Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-19 / 221. szám

io _______________________Nyugdíjasok fóruma_________ 1987. SZEPTEMBER 19. H ogyan 61 ön? II világot járt ember Egyike a legszebbeknek a Jánoshidán nemrég fölavatott idősek klubja Idősek klubhálózata a Jászságban Megértő sió várja őket — Kicsit csodálkoztam, amikor megtudtam, hogy világot járt ember. Annál is inkább, mert annyit tudok, hogy épp a napokban egy nagyon szép összejövetelre volt hivatalos. A Szolnoki Járműjavító 1942-ben vég­zett lakatos szakmunkásai tartottak baráti találkozót a Tiszaligetben. Hát hogy is van az, hogy mégis messzi földeken járt, élményei van­nak Pekingből, Kantonból, Tibetből, Hannoiból, Sang­hajból ? — Ehhez nekem a legele­jén kell kezdenem, már ne haragudjon. Pontosan ott, hogy 1924-ben a szolnoki Rocsa telepen születtem egy járműs munkásember har­madik fiaként. Persze ez, hogy járműs munkásember, nem mond sokat, ezért hoz­zá kell tenni: csodálatos munkásember volt az apám! A Teve utcában az egyik oldal a Bozsóké volt. Négy házban együtt lakott ott a família. Apám testvérei, unokatestvérei. Az én apám betanított munkás volt a Járműben, de min­dedhez értő! Gondolja el, a ház végében volt egy kis műhelye, s onnan minden, de minden kikerült, ami egy jó kézművest dicsérhet. Hurkától tőtől kezdve az üstházig, az ereszcsatornáig, amit akar. Úgyhogy nincs rajta semmi csodálkozniva­ló, hogy a szorgalmas örök- dolgozó vasutas négy gyere­két szépen fölnevelte (utá­nam még született egy gye­rek, a húgom), sőt mind a három fiú elvégezte a négy polgárit! Aki tudja mi volt az abban az időben, érti, aki nem, annak úgyis hiába mondom. Mindenesetre a négy polgári volt a feltétel ahhoz, hogy felvegyenek bennünket tanoncnak. Mi­hály bátyám esztergályos­nak, László, Lajos és jó­magam lakatosnak taniul-i tunk. Én, Bozsó Pál 1942- ben kaptam meg a segédle­velet (a mostani szakmun- kástoizonyítvány), és dol­goztam a Járműjavítóban. Közben persze „égett” a világ. Nagy szerencsém volt, hogy nekem akkor jött a SASnbehívó, amikor a szov­jetek már Vezseny alatt harcoltak. Voltam bátor. — vagy inkább merész fiatal? — s bár tudtam, főbelövés jár érte, nem vonultam be. Ennek köszönhetem, hogy 1945 és 46 között megtanul­tam hidat építeni. Először a szolnoki Tisza-hídnál, majd Szentes—Csongrád kö­zött a vízbe robbantott Ti­sza-hídnál dolgoztam so- kadma gamma 1 a Járműből, s végül Algyőnél fejeztük be, ott is- felrobbantották a hidat. — Mit csinált ott egy la­katos? — Haha, mindent. Példá­ul szegecselt. És örült, mert a hídépítőknek szalonnát is adtak! — Közeledünk már a vi­lágjáráshoz? — — Ne siessük el. Annyira szerettem az újat, a válto­zást, hogy amolyan minden lébe’ kanál lettem de in­kább azt mondom, ott segí­tettem, ahol szükség volt rám. Aztán 1949-ben azt mondták: eredj, tanulj! Summa summárum 1951- ben elvégeztem a tanárkép­ző főiskolát, a szakrajz és szakmai ismeretek tanára lettem. Abban az időiben üzemmérnöki képesítésként fogadták el ezt a végzettsé­get. De én nem üzemmér­nök lettem, hanem a Mun­kaerőtartalékok Hivatala I. számú Tanintézetének igaz­gatója. Ez a tanintézet pe­dig Csepelen működik mindmáig, s én, a szolnoki járműs gyerek 1952-ben az első nagy szakmunkásképző iskoláért feleltem, amelynek huszonkét tantermében négyezer gyereket oktattunk a vasas szakmákra! No, most már következik a világjá­rás. — Az történt ugyanis, hogy 1957-tben a Magyar Népiköztársaság szerszám­gépgyárat épített népi Ko­reában. A felszabadult or­szág vezetése minket, ma­gyarokat bízott meg, hogy szervezzük meg a gyárhoz a szakmunkásképzést. Ami­kor az ottani szakmunkás- képző megépült, én kaptam a feladatot a kezdésre, öt­százhatvan koreai fiatal szakmunkás képzését szer­veztem meg többed magam­mal lakatos, martinász és forrasztár szakmákban. Né­metül beszéltem egy kicsit, de a műszaki rajzhoz,szak­ismerethez sokszor és leg­többször elég volt a ránézés is. Amikor aztán a megbí­zatásom véget ért, abból a pénzből, amit ott kerestem, két hónapig utaztam. Jár­tam Pekingben, Sanghaiban, Kantonban és Tibetben, s aztán szépen visszajöttem, s 1958-tól tanárkod tam to­vább, mintha mi sem tör­tént volna. Persze azért tör­tént, és nem is kevés, - de az egyszerűség kedvéért nem részletezem. A többi már távirati stílusban kö­vetkezik. 1967-ben haza­jöttem Szolnokra! Nyugdí­jazásomig a Vízügyi Szak- középiskolában dolgoz­tam, ott tanítottam, s mondhatom meleg szívvel, szép emlékekkel gondolok arra a munkahelyre, ami majdnem az utolsó volt az életemben. — Onnan ment nyugdíj­ba? — Igen, s azért mondom, hogy majdnem utolsó mun­kahely, mert láthatja, erő­ben, egészségben olyan jól vagyok, hogy a nyugdíj mellett is dolgozom. Per­sze hadd mondjam meg magának azt is, hogy szülő­városom hét évig csak al­bérletet tudott nekem ad­ni. Dehát nem ez fáj a leg­jobban, arról majd később, esetleg... A Karkecz Károly útra költöztem 1975-ben, végre egy szövetkezeti lakásba. Az csak a bánatom, hogy az életem párja nem tudott sokáig örülni az új otthon­nak, egyedül maradtam, gyerekünk sose volt. Ahogy negyvenöt év és százöt nap után nyugdíjas lettem, — az IKV igazgatójától már meg is kaptam a megbízatást, s lakossági összekötőként dol­gozom az öreg Szolnok leg­fiatalabb városrészében, a Széchenyi lakótelepen. — Hogyan él ön, világot járt Bozsó Pál nyugdíjas? — Köszönöm kérdéséit, csendesen, szépen. Olvasga­tok, sokat járom a várost, s talán túl sokat foglalko­zom a politikával. A Haza­fias Népfront 12. körzeté­ben a Vosztokon, ahol la­kom, az elnöki feladatta] tiszteltek meg. — Szépen él, csendesen. Ritka nyugdíjas, aki nem panaszkodik egészségre, szűkös anyagi helyzetére. — Azért én is panaszko­dom valamire, és ne hara­gudjon érte, férfiember lé­temre ezt nem tudom köny- nyek nélkül elmondani. Ne­kem nagyon fáj, hogy Szol­nok olyan, amilyen. Hogy nem tisztább, nem rende­zettebb, hogy nem igazán megyeszékhely! Mert járom én az országot, és látom, amit látok. És ez, csak ez fáj nagyon! Ha valaki megkérdezné, hogy a Jászságban, (ponto­sabban Jászberény város és vonzáskörzetében) hol és hány településen van klubja az idős embereknek, lehet, hogy a következő választ kapná: egyszerűbb azt meg­mondani, hogy hol nincs, mint azt. hogy hol van. A válaszból a nem titkolt büszkeség se hiányozna, és ez megbocsáj,tható. Jogos büszkeség ez, hiszen a Jászság 17 településéből — Jászberény városon kívül — tizenegyben már elmond­hatják az idős emberek, hogy van klubjuk. Ígéretes az is, hogy Alattyánban egy éven belül újabb klubot avatnak és két vagy három „klubmentes” községnek a fejlesztési tervét dicséri az igyekezet, hogy a következő esztendőkben idősek klubja létrehozásával enyhítenek gondjaikon. A Jászság községeiben fenntartott tizenegy klub­ban 170—180 idős emberről gondoskodnak. Megfáradt emberekről, akik leromlott egészségi állapotuk és anya­gi helyzetük miatt veszik igénybe a klub szolgáltatá­sát. Emellett szinte vala­mennyien a magány elől me­nekülve járnak be, és tar­tózkodnak szívesen a társa­ságot, az emberi törődést je­lentő klubban. B garzonházban A szolnoki Tófenék ut­cában augusztus 3-án meg­alakult a nyugdíjasok há­zának klubja. Egyelőre, mint Bocs kár Ferencné klubvezető elmondta, a 123 lakásból ötvenen jelentették be, hogy eljárnak az össze­jövetelekre, társas esemé­nyekre. A héten ők, ötvenen meg is kapták a klubtagsá­gi könyvecskét, s havonta öt forint tagsági díjat fizet­nek. A múlt héten kedves rendezvény volt a garzon­ban: Csíki Pál énekes, Pa- posi Sándor orgonista és Klein Imre parodista szó­rakoztatta őket — bizonyít­va a műsor címét: Dalolva szép az élet A garzonháziak klulbját alakulásától támogatja a Hazafias Népfront városi bizottsága s az SZMT mű­velődési ház készséggel biz­tosít rendezvényeikre elő­adókat is. De szívesen ven­nék, ha akadna Szolnokon egy „mecénás” vállalat vagy szövetkezet, amelyik hozzá­segítené a város legfiata­labb idősek klubját egy-egy kiránduláshoz, támogatná kis pénzzel, egyébbel prog­ramjaikat. És közben azt remélik, egyre többen lesznek. A garzonház földszintjén min­den hétfőn övék a nagyte­rem. Az otthoni háztartás gondjain enyhítenek a napi háromszori étkezés biztosí­tásával. Az új jogszabály szerint mindenki maga dönt­het arról, hány étkezést (például csak ebédet) vesz igénybe. Természetesen a térítést is eszerint fizeti. Nagy segítség az is, hogy a fürdőszobákkal, mosdókkal, helyenként mosókonyhával felszerelt klub okban a tisz­tálkodás mellett az otthon­ról hozott fehérneműt, ágy­neműt is kimoshatják a klubosok önállóan vagy a gondozónők segítségével. A törődés, a meghallgató és megértő emberi szó mel­lett a korszerű berendezé­sek is otthonossá teszik az idősek klubjait. A szépen berendezett, kényelmes fote­lokkal és heverőkkel ellá­tott pihenőszobákban jól esik az ebéd utáni szunyó- kálás. A televízió, a rádió, a lemezjátszó készülékek, a különböző társasjátékok, a jól megszervezett kirándulá­sok a kellemes szórakozást, a hasznos időtöltést szolgál­ják. Kellemes és hasznos el­foglaltság a kézimunkaszak­kör. A klubtagok — nők és férfiak — mutatós hímzése­ket, csipkéket, faliszőnyege­ket készítenek. Kedvenc el­foglaltságuk hulladékbőrből Készülődtünk az évnyitó­ra, amikor eszembe jutott: az ám. Tóth tanár úr már nem lesz az ünneplők kö­zött. legfeljebb meghívják a régi kollégák, ha a sok ké­szülődés közben eszükbe jut a régi pályatárs. Még tavaly, élete 39. pedagógusévében ott állt a katedrán, aztán, idén januárban neki már nem szólt a csengő. A köz- tiszteletben álló közéleti em­ber, Tóth Isitván, a kun­szentmártoni Deák Ferenc Utcai Általános Iskola igaz­gatója nyugállományba vo­nult. Ha azt mondom, együtt élt a Körös-parti településssel, nem mondok nagyot. Ott dolgozta végig életét, ahol maga is a munkáséletre ké­szült. S ez a készülődés nem volt akármilyen. A kiskun­félegyházi tanítóképző után a szegedi tanárképző főisko­láig vezetett az útja. Máig emlegetik a kunszentmárto­niak: akiket Tóth tanár úr ajándéktárgyakat varázsol­ni. Ezeket azok az iskolás, óvodás gyerekek topják, akik műsorral, felköszönté­sekkel kedveskednék nekik. A szakkörök alkotásaiból kiállításokat is rendeznek. Hasznosak azok a kapcso­latok, amelyeket az idősek klubjai a gazdasági szervek­kel. a szocialista brigádok­kal, az iskolákkal alakíta­nak ki. A gazdasági szervek erejükhöz mérten támogat­ják a klubok munkáját, a téeszek autóbuszokat adnak a kirándulásokhoz. A szo­cialista brigádok elvégzik a szükséges javításokat, a ki­sebb felújításokat nemcsak a klubokban, de azoknak az idős embereknek a lakásá­ban is. akik erre rászorul­nak. Egymással is kapcsolatot teremtenék a klubok. A jászjákőhalmí idősek klub­jának programjában példá­ul fontos helyen szerepel a szomszédolás a jászberényi és a jászdózsai öregek klub­jában. Ez természetesen köl­csönös, oda-vissza alapon megy. Ezek a találkozások alkalmasak arra, hogy a ha­sonló érdöklődésű és sorsú idős emberek megismerked­jenek, barátságot kössenek egymással. tanított matematikára és fizikára, olyan alapokat ka­pott, amiből megélhet az egyetemeken is. Tanított persze, élete pél­dájával mást is a matekon, fizikán kívül. Huszonkilenc éve tanácstag s most is föl­készülten érkezik minden tanácsülésre. Okosan érvel, tapasztalatait nem nélkülöz­heti a tanácsi bizottság sem, amelynek tagja. Tanár úr kérem, az évnyi­tó gyerekzsivalyában, a szép pillanatokban így gondol­tam én Magára. S mind­azokra a nyugdíjas pedagó­gusokra. akik — bár a fele­dés olykor könyörtelen — hiányoznak egy-egy testület­ből, az évnyitóról, a kated­ráról, — akik szépen tették a dolgukat, akik a jövő nemzedékéért munkálkod­tak. Sokáig élvezzék a pihe­nés. s a szeretet, a megbe­csülés éveit! Iz orvos tanácsai Időskori bőrelváltozások Szinte minden idős ember bőrén a szervezet öregedé­sével párhuzamosan számos elváltozás keletkezik. Az időskori bőrsorvadás következtében a bőr el véko­nyodik, cigarettapapírsze- rűen ráncolható. A verejték- és faggyúmirigyek elégtelen működése miatt a bőrfelszín szárazzá válik és kínzóan viszket. A csökkent verej­tékei választás mfcs betegsé­gek kísérője is lehet pl. cu­korbaj, csökkent pajzsmi- rigyiműködés. Ilyenkor bizo­nyos testtájékokon, elsősor­ban az összefüggő foőnfeiü- leteken könnyen alakul ki gyulladás. Az időjárás vi­szontagságainak kitett em­bereken a bőr öregedése sokkal hamarabb jelentke­zik. Gyakoriak a pigment- zavarok barna vagy fehér foltok formájában főleg ké­zen. alkaron. A szőrzet erősen megrit­kul, vagy teljesen ki is hull­hat. Igen gyakori a hajhul­lás is. Férfiaknál elsősorban a fejtetőn jelentkezik és csak késleltetni lehet, meg­akadályozni nem. Nőknél sok egyéb állapot és beteg­ség is előidézheti. Egyénileg különböző életkorban a haj fokozatosan elveszti eredeti színét és megőszül: a pig­ment tartalmú hajszálak ki­hullnak és csak a festékrö­göket nem tartalmazó ősz hajszálak nőnek. A bőr és erek rugalmas­ságának, el le nállóképességé - nek csökkenése miatt kis ütésre, csípésre apró. pont­szerű vérzések keletkeznek. Leginkább az arcon, az alsó végtagokon fordulnak elő az élénkvörös vagy kékes- vörös hajszálértágulatok. Az ötvenedik év körül kezdenek megjelenni az ún. időskori szemölcsök. leg­gyakrabban a törzsön, az arcon, a hajas fejbőrön. Csaknem minden idős em­ber bőrén keletkeznek jóin­dulatú érdaganatok; fél­gömbszerű, vörös vagy ké­kesvörös színű, slmafelszlnű növedékek. A szemek körül kialakuló lapos, sárgás színű zsírlera­kódások vagy a belső szem­zugban megjelenő hatalmas mitesszerek és. a zsíros bőrű emberek homlokán, orrán a faggyúmirigyek túlburján­zása okozta sárgaszínű göm- böcskék eltávolítása java­solt. Idős emberekre jellem­ző a borvirágos orr. amelyet nem az alkoholfogyasztás okoz. Az orr bőrén tágult erek képződnek. E betegség tüneted kezeléssel nagymér­tékben csökkenthetők. A bőrrákok is főleg idős em­bereken keletkeznek. Túl­nyomórészt jóindulatú, gyó­gyítható elváltozások. Keze­lésük: sebészeti eltávolítás, röntgenbesugárzás vagy kü­lönleges kenőcsök alkalma­zása. Az évek múlásának nyo­mait eltüntetni nem lehet, csak kialakulásukat késlel­tethetjük megfelelő bőrápo­lással. A száraz bőr miatta mindennapi zuhanyozás csak rövid idéig tartson, utána zsíros krémek, .test­ápolók használata ajánlott. Kozmetikai masszázs késlel­teti a ráncok kialakulását. A zavaró bőmövedékefk, idő­södő nők arcán megjelenő szőrszálak eltávolíthatók. A pigmenti oltok, kezelése ne­héz. A különböző hajnövesz­tő szereknek egyszerű vér­bőséget fokozó hatáson kí­vül pontosan nem ismert biológiai hatása is van. Cso­dát ne várjunk tőlük. A jól ápolt, kellemes kül­ső megkönnyíti az idős em­ber beilleszkedését a család­ba, a társadalomba. Ezért ne hanyagoljuk el bőrünk ápolását. Dr. Cl L. Illés Antal TANÉVNYITÓ UTÁN Tanár úr, kérem s. J. Veres István Összeállította: Sóskúti Júlia

Next

/
Oldalképek
Tartalom