Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-22 / 249. szám

kxxviii. évf. 249. S2„ 1987. oki. 22., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Rugalmas hidak Ki gondolná, hogy a hi- aknak, a felüljáróknak oly- :or 50—70 C-fokos hőmér- éklet-ingadozást is tűrniük :ell? Sőt kimondottan al- almazkodniuk kell hozzá. Vagyis: az egyre növekvő orgalmon, az ezzel együtt- áró erőhatásokon túl az idő- árás szeszélyeivel szemben s ellenálló hidakat, hidalá- okat építenek világszerte. )e hogyan? Laikusok bizonyára nem is ,'ondolnák, hogy a szabad nozgást, , a hőmérséklet-in- 'adozás elviseléséhez szük- éges rugalmasságot gumi- zerkezet biztosítja. Ezt a lályamegszakítót hidász íyelven dilatációnak neve­lik. Valamikor régen egy- náson csúszó lemezek adták > dilatációt. De csak rész­ien váltak be, mert a hóié, íz eső becsoroghatott a le­nézek között a híd belső ré­szébe, csökkentve annak Élettartamát. Jóideje több­nyire a Német Szövetségi Köztársaságból importált Magyarország devizáért pá- iyamegszakító rendszert. Különleges összetételű gu­miról van szó. Mint tudjuk: egyre keve­sebb pénz jutott külföldi vá­sárlásra, az import csökken­tését szorgalmazó rendelke­zések sürgették tehát a ha­zai pályamegszakító rend­szer megszületését. Évek óta folytak már idehaza kísérle­tek különböző vállalatok­nál. Amikor a nyolcvanas évek elején erősödött az importkorlátozás okozta nyo­más, öt cég összefogásával létrehozták az első magyar dilatációt. öt szakember, Schulek János, a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat osztályvezetője, Hoffmann György, a Hídépítő Vállalat komlói üzemének vezetője, Kovács Zsolt, az UVATERV irányító-tervezője, Skou- mal Gábor, az UTIBER híd- technológusa és Somogyi Sándor, a TAURUS műve­zetője közösen hozta létre a konstrukciót, 1985-ben. Addig-addig próbálkoz­tak, amíg sikerült kialakíta­niuk egy sajátos, úgyis mondhatnánk Schulek-féle gumiprofilú dilatációt. Be­lepattintják egy fém befogó­szerkezetbe s ezzel együtt építik be a hídba. Próbák szerint kiszakfthatósága, sza­kítószilárdsága jobb, mint a külföldié — állítja Schulek János, osztályvezető. Rend­kívül lényeges, hogy hazai alapanyagból, hazai gyártók készíthetik a pályamegsza­kítót, és olcsóbb, mint a kül­földön vásárolt. Az öt cég szabadalmaztatni kívánja a rendszert. Elsőként a Hungária felül­járóba építették be. Azóta is árgus szemmel figyelik „vi­selkedését”. Tökéletes vízzá­rónak bizonyul, kellően ru­galmas, készségesen alkal­mazkodik a helyzethez, a forgalomhoz. Az elmúlt két évben másutt is beépítették a magyar dilatációt. És most először Duna-hídba is hazai pályamegszakító biztosít rugalmasságot. A Lánc-hí- don most fejezték be a sze­relést a komlói hídépítők. A „szülők”, az öt szakem­ber azonban már „tovább­gondolkodik”: nagyobb nyí­lású, fesztávolságú hidalá- sokban csak akkor működ­nek a dilatációk, ha azokat a vezérlőberendezés irányít­ja. Nos, a meglévő pálya­megszakítókhoz most tervez­nek vezérlőberendezést. Ha sikerül a technikai problé­mát megoldaniuk, valameny- nyi magyar hídhoz készülhet magyar dilatáció magyar alapanyagból. H. T. Kedvező kilátósok Shultz Moszkvába utazott George Shultz amerikai külügyminiszter szerdán es­te Helsinkiből vonattal Moszkvába utazott. Elindulása előtt bizakodó­an nyilatkozott a közepes hatótávolságú rakéták fel­számolását érintő tárgyalá­sok várható eredményeiről. Shultz úgy vélte, hogy a megállapodás lényegében már kész van, mindössze né­hány gyakorlati kérdést — elsősorban az ellenőrzés részleteit és a rakéták le­szerelésének módját — kell tisztázni. Véleménye szerint a csúcstalálkozó időpontjá­nak kitűzésére is sor kerül­het. A külügyminiszteri tár­gyalásokon elsősorban a kö­zepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról lesz szó, de haladás várható a hadászati fegyverek korlátozásának kérdésében is — mondotta. Shultz Leningrád érintésé­vel csütörtökön reggel érke­zik Moszkvába — közölte az amerikai küldöttség szóvivő­je. George Shultz amerikai külügyminiszter moszkvai látogatása előtt kommentár­ban elemezte az APN szovjet sajtóügynökség hírmagya­rázója a fegyverzetkorláto­zási tárgyalásokkal kapcso­latos amerikai szándékokat, a világpolitika időszerű kér­déseiben vallott washingto­ni álláspontot. Shultz moszkvai megbe­szélései a jelek szerint nem korlátozódnak a közepes ha­tótávolságú és hadműveleti­harcászati rakétákkal kap­csolatos megállapodás utolsó részleteinek tisztázására, és arra, hogy meghatározzák Mihail Gorbacsov amerikai látogatásának időpontját. Ami az interkontinentális rakétákat illeti, úgy tűnik, mindkét fél érdekelt abban, hogy már most minél na­gyobb előrelépés történjen a hadászati támadófegyverek 50—50 százalékos csökkenté­séről szóló jövendő megálla­podás elvi kérdéseinek egyeztetésében. Ha ebben az (Folytatás a 2. oldalon) MA: Vállalkozói szigetek a vállalatoknál 3. oldal 0 tudomány világa 4. oldal Becsapott vásárlók Nem „szürkék” a vörös­keresztesek 5. oldal Bekapcsolták az első kutat Martfűi gáz az országos hálózatbar Új üzem kezdi meg működését — Feltöltötték a tárolókat A kenderesi után újabb Szolnok megyei gázüzem kez­di meg működését ezekben a napokban. A Martfű és Ti- szaföldvár között épült üzem a martfűi mező gázát gyűjti össze, hogy az vezetéken az endrődi gázüzembe, onnan pe­dig az országos hálózatba kerüljön. A martfűi mező a kiseb­bek közé tartozik, bár kész­letéről még nincs végleges adat, mivel a próbatermel­tetés során az adatok vál­tozhatnak. Annyi azonban bizonyos, hogy jó minőségű gázt ad, olyat, amely betáp­lálható az országos hálózat­ba. A beruházás viszonylag ol­csó, 300 millióba került. a berendezés egyszerű, és gyor­san elkészült. Még hama­rabb, a nyár folyamán át le­hetett volna adni, ha min­den, tőkés importból beszer­zett, műszer idejében meg­érkezett volna. Az üzem egyelőre három kúttal indul, teljesítménye napi négyszázezer köbméter. A gáz fűtőértéke a régi mér­tékegységben 8300 kilokaló­ria köbméterenként (35 MJ/ köbméter). A későbbi idő­szakban további 2—3 kút bekötése várható, s ezzel az üzem kapacitása napi hét­százezer köbméterre nö­vekszik. Ez nagyjából Szol­nok téli csúcsfogyasztásának felel meg. A martfűi gázüzem mű­ködését az endrődi üzem­ből irányítják. A mű­szerezettség megfelel a kor színvonalának, a kezelő disz­pécserközpontból ellenőrzi a berendezések munkáját. A martfűi létesítmény, a kapacitás arányában, to­vább javítja a gázellátás biz­tonságát, ám a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld gáztermelő Vállalat egyébként is meg­tett minden szükséges intéz­kedést, hogy a hideg téli hó­napokban is biztosítani tud­ja a lakosság és az üzemek zavartalan ellátását. A terv­nek megfelelően feltöltötték a hajdúszoboszlói és a kar- doskuti föld alatti tárolót. Az előbbi 820 millió, az utóbbi 150 millió köbméter gázt fogad be. A hajdúszo­boszlói tároló a téli csúcs- időszakban naponta 13 mil­lió földgázt adhat az or­szágos hálózatnak. Akár né­hány nap múlva meg le­hetne kezdeni innen a gáz­szolgáltatást, de erre termé­szetesen csak a hidegebb té­li időszakban kerül sor. A vállalat a felújítási, kar­bantartási munkák elvégzé­sével is fölkészült a télre. Az előkészületek során hasz­nosították a legutóbbi hi­deg időszak során szerzett tapasztalatokat, hogy még tovább növeljék az ellátás biztonságát. Az első kút bekapcsolásával tegnaptól már gázt ad az endrődi üzemnek, onnan pe­dig az országos hálózatnak a martfűi gázüzem. (Fotó: Szabó Lászlóné) Az üvegipari Művek berekfürdői gyárában egyebek között különböző lámpabúrákat is gyártanak. Évente mintegy 30— 40 féle készül több ezres tételben. Képünkön az un. matrica- zás. (Fotó: T. Z.) Kádár János fogadta Hvan Dzang Jopot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­ra szerdán a Központi Bizottság székházában fogadta Hvan Dzang Jopot, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának titkárát, aki küldöttség élén hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cse­réltek a magyar—koreai párt- és állami kapcsolatok fejlő­déséről, a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseiről. Parlamenti bizottság Dunakilitiben Cél a vizek védelme Az Országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága szerdán a Dunakanyarba látogatott. A Dunakilitiben megtartott, kihelyezett ülésen a testület tájékoztatást hallgatott meg a vízgazdálkodás előtt álló feladatokról, valamint a Bős—Nagymarosi Vízlépcső- rendszer építésének helyze­téről. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a vízgazdálkodással kapcsolatos feladatokról szólva egyebek közt elmon­dotta: a hetedik ötéves terv­időszakban két fő célt hatá­roztak meg. az ivóvízellátás fejlesztését, illetve a felszí­ni és a felszín alatti vizek fokozott védelmét. Ezekre a beruházásokra a rendelke­zésre álló forrásoknak mint­egy kétharmadát fordítják. A Bős—Nagymarosi Víz­lépcsőrendszer építésének helyzetéről szólva az állam­titkár kiemelte: a többcélú hasznosításnak megfelelően a beruházás megvalósításá­val a Duna Pozsonytól Nagy­marosig terjedő szakaszának természetes vízenergiája hasznosul, a két erőmű évi átlagos energiatermelése 3.6 milliárd kilowatt lesz. Ma­gyarországot a termelt villa­mosenergia 50 százaléka, azaz évente kereken 8 mil­liárd kilowatt villamos­energia illeti meg, A mun­kálatok révén a távlati kö­vetelményeket is kielégítő hajóút jön létre, s a jelen­leginél biztonságosabb ár- vízvédelem valósítható meg. A tájékoztatót követően a bizottság tagjai megtekintet­ték a Dunakiliti duzzasztó­mű és tározó építkezését, il­letve hajóval Gönyűbe utaz­tak és megismerkedtek a vízlépcsőrendszer részeként kialakítandó üzemvíz-csa- torna beruházási munkála­taival. Az ellátás megfelelő lesz Napirenden a vetőmag biztosítása A HITE tájékoztatója Szolnokon A gabonaprogram az or­szágban megvalósul, de va­lamelyest mégis átalakul. Legalább is ezt igazolja a megyében 45 mezőgazdasági nagyüzemmel kapcsolatban álló. a Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés, közismer­tebb nevén a KITE tegnap Szolnokon tartott tájékozta­tója is, ahol a jövő évi ku­korica és napraforgó vető­magellátásáról beszéltek a szakemberek. A nagyfokú érdeklődés ta­lán annak is köszönhető, hogy mostanában gyakran hallani arról, hogy a búza helyett a kukoricatermeszté­sére kell a hangsúlyt helyez­ni. A KITE ezt a törekvést. — mint megtudtuk — úgy is támogatja, hogy kidolgoz­ta a szuperintenzív kukori- catermesztési technológiát, amelynek segítségével példá­ul egy 5 tonnás hektáron­kénti termés akár meg is duplázható. Ha a vetőmag­helyzetet vizsgáljuk — mint a beszámolóból kiderült —, a kép biztató, hiszen mind mennyiségben mind válasz­tékban szinte minden igényt ki tudnak elégíteni. S ez nem kis dolog, ha figyelem­be vesszük, hogy a termelé­si rendszer mintegy 360 ezer hektáron szervezi — a Vető- magtermeltető Vállalattal közösen — a vetőmagellá­tást. Áttérve a napraforgóra, az idei termelési tanasztalatok- ról szólva elmondták, hogy még nincsenek végleges szá­maik, de az biztos, hogy a 65 és fél ezer hektáron — ugyanis az országban a ter­melési rendszer égisze alatt ennyi területen termelnek napraforgót — 2,2—2,3 ton­na körüli átlagra számíta­nak. A termelési rendszer min­den évben komoly energiát és pénzt fektet abba, hogy a napraforgó vegyszeres vé­delmét megoldja, valamint arra, hogy a betegségekkel, kártevőkkel szemben ellen- állóbb hibrideket állítson elő. Erre két dolog miatt is szükség van. Egyrészt a napraforgó az egyik leg­kockázatosabb növény, mi­vel ha elvetik, még nem biz­tos, hogy be is takarítják, mert rengeteg kártevője van, s a különböző gombák olykor a termés 80—90. sőt 100 százalékát is elpusztít-, hatják. Másrészt pedig úgy is mint napraforgóolaj sás úgy is mint fehérje takar­mány keresett, tehát van a növénynek perspektívája, így jelenleg az országban 370 ezer hektáron termelt napraforgó területe a jövő­ben sem fog csökkenni — állapították meg a tegnapi tanácskozáson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom