Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-03 / 207. szám

1987. SZEPTEMBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A fővárosban Információfeldolgozó szervezetek nemzetközi gyűlése Budapesten, az Atrium Hyatt Szállóban szerdán megkezdődött az Informá- ciófeldolgozó Szervezetek Nemzetközi Szövetségének (IFIP) 1987. évi közgyűlése. A tanácskozáson hatvan tag­ország számítástechnikai szervezeteinek vezetői vesz­nek részt — hazánkat a Neumann János Számítógép­tudományi Társaság képvi - seli. A közgyűlést Pesti La­jos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese nyi­totta meg. Hangsúlyozta, hogy az IFIP jelentős szere­pet vállal a számítástechni­kai információk nemzetek közötti cseréjében. Kiemel­te, hogy hazánk az elektro­nikai kormányprogram vég­rehajtásakor a jövőben is hasznosítani kívánja azokat az ismereteket, amelyekkel a nemzetközi szervezet ren­delkezik. Ennek érdekében az elkövetkezendő időszak­ban a Neumann János Szá­mítógéptudományi Társaság még szorosabb együttműkö­dést alakít ki a szövetség­gel. Uj igazgató a KSH megyei igazgatósága élén Bensőséges ünnepségen búcsúztatták el szeptember 1-jén a KSH Szolnok Megyei Igazgatóságán dr. Lukács Pált, a nyugdíjba vonuló igazgatót, akinek négy évti­zedes eredményes munkás­ságát Végvári Jenő, a KSH elnökhelyettese méltatta. Ezzel egyidőben Sándor Ist­vánt, az eddigi helyettest nevezte ki igazgatónak. Az eseményen jelen volt Simon József, a megyei pártbizott­ság titkára. Minőm riad! vámár virsli óm vurstli nélkül Népünnepély gépsztárokkal Szolnok megyei szakemberek az ausztriai mezőgazdasági kiállításon Az öntözéses gazdálkodást folytató magyar mezőgazdasági nagyüzemekben már .jelentős számban és megbízhatóan üze­melő öntözőgépek révén jól ismert Bauer cég újdonságként mutatta be a hígtrágya kijuttatására is alkalmas Rain-Star, valamint a kisgazdaságokban rendezéseket Felső-Ausztriában, a bajor határtól mindössze 30 kilo­méterre található — a téli sportok kedvelőinek körében a jóhírű Fischer sí lécek gyártásáról ismert — Ried városában az elmúlt hét vé­gén nyitotta meg kapuit és e hét végéig tart a szomszéd ország legnagyobb mezőgaz­dasági szakmai programja, a Riedi Nemzetközi Mezőgaz­dasági Vásár. Az Inn folyó térségének legjelentősebb városa — Ried im Innkreis — két évenként, azaz a pá­ratlan számú esztendőkben ad otthont a mi OMÉK-unk- hoz hasonló rendezvénysoro­zatnak. Kurt Waldheim osztrák ál­lamfő nyitotta meg a vá­sárt, amelyet leginkább így tudtak jellemezni a megyé­ből résztvevők: osztrák nép­ünnepély gépsztárokkal. Az elmúlt évben 25 millió schillinges beruházással, két új kiállítási csarnokkal bőví­tett riedi vásárközpontban ezúttal 184 ezer négyzetmé­ternyi fedett és szabadtéri kiállítási területen 35 ország kevés híján kétezer kiállító­ja mutatja be a világszínvo­nalat képviselő mezőgazda- sági, élelmiszeripari és me­zőgépipari termékeit, tech­nológiáit. A Rieder Messe azonban a szó igaz értelmében vásár, mert a termelőeszközökön, berendezéseken kívül megta­lálható — megrendelhető és megvásárolható — ott min­den, az építőanyagtól a konyhatfelszereléseken ke­resztül a bútorig, amire csak szükség lehet egy osztrák pa­rasztgazdaságban. S mind­ezt hamisítatlan vásári han­gulatban kínálják kis- és nagyvállalatok, kereskedők: vásári kikiáltók invitálják ugyanis az érdeklődőket pél­dául a metszőollókat árusító pavilonokba is, meg a Steyr legújabb traktoróriásainak bemutatójára is. No és per­sze — mondják az osztrákok — nincsen vásár, riedi vásár virsli és vurstli nélkül. Spe­ciális osztrák ételek, italok kifogyhatatlannak tűnő kí­nálatával. se szeri se száma vendéglátóhelyek csalogat­ják a vásárnézőket. A 3. számú kiállítási csar­nokban az 1981-ben 24 ma­gyar tagvállalat által alapí­tott Hungaroseed GT mutat­ja be vetőmagtermeltetési. fajtahonosítási és export-im­port tevékenységét. A vásár programjához illeszkedő Nemzetközi Vetőmag Szak- kiállítás keretében szeptem­ber 2-án magyar szakmai napot is tartott a gazdasági társaság Az elhangzott elő­adások célja az volt, hogy az osztrák mezőgazdaságnak a világpiachoz való igazodását elősegítő úgynevezett alter­natív termesztési program­jához a legújabb hibridku­korica, olajosnövény, gabo­naféle vetőmagvakat, ter­mesztési technológiákat ajánlják. A Hungaroseed szomszéd­ságában állított ki a békés­csabai központú, elsősorban a fehérjenövények — szója, lóbab, borsófélék valamint a durum búza — magyarorszá­gi termesztését koordináló Proteinvest Közös Vállalat. A legpotenciálisabb fajták és a legkorszerűbb technoló­giák mellett többek között a karcagi kutatóintézet szaba­dalma alapján, juhtrágya hasznosításával gyártott úgynevezett szuperkomposz- tot is népszerűsíti a riedi vá­sárban. A két magyarországi kiál­lító céget vásárnézőben fel­kereste Kurt Waldheim is. A megyéből ausztriai tapaszta­latcserén ottjáró szakembe­rek természetesen üzleti tár­gyalásokra is kihasználták a jól hasznaiható Boy-Star be­vásárlátogatást. Balogh Jó­zsef, a NEFAS marketing vezetője az erdészeti gépe­ket, berendezéseket gyártó és forgalmazó Schiffer - maschinen céggel folytatott eredményes tárgyalásokat. Egyeztették a szolnoki köz­pontú vállalattól 15 apríték- készítő gépet rendelő oszt­rák cég szabvány és műsza­ki kiviteli igényeit, valamint a NEFAG ez év végéig lebo­nyolításra kerülő félmilliós aprítógép-exportjának szál­lítási feltételeit. A légtech­nikai berendezéseket magas színvonalon gyártó svájci AWAG cég szakembereivel pedig tüzeléstechnikai be­rendezésekhez szükséges, 150—200 speciális ventillá­tor importjáról állapodott meg, hogy a NEFAG világ­színvonalon gyárthassa a gőzt, _ melegvizet és levegőt előállító aprítéktüzelő beren­dezéseit. Gonda Sándor, a mezőtúri főiskolai kar tanüzemének igazgatója a vetőmagter­mesztésben használatos úgy­nevezett parcellagépeket gyártó riedi Winterstieger céggel kötendő megállapodá­sokat készített elő. A tan­üzem fölvállalja az osztrák cég Magyarországon üze­meltetett gépeinek teljes szervizellátását, a gépesítés­fejlesztésben és az alkat­részgyártásban való együtt­működést valamint a parcel­lagépek üzemeltetésének az oktatását a mérnökképzés­ben. A riedi tárgyalások alapján — hallottuk Gonda Sándortól — lehetőség nyí­lik arra is, hogy az egyelőre az osztrák cég által átadott dokumentációk alapján vég­zett alkatrészgyártás később kooperációs üzletté bővül­jön. Ezenkívül abban is meg­egyeztek Riedben, hogy az IMFE, azaz a vetőmagter­mesztés háttériparának vi­lágszövetsége által 1988-ban VII. alkalommal megrende­zésre kerülő nemzetközi kongresszusnak, — amelynek Debrecen ad majd otthont, az előkészítéséből is részt vállal a tanüzem. Temesközy Ferenc Nagy érdeklődés kísérte a /megnyitás napján megtartott te­nyészállat -bemutatót Nyilvánosság a pártmunkában A nyíltság a kommunista mozgalom erejének egyik forrása. Nyíltan szembenézni a prob­lémákkal, nevén nevezni a dolgokat, őszintén szólni ké­nyesnek tartott kérdésekről is — ezek a kommunista magatartás és stílus gyakor­latban sokszorosan igazolt vonásai. A nyilvánosság a pártélet és a pártmunka de­mokratizmusának semmi mással nem pótolható eleme. Hatékony érvényesülése csökkenti a szubjektivizmus érvényesülésének lehetősé­geit. Ennek megfelelően a párton belüli viszonyokat a nyíltság, s őszinteség kell, hogy jellemezze. Ez azt je­lenti, hogy a felmerülő kér­déseket nem szűk csoport dönti el. hanem az alapszer­vezetek tagjai közvetlenül érvényesítik /politikai aka­ratukat. Történelmi tapasz­talatok bizonyítják, hogy a bürokratikus torzulások ott tudnak talajra találni, ahol hiányzik a nyilvánosság, s nem él az ebből táplálkozó alulról jövő ellenőrzés. A nyíltság és nyilvános­ság nemcsak a párt belső életében, de a társadalomhoz fűződő kapcsolatában is ki­emelkedő szerepet tölt be: nélkülözhetetlen eleme a párt és a tömegek kapcsola­tának. A kommunisták nem félnek a nyilvánosságtól, hi­szen tevékenységük nem szűk, önös érdekeket szol­gál, hanem az adott munka-, vagy lakóhelyi közösségek felemelkedésével együtt a társadalom egészének érde­keiért küzdenek. Alapvető érdekük tehát, hogy céljaik, és ezek érdekében végzett munkájuk országosan, és helyileg is minél nagyobb nyilvánosságot kapjon, hogy az emberek megismerjék azokat, és véleményt mond­janak róluk. A pártszerveze­tek: nem az emberek nélkül, nem a munka-, vagy lakóhe­lyi kollektívák „háta mö­gött” dolgoznak, hanem kö­zöttük, velük együtt. Mun­kájuk annál hatékonyabb, minél jobban megismerik azt a pártonkívüliek, minél erőteljesebben érvényesül annak nyilvánossága. A nyilvánosság hiánya sokban formálissá, és med­dővé teheti a pártmunkát. Ha a pártszervezeten kívül­állók nem ismerik, nem ér­tik a pártszervezetek állás- foglalásait, azok indítékait, és a kommunisták erőfeszí­téseit, akkor nem várható_el, hogy a tömegek kövessék őket. Ahol a nyilvánosság éltető légköre hiányzik, ott rendszerint virágzásnak in­dul a különböző klikkek ál­tal táplált, tendenciózusan beállított féligazságokra épülő jólértesültség. Bizony­talanság és bizalmatlanság alakul ki. S a pártszervezet nem egyszer utólagos ma­gyarázkodásra, védekezés­re kényszerül. Ma úgy tűnik, hogy job­ban meg kellene tanulni a nyíltság és a nyilvánosság elvének gyakorlati érvénye­sítése hogyanját, mert soka­kat az tesz bizonytalanná, hogy hol a határ a nyilvá­nosság elve és a kíváncsis- kodás, vagy fecsegés között. Másokban okkal visszatartó hatású, hogy pártszervezeté­nek, vagy irányító pártszer­vének szinte minden anya­ga „bizalmas”, vagy „szigo­rúan bizalmas” jelzővel van ellátva, — sokszor teljesen felesleges. Gyakori, hogy a pártta­gokhoz is csak az irányító szervek döntései jutnak el. Tehát egy tömör „végter­mék” a tennivalókról. De az már a végrehajtásra is ki­ható hatékonysági tényező, hogy megismerik-e a dön­tést hozó pártvezetőségek­ben, végrehajtó bizottságok­ban vagy pártbizottságok­ban hozott döntések hátte­rét. azokat a meggondoláso­kat, érveket, motivációkat, amelyek a döntést olyanná formálták, amilyen lett. A párttagság és a politizá­ló közvélemény gyakran elégtelennek tartja a döntési folyamatokról kapott infor­mációt. Keveset tudnak az egyes döntéseket megelőzd mozzanatok tartalmi kérdé­seiről. Ezért az egyik terü­let, ahol erősíteni szükséges munkánk nyíltságát és nyil­vánosságát, a döntés előké­szítés.. Nemcsak azzal erősít­hetjük e területen munkánk nyilvánosságát, hogy céltu­datosabb és részletesebb in­formációt adunk, hanem ha egyre nagyobb mértékben bevonjuk a párttagokat s párton kívülieket a döntések előkészítésébe. Ha elképze­léseinkről, terveinkről véle­ményt kérünk tőlük, s visz- sza is térünk javaslatáik sorsára. Nagyobb nyilvánosságot kell adni az elismerésnek és a bírálatnak is. Mivel a pártszervezetek nem mindig élnek ezzel, olyan kép ala­kul ki a közvéleményben, mintha a pártszervezetek nem értékelnék a jól vég­zett munkát, mintha az fel­ismerés egyetlen módja an­nak forintban is kifejezett formája lenne. Másrészt a megfelelő nyilvánosság hi­ánya nem kevesekben — a valóságtól eltérően — olyan vélemény kialakulását segíti elő, hogy a pártszervezetek nem lépnek fel a negativ jelenségekkel szemben. Abból kell kindulni, hogy az egész nép pártjává válás útját járó pártunknak nem lehetnek titkai a nép előtt. Ezt kell szüntelenül érzékeltetni és érvényesíteni a pártmunka nyilvánosságában is. t. r Csaknem mindent vállalnak Sokszínűbbé váltak a Szoltisz szolgáltatásai Gázpalackot, tüzelőolajat forgalmaznak Ma már megmosolyogtatja az embert, ha arról hall, hogy a szolnoki székhelyű Szolgáltató Termelőipari Szö­vetkezet — közismertebb nevén a Szoltisz — jogelődje a Tempó Kisszövetkezet még 1960 táján is a lakások ta­karítása mellett triciklikkel, szekerekkel vállalt fuvaro­kat, szóval lakossági szolgáltatásokat végzett, amelynek sokszínűségére jellemző volt, hogy még gépírást is vál­laltak. S nem is akárhogyan. A gépíró hölgy! ugyanis hóna alá csapta a masináját s helybe ment a megrende­lőhöz, ahol elvégezte a rábízott munkát. Persze ez mára történe­lem, hisz azóta nagyot válto­zott a világ, s a régi kisszö­vetkezet 1976-ban alakult utódja legfeljebb csak any- nyiban hasonlít az elődhöz, hogy tevékenységük még ma is igencsak szerteágazó, hi­szen a Szoltisznak jelenleg is van négy vidéki részlege — Mezőtúron, Karcagon. Jász­berényben és Törökszent- miklóson. Megfigyelhető, hogy ezek a telephelyek el­sősorban ott alakultak ki, ahol a GMV-nek is megta­lálhatók az üzemei, mivel a szövetkezet vidéki részlegei­nek tevékenysége úgyszól­ván a GMV-nek végzett bel­ső anyagmozgatási munkák­ban merül ki. Persze Kar­cagon tevékenykedik üveges és asztalos részlegük is, ahol elsősorban a lakossági szol­gáltatásokat végzik. Ugyan­csak ebbe a kategóriába so­rolható az is, hogy a szövet­kezet a megyében 51 telep­helyen forgalmazza a pb- gázpalackokat és a tüzelő­olajat. Ez a tevékenységük az előző évek 120 milliós ár­bevételéből — ami átlagnak mondható — mintegy 40 millió forinttal részesedik, viszont igaz, hogy a nyere­ségtartalma elég kicsi, mind­össze másfél-két százalékos. Talán ezért is fejlesztették erőteljesebben az utóbbi években építőipari szolgálta­tó részlegüket, ahol a víz és gázvezeték szerelőktől, tető­fedőktől kezdve a hideg, me- legburkolón át az ács állvá-i nyozókig, kőművesekig az építkezéseknél szükséges szakmák képviselői gyűltek össze. Elsősorban közületek- nél vállalatoknál végeznek munkát, így például a pa­pírgyárban karbantartási, a járműjavítóban és az ÁHV- nál fenntartási feladatokat látnak el, de lakossági meg­rendeléseket is elvállalnak, E tevékenységük hatékony­ságára jellemző, hogy hosz- szú évek óta 22—25 milliós termelési érték mellett a szövetkezet éves nyereségé­nek egyharmada. vagyis 3— 3 és félmillió forint onnan származik. Másik, jelentős árbevételt növelő tevékenységük a sze­mély- és teherszállítás. Kis és nagy buszokkal rendel­keznek, s így rendszeresen munkásszállítást végeznek, de hétvégeken munkahelyi kollektívák kirándulásaihoz is biztosítanak autóbuszokat. Persze a teherszállításnál sem válogatnak, hisz az egy tonnás teherautóktól a 20 tonnásig bő a választékuk. S hogy ez az ágazat a szö­vetkezetben meghatározó, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az idei évre tervezett 140 milliós árbe­vételükből 40 milliót onnan szeretnének elérni úgy, hogy közben a 13 milliós összes nyereség csaknem felét is a szállításnak kell hoznia. Persze még ezzel koránt­sem ért véget a szövetkezet tevékenységeinek felsoro­lása, hisz ipari tevékenysé­gük ugyancsak említést ér­demel. Ezen belül is megha­tározó a nyomdaüzemük, ahol űrlapokat, különböző nyomtatványokat készítenek a vállalatok részére, de a la­kosság részére is vállalják a meghívók, a névjegykár­tyák elkészítését, sőt könyv- kötészetük is van. Vasipari műhelyükben általános vas- szerkezeti, lakatos munká­kat végeznek, így többek kö­zött lépcsőkorlátok, tartá­lyok kerülnek ki a szakem­bereik kezei alól. Szintén az ipari ágazatuk berkein belül dolgozik az az üzem, ahol az Elzett Gyár részére hú­zózárak — zipzárak — ösz- szeszerelését végzik, így old­va meg a szövetkezetben te­vékenykedő szakképzetlen női munkaerő foglalkoztatá­sát. — a. t —

Next

/
Oldalképek
Tartalom