Szolnok Megyei Néplap, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-14 / 242. szám
1987. OKTÓBER 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 lA tévé képernyője előtt Fazekas Magda képei ~~B szépség szigete fl harmónia nem okvetlenül derű, hanem együttélés valamivel Az öregember (olaj, 80x60) Az ismétlés a tudás anyja — a televíziónak pedig mindennapi kenyere. Nincs annyi új program, amit a képernyő fel ne tudna falni, szükség van tehát az ismétlésre is. amit sokan nem szeretnek. Én igen. Ugyanis az ismétléseknek is megvan a filozófiájuk; hogy mi, mikor és miért kerül újfent a képernyőre. Az ismétlésekről Az ismétlés korántsem pusztán helykitöltés a napi programban, határozott értelme van. A legkézenfekvőbb ok: egy érdekes vagy netán remekmű újra műsorra tűzése alkalmat adhat a megtekintésre azoknak is, akik valamiféle okból el- szalasztották a premiert, lemaradtak a bemutatóról. így ők is láthatják — ismétlés formájában. Erre friss példa lehet az elmúlt hét műsorából a Nincs visszaút című tévéfilm megismétlése vasárnap este. amely ugyan nem remekmű, de olyan őszintén és nyers erővel szól egy tsz-elnök meghurcolásá- nak történetéről. benne a hatalmi visszaélésről, s oly elevenen süt belőle az élet és a köznapiság, hogy aki nem látta, most viszont megtekinthette, élvezhette az igazság kimondásával együttjáró örömöket. Az újságíró Tóth Benedek, aki főleg paraszti témájú írásaival, riportjaival vált közismertté, kisregényében, amelyből Hajdufy Miklós készített tévéfilmet, a valóságot, annak egy meghatározott darabját tapogatja le, mutatja fel mély meggyőződéssel a szocialista demokrácia lényegét és mindennapi szükségességét. Sőt. győzedelmét azokkal szemben, akik hatalmaskodó kiskirályoskodásukkal, elvtelen demagógiával fertőzik az életet, s akik magántulajdonként akarják kezelni a reájuk bízott „társadalmi vagyont”. Róluk szólt a tévéfilm. arról a vezetőről. aki elgázolja, elgáncsolja azt. aki útjába áll, s ahogy a filmben is láthattuk. kicsinálja a tiszta szándékú tsz-elnököt is. Legalábbis szándéka szerint ezt szeretné. Mert a tsz-elnök a járási pártvezetőnek nem tetsző dolgokat mivel, ezért el kell tűnnie a közélet porondjáról. Mindegy, hogy milyen módon, a hatalmaskodó járási ember nem válogat a legrafináltabb, vagy legközönségesebb eszközök között. Még lőfegyvert is be akarnak csempészni a tsz- elnök lakásába, csakhogy rútul elkaphassák jogtalan fegyverhasználat miatt, de nem sorolom tovább. Szerencsére végül is győzedelmeskedik az igazság, s a termelőszövetkezeti közösség kiállása, valamint a felsőbb szervek közbelépése megmenti az elnököt a méltatlan meghurcolástól. Figyelmeztetően tanulságos. história, figyelmünket felhívja a hatalommal való visszaélés veszélyeire és embertelenségére, tanulságként pedig a közösség ösz- szefogásának erejét hirdeti — hogy hasonló dolgok ne ismétlődhessenek meg — legfeljebb a képernyőn. S talán nem felesleges megjegyezni, hogy a hatalmaskodó járási párttitkár szerepében egy kevésbé közismert és kevesebbet foglalkoztatott színész remekelt: Simon György. A tévéfilm megismétlését ez is indokolhatta, egy színész kiugró teljesítménye. De értelmet adhat egy- egy televíziós mű megismétlésének valamilyen jeles évforduló is, leginkább a szerző jubileuma, miként az elmúlt héten a Régimódi történet — színházi előadás felvétele — újbóli sugárzásával születésnapja alkalmából Szabó Magdát köszöntötte a televízió. Az élmény különlegességét annak Is köszönhetjük, hogy újra láthattuk a képernyőn a zseniális Sulyok Máriát. De A koncertmester — portréfilm Tátrai Vilmos hegedűművészről — az is az előbbihez hasonló okokból került újból a tévénézők elé. Más művek, főleg a kifejezetten szórakoztató jellegű művek megismétlésére az ilyen tartalmú alkotások szűkös volta és az irántuk 'egyre szélesedő közösségigény közötti távolság csökkentése ad jogot. Magyarán: ha kevés a regényes, kalandos új film, jöhet a jó öreg Benyovszky- sorozat. vagy az izgalmas Fekete gyémántok. Ez is lehet szempont, és még sok más egyéb. De mielőtt végképp elmerülnék az ismétlések szempontjainak felsorakoztatásában, amellyel csupán azt kívántam érzékeltetni, hogy az ismétlés is lehet tudatos szerkesztés eredménye, s nem holmi véletlen. azzal zárom a műsorszerkesztés „védelmét”, hogy csupán csak az a meg- újrázás adhat hasznot, amelyben képes is új életre kelni a sugárzott mű — belső életereje folytán. Egy sikertelen bemutató után az ismétlés sem hozhat semmiképp sem sikert. Szerencsénkre ez nem is esik meg gyakorta nálunk a televízióval. Persze a jóból, mármint az értékes művek megismétléséből is megárthat a sok, ha az ismétlésnek nincs határa. De erről talán majd máskor. Röviden Szerda este tévéjáték bemutatója: a Tánya. Havas Péter újabb rendezése, aki hagyományaihoz híven ismét egy szovjet drámát választott. Arbuzov 1939-ben sikert aratott színművét, amelyben egy fiatalasszony érzelmi világa tárul fel a hétköznapok tükrében. Egy fiatalasszonyé, akit férje elhagy, akinek gyermeke meghal, s aki (bár ezt nemigen indokolja a tévéjáték, miként hiányzik az alapműből is) fordít a sorsán, tanul, s végül orvosnőként találkozunk vele ugyanabban az üzemben (micsoda véletlen!), ahol volt férje dolgozik, de ugyanitt talál rá egy új férfiban talán a boldogságra is. Sajnos, a régi siker most nem ismétlődik meg. nem ismétlődhetett meg. Ma már az a fajta érzelmesség. amit a Tánya képvisel, s gmi talán a háború előtt üdítően halhatott a szárazán, sematikus művek társaságában, környezetében, nem eléggé friss és igazán mai. S Tánya alakja sem eléggé ár-, nyalt. Kubik Anna. aki kitűnő színésznő, s néhány finom villanással egy-egy részlet drámai erejű megjelenítésével igazolja tehetségét, de végül is nem tud igazán átütő lenni. Kívülről nézzük azt. ami küzdelméből látható, kívülről, érzelmeink szinte mozdulatlanok maradnak. Havas Péter frissebb hangvételű Arbuzov- drámát is választhatott volna, ha már mindenképp ragaszkodni akart a szerző személyéhez. Sajnos, nem szólhatok dicsérettel a Sumonyi Zoltán drámájának tévéváltozatáról sem. amely Babiczky László munkája, és szombat este láthattuk címe: Pázmány. Túlságosan fenköltre sikerült ez a dráma, szellemében távol esik tőlünk, mai nézőktől, akárcsak a kor, amelyben a híres és tudós Pázmány Péter élt és alkotott. Ráadásul Gáti József még szinte „pódiumra állítja” a veretes szöveget. így nyelvi mutatványnak talán élvezet, de drámának hideg és üres ez a tévéjáték. Pedig a tárgy vonzó, és mondandója is lehetne érdekes — hogyan néz szembe az idős tanítómester munkájának eredményével. látván tanításának eltorzuló hatását —, csak épp ebben a formában — hatástalan. Valkó Mihály Bunuel, Kulesov, Vertov alkotások Klub filmcsemegék kedveiéinek A Szolnok Megyei Mozi- üzemi Vállalat (Szolnok. Május 1. út 19.), központi vetítőtermében működő filmklub programja ma este 6 órakor indul a szürrealizmus korai filmjeinek bemutatásával. Az első vetítés látogatói A kagyló és a lelkész (Dulac, francia, 1928), valamint az Andalúziái kutya (Bunuel, francia, 1928), című filmeket tekinthetik meg. A filmes ínyencségek kedvelői ezt követően hetente (december közepéig kilenc alkalommal) jöhetnek öfez- sze a filmklub vetítéseire, melyek közül néhányhoz előadót is fölkértek a szervezők, Kövesdy Gábor, a Magyar Filmintézet munkatársa személyében, megköny- nvítendő a filmek befogadását. Néhány érdekes alkotás elkövetkezendő hetekben be- mutatandók közül: Skoli- mowski: Sorompó (lengyel, 1966), Bunuel: Az öldöklő angyal (mexikói. 1962), Kulesov: Mr. West kalandjai a bolsevikok országában. Vertov: Fümszem. Ember a felvevőgéppel, A tíz előadásra szóló bérletek a Megyei Moziüzemi Vállalat műsorosztályán válthatók. Nyugdíjasoknak Tévé-elttfizetés? Ismeretes, hogy 1988. január 1-től — bizonyos feltételekkel — a 70 éven felüli nyugdíjasok mentesülnek a televízió havi előfizetési díjának megfizetésétől. Kinek mit, egyáltalában kell-e valamit tenni az érdekelteknek? — Többek érdeklődésére közöljük a Mai gyár Posta tájékoztatását. A feltételek: a nyugdíjas 70 éven felüli legyen, önálló háztartásban éljen, nem élhet közös háztartásban együtt aktív keresővel. A rendelet végrehajtásának részleteit a Magyar Posta Elnöki Hivatalának vezetésével egy tárcaközi bizottság dolgozza ki. A jogosultak teendőivel kapcsolatos tudnivalókat novemberben teszik közzé. Addig a nyugdíjas tévé-előfizetőknek a mentesség érdekében semmi tennivalójuk nincs. 1 A Bercsényi Gimnázium tanulói (közel száznegyvenen) Szegedtől Kislippóig, Sátorhelytől Csillebércig sok építőtáborban megfordultak az országban. Főként mezőgazdasági munkát végeztek (kukorica címerézés), a szegedi fiúbrigád viszont ku- bikmunkát. Eredményes munkájukat az építőtáborokon belüli értékelések, az első, második helyezések bizonyítják leginkább. Csabai Beáta, iskolai KISZ-titkár egy harminc tagú csapattal a kislippói címerező tábor résztvevője volt a júliusi kánikulában. Beszél a nagy melegről, a diákönkormányzatról, a gazdaság kínálta előre megszervezett programokról, úgymint diszkó, kirándulások együttesek föllép tetőse. Elmondja, hogy szépen lehetett keresni, túlórázásra is volt lehetőség. Bár ez nem Az utcák, járdák föltúrva, a hosszan kígyózó, meg-meg- torpanó gépkocsi sorok kipufogógázától zihál a tüdő, az üzleti negyed emberára- datiában lökdösődés, tolongás, a seszínű házak vigasztalanok. .. Mindez nem valamiféle hétköznapi apokalipszis, hanem mindennapi életünk közege, része, — ha úgy tetszik a nagyvárosi életforma velejárója. Azok számára, akik ezt megszokták, akik a bölcsőtől a koporsóig ebben , a közegben élik életüket, már alig érzik idegesítőnek a felfokozott ritmust az egészséget károsító tényezőket, de a bennük lévő belső feszültséget mindig magukkal hordozzák. még álmukban is. Jobbára akkor veszi az ember észre, hogy milyen önkárosító környezetben kénytelen élni, mennyit vét embertársai, > a természet egyensúlya ellen, amikor egy-egy virágoktól, féktől, madaraktól színes, emberi mosoly övezte szép szigetre viszi jósorsa. Fazekas Magda tárlatain mindig megtalálom a boldogság szigetét, s akik ezt a krónikással együtt így érzik. azért is szerencséseknek tarthatják magukat, mert a Szolnoki Művésztelep alkotója termékeny művész. A mostani szolnoki kiállítása — a megvei művelődési központban — az eddigi tárlatainál is jobban sugallja a megtalált harmónia igézetét. Nem a gyűjteményesség szándékával rendezték ugyan meg a tárlatot, de — hozzávetőlegesen — az elmúlt évtized legjellegzetesebb alkotásaiból történt válogatás igényességben a teljességet közelíti. A régebbi és az új képek aránya nagyjából érzékelteti az életszakasz alkotóívét, bemutatja a festő érdeklődését, kötődését; emberhez, tájhoz. A kiállított képek összhatása Chiovini mester véleményének időtállóságát bizonyítja. A művésztelep egykori doyenje az 1970-es évek végén azt fejtegette egyik kései nyilatkozatában, hogy minél inkább fejlődik a technika, sokszor a terméjellemzö, akadt, aki két és félezret is megkeresett, s e mellett jól érezte magát az építőtábori közösségben. Mert az építőtáborok legfontosabb feladata a pedagógia. Ügy nevelnek munkára, hogy a „gyerekek” közben közösséggé szerveződnek az együtt végzett munka, s az azt követő bőséges szabadidős programok során. A Székács Elemér Mező- gazdasági Szakközépiskolában egy újszerű építőtábort alakítottak ksi. Fölvállallak a Csillebérci Üttörő-vezető- képző Tábor működtetését, más iskolák „idegenlégiósainak” közreműködésével. A kétszázötvenes létszámú iskolának több mint fele (né- hányan nem először, s nem is utoljára) építőtáboroztak az idei nyáron. S ami rendhagyó, — tán nemcsak megyei szinten — hogy a tanári kar fele is részt vett a szét kárára, minél inkább bonyolulttá és zaklatottá válik a technikát működtető ember élete, annál nagyobb szükség van a felismert, nyugtató szépre, a harmóniát sugárzó művészetre. Stzinte azt mondhatni, írja B. Supka Magdolna, hogy Fazekas Magda megindult- ság nélkül nem nyúl ecsethez. . . s hogy ebből a bensőséges indíttatásból nem csupán valamely szelíd festői líra születik, hanem egy halk szavú, de határozott egyéniség élet- és emberismerete is kibontakozik. A kiváló műtörténész megállapítására szinte „visszaköszönnek” a mostani tárlat képei: a Rózsák, a Tavaszi erdő. a Halászhálók, a Ge- reblyézők — és sorolhatnánk — mind olyan világot tárva elénk, amelyek látvátáborok megszervezésében és irányításában. A gyerekek jól érezték magukat: a lányok a konyhán szorgoskodtak (mosogatás, takarítás, ételosztás, illetve egyéb konyhai munkák, turnusváltáskor faháztakarítás, ablakmosás, stb), míg a fiúk kerítésfestéssel és üzemmérnökök irányításával egyéb szakipari munkák végzésén fáradoztak. Tekintettel a munkák jellegére, utóbbiakat betudják a kötelező nyári gyakorlatok részeként is. Kerek Béla igazgató egy folyosói faliújságon mutatja az építő tábori munkát megörökítő fotográfiákat, majd a folyosó végéré vezet, ahol egy egész vitrint állítottak fel a nyári díjeső ösz- szegyűjtésére és tárolására. Urbán Irén negyedikes tanuló pedig a résztvevők élményszerűségével mesél; a tábori programokról, azok közösségformáló szerepeiről, a pszichológus vezette beszélgetésekről, a pol-beat énekesekről, a hegyi túrákról, a játékos vetélkedőkről, amelyek élményszerűvé, s maradandóvá tették a törökszentmiklósi diákok nyári munkavállalásait. J. Gy. nyától a feszültség oldódik bennünk, megérezzük, hogy rátaláltunk valamire, egyszerűre, nemesre, szépre. De nehogy azt higgyük, hogy Fazekas Magda festészete valamiféle elvonatkoztatott álomvilág, amely az elringatást, vagy az elvesztett illúziók megtalálását célozza. Sokkal inkább az ember és a természet szerető szövetségére intenek festményei. Nem menekül a gondok világa, az emberi lét végessége elől Fazekas Magda, hiszen realista festő, a fogalom legjobb értelmében. Vállalja az emberi küzdést, méltóságot ad a kikerülhe- tetlennek. az öregségnek, az elmúlásnak is. Az Alkonyi fák és két legnagyszerűbbnek: vélt portréja — özvegy Cs. L.-né, öregember — közötti gondolati összefüggés igen szembetűnő. Tisztelet az embernek, tisztelet a természetnek. A harmónia nem okvetlenül derű, hanem együttélés valamivel. Fazekas Magda képei az együttélés megszépítésére indítanak, az emberi lét és a természet legintimebb kapcsolatait tárják fel. Mindezt a gondolati gazdagságot finom színvilággal, de a Nap mindenhová 'bevilágító fényével adják vissza festményei. Sokszor halljuk, mondjuk mindennapi beszélgetéseinkben, hogy ezt, vagy azt a művészt szeretjük. Nyilván az alkotásait értjük pongyolaságunkban. Sokszor talán nem is tudjuk pontosan, hogy miért ennek, vagy annak a művésznek alkotóvilágát érezzük magunkhoz közel, — mert netán időnk sincs végiggondolni a látottakat, hallottakat. De ez a kérdés akár másodlagos is lehet, a fontos az, hogy érezzük, kaptunk valamit emberi kiteljesedésünkhöz. Fazekas Magda festői világát ezért tartom nagyon értékesnek, mert színei és formái kimeríthetetlen gazdagságával is az öröm megtalálására biztat. A tárlat október 26-ig tart nyitva, úgy vélem, nem tévedek, ha azt hiszem: aki megnézi a szépség szigetének kellős közepén érzi magát. Tiszai Lajos Díjak az építőtáborból Több volt, mint nyári élmény Az egy-két évtizeddel ezelőtti építőtábori kultusz visszaszorulásának idejét éljük. A hőskor annyiszor földicsért mozgalmát egyre inkább háttérbe szorítják a gazdasági kényszerűségek. „Nem éri meg az építőtáboroztatás, nem hozza vissza a beleölt pénzt” — halljuk itt-ott. Néhány mezőgazdasági idénymunkánál azonban még mindig célravezetőbb a diákmunka. Megaztán új formákat is ki lehet találni a tanuló fiatalság nyári foglalkoztatására. Példa rá a törökszentmiklósi.