Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-26 / 227. szám

1987. SZEPTEMBER 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Eskü slőtt, eskü után Takács Lajos főtőraőrmester, Stefanik Gyula őrnagy és Cser Ferenc őrnagy Sok igazság van abban, hogy otthon mindig több az ember elvégzetten munkája, mint máshol. Tudta azt Cser Ferenc őrnagy is, amikor egy távoli helyőrségből me­gyénk egyik laktanyájának felelősségteljes posztjára ke­rült, mégis vállalta az áthe­lyezést. Idevaló Tiszaföld- várra, a szülői házban is egyre jobban elkel a segítő kéz. de a laktanyára sem a „szobaszemlére kész" álla­pot volt a jellemző. Sőt! Amikor ezek a sorok meg­jelennek, a szülők, hozzá­tartozók jelenlétében az ál­taluk nevelt újoncok lete­szik az esküt. A kezdeti, fontos szakasz lezárása ez. Pillanatnyi megkönnyebbü­lést hozó pillanat. Vagy mégsem ez? Cser őrnagy ki­néz a napsütötte udvarra: — örülnénk, ha tovább tartana a jó idő, mert meg­kezdjük a tetők szigetelé­sét. Hallgatom és arra gondo­lok, mennyire természetes­nek tartja azt. hogy a tető- szigeteléshez kell a jó idő. Nem fűzi hozzá azt. hogy az alapkiképzést követő köte­lékkiképzéshez is elkelne a verőfény, jó lenne az enyhe ősz tisztnek és katonának egyaránt. Magától érthető számára, hogy a harcfelada­tok elsajátítása nem lehet az időjárás függvénye. Mint ahogy a kánikula sem ját­szott szerepet az utóbbi hó­napokban az alakulat életé­ben. Cser őrnagy nem büsz­kélkedve, inkább tényszerű­en sorolja: — További munkánkhoz elfogadhatónak tartjuk a megteremtett alapot. Elis­merő szavakat kaptunk ezért a magasabb egység pa­rancsnokától és annak párt­végrehajtóbizottságától egy­aránt. Többek között azzal szolgáltunk erre, hogy fel­adatainkat rendkívüli ese­mény nélkül hajtottuk vég­re. Katonai feladataink mel­lett nem feledkeztünk meg a helyőrség párt-, állami és gazdasági szerveihez fűző­dő kapcsolataink kialakítá­sáról és ápolásáról. Ugyan­ezt mondhatom el az isko­lákról. mivel az ifjúság ha­zafias honvédelmi nevelését is szívügyünknek tartjuk. Stefanik Gyula őrnagy is országot járt ember. Szajol- ba való. mégsem tételezem fel róla, hogy elfogult a környék lakói iránt. — Sok helyőrségben szol­gáltam, de ilyen fegyelme­zett emberekkel, mint az it­teniek, sehol sem találkoz­tam. Megnyilvánult a fe­gyelem az általunk szerve­zett tartalékos tiszti-tiszt­helyettesi továbbképzésen is. Így könnyebb a politikai munka, — bár nehézségek­től nem mentes. Itt mindent újra kellett kezdeni. Hiá­nyoztak például a szemlél­tető eszközök, nem volt a körletekben rádió és televí­zió. Az alakulat rendelteté­se is más, mint a régebbi egységemé, ahhoz kell igazí­tani a politikai munkát. So­kat jelent az. hogy megala­kult a pártvezetőség és a KISZ-bizottság. Megkezd­tük az állomány eszmei-poli­tikai nevelését. Takács Lajos főtörzsőr­mestert a közeljövő foglal­koztatja: — A következő időszak sem jelenti a konfliktus nélküli életet, hiszen az or­szág helyzete a mi személyi állományunkra is kihat, bi­zonyos fokú megpróbáltatást jelent minden család szá­mára. Pártvezetőségünk ezért fordít nagy gondot a kibontakozási program is­mertetésére és elfogadására. Ezzel párhuzamosan mi is készülünk a tagkönyvcseré- re, ami nálunk is lehetőséget jelent a pártszervezet meg­újulására. Ami pdig a hely­őrség egészét illeti: szeret­nénk legalább olyan szere­pet betölteni, mint elődeink. A rövid eszmecsere után szétnéztünk a laktanyában. Az esküre készülő katonák gyakorolják a formaságokat, hogy hozzátartozóik feszes mozdulataikból is lássák: fegyelmezett, kemény kato­nák váltak belőlük néhány hét alatt. S 3 Fotó: T. K. L. Készülődés a katonai esküre Nemcsak gyerekeknek Matricagyűjtö album A fegyveres erők napja alkalmából ünnepség az MHSZ-nél Tegnap délelőtt a fegyve­res erők közelgő napja al­kalmából ünnepi állomány­gyűlést tartottak Szolnokon a Magyar Honvédelmi Szö­vetség megyei vezetőségé­nek dísztermében. Nagy Il­lésnek, a Kötivízig termelé­si igazgatóhelyettesének ün­nepi beszéde után Gönczi Lajos alezredes, az MHSZ megyei titkára kitüntetése­ket, elismeréseket nyújtott át a szövetség élenjáró dol­gozóinak. a hivatásos állo­mány tagjainak, valamint a társadalmi segítőknek. A honvédelmi miniszter a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetés­ben részesítette: Dajka Sán­dor pedagógust. Dobos Fe­renc alezredest, az MHSZ megyei titkárhelyettesét, Hercig Istvánt, a honvédel­mi szövetség megyei inst­ruktorát, Kiss István nyug­állományú ezredest, dr. Su­ba György főorvost és Var­ga Árpád klubtitkárt. A ki­tüntetés ezüst fokozatát ketten, a bronz fokozatát négyen vehették át. A honvédelmi szövetség főtitkára az MHSZ Kiváló Munkáért Érem arany foko­zatát adományozta Ágoston Ferencnének, a Tisza Cipő­gyár előadójának. Báli Jó­zsef alezredesnek, Barta Imrének, az Ojszászi Sza­badság Tsz elnökhelyettesé­nek, Csordás Imrének, az MHSE Karcag városi titká­rának, Juhász Antalnak, az MHSZ Kisújszállás városi titkárának, Harasztosi Jó­zsefnek, a Teszöv titkár-he­lyettesének, Kenyeres Jó­zsef hangármesternek. Maj- zik Mihály századosnak. Mester János szakoktatónak, Paróczai Mihály százados­nak, törökszentmiklósi vá­rosi titkárnak, Peszeki Fe­rencnek, a Kőtelki Ady Tsz elnökének, Simon József re­pülőgép-szerelőnek, Szán­ki László főhadnagynak. Kerling József fejlesztő mérnöknek és Benkó Jó­zsefnek, a tiszakürti Általá­nos Iskola igazgató-helyet­tesének. A kitüntetés ezüst fokozatát nyolvan. a bronz fokozatát pedig hatan kap­ták meg. Magyarországon eddig egyedülálló kiadványt je­lentetett meg az MLSZ és a Mezőgazdasági Kiadó. A Ki kicsoda elnevezésű matrica­gyűjtő album a 16 élvonal­beli labdarúgócsapat 320 szerződtetett . játékosának legfontosabb adatait összesí­ti. Emellett az élvonalbeli egyesületekről is lényeges adatokat tudhatnak meg a sportágat kedvelők. A ki­adók remélik — hangzott el a kiadványt bemutató pén­teki sajtóértekezleten a Nemzeti • Szállóban —. hogy Hollai Andrea és Danis Barna remek munkája iránt nemcsak a gyerekek érdek­lődnek majd, de a felnőtt- korú szurkolók is szívesen vásárolják. Egyelőre 50 ezer album jelent meg (ára 38,— Ft). Tízezret a fővárosban, a to­vábbi 40 ezret pedig vidé­ken árusítanak a Művelt Nép Könyvterjesztő Válla­lat könyvesboltjaiban, to­vábbá a 16 NB I-es egyesü­let stadionjaiban. Az album­ban megtalálható a labdarú­gók neve. A kihagyott négy­zetekbe kell beragasztani a 320 labdarúgó színes matri­cáját. Lakosság ás tanács — Törtfkszentmiklás Emberközpontú kapcsolat Az ember kapkodja a fejét, ennyi idő telt volna el azóta? Bizony, a török­szentmiklósi tanácsnál rá­bai intanak: 1978-ban kezde­ményezték s vezették be az ügyfélfogadás új rendjét, az egyszerűsített emberköz­pontú mindennapos eszme­cserét az ilyen-olyan taná­csi. hatósági ügyekben el­igazításra, ügyek intézésére érkező állampolgárokkal. A törökszentmiklósi kezde­ményezés azóta példa lett. országos érdeklődés után a városi tanácsok követték a személyes és írásos ügyek intézésében a mlklósiakat. Ezek után nem véletlen, hogy a törökszentmiklósi városi párt-végrehajtó bi­zottság a napokban áttekin­tette a lakossági ügyek in­tézésének tapasztalatait. a közérdekű bejelentések, ja­vaslatok, panaszok intézését a város tanácsának munká­jában. Az időzítés azért is célszerűnek mondható. hi­szen gazdasági nehézsége­ink. — amelyek vonatkoz­nak mind a közösségek, mind az egyének életére — bizonyos esetekben feszült­ségeket okoznak, s a feszült­ségek kihatnak emberek, közösségek hangulatára, be­folyásolják tűrőképességüket is. Ilyen helyzetben az em­ber élesebb szemmel jár környezetében is. hamarább talál hiányosságot, hibát, s természetesen fölszólal a ja­vítás érdekében. Ha ezekhez a demokratikus fórumok kü­lön lehetőséget is adnak, már lehetséges az eszme­csere a jobbítás érdekében. Mindez pedig szinte a leg­fontosabb a tanácsok és a lakosság kapcsolatában. Nos, a törökszentmiklósi tanácsi vezetők lassan tíz éve • szolgálják ezt az ügyet. A lakossági ügyintézést meg­felelő súllyal irányítja. s rendre vizsgálja a tanács testületé és végrehajtó bi­zottsága is. Hatósági osztá­lyán huszonkét ügyintéző ta­lálkozik nap mint nap a ta­nácsházára betérőkkel, — többségükben megfelelő képzettséggel és tapaszta­lattal rendelkezők, akik igen sokat dolgoznak, hi­szen hétfőnként — a meg­hosszabbított ügyfélfoga­dási rend szerint este fél hétig ülnék íróasztaluk mel­lett, aztán szerdán este és szombaton is várják azokat, akik szabad idejükben nyit­nak be a tanácsházára. (Mindjárt hozzá is tehet­jük. ez év júliusában a hosszabbított ügyfélfoga­dási időben mindösszesen tizenöt állampolgár tért be hétfőn este, vagy szombaton délelőtt, többnyire nem ügyintézésre, csak érdek­lődésre a tanácsházára...) Az ügyfélszámlálás visz- sza-visszatérő rendje külön­ben azt bizonyítja: egysze­rűsödnek a lakossági ügyin­tézések. csökkenő számok bizonyítják, hogy szinte alig akad egyéni panaszával, sé­relmével jelentkező miklósi. 1978-ban hetenként ezerszáz ember tért be ilyen céllal, az 1986—87-es statisztika már azt mutatja, hogy a heti ügyfélforgalom nyolcszázra csökkent. • Persze ez nem azt jelenti, hogy Törökszent- miklós fejlődése töretlen, a lakosság köszöni szépen, mindennel elégedett Inkább arról van szó. hogy 1985-ben a tanácstagi és országgyű­lési képviselők jelölésekor ebben a városban is sok fó­rumon találkoztak a város vezetői, s a lakosság. I városvezetők jól felkészülten álltak a fó­rumok elé, — amelyeken köztudomásúan az élet. a mindennapok valamennyi kérdése, gondja-haja napi­rendre került — s ezeken személyesen válaszoltak, vá­zoltak terveket, elképzelése­ket oszlattak el félreértése­ket a nagy nyilvánosság előtt. A városi párt-vb előt­ti jelentés erről szűkszavú­an csak ennyit mondott: ..A helyben megválaszolt beje­lentések. javaslatok aránya az összes felvetéseknek negy­venkét százaléka.” (Gondo­lom, ez az igaza eszmecserét, közös dolgaink nyílt őszinte megvitatását szemlélteti leg­inkább.) Pedig az se titok, nem egyszerű a javaslatok, be­jelentések nyomán a tanácsi intézkedés. Hát még a meg­valósítás! Ha a leginkább vitatott miklósi példát, az utak. belvízesatornák építé­sét javítását nézzük, nem véletlenül mondjuk. ..hosszú az átfutási idő.” S ha hoz­zátesszük. hogy a legna­gyobb gond nem ez mégse, hanem a nyilvánvaló: a megvalósítás anyagi alapja egyre csökken. A tanácsi vezetők az ügy­intézés egyszerűsítéséről ezután se mondanak le. Idei „újítás” is bizonyítja már ezt. Hallották, Csepelen az adófizetés rendjében hozott ésszerű változást a kerületi tanács. Tanulmányozták és már át is vették, alkalmaz­zák a példát. Az adófizető­nek nem küldenek csekket, ki-ki eldöntheti kötelezett­sége ismeretében, hogy mi­kor, besétál a tanácsházára, s készpénzzel kiegyenlítheti tartozását. Nem nagy ügy. mondhatnánk. de némileg segít abban, hogy az adófi­zető ne álldoglájon. vára­kozzék postán, s abban is. hogy adóját szinte a befize­tés pillanatában elkönyve­lik. tartozás nem terheli számláját a főkönyvben. A huszonkét ügyintéző mellett persae a tanács ve­zetői is rendszeresen talál­koznak választóikkal. A tisztségviselői fogadóórák látogatottsága megfelelő. — bár mint mindenütt, itt is az a jellemző, hogy többnyi­re egy téma körül forog a betérők gondolata: a la­káshoz jutás, az otthonalapí­tás érdekében keresik föl kérelmekkel a tanácsi veze­tőiket Az ügyintézés törvényes­nek és megfelelőnek mond­ható, hiszen számos téma­körben fellebbezéssel is él­het az ügyfél. Nos. egy év alatt. 1986-ban mindössze 93 fellebbezést tárgyaltak az il­letékesek. Az ügyintézés sza­bályai szerint általában harminc napon belül kell a bejelentésre válaszolni. ' in­tézkedni. Törökszentmikló- son a statisztika szerint az ügyek felét a bejelentésüktől számított három napon, húsz százalékát nyolc napon, 15 százalékát pedig ti zen ötna­pon belül elintézik. A párt végrehajtó bizott­ságnak alkalma volt megis­merkedni a bejelentések, ja­vaslatok téma szerinti meg­oszlásával is. 1986-ban negyvenkét közérdekű beje­lentés közül a legtöbb. — huszonkettő — kommunális ügyékkel foglalkozott. A közérdekű javaslatok száma 31 volt. s változatlanul a kommunális témák vezetnek továbbra is. A tanácsi appa­rátus munkájával, és ügy­intézéssel összefüggő beje­lentések. panaszok statiszti­kai rubrikái 1085 óta üre­sek. Mindez azonban nem azt bizonyítja, hogy Töröks zentmiklós on — cso­da lenne — nincs olyan ál­lampolgár, aki sérelmére, javaslatára, bejelentésére mindig megfelelő választ, ügyintézést remélhet. Em­berekkel dolgozni, akármi­lyen bajukban orvoslást vá­ró ügyfelekkel foglalkozni talán a legnehezebb munkák egyike. Ráadásul az asztal mindkét oldalán tudják: az ügyintéző nem a hatalom képviselője, hanem szolgá­lója, feladata az emberséges intézkedés, a szakszerű mun­ka. Az ügyintézőnek akkor is nyugodtan, udvariasan kell tárgyalnia, ha vele szemben már az indulatok is sűrítik a levegőt. Végső soron az ügyfélszolgálati iroda nyugodt, kiegyensú­lyozott légköre közhangula­tot javító, befolyásoló té­nyező. A miklósiak a kezdemé­nyezésük óta eltelt kilenc esztendőben mindezek tuda­tában dolgoztak. Talán nem is volt könnyű ez a kilenc év. S. J. Megyénk számos települése rendelkezik Kressz-parkkal, közülük azonban nincs kihasználva. Nem így a martfűi, abol a gyerekek már óvodáskorban elsajátítják az alapvető közlekedési ismereteket (Fotó: T, 6. L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom