Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-03 / 233. szám
A TARTALOMBÓL Mi van a Mezőgép tarsolyában? Géz Jósba visszatért Búcsú Tószegen Elszakadt a mese fonala Szolnok megye múltjából Házunk tája ______ I tanácsi gazdálkodás időszerű kárdásei Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben A főváros, a megyék és a megyei jogú városok tanácselnökei tartottak értekezletet pénteken a Parlamentben. A Minisztertanács "Tanácsi Hivatala szervezte eszmecserén részt vett és felszólalt Grósz Károly, a kormány elnöke. A tanácskozáson — amelyet Horváth István, a Minisztertanács elnökhelyettese vezetett — a tanácsi gazdálkodás időszerű kérdéseiről, az 1988. évi terv és költségvetés tanácsi vonatkozású elemeiről szóltak a résztvevők. Maróthy László miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke elöljáróban kiemelte: sikeres két esztendőt zártak a tanácsok, jelentős volt az előrelépés az elmaradott térségek fejlesztésében. A továbbiakban vázolta az 1988. évi terület- és településfejlesztési elképzeléseket, a lakossági szolgáltatások hatékonyabb működtetésének követelményeit. Rámutatott: rendkívül fontos, hogy a különböző települések közötti alap- ellátási különbségek tovább csökkenjenek. Erre a központi erőforrások várható mérséklődése ellenére is lehetőség van, hiszen az e célokra fordítható eszközök mérséklését nem tervezik. Rendkívüli módon megnövekszik majd a koordináció szerepe a különböző térségek foglalkoztatáspolitikai koncepcióinak kialakításában, a munkahely-teremtés lehetőségeinek meghatározásában. Maróthy László szólt a lakásellátás, a lakásberuházás jövő évi lehetőségeiről, valamint a tanácsi tervező- munka korszerűsítésének ten n i valód r 61. Fogl alkozott a kormány munkaprogramjából a tanácsokra háruló feladatokkal is; ezzel kapcsolatban kifejtette: szigorú, racionális gazdálkodást, a helyi feladatokhoz rugalmasan alkalmazkodó irányítást, a gazdasági önállóság lehetőségeivel jól sáfárkodó öntevékeny, vállalkozókész magatartást várnak a tanácsi apparátustól. Megnyílt a múzeumi hónap A Művelődési Minisztérium, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Országos Műemléki Felügyelőség pénteken az OMF székhazában tartatta az idei országos múzeumi és műemléki hónap megnyitásának központi ünnepségét. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke az ünnepi hónappal együtt nyitotta meg az OMF székiházában rendezett műemléki tárlatot, a ,rHárom évtized-tíz évszázadért” című kiállítást. Hangsúlyozta, hogy ez a bemutató szimbolikus számadás arról, miként gazdálkodott az Országos Műemléki Felügyelőség a rábízott építészeti, történeti értékekkel Új évre készülve Lassan az utolsó negyedéhez érkezik az 1987-es esztendő. Visszatekintve az elmúlt hónapokra, bátran állíthatjuk, soha nem folyt még ilyen élénk vita szabályozókról. Viszont a másik oldalról sem feledkezhetünk meg, mindez nem mutatkozott meg a gazdaság teljesítményében. Pozitív fordulat nem következett be, bár néhány területen már érezhető a változás. Az év vége nemcsak a szokásos hajrá miatt lesz mozgalmasabb, és .talán eredményesebb, mint az eddigi hónapok. A vállalatok most kezdik meg a fölkészülést a következő évi adóreformra. S az átalakulás elsőként az adminisztratív munkát duzzasztja föl a korábbinál szokatlan méretűre, hiszen mindenhol átszámolják — bruttósítják — majd a béreket, új forgalmi adókulccsal kalkulálnak stb. Gyökeresen átalakul a vállalatok jövedelemszabályozása is. Hiszen alapvetően más szabályok határozzák majd meg a gazdálkodás kereteit, s az igazat megvallva, ezek hatását pontosan senki sem számolhatta ki. Bár az adórendszer előkészí tése során többször készültek próbaszámítások — sajnos csak az 1986-os adatok alapján —, ám ezek inkább csak tendenciájukban jelzik a várható mozgásokat. Ezek szerint egyébként a vállalatok több mint kétharmadánál a nyereség reálértékben sem csökken, s a veszteséges cégek száma körülbelül háromszorosára nő. Viszont ebben a csoportban is a vállalatok többsége mindössze néhány milliós hiányt lesz kénytelen elkönyvelni. Nagy a bizonytalanság, és ez érthető, minden változást jogos vagy olykor alaptalan félelmek kisérnek. Ám az bizonyosnak látszik, hogy az új adórendszer a dinamikusan fejlődő cégeknek kedvez majd, amelyek eddig is jórészt saját pénzükből, és nem a költségvetés támogatásából érték el a nyereségüket. A támogatások drasztikus csökkentése — amelyet nemcsak az adóreform hanem a költségvetés hiánya is megkövetel — vélhetően nagyon sok céget hoz a korábbinál hátrányosabb helyzetbe. Míg mások, akik fizették e számlát saját dinamikusan növekvő nyereségükből, kicsit fellélegezhetnek, és végre saját vállalatuk fejlesztésére is marad pénzük, hiszen a csökkenő támogatás révén adóterheik is mérséklődhetnek. A hátralévő, alig több mint három hónap az intenzív munka jegyében telik majd el, s rendkívüli módon megnövekszik a vezetők felelőssége abban, hogy milyen útra terelik kisebb vagy nagyobb üzemük, gyáruk tevékenységét egy olyan időszakban, amikor a bajbajutottak aligha számíthatnak a központi támogatásra. Ám a szabályozás csak keretet adhat ehhez a munkához, a konkrét lépéseket mindenhol a gyárkapukon belül kell elhatározni, és megtenni. S a kővetkező esztendő elsősorban azok számára kedvez, akik gyorsan fölmérve a piaci változásokat alkalmazkodnak az igényekhez, s a kivárás helyett fölvállalják a szokatlan döntések kockázatát és felelősségét is. L. M. EN8Z-palota Vúrkonyi Péter megbeszélései Október 13-án, kormányfői szinten KGST-ülésszak Moszkvában Október 13-án Moszkvában megkezdődik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 43. (rendkívüli) ülésszaka. A megállapodásnak megfelelően az ülésszakot a KGST-tagországok kormányfőinek szintjén tartják meg. A magyar küldöttséget Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke vezeti. Enyhülést a tengereken is Gorbacsov beszédének visszhangja „Gorbacsov béke-csomag- tervvel tért vissza nyári szabadságáról — javasolja, hogy az északi sarkkör övezete legyen a béke pólusa” — emeli ki pénteken a The Daily Telegraph a szovjet vezető murmanszki beszédéről beszámoló jelentésben. A Londonban nagy érdeklődést keltő szovjet kezdeményezéshez fűzött kommentárjában a Financial Times katonapolitikai szakértője rámutat: „az északkelet-atlanti és a balti-tengeri kelet-nyugati flottatevékenység csökkentésre tett javaslatában Gorbacsov olyan aggodalmaknak adott (Folytatás a 2. oldalon) Várkonyi Péter külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakán New Yorkban csütörtökön találkozott Bolaji Akinyemi nigériai, valamint Berhank Bayih etiópiai külügyminiszterrel. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és megvitatták a bilaterális kapcsolatok alakulását. A magyar külügyminiszter csütörtökön találkozott dr. Ahmed Taleb Ibrahimi algériai külügyminiszterrel, akivel véleményt cserélt a közel-keleti térség időszerű kérdéseiről és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Dr. Várkonyi Péter csütörtökön találkozott dr. Alois Mock osztrák alkan- cellárral, szövetségi külügyminiszterrel. Áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, különös tekintettel az európai biztonsági és együttműködési folyamatra. Mindkét részről leszögezték, hogy érdekeltek a bécsi utótalálkozó sikerében. A Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban Számítógéppel állítják össze a takarmányreceptet Három, a város más-más ihatárrészén található kerületben, négy telepen lévő, meglehetősen elhasználódott — az ötvenes és hatvanas években épített — istállóépületek ; korszerűtlen ’— kötött és sajtáros — jószágtartási, illetve gépi fejési technológia; jászlas-kosaras takarmányozás — ez jellemezte még a tervidőszak kezdetén is a tehenészeti ágazatot a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban. Az ilyen körülmények mellett elért évi 5300—5400 liter közötti tehenenkénti tej hozammal ugyan nem vallott szégyent a nagyüzem, de részben a termelés további mennyiségi növelésének, méginkább a megnövekedett minőségi átvételi követelmények teljesítésének már gátat szabott a műszaki technikai állapot. Amikor a kormányzat az országosan hanyatlóban lévő tehéntartási, tejtermelési kedv fellendítésére támogatási lehetőséget biztosított a gazdaságoknak a szarvasmarha-telepeik rekonstrukciójához, akkorra nagyon is megértek a megújításra a törökszentmiklósiaknak a csorbái és a szenttamási kerületben lévő tehenészetei is. A nyolcvankét milliós, részben állami támogatással, részben világbanki hitellel segített beruházási program fölvállalását helyi sajátság is motiválta. A gazdaság tevékenységében meghatározó a vetőmagtermesztés, -kikészítés és -értékesítés. A tartósan kétezer hektárnál nagyobb területen termesztett hibridkukorica megtermékenyülése után kivágásra kerülő „apasoraiból” évente 12—14 ezer tonna siló képződik a gazdaságban, aminek a föletetéséhez szükség van az ezer- egyszázas tehénállományra. Az Agrober tervei alapján, a saját építőbrigádjuk kivitelezésében tavaly megkezdett rekonstrukció a befejezéséhez közeledik. A csorbái kerületben a korábban 380 tehén kötött tartására alkalmas telepen már kötetlen körülmények között gondoznak ötszáz jószágot. Elkészült ugyanott egy kétszer tizenkét állásos Alcsi(Folytatás a 3. oldalon) A kötetlen tartásai ódra való áttérés a tehenek jobb tejtermelését, a korszerű fejőház üzembehelyezése az árutej minőségének lényeges javulását eredményezte SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvin. évf. 233. sz., 1987 október 3., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Korszerűbb tehenészeti telepeken jövedelmezőbb tejtermelés
