni és a jászapáti tsz díszítőművész, hímző szakköreinek munkáiból. Ekkor adták át a tízéves jubileumát ünneplő Tájak— korok—múzeumok mozgalomban, alapítása óta megszakítás nélkül résztvevők számára az emléklapokat. Ezzel együtt értékelték a minden évben meghirdetett megyei néprajzi és helytörténeti pályázatokat, a nyerteseknek Tálas László, a Szolnok Megyei Múzeumok igazgatója adta! át a díjakat. A néprajzi és nyelvjárás- gyűjtő pályázaton Túrkeve juhászata című dolgozatával első díjat nyert a mezőtúri Hagymásy Sándor, különdí- jat kapott Földi József, Kiss Andrea, illetve a jászapáti Velemi Endre Tsz pályázata. Ezen kívül három második, öt harmadik díjat, pénz- és könyvjutalmakat osztottak ki. A megyei új- és leg- újabbkori történeti pályázaton első díjat nyert Krss József, Győri József, Dobray Éva, különdíjat kapott Ta- káts Béla, Czinege Gyuláné, Némediné Gyulavári Gabriella. Fodor István, Ötvös László. Környei Erika, Ben- cze Dóra, Berki Timea. Tapasztó Szabolcs. Horváth Ildikó, Sebők Anett, valamint a jászszentandrási helytörténeti, a jászkiséri Csete Balázs Honismereti Szakkör, illetve a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium honismereti szakköre. Eredményes szakkörvezetői munkájukért különdíjat adományoztak Dienes Erzsébetnek és Körmendi Lajosnak. Ezt követően Mohay Tamás, a budapesti Néprajzi Múzeum munkatársa Paraszti kéziratok, házi irattárak címmel tartott előadást, majd a Velemi Endre Tsz tanyamúzeumában tettek látogatást a résztvevők, illetve megtekintették a Vágó Pál helytörténeti gyűjteményt. Délután három órakor kezdődött el mindent és mindenkit kidoboló, csúfolódó falusi kisbíró vezette hanglatos szüreti felvonulás. A menet a művelődési ház felé vette az útját, ahol a megye hagyományőrző csoportjai — a jászapáti és a jászszentandrási pávakör. a mezőtúri Szivárvány cite- raegyüttes, a karcagi honismereti fakultációs csoport és a Jászapáti néptáncegyüttes — tartott bemutatót. Az egész napos programot, melyhez a népművészeti kirakodóvásár teremtett hangulatot — a jászapátiak vezette táncház zárta le. Egy hangulatos pillanat — a délutáni események a fiatalok vidám, táncos szüreti felvonulásával kezdődtek Könyvespolc ~Az alagút „Lehet, hogy a világ története valóban csak néhány metafora története” — vallotta a 20. századi világirodalom egyik fejedelme, az argentin Jorge Luis Borges (amint arról Az idő újabb cáfolata című frissen kiadott esszékötetében olvashattuk). Némiképp hasonlóképpen gondolkodhat jó egy évtizeddel később (1911-ben) született honfitársa, a nálunk nemigen ismert Ernesto Sabato, aki 1984-ben a spanyol nyelvű literatúrák legnagyobb kitüntetését, a Cervantes-díjat is elnyerte. Az alagút című regénye — az Európa Modern Kömyv- társorozatának 559. kötete — jellegzetesen egy metafora köré szerveződik. Az alagút szimbólum a sötétség; a mélység, az eltévedettség, a reménytelenség kifejezője. A rövid fejezetekre bontott, lávázó vallomás ma is maradandó élményt szejgz, ám különösebb újdonsággal már nem lepi meg a modern világirodalom nagy művein — főleg az egzisztencialistákon — iskolázott olvasót. A mű főhőse olyan világgyűlölő, aki a maga hivatásában is, emberi kapcsolataiban is veszni vél minden találkozást: akire rettenetes súllyal nehezedik a magány. Egyetlenegy reménysugár kínálkozik számára: valamely képének egy írásoktól észre sem vett kis részlete fölkelti Maria Iri- barne feszült érdeklődését. A festő ettől kezdve az ismeretlen asszonyt kutatja, leli föl. hódítja meg, ostromolja kegyetlen szerelmével. kínozza szavakkal is az ágyban, fenyegeti gyilkossággal, követi rejtelmes kalandokban, s végül hűtlenségéről megbizonyosodva — valóban a mellébe mártja) a kését. Az emberölés ténye a legelső mondattól kezdve egyértelmű, a regény — a jellemrajzok, s a cselekményfordulatok révén — mégis nemesebb változatban nyújtja a bűnügyi izgalmat. A lélek bűnügyeiét. S talán jjem is az elkövetők vétkeznek, hanem maga a világegyetem, az örök emberi lét, az ember eleve elrendelt szerencsétlensége. A főszereplő mind mélyebben kergeti magát az „alagútba”. Csupa vágta tás, csapkodás, kiáltás a regény: a kiúttalanságba, sötétségbe fulladó ember dörömböl a mozdíthatatlan falon, melyet természetesen a véres tettel sem dönthet ki helyéből. Szőnyi Ferenc fordítása meglelte a szókincset, a mondatszerkezeteket ehhez a rettenetesen fölcsigázott segélyüvöltéshez, gyónáshoz, amely már az ítélet, s a „tébolyodon” bezárása után fogalmazódik. — T — Édes anyanyelvűnk versenyen Megyeiek a legjobbak küzütt Vasárnap eredményhirdetéssel és a díjak, jutalmak átadásával véget ért a Sátoraljaújhelyen megrendezett édes anyanyelvűnk verseny. Az idei, tizenötödik vetélkedőn a gimnáziumok, szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek több mint százhúsz tanulója vett részt. Az írásbeli dolgozatokat pénteken a sátoraljaújhelyi Kossuth gimnáziumban írták meg a diákok. A szóbeli versenyt szombaton rendezték meg két kategóriában. A verseny ünnepélyes eredményhirdetését, értékelését és a záróünnepséget vasárnap Széphalmon tartották. A zsűrik döntése értelmében, helyezési sorrend megállapítása nélkül tizenöt középiskolás, illetve szakmunkásképző diák vehette át Fleskó Lászlótól, a Sátoraljaújhelyi Városi Tanács elnökhelyettesétől a legjobbakat megillető díjakat: Sátoraljaújhely váró® emlékplakettjét, 700 forint pénzjutalmat és a KISZ „Szép szó” mozgalmának jutalomkönyvét. A 15. édes anyanyelvűnk verseny legjobbjai között van Görög Erika (Törökszentmiklósi 604-es Számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet), tanára: Kelemen Béláné; Kocsán László, (Jászberény, 006. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet), tanára: Dudás Fe- rencné.
