Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-17 / 245. szám

12 Házunk tája 1987. OKTÓBER 17. Könyvek a lakásban Az utóbbi évek különböző felmérései, megfigyelései szerint megcsappant a ke­resőkorú felnőttek, a gye­rekek olvasási kedve. Ebben nyitván közrejátszik a na­gyobb elfoglaltság, a tele­vízió, és nem utolsó sorban a könyvek folyamatos drá­gulása. Jóllehet, kevesebb szempár „eszi” a betűt, a könyvnek, mint tárgynak megnőtt a becsülete. A ko­rábban volt szokásokkal ellentétben rangos ajándék­ká lépett elő. A csökkenő olvasás és a könyv rangjának emelkedé­se közepette, ha lassan is, de valamiképp mégiscsak gyarapszik sok család könyvállománya. Egyet- egyet megvesznek, hazavisz­nek, elolvassák vagy félre­teszik, és az idők folyamán a kötetekből kupac kelet­kezik. Valahol helyet kelle­ne csinálni nekik. Különö­sen azok vannak gondban a könyvek elhelyezésével, akik a szülői házban könyv­vel nemigen találkoztak, nincs előttük példa a köny-, vek elhelyezésére. Sokan vannak olyanok is, akik ugyan hébe-hóba ol­vasnak, de a könyvet még­sem a tartalmáért, hanem a sorba rakott látványáért, „dekoratív lakiberendezési tárgyként” kedvelik, és hogy megóvják a portól, a porla- dástól, a szekrény vagy polc üvege mögé rakják; elárul­ván ezzel, hogy könyveiket elsősorban „dísznek” tekin­tik. A bútortervezők, a bútor­gyárak egy-két évtizede már tudomásul veszik, hogy a kisebb-nagyobb könyvtárak méltó elhelyezésének lehető­ségéről nekik kell gondos­kodniuk. A gyűjtemények­re gondolva készülnek az egymásra állítható, egy­máshoz illeszkedő, a meny- nyezetig magasítható pol­cok. A kisebb — 100—200 kötetes, gyűjtemények táro­lásának céljára a szekrény­falban képeztek ki helyet. Ha a könyvmennyiség a polc hosszát nem tölti ki, akkor — nem a szín, hanem tartalom szerint összeillő — kötetek csoportja közé egy- egy dísztárgy kerülhet ve­le egy vonalban, a könyve­ket nem háttérbe szorítva. A könyvnek a porosodás, a sárgulás a sorsa. Emiatt vétek volna szekrény aljá­ba láthatatlan helyre, vagy üveg mögé dugni. A könyv- állományára mindenki büsz­ke lehet, még akkor is, ha az .rálátássá” vált, a la­pok széle foszlott. A gon­dos háziasszonynak sem kell a könyveket mindunta­lan törülgetnie. Egyébként a könyv portalanításnak máig a legcélszerűbb módja 8—10 kötet kötegben való kieme­lése, és nyitott ablaknál egymáshoz veregetése. A gyarapodó könyvtárat érdemes tartalma szerint csoportosítani, az áttekint­hetőség érdekében jelző- kartonnal elkülöníteni, ne­tán katalógusba venni, és kölcsönadás esetén felírni, hogy az odaadott könyv ki­hez került. Könyvet kidobni — még ha használt tan­könyv is —* vétek. Sosem lehet tudni, mikor lesz rá szükség megint. Ez a szelle­mi táplálék — ha ízlett, ha nem — dísze a lakásnak, dicsérője fogyasztójának. Ny. A. Összeállította; Rónai Erzsébet Napjaink divatja a front? Idősebb emberektől lehet hallani: bezzeg a mi időnk­ben nem voltak olyan érzékenyek az emberek! Akkor még nem volt front! Vajon igaz ez? Manapság divat a front, és gyakoribb az azzal járó panaszok előfordulása? Megnyugodhatunk: régeb­ben is voltak frontátvonulá­sokkal kapcsolatos rosszul- létek, betegségek, csak ép­pen nem tudtak erről olyan sokan. Ezt a több mint két évezreddel ezelőtt élt kiváló görög orvos. Hippokratesz is bizonyítja. Leírta, hogy a járványos fültőmirigy-gyuli ladás, vagy ahogyan mi is­merjük, mumpsz jelentke­zése összefügg az időjárás­sal. Az orvosok kutatásai alap­ján ma már tisztában va­gyunk azzal, hogy az időiá- rásváltozásokra főleg az idegesebb emberek és bizo­nyos betegségekben szenve­dők reagálnak érzékenyen. De honnan tudhatjuk meg, hogy milyen lesz az idő? Igazat mondanak-e a me­teorológusok? Van egy érdekes népi megfigyelés, amelyet keve­sen ismernek. A kakasok ál­lítólag, közük az időjárást. Ha a kakasok zuhogó eső­ben kukorékolnak, akkor biztosan hamar vége lesz a zuhatagnak. Miből sejtik ezt? A szakemberek szerint, amikor az esőfelhők kezde­nek felszakadozni, az egyre jobban látható fényt a ka­kasok szeme hamarabb ér­zékeli. Feltehetőleg ez az oka a kora hajnali kukoré­kolásnak is. Miről is van szó? Az időváltozásnak az a lényege, hogy az egyik na­gyobb légtömeg helyébe egy másik nagyobb légtö­meg kerül. Az ilyenfajta légmozgások többféle válto­zata ismeretes. Az egyik a' meleg front, amikor a fe­lettünk levő légtömeg he­lyére melegebb légtömeg kerül. Ilyenkor ingerléke­nyebbek vagyunk, élénkül­nek reflexeink, szaporább lesz a pulzusunk. Növekszik a vérnyomás. Ennek veszé­lyes következménye lehet az agyvérzés. Gyorsul az anyagcserénk, romlik a pajzsmirigy-túlműködés- ben szenvedők közérzete. Általában csökken a szer­vezet ellenállóképessége, így könnyebben betegedünk meg. Az alacsony vérnvo- másúak viszont jobban ér­zik magukat. Olyanok, akik máskor három dupla feke­tekávét is kellemes érzéssel isznak meg, most egytől is szívdobogást kaphatnak. A légtömegcsere másik gyakori típusa a hidegfront, amikor hidegebb légtömeg kerül fölénk. Éppen ellen­kező hatást vált ki, mint a melegfront. Érkezésekor gyakoribbá válnak a görcsös fájdalmak, erről az epe- és vesebetegek tanúskodhat­nak. Lassul a vérkeringés, csökken a vérnyomás. Az orvosok vizsgálatai alapján kiderült, hogy a legalább húszféle frontváltozás más­más hatást gyakorolhat a különböző emberekre, de ugyanarra a személyre is. Bele kell törődnünk hát abba, hogy nem tehetünk semmit a front ellen? Az egészséges, edzett ember tu­lajdonképpen nem is veszi észre a frontváltozásokat, ám az nem jelenti azt, hogy közérzete, hangulata ne vál­tozna. Más a helyzet azok­kal az emberekkel, akik vagy veleszületett alkati, vagy szerzett tulajdonságok révén érzékenyebbek a frontátvonulásokkal szem­ben. Ilyenek a mozgásszervi, az asztmás és a migrénre hajlamos betegek. Ezek kö­zött sok az idősebb ember, ök nemcsak a frontátvonu­lást érzik meg, hanem gyak­ran előre is jelzik azt. Aki tudja magáról, hogy az idő­járási változásokra érzé­keny, . annak eleve megvan a lehetősége arra. hogy tuda­tosan védekezzék. Azzal, hogy felismertük: a front lé­tezését, és óvatosabbak va­gyunk, máris megtettük a legfontosabbat. Ilyenkor fo­kozottabban tartsuk be az orvos utasításait. K. F. Örökzöld — a kordbársony A belőle készült holmi télen-nyáron, tavasztól őszig viselhető, szívesen hordják nők és férfiak egyaránt. Most a férfidivat illusztrá­lásával olyan sportos ruha­darabokat szeretnénk bemu­tatni, amelyek ing vagy pu­lóver fölött is viselhetők, és hűvösebb időben is jó szol­gálatot tesznek. a. A mélykivágású mel­lényen újszerű hatást kelte­nek a vállra varrt epolett, a mellrészen elvágott szabás­vonal alatti zsebpabniik, és a széleket mindenütt szegé­lyező bőrpaszpol. Ez a fa­zon egyébként düftinből is jól mutat. b. A farmerstílusú ingka­bátot elkerekitett szabásvo­nalak jellemzik; ez látható a hosszított gallér, a felső teil-(rész), a zsebek és a kézelő, valamint az ingka­bát alsó szabásvonalán. A sportos jelleget még külön kihangsúlyozza a mintegy 5—8 mm széles tűzés, amely mindenütt dísze a kabátnak. Patentgombokkal csukódik. c. Ellentétben az ingka­báttal. ezen a testhezálló lemberdzseken a szögletes vonalak uralkodnak. Szög­letes megoldású a hosszí­tott gallér, a rátett zseb és a kézelő díszítése az öv­résszel együtt. Elől végig zipzárral csukódik, az övön és kézelőn kisebb bőrgom­bok vannak. d. Gallér nélkül, egy gommbal záródó, karcsúsí­tott vonalú elegáns blézer, nagy rátett zsebekkel. Ha nem mikrokordból készül, még a bélés is elmaradhat. Jól illik hozzá a kihajtott inggallér, s a nyakba kötött színes kis selyemsál. Az ősz kozmetikája A nyári helyes arc- és testápolási törekvéseinket ősszel is meg kell őrizni. Az őszi időszakban — a tava­szihoz hasonlóan, — arcun­kat jobbam érik az időjá­rás viszontagságai1. A hűvö­sebb idő, a szél és az esŐ6 szennyeződés mind ellensé­ge arcbőrünknek. Mindenekelőtt ügyeljünk arra, hogy ne menjünk a szabadba krémezetlen arc­cal. Védekeznünk kell, és erre a célra a hidratáló- vagy félzsíros krémek felél­nek meg a legjobban, mert megőrzik a bőr frisseségét, víz- és zsírtartalmát. Miu­tán a védők rémeknek se szeri se száma, mindenki­nek módjában áll, hogy a bőrének legmegfelelőbbet válassza ki. Esténként hasz­náljunk arctisztító tejet, mellyel a szennyeződéseket és a sminket eltávolítjuk. Ezt követően bőrtípusunk-) nak megfelelő bőrtápláló krémet használjunk, és ne feledkezzünk meg az idő­közönkénti arcgőzölésről) vagy arcpakolásról sem. Ha a fiók szórni, nyikorog, fogjunk egy darab szappant vagy gyertyát, s a fiók felső szélét jól húzzuk át vele. Most már könnyen siklik ide-oda, nem akad meg a fiók. Kárpáti Aurél. Kossuth-díias kritikus, újságíró gazdag írói munkásnágából válogattunk alábbi rejtvényünkben. VÍZSZINTES: 1. Kicso­da oroszul. 4 Akadémikus rö­vidítése 7 Skandináv légifor­galmi társaság. 10. 25 éves korá­ban. 1909-ben ezzel a címmel Je­lenik meg 500 példányban ver­ses könyve, melyet saját költsé­gén adott ki. 14. Iszkol. 15. Férfi­név. 16. Észak-afrikai kikötő. 18. Ellenszolgáltatásként fizet. 20 A föld felé hanyatlik. 21. Ke­verék. 22. Ausztráliai futóma­dár. 23. Spongya 26. Lóblztató szó. 27. Jelenleg 28. A Szovjet­unióban gyártott motorkerék­pármárka 29. Női név. Gárdo­nyi regényt írt róla. 31. Az asz- tácium vegyjele. 32. Sebképző- dés. 34. A felszabaduláskor az első magyar Író. aki cikket írt a szovjet hadsereg magyar nyel­vű lapjába. Melyik lapról van szó. 37. Lecsapódó pára. 39. Szubalpin klimájú üdülő­hely Kőszeg szomszédságában. 41. Komárom megyei község. 42. Becézett Adolf. 44. Kor angolul (AGE). 45. Szöktet. 48. Az ösz- szeadás szava. 49. Harmónlkus kedélyállapot. 51. Száz dekányi. 52 író szociográfus (Géza, 1900—1978.) 53. Állami-díjas csil­lagász (László. 1906—1974.) 55. Hóbortos személy jelzője. 57. Meleg időben árnyékos helyen pihen 58. Svéd. máltai és olasz autójelzések 60. Vulkáni erede­tű kőzet, csiszolásra használják. 62. Zalai Karola. 63. Orgánum. 65 Az urán egynemű betűi. 66. Elet. «8. Kritikai gyűjteménye, amely 1959-ben került kiadásra. 70. Jugoszláv egyetemi város. 72. 1910-ben megindított, rövid életű folyóirata, amely bíráló célzatú és hangú lap volt. 74. Arról a görög félszigetről való, melynek Athén a székhelye. FÜGGŐLEGES; 1. A szarv és a tulok anyaga. 2. .. . rege; Shakespeare mű. 3. Puha fém 4. Művészettörténész (Nóra). 5. Drámaíróként nagy sikert aratott ezzel a darabjá­val. melyet Vajda Lászlóval közösen írt. 6 Hangsor. 7. Szom­bathelyhez csatolt község 8. A szurkolók öröme névelővel. 9. Had. 10. 1943-ban kiadott kötete az emberiség egyetemes békevá- -várói beszél. 11. Prlmszám. 12. Esek! 13. 1947-ben jelent meg a Kultúra haláltánca című gyűj­teményes kötete. Ebben a mü­vében ezzel a címmel a 19. és 20. századi nagy Íróinkról raj­zol portrét. 14. Ugyanúgy lati­nul. 17. Elkezdi a sakkpartit. 19. Mezőgazdasági nagyüzem. 21. Könyörög 24 Becézett Zsuzsan­na 25. Amerikai szakszervezeti szövetség névbetűi. 28. Cselek­vést fejez ki. 30. Az állam kasz- szájába folyik be 33 Elengedi. 35 Jánoska. 36. Kiskabát. 38. I95ä-ben megírja Katona József regényes életrajzát. A mű elme? 39. Fékezhetetlen. 40. Kétezer ró­mai számmal. 42. Diplomáciai Testület. 43. Járom. 46. Megy az... ; Illyés Gyula verse. 47. Iskolai rövidítés. 50. Rakettek. 52. Asszony németül. 54. A roli egynemű betűi. 56. Bosszankodó szó. 57. Csöndes. 58. Divatos kö­szönés. 59. A prémes áUat bőre. 61 A kistestvér beceneve. 63. Üres szék! 64. Vas megyei köz­ség 67. Kicsi folyóvíz. 68. A szi­lícium vegyjele. 69. Zita egyne­mű betűi. 71. A príma áru jel­zése. Beküldendő: a vízszintes 10.. 34. 68.. 72. és a függőleges 5. 10.. 13.. 38. számú sorok meg­fejtése október 24-ig. Jó tanács című. október 3-1 rejtvényünk helyes megfejtése: Az. ki nem tudja, mennyit ad­jon az adjon egy kicsivel töb­bet! Könyvutalványt nyertek: Adamecz Mihály Kenderes. Ma­gon» Jánosné Jászladány és Ka­tona József Szolnok. (Az utal­ványokat postán küldjük el.) Kertbarátoknak Október a veteményesben Visszavonhatatlanul itt az ősz. Bár a nappalok még melegek, de azért gondol­nunk kell már az éjszakai fa­gyokra is. A fagyérzékeny zöldség­féléket nem hagyhatjuk to­vább a kertben, mert a dér megcsípi, s azután már használhatatlanná és élvez­hetetlenné válik. A még éretlen paradicsomot, papri­kát, uborkát is szedjük le, beérni már úgysem tudna, savanyítani azoban még felhasználhatjuk. A jövő évi termés érde­kében a lehullott leveleket, kárókat ne hagyjuk a talaj felszínén, mert a hulladék alatt számtalan kártevő át­telelhet. A mondlia, liszithar- mat és még sok gom ható r- tevő eüen is a legjobb véde­kezés, ha a lehullott gyü­mölcsöt, fertőzött ágvégeket, leveleket elégetjük. A nem fertőzött konyhakerti hul­ladékot viszont érdemes be­komposztálni — szervestrá­gya lesz belőle. A tavaszi primőrök bizto­sítása érdekében már most ősszel elvethetjük a salátát, sóskát, spenótot. Magvaik egyáltalán nem érzékenyek a hidegre. A petrezselyem vetésére is nagyon alkalmas ez az időpont. Kelkáposztát és áttelelő salátát csakis fé­regmentes talajba ültessünk. Virágoskertben gondol­junk az áttelelő, évelő növé­nyek védelmére. Az esetle­ges fagyokra számítva ta­karjuk be szalmával vagy földdel. (Ruhafélék és mű­anyagok takarására nem alkalmasak, mert a levegőt elzárják.) Fontos, hogy a hidegre érzékeny gladióluszok, dá­liák gumóit szedjük fel. A hagymákat tisztítsuk meg a sárrészektől, majd egyen­ként — jó lazán — csoma­goljuk be újságpapírba, és heleyzzük el száraz, hűvö6 helyen. Az érzékeny örökzöldek is igényük a takarást. Ezt úgy oldjuk meg, hogy a bokrokat lombsátorral von­juk körül. SZÓ Megyei SZOLNOK, SÁGVÁRI KRT. 28. alatt lévő műtermében 1987. október 1-től a korábbi­hoz hasonlóan, várja kedves megrendelőit: igazol- yány, portré, tabló, esküvői, gyermekfelvételek, ri­port, műszaki fotók, videofelvételek készítése, — szí­nes amatőr kidolgozása. TELEFON: 17-169. Kérjük vegye igénybe műtermünk szolgáltatásait. (14 906)

Next

/
Oldalképek
Tartalom