Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-24 / 225. szám

1987. SZEPTEMBER 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nincs kettős dosszié A titkos is nyílt a személyzeti munkában Szakmai napok - Üzleti tárgyalások Sajtótájékoztató ós termékbemutató LÁTOGATÓBAN A BNY-N Majoros Károly a Szolnok megyei kiállítóknál Bár tegnap szak­mai nap volt a 86. Budapesti Nem­zetközi Vásáron, a közönség érdek­lődése változatla­nul nagy. A nagy- közönségnek 14 órakor nyitották ki a vásár kapuit, akkorára minden bejáratnál sorok álltak, hogy be­juthassanak a fo­gyasztási javak őszi seregszemlé­jére. A szakmai nap programja sajtó- tájékoztatókkal is folytatódott. A Budapest Bank RT, valamint bú­torkészítő és bőr­ipari vállalatok elmondták tervei­ket, bemutatták új termékeiket a sajtó képviselőinek. Több je­lentős üzletet is kötöttek a BNV-n, így a Caola olasz szerződést írt alá. az Alumí- niumárugyár nyolc belföldi kereskedelmi céggel kötött megállapodást jövő évi szál­lításokról. A Baromfiterme­lők Egyesülésének tizenkét tagvállalata termékbemuta­tóján száztizenkét féle hús- készítményt ajánlott a ke­reskedőknek. Nagy a forgalom a Szol­nok megyei ipari szövetke­zetek kiállításán is. A szép munkák iránt egyre több kül- és belföldi kereskedő érdeklődik a szövetkezetiek nem kis örömére. Ezt mond­ták el a hozzájuk is elláto­gató Majoros Károlynak, az MSZMP Szolnoki Megyei Bi­zottsága első titkárának és Simon Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának, akik tegnap délután több Szolnok megyei kiállítót ke­restek föl. Szikszai Júlia, a Majoros Károly a Tisza Cipőgyár új termékeivel Ismerkedik Telek Zoltán kalauzolásával (Fotó: N. Zs.) KISZÖV elnöke elmondta, hogy amíg tavaly a kiállító Szolnok megyei szövetkeze­tek két kis tárgyalóhelyisé­get rendeztek be a vásáron, az idén már öt boxban fo­gadják az érdeklődőket, a kül- és belföldi kereskedő­ket. mégis időnként az öt helyiség is kevés. Majoros Károly a Hűtőgépgyár ki­állításán megtekintette az új fagyasztószekrényt, s az energiatakarékos hűtőszek­rény családot, a Tisza Cipő­gyár pavilonjában — ahol Maczó László vezérigazgató és Telek Zoltán, az üzemi pártbizottság titkára fogadta a megyei pártbizottság ve­zetőit —. örömmel gratulált a jó hírhez: a cipőgyár mun­kavédelmi cipőcsaládja ok­levelet nyert a Kiváló Áruk Fórumán. A Tiszamenti Vegyiművek a B pavilonban bemutatója főhelyére helyezte a környe­zetbarát Tomi Forrást. Az új mosópor iránt máris ér­deklődnek a kiállítás láto­gatói. Megtekintette a „tár­latot” Majoros Károly és Si­mon József is. A vásáron egyébként a közönség sok. szemnek szép, új terméket meg is vásárol­hat. A Helia árusítja leg­újabb készítményeit — de kis üzlete előtt változatla­nul sorban állnak az érdek­lődők, hogy feljussanak a Szent Jupat vitorláshoz is. A látványosságok közül teg­nap délután kiemelkedett a Pécsi Hunor Bőrgyár divat- bemutatója, amelyen leg­szebb bőr ruházati termékeit manekeneken is bemutatta a kirakatbabák mellett. Csütörtökön ismét szak­mai programokat rendeznek délután 2-ig a BNV-n, pén­tektől viszont vasárnap estig a zárásig ismét a nagykö­zönségé a vásár. S. J. Tartalékok a műszaki fejlesztésben Ipari szövetkezetek vezetőinek tanácskozása A személyzeti osztályok munkáját esetenként még ma is valamiféle titokzatosság veszi körül. Valójában nem a felsőbb szervek számára bizalmas iratokat gyártó, hanem az egész vállalati kollektíva jól felfogott érdekét szolgáló szer­vezetekről van szó — ez derült ki abból a beszélgetésből, amelyet Dévai Lászlóval, a Jászkun Volán Vállalat személy­zeti és oktatási önálló osztályának vezetőjével folytattunk. Nem önmagáért való A gazdasági-társadalmi fejlődés feladatairól tanács­koztak szerdán a Budapest Kongresszusi Központban az ipari szövetkezetek veze­tői. Köveskuti Lajos. az OKISZ elnöke vitaindító előadásában arról szólt, hogy milyen tennivalók vár­nak az ipari szövetkezetekre a kormány stabilizációs és kibontakozási munkaprog­ramjának végrehajtásában. Mint mondta, az országipa­ri termelésének 10 százalé­kát adó szövetkezetek jövő­jét is meghatározza. hogy miként tudják gyorsítani műszaki-gazdasági fejlő­désüket. növelni technikai színvonalukat. korszerűsí­teni termékszerkezetüket, bővíteni exportjukat és ja­vítani lakossági szolgáltatá­saikat. Az előrelépés legnagyobb tartalékai a műszaki fejlesz­tésben vannak. Jó perspek­tívát kínál az ipari szövet­kezeteknek az elektronikai alkatrészek és részegységek gyártásának fejlesztése, ami­Agroinnova Az Agroinnova Közös Vál­lalat szakembereinek egyik új szabadalmát, a levegőbe kerülő mérgező és bűzös anyagok szűrésére alkalmas Illosorb nevű termékcsopor­tot ismertették szerdán a vállalat Szolnokon tartott sajtótájékoztatóján. Mint többek között elmondták, a motorizáció előrehaladásával párhuzamosan hazánkban is egyre több, ma már évente hatszáz tonna ólom kerül a vei kapcsolatban már kez­deti eredményekről is be­számolhatott az OKISZ el­nöke. A textilruházati szö­vetkezetek új, nagy haté­konyságú, magas műszaki színvonalú gépek munkába állítását tervezik, s az el­képzelések között szerepel NC és CNC típusú szériázó és varrógépek elterjeszté­se. Az ipari szövetkezetek fokozzák részvételüket a gyógyszer-, növényvédőszer és intermedier-gyártás prog­ramjában is. főként a fi­nomvegyszer-gyártás terü­letén. Majd a munkaprogram megvalósítását szolgáló feltételrendszerről. eszkö­zökről. a várható szabályo­zó-változásokról Kapolyi László ipari- és Medgyessy Péter pénzügyminiszter tá­jékoztatta a résztvevőket. Ezt követően Berecz Fri­gyes miniszterelnök-helyet­tes szólt a kormány munka­programjából adódó tenni­valókról. levegőbe. Az Illosorb ennek és több más mérgező ne­hézfém, mikroelem, ion meg­kötésére alkalmas. A vállalat szakemberei negyven válto­zatban készítettek erre szol­gáló szűrőbetéteket. A sza­badalom iránt a KGST tag­országaiban is érdeklődnek. Szélesebb körű felhasználá­sának lehetőségeiről a KGST környezetvédelmi munkabi­zottságának jövőre hazánk­ban tartandó ülésén tárgyal­nak. Öntözési idény Meghosszabbították Szeptemberben is folyta­tódott a június végétől tartó száraz, csapadékszegény időjárás. Ennek következté­ben, elsősorban a Duna-Ti- sza közén és az alföldi me­gyékben a talaj egy méter mélységig terjedő rétegeiben a vízkészlet minimálisra csökkent. Mivel a mezőgaz­daság további öntöző vizet igényel, az Országos Vízügyi Hivatal az öntözési idényt — amely szeptember végén fe­jeződne be — október 31-ig meghossaaibbította. Ez az in­tézkedés lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági üzemek októberben is az idény alat­ti kedvezményes díjtétel sze­rint kapjanak vizet az ön­tözésre. — A személyzeti osztályo­kon nincs kettős dosszié — mondta Dévai László. — Minden minősítésre kötele­zett dolgozó ismeri a szemé­lyéről és munkájáról alko­tott vállalati véleményt. — Ha ennyire nyílt ez a munka, akkor miért tartják — A személyzeti osztályok munkája nem önmagért va­ló. Az önök munkáját mi­lyen célok és eredmények fémjelzik? — A minél részletesebb kép kialakítása érdekében röviden nézzük, mi történt azóta, amióta ezzel a mun­kával foglalkozom. A jász­berényi vállalattal való egyesüléskor mindössze két mérnökünk volt, hiányoztak a technikusok és az egyéb szakemberek. Az ezerkétszá­zas létszámú kollektíva öt­ven százalékának nem volt meg az általános iskolai vég­zettsége. Volt viszont egy olyan lelkes vezetői gárda, amely akarta az újat, a szakmai és az általános műveltség emelésére töreke­dett. Ez a célkitűzés jelen­tette a mi osztályunknak is az alapvető feladatát. Kihelyezett általános isko­lai osztályokat szerveztünk, jó kapcsolatot alakítottunk ki a középiskolákkal. Szor­galmaztuk a mérnöki és az üzemmérnöki képesítés leve­lező tagozaton való meg­szerzését. Rövid idő alatt el­értük, hogy középszinten vezetőnek csak az jöhetett számításba, aki megfelelő képesítéssel rendelkezett. Törekvéseink eredménye pe­dig az, hogy a közel három­szorosára nőtt vállalati lét­számnak mindössze 5,6 szá­zaléka nem végezte el az ál­talános iskolát. Van viszont hatvankét felsőfokú képesí­téssel rendelkező szakembe­rünk (a számítástechnika miatt még matematikusunk is), és az összlétszám 26 szá­zaléka középiskolát végzett. — Csak a továbbképzés, a vezetővé való kinevezés, esetleg leváltás előkészítése a feladatuk? Kérdezhetném úgy is, hogy csak a rideg té­nyek a meghatározók a mun­kájukban? — Nem egészen. Néha egy kicsit pszichológusnak is keil lennie a személyzetisnek, megérteni az emberek gond­ját és segíteni annak megol­dását. Például azt; hogy egy agrármérnök miért jelent­kezik gépkocsivezetőnek. Említhetnék ilyen példákat. Azt hiszem, elég megemlíte­ni azt is. hogy vállalatunk­nál ötszázharminc nő, köz­tük sok családanya dolgo­páncélszekrényben a dosszi­ékat? — Egyrészt tűzvédelmi okokból, másrészt van szemé-' lyiségvédelem is. Magánéle­tében sem mond el minden­ki mindent mindenkinek. Az a fontos,J hogy az érintettek ismerjék saját minősítésü­ket. Az iskolázottsági szint eme­lésében jó eszköznek bizo­nyult a vállalati ósztöndi.i. — Ezek szerint saját ma­guk nevelték ki a vezető gárdát? — Nálunk nem volt gya­korlat az, hogy „kívülről” hozzunk vezetőket. A gaz­dasági vezetők és a pártszer­vezetek is mindig nagy fi­gyelmet fordítottak erre. Egy-egy vezető poszton dol­gozó beszámoltatásakor mindig kitértek a személy­zeti munkára is. Ennek is köszönhető, hogy végre tud­tuk hajtani az idevonatkozó párt- és kormányhatározato­kat. Nem okozott megráz­kódtatást a vállalat életében az sem, hogy nag/létszámú generációváltás történt a ve­zetők körében az utóbbi években. A jászberényi, a karcagi és a mezőtúri üzem­egységeink is jó utánpótlási bázisok a vezetői kinevezé­sek esetén. Az onnan a köz­pontba kerülők a minden­napi gyakorlati élet tapasz­talatait hozzák a vállalati vezetésbe. — A személyzeti munká­ban hogyan tudják figye­lemmel kísérni az üzemegy­ségben dolgozók fejlődését? — Ügy, hogy kollégáim vannak a „szárnyakon”. Minden üzemegységben dol­gozik egy személyzeti és munkaügyi vezető. Alapo­sabb, életközelibb így a munkánk, mintha itt ülné­nek körülöttem. így az em­berekkel való törődés min­dennapi feladat kollégáim számára. Ily módon nagyobb segítséget tudnak nyújtani a helyi vezetésnek. zik. Van ezer, családot most alapító fiatalunk is. Elkép­zelhető, hogy mennyi gond­juk, bajuk adódik, amelyek­hez segítséget várnak tőlünk is. Az a fontos, hogy mindig, mindenkihez megtaláljuk a kellő hangot, még akkor is, ha számukra kellemetlent kell mondanunk. — Azt mondják, a közle­kedés egy állandóan nyitott kapu. Rendszeres ellenőrzés alatt jószerével csak az iro­dákban dolgozók vannak. Milyen feladatot ró ez önök­re? — Mindenekelőtt azt. hogy elősegítsük: mindenki jól értse, önállóan végezze fel­adatát. A kezdettől a végig segítjük a vezetők munká­ját, a szakember utánpót­lást. Vállalatunknak például száznyolcvan szakmunkásta­nulója van. Az újszászi autóforgalmi szakközépisko­lát — amelynek bázisüzeme vagyunk — négyszázhatvan dolgozónk végezte el. több­ségük levelező tagozaton. A közelekedési vállalatok kö­zül jószerével elsőként szer­veztük meg az iskolarend­szerű képzést a gépjármű- vezetők számára, és most is folyamatban van egy B—C— E kategóriás alaptanfolyam. Egy nemzetközi járműveze­tői tanfolyamot is szervez­tünk Túrkevén, heti egyna­pos elfoglaltsággal. Dolgo­zóinknak nem kell ezért a képesítésért heteket Pesten tölteni, kiesve a munkából, elszakadva a családtól. A vállalati és egyéni érdek egyeztetésének példája ez. Ugyanígy az, hogy a százhu­szonhat vezetői poszton dol­gozó mindegyike részt vett már vezetőképző tanfolya­mon. — Gondolom, költségektől sémi mentes ez az erőfeszíté­sük. .. — A korábbi években 2,5—2,3 millió forintot for­dítottunk oktatási, tovább­képzési célokra. Az idén osztályunk 1,4 millió forint­tal rendelkezik erre. — Vállalatuk azok közé tartozik, ahol az első számú vezetőt kinevezik. Néhány posztra azonban lehet pá­lyázni. Ilyen esetben hogyan érvényesül a saját nevelés? — Ilyen esetben a képzett­ség, a vezetői alkalmasság a mérvadó. Eddig vagy ti­zenöt vezetői helyet pályá­zat alapján töltöttünk be. Biztatjuk saját dolgozóinkat a pályázaton való részvétel­re. A korábbi gyakorlat eny- nyiben módosult. Meg any- nyiban is, hogy alkalmaz­zuk a meghatározott idejű vezetői kinevezéseket. Élettelibb kádermunka — A mai követelmények­hez igazodva terveznek-e változást a személyzeti mun­kában? — Egy mondatban úgy fe- lyezhetném ki magam, hogy kevesebb papír-, ugyanak­kor élettelibb munkát aka­runk. Tervezzük a minősí­tésre kötelezettek számának csökkentését és az évenkénti szóbeli értékelések megtar­tását. Ugyanakkor a sze­mélyzeti munka új vonása lesz, hogy az állomány tag­jaival évente egyszer elbe­szélgetnek a vezetők, hogy mindenki tudja, hányadán áll és ő is elmondhatja mun­kájáról és a vállalatról al­kotott véleményét, javaslata­it. Dolgozóink az őszintesé­get, a nyíltságot várják tő­lünk. és mi is azt várjuk tő­lük. Utóvégre közös az ér­dekünk : úgy dolgozzunk, hogy vállalatunk talpon tud­jon maradni, és további fej­lődése biztosított legyen. Simon Béla Mezőtúron, a GATE Mezőgazdasági Gé­pészmérnöki Főiskolai Karán jó ütemben ha­lad a három előadóter­met és kiszolgálóhelyisé­get magában foglaló épülettömb valamint a tornacsarnok építése. A beruházás kivitelezője a Törökbálinti Építő­ipari és Szolgáltató Kis­szövetkezet. A létesít­mény műszaki átadásá­nak időpontja a tervek szerint, jövő év október vége (Fotó: T. Z.) Új környezetvédő eljárás Mezőtúron, a GATE Mezőgazdasági Gé­pészmérnöki Főiskolai Karán jó ütemben ha­lad a három előadóter­met és kiszolgálóhelyisé­get magában foglaló épülettömb valamint a tornacsarnok építése. A beruházás kivitelezője a Törökbálinti Építő­ipari és Szolgáltató Kis­szövetkezet. A létesít­mény műszaki átadásá­nak időpontja a tervek szerint, jövő év október vége (Fotó: T. Z.) Megtalálni a kellő hangot

Next

/
Oldalképek
Tartalom