Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-19 / 246. szám

1987. OKTÓBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szombaton - Szol­nokon, a Megyei Művelődési és If­júsági Központ­ban tartották meg a fotószak­körök megyei fórumát, ahol fotós régiség­börzét is rendez­tek. A börzén gaz­dát cseréltek régi fényképezőgé­pek és egyéb fo­tós eszközök, szakkönyvek, fo­lyóiratok, pros­pektusok, kiál­lítási katalógu­sok, régi fényké­pek és szinte min­den olyan tárgy, amit a fotográ­fia múltja iránt érdeklődők gyűjt­hetnek. (Fotó: T. K. L.) Kalandos nyár volt A fiát filmjeiből Hol volt, hol nem volt Volt egyszer egy kisfiú, aki nem ismerte az apját. De ha gyerek van, akkor apának is kell lenni, fordít­ja „magyarra” a törvény szavát a köznyelv. A kisfiú édesanyja meghal, a gyerek pedig elindul, hogy megke­resse az apját. De az apa fiktív, személyi adatait a gyámügyi hatóság „gyártot­ta”. Gazdag Gyula új filmjé­nek röviden ez az indító gondolata. Már az eleve fel­vet néhány kérdést, elsősor­ban a „kegyes hazugságok” gondolatát látja el jó nagy kérdőjelekkel és felkiáltóje­lekkel. Ha csak a kérdője­let nézzük, akkor talán fel­kiáltunk: micsoda dolog ez? De a felkiáltó jellel meg egyetértünk: még, hogy va­lakinek ne legyen apja! A gyermek útra kél. S milyen a gyermekszem: a lényeget látja, a hiányt ér­zi. Mi nézők a kisfiú han­gulataiból kapjuk meg azt a racionális és irracionális szemléletet, amelyből a film építkezik. Eddig is tudtuk, hogy Gazdag Gyula eredeti lá­tásmódú művész. Az ominó­zus Hosszú futásodra min­dig számíthatunk című, egyenesen gyilkos erejű filmpamflettel „robbant be” a magyar filmvilágba. Ké­sőbbi játékfilmjei nem iga­zolták maradéktalanul a felfokozott várakozást, de akármelyik egész estén munkáját nézzük is, mind­ebben találunk valami érté­kes sajátosságot. Nem át- érzést a nagy elődöktől, ha­nem valami olyasmit, ami Gazdag alkotói sajátossága. Ez érződött A sípoló macs­kakőben, a Bástyasétány 77- ben és a „magyar Balzac”­filmjében is. Ügy is mond­hatjuk mindig új irányból próbál eljutni az új konklú­ziókig. Különösen ezt teszi a Hol volt, hol nem volt című, új filmjében. Tegyük hozzá ed­digi életművének szerény ismeretében, hogy korábbi törekvéseinél sokkal céltu-. datosabban, érettebben — nem szeretnénk ha közhely­nek tűnne — bölcsebben. Szivárványos szép film gondolatilag is a kisfiú tör­ténete, törékeny akár a kis árva lelke. De hol a mese és a valóság határa egy ér­zelmileg ennyire túlfűtött és egyben sérült, fiúcska, AndTis képzeletvilágában? Ezt ki tudja? De hajiunk ar­ra, hogy valahol ott lehet ahol Gazdag Gyula — Győrffi Miklóssal, a forga­tókönyv társírójával — filmjében megtalálni véli. Ügy tűnik a valóság a szo­morúbb, ahol mi vagyunk a főszereplők,, ma élő hús-vér emberek. Nem hízelgő ránk, amilyennek a kisgyerek lát, tapasztal bennünket. Ideges hajsza, ridegség, kinek nyí­lik meg a szíve? A gyere­ket mindig csak a képzelő­ereje menti meg, így bírja elviselni csalódásait, a mese világába helyezi át magát, ahol kedvére történnek a dolgok. Gazdag Gyula viliódzó gondolatait a színek mesé­re, Ragályi Eelemér váltja látvánnyá, a filmhez illő-l en fekete-fehérben. Torokszorítóan szép film, dg nem a könnyzacskónkat akarja próbára tenni, hanem koordinátákat rak elénk: ki, ki határozza meg a helyét, hogy hol tart emberségében, vagy elvadultságában. — ti — Jutalom a Kitartó rejtvényfejtftknek A Verseghy Ferenc Me­gyei Könyvtár gyermeki­könyvtára lehetőséget adott azoknak a gyerekeknek is, akik a nyári szünidőt ném itthon töltötték, hogy — öt­fordulós rejtvénypályázatá­nak megfejtését utólag be- küldve — nyerhessenek. A szeptember 15-ig, mind az öt feladványra beérkezett helyes válaszok beküldői, valamint azok közül, akik a nyár folyamán valamennyi forduló megfejtését beküld- ték, a következők nyertek: Jávorszkj Mónika és Za­la völgyi Judit (Abádszalók), Bódis Anikó, Bordás Anikó, Bordás Judit, Major And­rea és Mozsár Zoltán (Jász- ágó), Birkás Terézia, Fügedi Rita, Gojsza Márta, Ivanics Piroska, Kalmár Krisztina, Mihályi Anikó, Mihályi Gá­bor, Nagy Gabriella, Nagy- pál Nikolett, Nagypál Sán­dor, Pintér Annamária, Stuchlik Nóra, Szabari Ka­talin, Urbán Zsuzsanna és Varga Balázs (Jászapáti), Csáki Mónika, Cservölgyi Rita, Faragó László, Fehér Ildikó, Kovács Katalin, Ko­vács Tamás, Lengyel Zsolt, Mezei Gábor, Móczár ZsQlt, Mozsár Mónika, Szántó Ma­rianna, Szerző Ildikó és Tóth Ivett (Jászárokszállás), Ba- gi Zsolt, Boda László, Ko­vács Tünde és Móczó Zsolt (Jászberény), valamint Ke­rekes Réka, Sutovszky An­gelika és Szepesi Beatrix (Kunhegyes). Lemozfigyolő Férfivilág Az európai, sőt bátran mondhatjuk, a világ köny- myűzenei élete úgy alakult ez elmúlt évtizedekben, hogy szinte minden nemzet­nek lett egy énekes üdvös­kéje — akár férfi, akár női előadóban. Olyan sztárról van szó, akinek neve halla­tán elismerően csettintenek a könnyűzene barátai szer­te a világban. Egy Karel Gott, Udo Jürgens, Falco, Charles Aznavour, Julio Ig- lesias, Gianni Morandi (és még hosszan sorolihatnántk tovább) színrelépése és mű­ködése sokáig meghatározta hazája könnyűzenei fejlő­dését A régieknek termé­szetesen egy idő után leál­dozott a csillagjuk, de min­dig jöttek — jönnek újak, akik átveszik a stafétát hőskorá Gs,£B o etaoih Magyarországon — a beat hőskorában — több szóló­énekes is feltűnt, ári közü­lük kevesen érvényesültek igazán, és főleg tartottak ki. A megszállottaknak sikerült. Ma ott tartunk, hogy a te­hetséges kísérletezőket le­számítva csupán három éne­kes áll helyt keményen a dinamikusabb, talán még igényesebbnek is nevezhető slágerzene frontján: Zorán Komár László és Soltész Rezső. Közismert, hogy Zo­rán a „Presser-művekből” él, Komár a rock and Tol­lal jegyezte el magát, míg Soltész a mai európai szi­rupos slágerek felé vette az útját. Ötödik nagylemeze, mely nemrég jelent meg Férfivilág címmel, termé­szetesen nem hozott merő­ben újat, inkább — elke­rülvén a kockázatot — az előző négy jól kitaposott ös­vényén halad. A külső meg­jelenésében is az európai* „könnyed” fazonra igazodott Soltész tizenkét friss dalt énekelt fel lemezére, köztük két népszerű külföldi szer­zeményt is. A zenei kísérők, illetve a nagyszámú közre­p| j||| N Wlw to FÉRFIVILÁG működői tábor összehozott egy, az éppen uralkodó zenei divatot mindenben kiszolgá­ló albumot, amelyre nyu­godtan ráillik a tucattermék titulus. A dalok szövegei olyanok, mintha egy kávé­házi csevegést hallanánk vissza — lekottázva. Kiugró slágert sem tartalmaz a ko­rong; elejétől végéig hen­gerel az euródiszkó lágyí­tott változata. A legújabb Soltész-pro­duktum érződik, hogy azon­nali fogyasztásra készült ré­teglemez. J. J. Megnövekedett érdeklődés, hiányos iskolai feltételek Idogennyelv-tanárok tanácskozása Szolnokon Szombaton Immár harmadik alkalommal adott otthont Szolnok az idegennyelv-tanárok regionális konferenciájá­nak. A már hagyományosnak számító tanácskozást a TIT idegennyelvi-oktatási választmánya, a társulat megyei szer­vezete, a megyei pedagógiai intézet, a Gorkij nyelviskola és a Puskin Intézet budapesti tagozata rendezte. A konferenciát, amelyre a Dunától keletre lévő ország­részből közel kétszáz ide­gennyelv szakos pedagógus érkezett Nyáry László, a TIT megyei titkára nyitotta meg. Ezt követően Boldizsár Gábor, a Művelődési Mi­nisztérium főosztályvezető­helyettese tartott előadást, amelyben elemezte a nyelv- tanulás iránt megnöveke­dett érdeklődés okait. Az utóbbi időben leginkább az angol nyelvet választják a fiatalok az iskolában má­sodik idegen nyelvként, de a különböző tanfolyamok kö­zül is az angol a legnépe­sebb. Ennek oka többek kö­zött abban keresendő, hogy a tudomány, a technika és a modern kultúra nyelve ma már az angol. Ami az iskolai nyelvokta­tást illeti, főleg az általános iskolában nincsenek meg a feltételek a második ide­gennyelv tanításához. Az or­szág általános iskoláinak mindössze öt százalékában van lehetőségük a diákoknak az orosz mellett az angol, német, francia nyelv tanulá­sára. S a tapasztalat azt bi­zonyítja, hogy az orosz órák száma is kevés a nyelv ered ményes elsajátításához. Gyakorlatilag valameny- nyi alsó és középfokú okta­tási intézmény közül csak a gimnáziumokban vannak meg a feltételek a magas­szintű nyelvoktatáshoz. Gimnáziumba viszont az adott korosztálynak csak mindössze egy ötödé jár. Az óraszám persze ebben az intézménytípusban is válto­zó, a heti 3-tól heti húszig terjed. Az utóbbi a kéttan- nyelvű gimnáziumokban, köztük a Szolnoki Varga Katalin és a Jászberényi Le­hel Vezér Gimnáziumban lesz, amelyekben november 9-én tartják meg az írásbe li felvételi vizsgát. A kéttannyelvű tanítás kétségtelenül a leghatéko­nyabb oktatási forma az ide­gen nyelvet illetően. A mi­nisztérium azonban azt szor­galmazza, hogy valameny- nyi középiskolában az ide­gen nyelvből tett érettségi vizsga egyben nyelvvizsga is legyen. E szerint különböző szintű vizsgára jelentkezhet­nének a fiatalok, s sikeres felelet esetén középfokú vagy alapfokú minősítő okle­velet kapnának, illetve ha a teljesítményük ez alatt van, akkor csak az érettségi kö­telezettségüket teljesítet­ték. Az elképzelés nagy sikert aratott a tanácskozás részt­vevői körében annál is in­kább, mert ez fokozná a diákok nyelvtanulási kedvét, szorgalmát. S mindemellett megnövekedne a fiatalok esélye a felsőfokú továbbta­nulásra. Ugyancsak egyelő­re még terv, hogy az egye­temre pályázóknak a sike­res felvételi mellett legalább középfokú szintű idegen nyelv ismerettel is rendel­kezni kell. Mindez termé­szetesen a diákoknak csak kisebb részét érinti. Az iskolai idegennyelvok­tatás önmagában ha még hatékonyan történik is ke­vés a sikerhez, ha az onnan kikerülő fiatal nem folytat­ja a tanulást, nem használ­ja ismereteit — hangsúlyozta a főosztályvezető-helyet­tes. Mindehhez a különböző tanfolyamok jó lehetőséget nyújtanak. Az iskolai nyelv- oktatást jól kiegészítik, foly­tatják az iskolán kívüli tan­folyamok. Boldizsár Gábor vitaindí­tóját konzultáció követte, majd Basel Péter, a TIT Nyelvoktatási Igazgatósá­gának igazgatója A nyelv- tanulási folyamatra épülő oktatási stratégiák címmel tartott előadást. Többek kö­zött a tanítás tervezéséről, a nyelv tanár személyiségéről, s a továbbképzés feladatairól szólt. A plenáris ülés után szek­cióülésekre került sor. A résztvevők orosz, angol, né­met és francia nyelvű elő­adásokat hallgattak meg. T .G. A Magvető őszi, téli kiadványaiból Helyünk Európában A Magvető Könyvkiadó ezóv második félévében mintegy nyolcvannégy ki­advány megjelentetését ter­vezi, melyekből néhányat már ma is megtalálhatunk a könyvesboltok polcain. A prózakötetek sorából kie­melkedik két antológia: a Helyünk Európában című kétkötetes összeállítás má­sodik kiadása, valamint a téli könyvvásárra megjele­nő Űjhold Évkönyv 1987/2- es kötete. Egy-egy új darab­bal gyarapodik Mándy Iván, Hernády Gyula és Török Sándor életműsorozata, Az ajtó című új regényével je­lentkezik Szabó Magda. A fiatal romániai magyar szerző, Molnár H. Lajos harmadik regényét Donki Ákos címmel jelenteti meg a Magvető, új kiadásban je­lenik meg Ottlik Géza Haj­nali háztetők, Szász Imre Ménesi út, Temesi Ferenc Por I—II., című regénye A Patyomkinnál fogok jelent­kezni címmel adnak ki vá­logatást Darvas Szilárd hu­moros írásaiból, Szakonyi Károly Képnovellák című prózakötetének érdekessége, ■hogy Eigel István tizenegy festménye ihlette. A Karca­gon élő Körmendi Lajos Mű­vész Pista huszonegye cí­mű kisregénye az egykori vásárok „képmutogatói” nyo­mán tárja fel huszonegy rajzon keresztül egy na­gyon is valóságos, ám elkép­zelt falu emberi viszonyait, történeteit, jellegzetes alak­jait. A Gondolkodó magyarok sorozatban jelenik meg Er­dei Ferenc A magyar társa­dalom című elemző írása, melynek alapjául a politi­kus 1943 augusztusában, a szárszói találkozón elmon­dott beszéde szolgált, — va­lamint Kodolányi János A hazugság öl című röpirata. Madách Imre beszédeit gyűj­tötték össze az Országgyű­lés című kötetben. A népszerű Tények és ta­núk sorozat öt új kötettel gyarapodik, egyebek között Tolnai Gábor Szóbeli jegy­zék címmel kiadott, 1949 és 50 között Rómában írt nap­lójegyzeteivel. A JAK-Fü- zetek sorozatban lát napvi­lágot Bódy Gábor filmfor­gatókönyvei, illetve az a fotóalbum, amely a mai ma­gyar fotóművészet kísérlete­ző irányzatainak 21 képvi­selőjét mutatja be. A drá­makötetek sorában jelennek meg Görgey Gábor és Pás- kándi Géza színpadi mű­vei, illetve Márton László három darabja, köztük a Szigligeti Színházban is nagy sikert aratott Kínkastély. Igencsak bőséges a Mag­vető verskínálata. Nagy László, Pákolitz István, Weöres Sándor, Simor And­rás kötetei mellett kiadják a Kanadában élő Tűz Tamás Hét sóhaj a hegyen című vá­logatását. A tanulmányok közül nagy érdeklődésre tarthat majd számot Ormos Mária Ná­cizmus-fasizmus című köny­ve, amely a magyar nyel­ven hozzáférhető szakirodal­mak között alapműnek te­kinthető. A Gyorsuló idő so­rozatban lát napvilágot E. Fehér Pál A „glászmoszty”, illetve Miklós Tamás József Attila metafizikája című kö­tete. A ra-re sorozat hét újabb kötete között lesz Aleksander Scibor—Rylski A márványember című kisre­génye, melyből Andrzej Wajda készített filmet. A világirodalom klasszikus és kortárs terméséből Asztalos József fordításában Dürren­matt Igazság-ügy, Ádám Pé­ter fordításában Jean-Paul Sartre Freud című kötete je­lenik meg többek között. A Honvédkolléfliumban Névadó Damjanich János nevét vette fel szombaton, Sze­geden a Magyar Néphadse­reg 4-es számú középiskolai honvédkollégiuma. Az ün­nepségen Nárai István altá­bornagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes méltatta Damjanich honvédtábornok­nak, az 1848—49-es szabad­ságharc kiemelkedő szemé­lyiségének, a magyar nem­zeti törekvések és radikális polgári reformok hívének életútját. A névadó ünnep­ségen adták át a kollégium­nak adományozott zászlót, majd leleplezték Damja­nich János emléktábláját, amelyet a Honvédelmi Mi­nisztérium, Csongrád megye és Szeged város párt-, álla­mi és társadalmi szervei­nek képviselői koszorúztak meg. Párizsban Kassákra emlékezlek A francia és magyar mű­velődési miniszterek pártfo­gása alatt, október 8-tól Ifi­ig, különböző rendezvények tették lehetővé a párizsiak számára a száaadeleji és a mai magyar avantgárd alko­tásainak felfedezését, vagy mélyebb megismerését. A Centre Pompidouban (Mo­dern Művészetek Múzeuma), a Francia írók Házában, az Európai Filozófiai Egyetem helyiségeiben, a Francia Nemzeti Tudományos Kuta­tó Központ székházában (GNRS), a Párizsi Magyar Kulturális Intézetben és a Franka Bemdt Ké tárban rendeztek kiállításokat. Sza­bolcsi Miklós akadémikus francia nyelven tartott elő­adást Kassák Lajosról, aki ebben az évben töltötte vol­na be századik életévét. A húszas évek magyar úttörő művészeit .a Sorbonne egyik híres tanára, Decaudin mél­tatta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom