Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-30 / 230. szám
1987. SZEPTEMBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kitüntetési ünnepség a Parlamentben A fegyveres erők !napja alkalmából a szolnoki Damjanich- szobor talapzatára helyezik a városi pártbizottság koszorúját Hz előrelátás bölcsessége (Folytatás az 1. oldalról) A fegyveres erők napja alkalmából tegnap délelőtt koszorúzási ünnepséget rendeztek Szolnokon, a Dam- janich-szobornál. Félegyházi Török Imre százados ünnepi megemlékezése után a városi pártbizottság nevében Varga Sándorné, a városi pártbizottság első titkára és Németh László, a városi pártbizottság titkára; a városi tanács nevében Bálint Ferenc, a városi tanács elnöke és Czibulkáné Németh Emilia tanácselnök-helyettes, a helyőrség alakulatainak nevében pedig Zsemberi István mérnök-vezérőrnagy, a Killián György Repülő Műszaki Főiskola parancsnoka, Léder László rendőr ezredes, városi rendőrkapitány és Mészáros György, az F. Bede Munkásőregység parancsnoka helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. Ugyancsak elhelyezték a megemlékezés virágait az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok képviselői. A koszorúzási ünnepség a Killián György Repülő Műszaki Főiskola hallgatóinak díszmenetével ért véget. A megyei polgári védelmi parancsnokság ünnepi megemlékezésén — melyen részt vett Mohácsi Ottó megyei tanácselnök és Rábold Gábor, a megyei pártbizottság osztályvezetője — a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát vette át Bálint Ferenc, a Szolnoki Városi Tanács elnöke és Mészáros János megyei főépítész. Ugyanennek a kitüntetésnek ezüst fokozatát kapta Egyed János, a Kőtelki Ady Tsz törzsparancsnoka és Száraz János, a polgári védelem jászberényi előadója. E kitüntetés bronz fokozatát Bozsó Pálnénak, a megyei törzs kinevezett polgári alkalmazottjának adták át. Soronkívül alezredessé lépett elő Szokolai Károly őrnagy. A polgári védelem kiváló szervezete címet Jászapáti polgári védelmi parancsnoksága; A polgári védelem kiváló parancsnoksága címet a Jászapáti Velemi Endre Tsz üzemi parancsnoksága; A polgári védelem élenjáró parancsnoksága címet pedig a Jászladányi Egyetértés Tsz parancsnoksága kapta. A személyi állomány közül tizenyolcan lettek A polgári védelem kiválója, illetve élenjárója cim birtokosai. A megyei rendőr-főkapitányság ünnepi összejövetelén Szűcs Jánost, az MSZMP megyei bizottságának titkárát köszöntötték az elnökségben, majd a helytállásukért a következők kaptak kitüntetést: A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával Ficzere István rendőr őrnagyot, ezüst fokozatával dr. Pallai Sándor rendőr őrnagyot, Orosz István rendőr hadnagyot, és Horváth Gyula rendőr törzs- zászlóst tüntették ki. Kara- kas László rendőr százados az érdemérem bronz fokozatát kapta. A Közbiztonsági Érdemérem arany fokozatát Eri Lajos rendőr* zászlós. Kara József rendőr zászlós. Hegedűs Áron rendőr főtörzsőrmester, Fekécs Sándor rendőr főtörzsőrmester és Kovács Ferenc rendőr főtörzsőrmester kapta. Többen részesültek a kitüntetés ezüst, illetve bronz fokozatában. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kiváló Szolgálatért Érdemrenddel tüntette ki Korozs István rendőr alezredest, és Bus Ede rendőr zászlóst. A Köz- biztonsági Érem arany fokozatát Fancsali Ágnes rendőr főhadnagy kapta, a kitüntetéseket, az elismeréseket a Parlamentben, illetve a BM központi ünnepségén adták át. A munkásőrség megyei parancsnokságán is tegnap tartottak ünnepséget a fegyveres erők napja alkalmából. A megyei pártbizottságot Zsilka Sándor osztályvezető-helyettes képviselte. Ott voltak a társ-fegyveres erők és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok képviselői is. A kitüntetéseket. elismeréseket Zso- vák László, a munkásőrség megyei parancsnoka adta át. Az országos parancsnok parancsát Lakatos László, a megyei parancsnok helyettese ismertette. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát vette át Boza Miklós, a Törökszentmiklósi Killián György Munkásőregység munkásőre; Herceg Benedek, a Karcagi Zalka Máté Munkásőregység századparancsnok helyettese és A. Nagy András, a Jászberényi Kókai László Munkásőregység munkásőre. A munkásőri feladatok segítéséért A Haza Szolgála(Folytatás az 1. oldalról) rint. Lakbér hozzájárulást tizenkilencen kaptak, az idősek klubjába térítésmentesen tizenöten járhattak. Rendkívüli segélyben a rászorulók évente hatszor részesülhetnek, tavaly több mint két és félezer eseti segélyt utaltak ki. (Ez a szám 1981-ben nem érte el az ezret). A rendkívüli és a rendszeres segélyigényeket ki tudták elégíteni, nem utasítottak el kérelmet. Üzemanyag hozzájárulást tavaly kétszázötven személynek juttattak, a vakok személyi járadékát 1971-től ötszázhetvenketten kapták meg. Lengyel Boldizsár beszámolójában kitűnt, hogy egyre nagyobb az igény az otthoni gondozás iránt. Szociális étkeztetésben tavaly több mint százhuszan részesültek, (az idén százhatvan ember kedvezményére van lehetőség), házi gondozásban jelenleg kétszázötvenen részesülnek, az idősek klubjába több mint százhatva- nan járnak. A felnőttvédelmi szociális gondozás intézményi háttere is bővült; megnyílt az Értelmi Fogyatékosok Napkötáért Érdemérem arany fokozatát Holchnekht Gyula, az Alföldi Téglaipari Vállalat igazgatója kapta. Ugyanennek a kitüntetésnek ezüst fokozatát Meszesán Ferenc a Karcagi Zalka Máté Munkásőregység szolgálatvezetője. éá Molnár András, a Törökszentmiklósi Killián György Munkásőregység szolgálatvezetője vette át, bronz fokoízatot hárman kaptak. Munkásőr Emlékjelvényt tízen vettek át. Több Szolnok megyei munkásőr a budapesti központi rendezvényen vette át kitüntetését. Kiváló Szolgálatért Érdeméremmel tüntették ki Hatvani Zsigmondot, a Törökszentmiklósi Killián György Munkásőregység szolgálatvezetőjét és Szabó Zoltánnét, a Szolnoki F. Bede László Munkásőregység törzsmunkatársát. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát szintén a központi ünnepségen vette át dr. Szabó Béla, a Tisza- földvárf Lenin Tsz elnöke és Tóvizi Miklós, a Jászberényi Kókai László Munkásőregység munkásőre. Ugyanennek a kitüntetésnek ezüst fokozatát Jani Andrásné, a Karcagi Zalka Máté Munkásőregység munkásőre, bronz fokozatát pedig S. Papp Margit, a Szolnoki F. Bede László Munkásőregység munkásőre kapta. zi Otthona, létrejött a Családsegítő Közipont, a Kertvárosban új idősek klubja nyílt. A szolnoki 90 és az újszá- szi 267 személyes szociális otthon nem tudja kielégíteni az igényeket, a városban évente több mint százan kérik elhelyezésüket. Változást csak a VII. ötéves tervben megépülő 150 személyes szociális otthon hoz. Az elnökhelyettes beszámolója tartalmazta a feladatokat is; vizsgálni kell az idősek életkörülményeit, gondozási központokat kialakítani, emelni a hivatásos házigondozónők számát. A jelentést a tanácsülés elfogadta. A tanácsülés másik — nagy közérdeklődésre számot tartó — napirendi témája a köztisztaságról szóló rendelet megalkotása volt, amelyet Tóth István, a városi tanács vb. műszaki osztályának vezetője terjesztett elő. Az elfogadásra javasolt rendelet 32 paragrafusa meghatározza többek között a szemétszállítás rendjét, — az utcák névjegyzékét is tartalmazza — idejét, díjazását. Szabályozza a közterületek, az intézmények, az Nagyitó alatt a gazdálkodás Többletjövedelem értékelemzéssel Közgazdasági értékelemzést alkalmaz a Kisújszállási Nagykun Tsz. hogy gazdálkodási, termelési színvonalát az egyre nehezebb gazdasági környezetben is megőrizze, illetve fejlessze. A korábhi hagyományos üzemi elemzések ma már nem adnak megfelelő választ a gazdálkodás bonyolultabb összefüggéseire. kérdéseire, így hatékonyságuk sem hozza meg a kívánt eredményt. Az üzemgazdászokból, közgazdászokból. termelésirányítókból alakult 11 tagú munkacsoport elsőként a tízezres sertéságazat helyzetét eredményességét vette átfogó vizsgálat alá. Megállapította. hogy jó fajtákkal, a tartási technológia pontos betartásával, szakszerű takarmányozással javítható az állomány minősége, az értékesítésből származó bevétel. Ä tenyésztési költségek csökkentése. a takarmányozás, az energiafelhasználás terén is vannak még tartalékok. Csak a sertéságazatban évi kétmillió forint többletjövedelem érhető él. Az első ágazati értékelemzés jó tapasztalatait a tervek szerint a gazdálkodás más területein is felhasználják. Az értékelemzés következő lépcsője a meliorációs munka lesz. Innovációs centrum A Miskolci Akadémiai Bizottság székházában kedden tartotta meg alakuló közgyűlését az Észak-Magyarországi Innovációs Centrum (Park) részvénytársaság, amely 54 Borsod, Hajdú, Heves, Nógrád és Szabolcs megyei. valamint budapesti részvényessel (gazdálkodó szervezetek. egyetemek, pénzintézetek). 147 millió forintos alaptőkével kezdi meg működését. A részvényesek 55 százaléka Borsod megyei. üzletek előtti területek, a tömegközlekedési járművek stb. tisztántartását, a gépkocsimosás helyét, a kutyák sétáltatásának helyét, az állattartást a város területén (építési övezetek szerint változik). Az úgynevezett „csendrendelet” és más rendelkezések védik a levegő tisztaságát és a város rendjét. Több paragrafus szól a zöldterületekről, azok használatáról, létesítésének, megóvásának, pótlásának, használatának szabályozásáról. A rendelet 29. paragrafusa megtiltja közterületeken a szeszes ital fogyasztását. A rendelet megszegői helyszíni bírsággal és pénzbírsággal sújthatok. A tanácsülés az előterjesztést — kis módosítással — elfogadta, és a tanácsrendeletet megalkotta. A tanácsülésen szó esett arról is„ hol tart a településfejlesztési hozzájárulás befizetése. Bálint Ferenc tanácselnök tanácstagi interpellációra válaszolva elmondta, hogy eddig a fizetésre kötelezettek 41 százaléka fizette be a tehót; 2,4 millió forintot. (A határidő szeptember 30.) A nem fizetőkkel szemben letiltással élnek majd. fl jövőről soha ennyit nem beszéltünk, mint ebben az évben. Jóllehet az év vége még messze van, mégis szinte kivétel nélkül mindenki máris 1988-cal foglalkozik. a gyárigazgatótól a nyugdíjasig, az országgyűlési képviselőtől a magánkereskedőig. a közgazdásztól a segédmunkásig valamennyien előre tekintünk. Mindenütt, mindenhol a változásokról esik szó, ezek várható következményeit latolgatják sokhelyütt. Az ember lépten- nyomon mást se hall. mint olyan kifejezéseket, hogy adósávok, -kulcsok, stabilizáció. keresetszabályozás, kibontakozási program, általános forgalmi adó, adósságállomány és így tovább. Az embereket saját jövőjük persze mindenkor foglalkoztatja. de jelenleg a szokásosnál több szó esik a ránk váró időszakról. És ez a felfokozott érdeklődés érthető is. hiszen olyan horderejű változások előtt állunk. amelyek közvetlenül érintik életünk alakulását, így aztán azon sem csodálkozhatunk. hogy hovatovább már a magánbeszélgetéseknek is kizárólagos témája lett népgazdaságunk átalakításának programja. Ki-ki a maga szemszögéből kommentálja a fejleményeket, de mindenki véleményt mond az elkerülhetetlen gazdasági intézkedésekről. A beszélgetések részeseként vagy csak figyelve azokat. érezhető is. hogy valamiféle várakozás, pontosabban egyfajta tanácstalanság kerítette hatalmába az embereket. Nem kivétel ez alól egy-egy üzem vezetősége sem. Hogyan is lesz, mint lesz. milyenek lesznek a szabályozók, miként hatnak majd ki a termelésre? Növe- lik-e. avagy mérsékelik a vállalkozási kedvet? — teszik fel az olykor költőinek tűnő kérdéseket. Költőinek pedig azért, mert mintha a válaszadással, a felelettel késlekednénk. Sokan várják ugyanis, hogy maid minden a helyére kerül, valaki, aki illetékesebb. pontosan megmondja, meghatározza, mit is kell majd változtatni egy-eay munkahelyen. Nem mondom én, hogy nem foglalkoznak ők a jövővel. Foglalkoznak, csak éppen a lényeget próbálják megkerülni. Talán még maguk sem hiszik, hogy a valódi önállósággal hamarosan nemcsak élni lehet, hanem szükségszerűen kell is. Csodákra vagy pontos útmutatásra várnak-e. nem tudom, annyi azonban bizonyosnak látszik, akik csak rossz álomnak tekintik a gazdaság átalakulásának erőfeszítéseit, későn fognak felébredni. Igaz, persze a sokak által hangoztatott vélemény is. hogy még minden képlékeny. csak a körvonalak látszanak. A kifogáskeresés még sem fogadható el teljes értékű magyarázatnak. Volt, aki a helyzetre egy iskolai példával próbált rávilágítani. Azt mondta, hogy a tanév kezdetén gyakorlatilag azt tudjuk csak, hogy megváltozik a tanmenet, a követelményrendszer, új könyveket adnak ki. nekünk pedig már ezek szerint kell felkészülnünk a tanításra. Mi tagadás. a példában van igazság, de nélkülözi az előre- láthatás bölcsességét. Hogy talpra álljon, mozgásba lendüljön gazdaságunk. hogy helyzetünk stabilizálódjon, lépést váltva kell haladnia. Akik persze erre nem ébrednek rá kellő időben, azok jövőre óhatatlanul lépéshátrányba kerülnek. Azokkal a vállalatokkal szemben mindenképp, ahol már most is nemcsak sopánkodva beszélgetnek az elképzelésekről, hanem tudatosan készülnek is a kiútkeresésre. A Tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet közgazda- sági elnökhelyettese. Kazai Sándor döbbentett rá a felismerésre. Még inkább az. amit a szövetkezet törekvéseiről elmondott. A gazdasági tervezés szerepe minden eddiginél fon- tosalbbá vált. Meghatározó lehet egy-egy termelő egység életében. Már csak azért is itt az ideje, hogy a beszélgetéseken, véleményalkotáson túljussunk. Az elnökhelyettes a lényegre redukálva érvelt. Az alaphelyzet az. hogy Változásra kell számítanunk. Ezek körvonalai ismertek. A mi feladatunk — mondta —. hogy olyan koncepciót, programot dolgozzunk ki. amely mindebből logikusan kikövetkeztethető. Éspedig nem fiktív tervek készítéséről van szó, hanem a valószínűsíthető. a későbbi módosítások lehetőségével is számító, mobil programcsomagról. Ezért már idén augusztusban létrehoztunk egy bizottságot. amelynek épp az a célja, hogy a jövőre életbe lépő szabályozórendszer eddig ismert kihatását elemezve gyűjtse össze azokat a javaslatokat. kezdeményezéseket. amelyek alapján kidolgozza a szövetkezet jövő évi gazdálkodásának munka- programját. Gandolom, nem kell túlságosan bizonygatnom, hogy ez a földvári szemlélet felel meg az új idők követelményeinek. Mert ott — és remélem máshol is — nem topognak egy helyben. Már nemcsak beszélgetnek a jövőről. hanem a munkahelyi gazdálkodás stratégiájának kidolgozásával már most megteszik azokat az alapvető határozott lépéseket, amelyek megkönnyítik, hogy januárban sikeresen induljanak el a jövő útján. Szőke György A környezetvédők egy nyelven beszélnek NDK-beli vendig hazai gondjaikról Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront megyei bizottsága kibővített ülésre hívta meg a környezet- és természetvédelmi munkabizottságának tagjait. Az élénk érdeklődés a vendégnek, dr. Heinz ®us- ser-nek. az NDK-beli Cottbus i Kömyezetátalakítási Központ kömyezetelemzési osztály vezetőjének szólt, aki ugyan németül tartotta meg előadását, ám mondandójában .interkontinentális” gondolatot fogalmazott meg. Veszélyben bolygónk élővilága. minél nagyobb intenzitással veti magát az emberiség a termelés mechanizmusába. annál inkább szennyezi környezetét. Az NDK a nyolcvanas évek elején kapcsolt nagyobb fordulatra és menten meg növekedtek a kártékony anyagok, hulladékok, mérgek. Igaz, az előadó szerint a hulladékok 40 százalékát feldolgozzák újra és ezzel a népgazdaság nyersanyagigényének 12 százalékát fedezik. ám még így is nagy gond mi legyen a megmaradt és hovatovább elpusztíthatatlan hulladékokkal. A veszélyesebbeket elhagyott sóbányákban tárolják, ez a megoldás azonban — tudják ezt ők is — nem lehet végleges. A levegő azt b speciális helyzetet sínyli, hogy az NDK energiaigényének több mint 70 százalékát barna- széniből nyeri és a füstnek, koromnak, elsősorban az erdők látják kárát. Igaz. az üzemek 95 százalékában már felszerelték a portalanitó berendezéseket. ám ezek haszna még nehezen mérhető. Az előadás után a résztvevők kérdéseket tettek fel > vendégnek. Napirenden a felnőtt korúak szociális ellátása
