Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-24 / 251. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. OKTÓBER 24. IHeti világhíradó I terkorvtinentális nehézraké­ták, atomtengeralattjárók, stratégiai légierő) akár 50— 60 százalékos csökkentése, nagyjából a hatezer-hatezer atomtöltetig. Ám, érthető, itt is bonyolultak a „részle­tek”. A szovjet atomerő el­sősorban a nehézrakétákra alapozódik s Moszkva ará­nyos csökkentést kíván a különböző hordozóeszközök vonatkozásában. Az Egye­sült Államok azonban a ma­ga modelljéhez kíván igazí­tani: csökkentse a Szovjet­unió erőteljesen a nehézra­kétákat. viszont állítson be akár pótlólagosan stratégiai bombázókat. Ez viszont fe­lesleges kiadásokkal járna, nem szólva arról, hogy az ilyen légierő előretolt, bázi­sokat feltételez (lásd ame­rikai támaszpontok), s va­jon hogyan vélekedne Wa­shington, ha szovjet részről valóban ilyen igénnyel lép­nének fel? Nem szólva az űrfegyverkezésről, amihez amerikai részről változatla­nul ragaszkodnak, jóllehet a héten robbant ki botrány az SDI kutatóközpont leváltott igazgatóhelyettese körül. A tudós ugyanis hazugsággal és az elnök megtévesztésé­be te hétfőjével foglalkozott — mindenesetre olyan kije­lentést tett. hogy reméli. Gorbacsov sok mindent lát­hat majd Amerikából... Mit jelent az öbölbeli esz­kaláció? Üjra eszkalációról esik szó — a konfliktus kiter­jesztéséről — (utoljára a vietnami háború időszaká­ban szerepelt ez a szó lép- ten-nyomon a sajtó hasábja­in), iráni és kuvaiti olajléte­sítmények lobbantak lángra. A korábbi incidenseket (helikopterek és repülőgépek megtámadása, egy aknara­kással vádolt iráni naszád elsüllyesztése) felgyorsult ütemben követték az újab­bak. Iráni rakétatalálat ért egy átlobogózott tartályhajót s a személyzet több tagjá­val együtt az amerikai ka­pitány is megsebesült. A Fehér Házban válságülések követték egymást és sokan azt várták, hogy amerikai támadást hajtanak végre a Hormuzi-szoros bejáratánál elhelyezett selyemhernyó (Silkworm) típusú rakéták ellen. Végül „csak” két plat­form (a nyílt tengeren 500 millió dolláros költséggel lé­Hétfőn amerikai hadihajók és helikopterek leromboltak a Perzsa (Arab)-öbölben két iráni fúrótornyot, amelyek a Pentagon véleménye szerint katonai célokat szolgáltak. A képen: Weinberger amerikai hadügyminiszter ismerteti az akció körülményeit (Fotó: AP — MTI — KS) Ismét bebizonyosodott a lassan járj. tovább érsz igaz­sága, de a korszerű techni­ka sebezhetősége is. Miután a köd bontotta moszkvai re­pülőtereken az amerikai külügyminiszter különgépe sem volt képes leszállni. ma­radt a lassúbb, körülménye­sebb. de biztonságosabb vo­natát. George Shultz végül is csaknem menetrendszerű­en megérkezett a szovjet fő­városba. s kezdetét vehette az újabb tárgyalási forduló. A szakértők nem sokat pihentek az előkészületek során: volt hét, hogy a gen­fi tárgyalások keretében harminckét különböző meg­beszélés zajlott. Túlóráztak Moszkvában is. a külügy­miniszteri találkozókkal pár­huzamosan, illetve az éjsza­kai órákban nyolc munkabi­zottság tanácskozott. A cél a vitatott részletek pontos kimunkálása volt. miután a régi közmondás szerint „az ördög mindig a részletek­ben búvik meg”. Ez vonat­kozik most a közép-hatótá­volságú rakéták megsemmi­sítésére is, amiről már szep­tember közepén elvi megál­lapodás született Washing- ban. Biztató, hogy a nukleáris fegyverzetek 3—4 százalékát kitevő közép-hatótávolságú rakéták kiiktatása mellett a továbblépés is szóba került, a hadászati fegyverrendsze­rek (szárazföldi indítású, iry­vel vádolta Teller profesz- szort, a csillagháborús ter­vek hazánkból elszármazott, erősen héja beállítottságú kezdeményezőjét. A biztonságpolitikai prob­lémák jelentik tehát ma a központi témát a szovjet— amerikai (s egyúttal kelet— nyugati) viszonylatban, de sok más is asztalra kerül. A bécsi európai utókonfe­renciától (ahol a héten ép­pen a magyar nagykövetsé­gen tárgyaltak egy kontinen­tális leszerelési konferencia lehetséges megbízatásáról) az Öböl-válság veszélyes fejle­ményein keresztül egészen a kétoldalú kapcsolatok kér­déscsoportjáig. Aligha lehetett várni, hogy két nap alatt minden meg­oldódik. hiszen sok esetben a megegyezés inkább arra vonatkozhat, hogy egyelőre nem tudnak megegyezni. A legfontosabb azonban a pár­beszéd folytatódása. Reagan elnök sajtóértekezletén — jóllehet azon főként gazda­sági ügyekkel, a tőzsde fe­tesített. évi 9 millió tonna olaj kitermelésére képes fú­rótorony) lett a célpont. Az Egyesült Államok ezek után kijelentette, hogy részéről lezárult az incidens, de Washingtonban is pon­tosan tudják, ez nincs így. Több teheráni vezető rögtön kijelentette, ellenakcióra ke­rül majd sor, noha nem részletezték, mikor, hol és milyen módon. Az eszkalá­ciónak megvan a maga lo­gikája. ami elől nehéz ki­térni s az idegháború alig­ha csökken az Öböl térsége körül. (Szerencsére azért ki­bontakozott egy másik fo­lyamat is. felélénkült a dip­lomácia.) Az öböl válságát nem sza­bad és nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Egye­dül a politikai rendezés cél­ravezető. Ennek feltétele vi­szont. hogy a beltengeren ne „súrolják” egymást a hadihajók. A nem térség­beli országok flottájának visszavonása a tárgyalások, egy esetleges nemzetközi konferencia sikerének leg­főbb biztosítéka. De elkép­zelhető. hogy átmenetileg „kék hajók” ENSZ-flottakö- telékek szavatolják a sza­bad hajózást. A Szovjetunió ennek jegyében sürgette a tárgyalásos rendezést és bí­rálta az Egyesült Államok fellépését, amely láthatólag nem idegenkedne a „klasz- szikus csendőr-szereptől” sem. Mindenképpen önmérsék­letre van szükség, valamgny- nyi fél részéről. Közéjük so­rolható a hadviselő Irak és Irán éppúgy, mint a jelen­tős haditengerészeti erők­kel felvonulók, elsősorban a „majdnem hadviselő” Egye­sült Államok. A válaszok és viszontválaszok ördögi s fő­ként rendkívül veszélyes kö­rét csak így lehetne megsza­kítani. Réti Ervin Srí Lankán az indiai békefenntartó erők tovább folytatták a szélsőséges tamil fegyveresek elleni offenzívát. A képen: a tamil központ, Jaffna felé vonul egy indiai alakulat (Fotó: AP — MTI — KS) Miről tanácskozott Moszk­vában a szovjet és az ame­rikai külügyminiszter? VASARNAP; A kambodzsai kormány tárgyalásokat ajánl Sziltanuk hercegnek — Több eredménytelen szavazási for­duló után. Mayor Zaragoza spanyol biokémikust javasol­ják az UNESCO főigazgató­jának — PFSZ-küldöttség Da- maszkuszban — Újabb har­cok Sri Lanka szigetén. HÉTFŐ: „Fekete hétfő”: ál­talános árfolyamzuhanás a világ nagy tőzsdéin — Az Öböl-válság további eszkalá­ciója. az amerikaiak meg­semmisítenek két iránt ten­geri olajfúró tornyot — Ta- kesita Noboru az új japán kormányfő-jelölt — A jövő évi költségvetésről és terv­ről tanácskozik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. KEDD: Magyar felszólalás a bécsi európai utókonferen­cián, ugyancsak az osztrák fővárosban újabb megbeszé­lést tartanak az európai le­szerelési tárgyalások elő­készítésére — A francia el­nök hivatalos látogatása az NSZK-ban. SZERDA: A szocialista or­szágok Indítványt terjeszte­nek az ENSZ elé a nemzet­közi biztonság erősítésével kapcsolatban — Az SZKP Központi Bizottsága megvi­tatja a főtitkár ünnepi be­szédének téziseit — A belga kormányválság ideiglenes megoldása: létrejön a hete­dik Martens-kormány. hogy megszervezze az előrehozott választásokat. CSÜTÖRTÖK: Rakétatalálat ér egy kuvaiti olajtöltő­állomást. fokozódó diplomá­ciai tevékenység és ideghá­ború az Öböl körül — Rea­gan sajtóértekezlete, elsőd­legesen gazdasági kérdések­ről — Megkezdi munkáját a vasárnap nyiló kinai párt- kongresszus sajtóirodája. PÉNTEK: A szovjet—ameri­kai külügyminiszteri találko­zó második napja Moszkvá­ban. Mihail Gorbacsov fo­gadja George Shultzot — Nyolc latin-amerikai ország a közép-amerikai béketerv­ről folytat eszmecserét. Újabb fegyverzetkorlátozási és bizalomerősítő javaslatok (Folytatás az 1. oldalról) való jövőbeni találkozó je­lentőségét. Mihail Gorbacsov — fi­gyelembe véve az új, komp­romisszumos kezdeményezé­seket — javaslatot tett arra, hogy haladéktalanul aktivi­zálják a munkát a genfi tárgyalásokon és más fóru­mokon a hadászati támadó- fegyverzet és a világűr té­makörében képviselt állás­pontok egyeztetése érdeké­ben, azzal a céllal, hogy az amerikai elnökkel ez évre tervezett találkozón a köze­pes hatótávolságú és had­műveleti-harcászati rakéták­ról szóló megállapodás alá­írása mellett megegyezést lehessen elérni a hadászati támadó fegyverzetről és a világűrről a jövőben köten­dő megállapodások kulcs­kérdéseiben, — ezeket a megállapodásokat Ronald Reagannek a Szovjetunió­ban történő viszontlátogatá- sa során lehetne aláírni. Ily módon nagyon tartal­mas napirendet, lehetne ki­alakítani a washingtoni csúcstalálkozóra annak a megértésnek a szellemében, amelyet George Shultz elő­ző, ez év áprilisi moszkvai látogatásakor sikerült kiala­kítani. Mihail Gorbacsov kijelen­tette: „remélem, másfél hó­nap elegendő arra, hogy mindezt megfelelően kidol­gozzák és előkészítsék. Kész vagyok az Egyesült Álla­mokba utazni, de egyelőre engem óvatosságra intenek a várható eredmények”. Az SZKP KB főtitkára ugyanakkor felvetette a bi­zalom kérdését is. A szovjet vezetés az új gondolkodás- módnak megfelelő elvekkel és eszmékkel összhangban arra törekszik, hogy az ösz- szes lehetőséget kihasználja a két ország állampolgárai között kölcsönös megértés szélesítése érdekében, ösz­tönzi a különböző for­májú társadalmi kontaktuso­kat valamennyi szinten. Eltökélt szándékunk, hogy javítsunk az Egyesült Álla­mokhoz fűződő kapcsolata­inkon, készek vagyunk je­lentős lépést tenni a gazda­sági és a kulturális kapcso­latokban. a humanitárius problémákban is. A szovjet társadalomban nincs előíté­let az amerikai nép iránt, ez a társadalom nyitott a köl­csönös megértés és a baráti érzelmek iránt. Itt az ideje, hogy az egymáshoz vezető utat ne csak szovjet, hanem amerikai bulldózerekkel is megtisztítsuk — hangsúlyoz­ta Mihail Gorbacsov. — Szükség van arra, hogy önök is és mi is újfent át­gondoljuk mindazt, amit e két nap alatt Moszkvában megvitattunk — mondotta a főtitkár. — A tárgyalások rendkívül felelősségteljes szakaszában vagyunk. Az egyik és a másik fél részéről is maximális figyelmességre és kölcsönös megértésre van szükség ahhoz, hogy ne sza- lasszuk el azt a lehetőséget, amelyet egyszer már elsza­lasztottunk. A szovjet—amerikai tár­gyalások végeztével Sevard- nadze és Shultz sajtókonfe­renciát tartott. A szovjet külügyminiszter elmondta, hogy a hadászati támadó fegyverzet három összetevő­jét tekintve a főtitkár új felső plafonokat javasolt. Földrészközi ballisztikus ra­kétákon mindkét fél 3000— 3300 robbanótöltetet, tenger­alattjáró-fedélzeti balliszti­kus rakétákon 1800—2000 nukleáris töltetet tarthatna meg, hadászati bombázókra pedig 800—900 manőverező robotrepülőgép lenne tele­píthető. Mihail Gorbacsov több más javaslatot is megfogal­mazott. Hangsúlyozta: a Szovjetunió kész egy évre beszüntetni a krasznojarsz- ki rádiólokációs állomás épí­tését, az építkezést konzer­válni, ha az Egyesült Álla­mok hasonló módon jár el a Shetland-szigeteken épü­lő rádiólokációs állomás ese­tében. A Szovjetunió válto­zatlanul a leszerelési lépé­sektől elválaszthatatlannak tartja a rakétaelhárító rend­szerekről 1972-ben kötött szerződés intézkedésrend­szerének megerősítését, azt, hogy egyik fél se vonja ki magát a szerződés előírásai alól legalább tíz évig. Mivel Shultz külügymi­nisztertől a főtitkár nem ka­pott konkrét választ javas­lataira, úgy döntött, hogy fel hasznúin ja a rendelkezés­re álló többi tárgyalási csa­tornát és személyes üzenet­ben fordul Reagan elnök­höz. A szovjet álláspont sze­rint ugyanis a közepes ha­tótávolságú és hadműveleti­harcászati rakéták felszá­molásáról kötött szerződés aláírásán túlmenően a hadá­szati fegyverek jelentős csökkentésére vonatkozó kulcskérdések alapvető tar­talmát is ki kell dolgozni és meg kell állapodni az 1972- es szerződés jövőjéről egy sikeres csúcstalálkozó érde­kében. Ez utóbbi kérdések­ben azonban az amerikai fél nem engedett: a csúcstalál­kozó időpontjának meghatá­rozásában elmaradt az áttö­rés az amerikai külügymi­niszter mostani tárgyalásai során. A szovjet külügyminiszter a tárgyalások két napját hasznosnak, egészében ered­ményesnek nevezte. Az amerikai küldöttség a hadászati fegyverzetkorláto­zás kulcskérdéseit érintő ér­demi javaslatok nélkül ér­kezett Moszkvába, így köze­ledés csak azokban a kérdé­sekben mutatkozott, ame­lyekben nem volt szükség új, rugalmas magatartásra. Ez derült ki azokból a szavak­ból. amelyekkel George Shultz értékelte a kétnapos moszkvai külügyminiszteri tárgyalások eredményeit. Az SZKP KB főtitkárával való találkozójáról úgy nyi­latkozott, hogy örömére szol­gált a dinamikus, érdekes egyéniségű emberrel talál­kozni. Ami a Gorbacsovval folytatott megbeszélés lé­nyegét illeti, mint Shultz mondta, úgy látta, hogy a szovjet vezető nem elégedett a fegyverkezés és a világűr problémájában elhangzot­takkal. Moszkvai tárgyalásait be­fejezve George Shultz ame­rikai külügyminiszter és .kí­sérete péntek este elutazott a szovjet fővárosból. A ven­dégeket Julij Voroncov, a szovjet külügyminiszter első helyettese búcsúztatta. Kínai KP kongresszus Reményteljes várakozások Hellkopterkatasztréla Öl szovjet tábornok életét vesztette Hefikopterkataslztrófa kö­vetkeztében a szovjet had­sereg öt tábornoka, a jármű pilótája és fedélzeti techni­kusa vesztette életét októ­ber 19-én — jelentette pén­teki számában a szovjet honvédelmi minisztérium lapja, a Krasznaja Zvezda. Minden előkészület meg­történt a Kínai Kommunis­ta Párt október 25-én meg­nyíló XIII. kongresszusára, amelyet a kínai sajtó jelen­tései szerint reményteljes várakozás előz meg a negy­venhatmilliós párttagság és természetesen a pártonkívü- liek tömegei körében. Peking pártszervezeteiben, de a pártonkívüliek köré­ben is sok szó esik a kong­resszus napirendjéről, amelynek központi kérdése a gazdasági reformok meg­gyorsítása és elmélyítése, valamint a készülő politikai reform. A közvélemény a jelek szerint igen nagy fon­tosságot tulajdonít a politi­kai reform kibontakoztatá­sának. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága táviratban köszön­tötte a Kínai Kommunista Párt vasárnap megnyíló XIH. kongresszusát. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Gej- dar Alijevet, a Miniszterta­nács elnökének első helyet­tesét saját kérésére felmen­tette tisztségéből. Geidar Alijev egészségügyi okokból nyugdíjba vonul. BONN Pénteken — egynapos lá­togatásra — Albániába uta­zott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter. Genscher tárgyal kollé­gájával. Reis Maliiéval. Adil Carcani kormányfővel, s fo­gadja őt Ramiz Alia, az Al­bán Munkapárt vezetője, ál­lamfő. HANOI Hun Sen, a Kambodzsai Népköztársaság minszterel- nöke és Norodom Slzihanuk herceg decemberben Párizs­ban találkozik — adta hírül pénteken az SPK kambod­zsai hírügynökség. HÁGA A holland közvéleményt erősen nyugtalanítja, hogy éppúgy folytatódik az előké­szület az amerikai robotre­pülőgépeknek az országba való telepítésére, mintha a NATO erre vonatkozó 1979- es határozata óta semmi sem változott volna. Az eset Bel­giumban is zavart keltett. ATHÉN Athénban pénteken véget ért a Földközi-tenger keleti medencéje, a Közel- és Kö­zép-Kelet és a Vörös-tenger térségei kommunista és munkáspártjainak konferen­ciája. A sorrendben már 3. regionális értekezlet záró­nyilatkozatában a részvevők támogatásukról biztosították a béke és a leszerelés ügyé­ben kifejtett erőfeszítéseket, így a hatok kezdeményezé­sét. az atomfegyvermentes övezetek létrehozására vo­natkozó javaslatokat. WASHINGTON Robert Merle húsz éve írt. fantasztikusnak már aligha nevezhető. Állati elmék cí­mű regényét idéző hírt kö­zölt az AP hírügynökség: az amerikai haditengerészét öt katonai célokra - .kiképzett delfint szállított az Arab (Perzsa)-öbölbe, hogy részt vegyenek a vízalatti aknák felkutatásában. Ezt csütörtö­kön a Pentagon tisztségvise­lői közölték, kényszerűen el­ismerve az NBC televízió ri­portjában előzőleg elhang­zott értesüléseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom