Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-26 / 227. szám

1987. SZEPTEMBER 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szóles körű Összefogással i munkásőrszékház Szolnokon A megyei pártbizottság feladatterve az MSZMP KB kibontakozási programjának végrehajtására Tegnap délután felavatták a munkásőrség megyei és Szolnok városi parancsnok­ságának székházát. Az ün­nepségen részt vett Dósa István munkásőr vezérőr­nagy, a munkásőrség orszá­gos parancsnokának első he­lyettese, Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke; Szűcs János, a megyei pártbizott­ság titkára; Földesi István, a Központi Bizottság mun­katársa; Varga Sándorné, a városi pártbizottság első tit­kára; Bálint Ferenc, a váro­si tanács elnöke, továbbá megyénk városi pártbizott­ságainak első titkárai, a társ fegyveres erők, az építkezést segítő gazdasági szervek, a tanácsi testületek, a KISZ megyei bizottsága, valamint a megye munkásőr egységei­nek képviselői. Mészáros György, az F. Bede László munkásőr egység parancsno­kának megnyitó szavai után Zsovák László, a testület megyei parancsnoka tartott beszédet. Bevezetőül a kö­vetkezőket mondta: — Meggyőződésünk, hogy a munkásőrség megalakulása harmincadik évfordulójának éve emlékezetes marad a megyei parancsnokság, va­lamint az F. Bede László munkásőr egy ség életében. A végzett munka alapján az évforduló alkalmából kitüntetett szolnoki egység és a megyei parancsnokság elnyerte az a számunkra legnagyobb kitüntetést je­lentő, testületünk iránt őszinte megbecsülést kifeje­ző támogatást, amit a me­gyénkben a pártszervezetek­től és a szocialista üzeme­inktől kaptunk az épület ki­vitelezése során. A megyei parancsnok a továbbiakban köszönő sza­vakkal emlékezett meg ar­Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Pesta László elnökletével ülést tartott pénteken a Parlamentben. A testületet dr. Beregi Edit, a Semmel­weis Orvostudományi Egye­tem Gerontológiai Központ­jának igazgatója tájékoztat­ta a gerontológia jelenlegi helyzetéről és jövőjéről. Elöljáróban kiemelte: az európai országokra — köz­tük hazánkra is — elörege­dés a jellemző. Magyarorszá­gon a 80 évesek népességen belüli aránya a századfordu­lótól 1982-ig 0,5 százalékról 2 százalékra emelkedett Az átlagos életkor növekedése a XX. század sajátos jelen­sége. ebben az orovostudo- mány fejlődése is nagy sze­repet játszott. U pvan akkor számos gondot is vet fel, mert míg a századfordulón a ról, hogy a megye több mint 40 gazdasági egysége támogatta vállalkozásukat. A Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat szaksze­rű, ütemes «és minőségi munkája sokat jelentett. Ugyanígy az egyik katonai alakulat által végzett, több­nyire szakipari munkát je­lentő 1400 társadalmi óra. A munkásőrök is kitettek ma­gukért, hiszen a székház építésénél 7 ezer óra társa­dalmi munkát végeztek. Az ünnepi beszéd után Dósa István munkásőr ve­zérőrnagy kitüntetéseket, il­letve országos parancsnoki jutalmakat adott át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Beré- nyi Tibor, Földi László és Magyar Ferenc munkásőr. továbbá Túróczi Mihály, a Szolnok Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat művezetője. Ugyanennek a kitüntetés­nek ezüst fokozatát Bukta József és Holló Ferenc szol­noki munkásőr, továbbá László József, a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat igaz­gatója, Török István, a Szol­nok Megyei Állami Építő­ipari Vállalat szakmunkása, valamint Mándi Sándor és Papp István karcagi mun­kásőr vette át. A Haza Szol­gálatáért Érdemérem bronz fokozatát heten kapták. Ezt követően Zsovák László me­gyei parancsnok okleveleket és tárgyjutalmakat adott át. Szabó László, a Szolnok Me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat igazgatója az építkezés soiján kiemelkedő teljesít­ményt nyújtóknak Kiváló Dolgozó jelvényeket és ok­leveleket adott át, Zsovák László megyei parancsnok­nak pedig az épület jelképes kulcsiát nyújtotta át. Az ün­nepség az épület megtekin­tésével ért véget. fertőzőbetegségek voltak túl­súlyban, addig napjainkban az idült betegségek teszik magatehetetlenné az időse­ket. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ezek egy részének ke­letkezéséről, megelőzéséről, kezeléséről keveset tudunk. Az idős szervezet lényege­sen különbözik a középkorú emberétől, miután az örege­dés folyamán kialakuló vál­tozások az egész szervezetet érintő szerkezeti és funkci­onális változást eredmé­nyeznek — hangsúlyozta. Épp ezért az idős korúak sajátos egészségügyi gondo­zást, gyógykezelést igényel­nek. Bár a gerontológiai köz­pont több javaslatot tett a gerontológiai oktatás beve­zetésére, ma még csak a VI. éves otyostanhallgatók vesz­nek részt az államvizsga előtt két alkalommal geron­tológiai konzultáción. Az MSZMP kB gazdasági- társadalmi kibontakozási programjának végrehajtása érdekében az eddig elért eredményeinkre és lehetősé­geinkre alapozva szükséges feladataink meghatározása. A megyei pártbizottság 1986. november 28-án átfo­góan elemezte megyénk helyzetét. Most ama van szükség, hogy késlekedés nél­kül, határozottan, a KB júli­us 2-i állásfoglalásának alap­ján a helyzet tartós javítását elősegítő, érdemi intézkedé­seket megtegyük. I. A megyei pártbizottság úgy ítéli meg, hogy a megye ága­zati szerkezetén belül alap­vető, gyökeres változtatás nem indokolt, de bizonyos módosításokra szükség van. Meghatározó a központi programokhoz való igazodás, a hagyományokkal, megfele­lő alapokkal rendelkező te­rületek kiemelt fejlesztése. A fő kérdés a termékszerke­zet átalakítása, a műszaki fejlesztés meggyorsítása, a technikai, technológiai meg­újulás, a korszerűsítés, a gyártott termékek műszaki színvonalának emelése. A fejlődés megkívánja a fajla­gos anyag- és energiafel­használás racionális mérsék­lését. Szükséges a számítás- technika bátrabb alkalmazá­sa, a biotechnika és techno­lógia jobb megismerése és felhasználása. A nemzetközi versenyké­pesség javításának feltétele az exportszerkezet vállalati szintű áttekintése, szükség szerinti módosítása. Keresni kell a megyében gyártott termékek tőkésimport-há- nyadának csökkentésére a le­hetőséget. Kezdeményezni kell a külföldi működő tőke bevonását, a vegyesválLádá­tok, a közös vállalatok ala­pítását, az együttműködés erőteljesebb és szélesebb kö­rű kibontakoztatását. Olyan vállalati programra van szükség, amely elsősor­ban a helyi tartalékokra és lehetőségekre épül Kritiku­san át kell tekinteni a szer­vezeti, termelési, tevékeny­ségi rendszereket, módszere­ket. A gazdasági előnyökkel járó szervezeti formák ki­alakítására van szükség. En­nek figyelembevételével te­gyenek intézkedéseket a ter­melőegységek, gyárak, gyár­egységek önállóságának meg­teremtésére. A gazdaságossá nem tehető veszteséges ter­mékek termelését ki kell váltani piacképes, a kor kö­vetelményeihez igazodó ter­mékekkel. A gazdálkodás hatékony­ságának növelése megköve­teli a magasabb szintű köve­telményeket támasztó belső érdekeltségi rendszereket. Szélesíteni kell a teljesítmé­nyen alapuló differenciált bérezést, a kiemelten fontos területek megkülönböztetett ösztönzését. A gazdálkodó egységeknek erősíteni kell vállalkozói készségüket, ja­vítani piaci ismereteiket. Minden gazdálkodó egysé­günkben alkotó, az új iránt fogékony és azt alkalmazni tudó vezetőkre van szükség A hatáskörileg illetékes pártszervek kötelessége ezt haladéktalanul megvalósíta­ni, támogatni. Elengedhetetlenül fontos a szakképzés korszerűsítése, új szakmakultúrák meghonosí­tása (élelmiszeripar, elektro­nika) a többszakmás és ru­galmas szakemberképzés fel­tételeinek biztosítása, az át­képzés rendszerének a jelen­leginél szélesebb körű alkal­mazása, a rövidített idejű szakképzés lehetőségének megteremtése. Alapvető politikai és gaz­dasági érdek, hogy a megyé­be az eddigieknél nagyobb számban jöjjenek értelmisé­gi fiatalok. Ehhez a letelepe­dés segítése mellett a tehet­ségeseknek, értelmes alko­tást biztosító feladatokat kell adni. II. A megye iparának ki­emelt feladata a jöve­delmezőség javítása, a tőkés export csökkenésének meg­állítása, a gazdaságos ex­portszerkezet fokozatos meg­teremtése. A szénhidrogén­bányászatban és -kutatás­ban növelni kell az elért mű­szak színvonalat, és széles körben alkalmazni az új, korszerű termelési eljáráso­kat. Az építóanyagipamak ma­gasabb színvonalon kell ki­elégítenie a lakosság és a kö- zületek minőségi igényét Az átlagosnál gyorsabb fejlesz­tésre van szükség és lehető­ség a szerszámgépgyártás, a mezőgazdasági gépgyártás, a híradástechnika, a műszer­ipari és egyéb villamosipari termékek, a tartós fogyasztá­si cikkek és a konfekcióipar területén. (SZIM, KÁTISZ, MICOOP, Hűtőgépgyár, Me­zőgép, Orion, Kontakta, BHG, Bőrtex, Vörös Csillag és Jászsági Ruhaipari Szö­vetkezet). A papír-, cipő- és vegy­iparban törekedni kell a ma­gasabb használati értékű, versenyképesebb termékek arányának növelésére. Megyei és vállalati szinten is lehetővé kell tenni a tér­ség adottságainak felhaszná­lásával gazdaságossá tehető tevékenységek fogadását. Szélesebbé kell tenni a belföldi kooperációs kapcso­latokat. Lényeges előrelépés­re van szükség a szerződé­ses és szállítási fegyelem ja­vításában, a termelés üte­mességének, a termelés és szállítás összhangjának meg­teremtésében. 2. A megye mezőgazda­sága fejlődésének fon­tos feltétele az exportpiacok igényeihez igazodó termelési szerkezet kialakítása. Na­gyobb figyelmet kell fordí­tani az étkezési gabonafélék minőségi-, a takarmányga­bonák mennyiségi és minő­ségi termesztésére. Az ipari növénytermelésnek rugalma­sabban kell alkalmazkodni a feldolgozóipar igényeihez. Növelni szükséges a szálas- és tömegtakarmány-termelés színvonalát. Nagyobb szere­pet kell kapnia — a térségi adottságoknak és a hagyo­mányoknak megfelelően — a munkaigényes ágazatoknak. Jobban kell élni a megye ve­tőmagtermesztésre alkalmas adottságaival. Folytatni kell a mezőgazdasági termelés biztonságát szolgáló komp­lex meliorációs és öntözési fejlesztéseket A gyenge ter­mőképességű földek magas ráfordítással való művelését a hozamokkal összhangban át kell értékelni. Az állatte­nyésztésben a piaci igények­re való időbeni reagálás, a jövedelmezőség javítása a legfontosabb. Indokolt az ol­csóbb állattartási feltételek és technológiák kialakítása. Nagyobb figyelmet kell for­dítani a mezőgazdasági üze­mek gazdálkodási stabilitá­sára, a termelési és pénz­ügyi eszközök jobb össze­hangolására. A mezőgazdasági üzemek törekedjenek a gazdasági előnyökkel járó új formák kialakítására. Éljenek job­ban a változtatás lehetőségé­vel (szak- és kisszövetkeze­tek). Tartalmában bővüljön a nagy- és kisüzemi integrá­ciós kapcsolat. A termelési rendszerek a jövedelmező­ség javításában, a piacké­pesség fokozásában vállalja­nak nagyobb szerepet. A termelők, a feldolgozók és forgalmazók között az ér­dekeltség megteremtésével fejleszteni kell az együttmű­ködést. A feldolgozottsági színvonal emelésével, új ter­mékek előállításával kell az export és a belföldi piaci igényekhez jobban igazodni (növényolajipar, húsipar, ga­bonaipar, baromfiipar, tar­tósítóipar.) 3. A megye építőipará­ban a gazdaságosság következetes érvényre jutta­tása a továbblépés és fejlő­dés feltétele. Követelmény az eredményessé nem tehető tevékenységek megszünteté­se, a szervezeti rendszer mű­ködőképessé tétele, szükség szerinti decentralizálása, a versenyhelyzetre való gyors reagálás. 4. Elengedhetetlenül szükséges a közkiadá­sokkal való ésszerű, takaré­kos gazdálkodás. Ennek egyik eszköze a megyei irá­nyítási és intézményrend­szer szervezeti átgondolása, korszerűsítése, a belső mun­kafolyamatok új követelmé­nyekhez való igazodása. A párt-, az állami- és a mozgalmi szervek. — szer­vezetek legyenek fogéko­nyabbak és kezdeményezőb­bek szervezeti rendszerük korszerűsítésében. A tanácsi és a tanácsi pénzeszközökkel támogatott vállalati beruházások legye­nek átgondoltak, jól előké­szítettek. pénzügyileg, mű­szakilag megalapozottak. A szűkülő források ellenére sem mondhatunk le a lakás- ellátás. az oktatás, az egész­ségügy területén megfogal­mazott célkitűzéseinkről, a kulturáltabb település-kör­nyezet kialakításáról. A köz­lekedési és hírközlési infra­struktúra bővítését, színvo­nalának emelését a meglévő anyagi eszközök célirányo­sabb koncentrálásával és fel- használásával kell biztosíta­ni. Ebben a megyei tanács anyagi lehetőségei felhasz­nálásával legyein kezdemé­nyezőbb, emelje területi ér­dekérvényesítő tevékenysé­gének színvonalát. 5. Nagyobb figyelmet kell fordítani az ellá­tás minőségének javítására. Ehhez az eddiginél jobb piacismeretre, a termelő vál­lalatokkal való élőbb, újsze­rűbb kapcsolatra van szük­ség. A kereskedelmi és ter­melő vállalatok az áru útjá­nak rövidítése érdekében te­gyék meg a szükséges intéz­kedéseiket A kereskedelmi munka minőségére, a kiszol­gálás színvonalára az eddi­ginél nagyobb figyelmet kell fordítani. Az anyagi lehetőségek függvényében kedvezményes vásárokkal, akciókkal, a hi­tel -lehetősé gek vállalati ke­reteinek szélesítésével segít­sék a fiatal házasok, a nagy- családosok. az alacsony jö­vedelmű nyugdíjasok hely­zetét. 6. A megye egész terüle­tén. kiemelten a je­lenleg is foglalkoztatási gon­dokkal küzdő területeken (Karcag, Tiszafüred. Tisaa- buna, Szolnok) fel keil ké­szülni a nagyobb munkaerő- mozgás levezetésére. A teljes foglalkoztatottság megőrzése érdekében készüljön megyei program. Szélesebbé és haté­konyabbá kell tenni a mun­kaerő-foglalkoztatóst segítő, közvetítő szervek munkáját. Az átmeneti foglakoztatást biztosító közhasznú munkák szervezését, érdemivé tételét támogatni szükséges'. Helyileg fei keil mérni az 1990-es évek elején munká­ba lépő fiatalok elhelyezke­dési lehetőségeit. Pályairá­nyítással is segítsék a mun- kábaállásukat. Éljenek az­zal a lehetőséggel, hogy a fiatalok a családalapításig könnyebben változtatnak la­kóhelyet. '7» A következő években kiemelten fontossá vá­lik az életkörülmények, az életminőség javítása. A rá­szorultakról való társadalmi gondoskodás. A források szűkülése indokolttá teszi a tanácsok VII. ötéves tervidőszaka fej­lesztési elképzeléseinek számbavételét A lakosság bevonása a településfejlesz­tést érintő döntések előké­szítésébe nélkülözhetetlen. A szükségletek szigorú rangso­rolásával határozzák meg a fejleszthető területeket. A tervszerű lakásgaz­dálkodás érdekében fontosa támogatási rendszerek felül­vizsgálata, szükség szerinti módosítása. Érdemibbé kell tenni a lakásmobilitást. A tanácsok keressék az új vál­lalkozási jellegű lakásépíté­si formákat. Kiemelten ke­zeljék a fiatal családalapí- tók, nagycsaládosok lakás­hoz jutásának segítését. A szociális források fel- használása, a szociálpolitikai feladatok felülvizsgálata, szükség szerinti módosítása indokolt. Kapjanak nagyobb szerepet a társadalmi ellátás és gondolkodás területén a helyi és kisközösségi szerve­zetek. Követelmény a meg­bízható színvonalú egészség- ügyi ellátás megtartása, il­letve megteremtése. 8. Elvszerű érdekegyez­tetés mellett javítani keli az önkormányzati szer­vek munkáját, a demokrati­kus fórumrendszer tartalmi színvonalát. A munkakollek­tívák tevékenysége ebbe az irányban is legyen aktívabb. III. Minden pártszervnek és közvetlen irányítású párt­szervezetnek, állami társa­dalmi és tömegs zervezetnek feladata a helyi feladatterv kidolgozása, megismertetése és a végrehajtás támogatósa. A pártmunka 'megújulásá­val. határozott számonké­réssel és folyamatos ellenőr­zéssel kell a feladat és a gya­korlat közötti összhangot, a cselekvési egységet megte­remteni. Elengedhetetlenül fontos a közösségek köztu­lajdonosi szemléletének, a környezetért vállalt felelős­ségnek erősítése. A nyilvá­nosságnak, a cselekvésre va­ló ösztönzés érdekében min­den eddiginél nagyobb sze­repet kell biztosítani. A párt­munka az újszerű elemek al­kalmazása mellett támasz­kodjon jobban a tradícióikra, az elért eredményekre. A pártszervek és -szerve­zetek hozzák felszínre a cse­lekvési egység megteremté­sét akadályozó fenntartások, bizalmatlanság okait Köve­teljék meg a kommunisták példamutatását a munkában, aktív kiállást a program mellett készséget mások megnyerésére. A program elfogadtatása és megvalósítása érdekében az ideológiai nevelőmunka, az agitáció és a propaganda teljes eszköztárát hasznosít­sa. A tömegtájékoztatás esz­közei kísérjék figyelemmel a feladatok gyakorlati megva­lósulásának folyamatát Mu­tassák be a jó kezdeménye­zéseket a követendő példá­kat. Bírálják a végrehajtást akadályozó, elveinkkel ösz- szeegyeztethetatlen magatar­tást, As ünnepi állománygyűlés résztvevőinek egy csoportja (Fotó: Mészáros) Parlamenti bizottság napirendjón

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom