Szolnok Megyei Néplap, 1987. szeptember (38. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-16 / 218. szám
1987. SZEPTEMBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé képernyője előtt Chiliéi vádirat — doku- mentumfilm, szombaton este sugározta a televízió, nemcsak hatásában felkavaró, megdöbbentő élmény, létrejöttének körülményeiben is igen különös alkotás. Chilei vádirat Mert arról hallottunk már, hogy valaki mozgalmi, politikai munkát végez illegalitásban, de hogy filmet csináljon hasonló módon, leleplező vádiratot készítsen egy rendszerről, mondhatni a rendszer orra előtt, jóllehet titokban, ez alighanem a Chiléből száműzött kitűnő filmrendező kivételes cselekedete. Aki — mint a Rádióújságból megtudhatjuk — ebből az alkalomból még alakját is elváltoztatta a teljes felismerhetetlenségig (édesanyja sem ismert rá) és különböző ravasz megoldásokhoz folyamodik, csakhogy tervét végrehajthassa. Miguel Littin hat héten át dolgozott így, kijátszva a Pi- nochet-irendszer őreinek éberségét, vállalva az esetleges lebukással együttjáró halálveszélyt is. A filmezés részleteivel hamarosan meg- ismenkedhetünk majd bővebben is, hisz e kalandos vállalkozásról a Nobel-díjas kolumbiai író, Gábriel Garda Marquez könyvet írt, mely a közeljövőben magyar nyelven is megjelenik. A film: megrázó látlelet 50 percben. Vallomások, interjúk formás fűzére, amelyben végtelen emberséggel beszél Littin a rendszer elviselhetetlen embertelenségéről. Nem a végleteket keresi filmjében, bár a Pinochet- rezsim módszerei maguk is végletesen kegyetlenek; a film készítője igyekszik megőrizni tárgyilagosságát, hogy valóságos képet festhessen hazájáról, amelyben ma is vannak hazafiak, akikben ott él elevenen az igazság utáni olthatatlan vágy. Littin tehát nem túloz, mert nincs is szüksége rá. A valóság maga van telve az elviselhetetlenül nehéz élet túlzásaival. Így azután vádirata a nézőből is mérhetetlen gyűlöletet vált ki. Az elnyomott chilei nép sóhaját érezhetjük meg ebből a filmből, amely második részében azoknak is emléket állít, akik megpróbálták e dél- amerikai ország életét igazságosan és emberségesen berendezni : Allendenek és híveinek. Akiknek bátorságát nem lehet, nem szabad feledni: immár történelmi tett. Dicséret illeti a Magyar Televíziót, hogy az őszi szolidaritási akció kezdetén ezzel a filmmel igyekezett ébreszteni bennünk, nézőkben a chilei néppel való szolidaritás érzését. És ezek után egészen másról, egy magyar bűnügyi filmről, méghozzá elismerőleg. A halál árnyéka A halál árnyéka — vasárnap este láthattuk — végre megütötte a krimik világszínvonalát, azaz semmiben nem marad el a nyugaton, nagy gyakorlattal rendelkező országok effajta filmjeitől sem. Szurdi András Gyurkó László könyvéből profimódon készített filmet. Együtt van itt tökéletesen minden: erőteljes indítás, stílusosan jó zene, feszes ritmus, nagyszerű képek (operatőr Gulyás Buda) és kitűnő színészek. Jan No- wicki ő játssza Jovan Kisst, — a film főszereplője — az egykori partizánból majd nyomozóból lett titokzatos bűnözőt, akinek szimata, ügyessége, magabiztossága valóban szinte páratlan, aki valami különös hidegvérrel hajtja végre bűnös tetteit, mígnem ezután elkövetkezik az ő végórája is. Nagyvonalúan elképzelt és megkomponált film, sugárzik belőle a mesterségbeli tudás. Legfeljebb annyit vetnék ellenébe, hogy a főszereplő Jovan Kiss életforma-váltásának valójában nem ismerjük az okát. Mit sem tudunk arról, hogy mi is indította ezt a kemény férfiút a rabló-pályára, aki ádázul harcolt a fasiszták ellen, most pedig nyugdíjba vonulását követően bűnözőként éli életét. Miért is lett rabló a pandúrból? Ezt nem olvashatjuk le sem Jovan Kiss rezzenetlen arcáról, de még egykori társainak, ellenfeleinek szavaiból sem derül az okra fény. Így kissé hideg szobor ez a mindent és mindenkit csak céljainak alárendelő, különös tehetségű nemzetközi bűnöző. Talán hajdani életét, annak izgalmas feszültségeit élvezi ezekben az ellenkező előjelű cselekedetekben? Annyira vérévé vált volna ez a fajta izgalom, hogy nélkülük még nyugállományában sem tud meglenni? Lehet találgatni, mert a biztos megfejtéshez maga a film semmiféle támpontot nem ad. Láttunk tehát egy profi módon elkészített magyar krimit, amelyik abban is hasonló külföldi társaihoz, hogy hiábavaló volna benne mélyebb gondolatiságot keresni. Végnapok Annál mélyebb emberi igazságokat tárt fel az elmúlt hét egyik kiemelkedő programja, a Végnapok című tévéfilm. Raszputyin regényét Nemere László alkalmazta és rendezte képernyőre a tőle megszokott pontossággal, s azzal az érzékenységgel, amely őt jellemzi a hétköznapján emberi témák feldolgozásában. Mert ő szereti a mai embereket, szereti boncolgatni őket, keresni cselekedeteik rugóit, értelmezni és megérteni talán furcsa tetteiket is. Itt is ez történt — egy látszólag cselekménytelen dráma formájában, amelyben egy halálán lévő öregasszonyhoz hazahívott gyermekek gondolatait, magatartásuk rugóit tárja fel, s leplezi le mindennapos kicsinyességüket is; mutatja meg az emberi gyengeséget. iHogy változik meg magatartásuk, hangulatuk, amikor a mama nemhogy a halálba indulna, ahogyan hitték, hanem ellenkezőleg: az ő megjöttükkel valóságosan életre támad. Különös helyzet, mondhatni váratlan szituáció. De egyáltalán nem hihetetlen, sőt emberileg teljesen megérthető, de egyben figyelmeztető is. Utal a szeretet hiányának fájdalmas következményeire, s ugyanakkor hangsúlyozza a szeretet emberi fontosságát — mindennapi életünkben. Lám az öregasszonyt is szinte új életre támasztja gyermekeinek hazaérkezése, a tőlük feléje áradó szeretet, mégha az nem is teljesen őszinte. Nemere László egyébként láthatóan arra törekedett, hogy az orosz tárgyú regény a filmen is megtartsa eredeti nemzeti karakterét, hangsúlyosan oro- szos a környezet rajza, s jellegzetes orosz öltözéket hordanak maguk a szereplők is valamennyien. Mégis örvendetes módon, s ez munkájának egyik legszebb dicsérete, úgy érezhettük, hogy mindaz, amit látunk és hallunk, akár itt a Tisza táján is megtörténhetett volna, vagy megtörténhetne még ma is, egy-egy szereplőben szinte közvetlen embertársainkra ismerhettünk. A remek színészi teljesítmények közül külön is kiemelném Koncz Gábor alakítását, aki újfent bizonyította robosztus művészi erejét, árnyalt jellemformáló képességét. S ne feledkezzünk meg Czabarka György szép, hangulatos képeiről sem, ihletett operatőri munkájáról. Valkó Mihály Megjelent a Társadalmi Szemle Környezetünk hatásai Nyugat-európai kihívások Új válialatvezetési formák A Társadalmi Szemle szerkesztve közli azt a beszédet, amelyet Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott a testület 1987. július 2-i ülésén a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról. H. Varró Rózsa elemzi természeti környezetünk és a társadalmi környezet bonyolult egymásrahatását. A tőkés országok gazdasági-társadalmi struktúraváltásából fakadó átrendeződések módosítják a megszokott társadalompolitikai színteret Nyugat-Európában, és többek között kihívást jelentenek a baloldal számára is. Havas Péter és G. Márkus György áttekintést ad az útkeresés irányáról, tartalmáról. A napisajtóban és a tudományos folyóiratokban, az állami és politikai testületek ülésein, valamint más közéleti fórumokon egyre többször esik szó politikai mechanizmusunk megújításáról, korszerűsítéséről. Kilé- nyi Géza tanulmánya betekintést nyújt a vitákba, s tézisszerűen megfogalmaz néhány elképzelést. Makó Csaba összegzi az új vállalatvezetési formák bevezetésének néhány kezdeti tapasztalatát, és elemzi a túlzott remények kielégíthetetlenségének okait. Gimnáziumi osztály hallássérülteknek A súlyosan hallássérült fiatalok az idei tanévben már nappali tagozaton szerezhetnek gimnáziumi érettségi bizonyítványt. A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola szurdopedagógiai tanszékének kezdeményezésére az Asztalos János Dolgozók Gimnázumának ifjúsági tagozataként osztályt indítottak siket és nagyothalló diákoknak. Az Országos Filharmónia az idei évadra ismét hirdet bérleti hangversenyeket a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermébe. A program ezúttal hét nagyszabású koncertből áll; ebből az ősszel kettőt, a további ötöt pedig tavasszal rendezik meg. A koncertsorozat október 28-án kezdődik a Magyar Posta Szimfonikus' Zenekarának fellépésével. Az esten Andrej Kor- szakov hegedűn működik közre. A műsorban Glinka-, Csajkovszkij-. és Borogyin- művek szerepelnek. A másik előadást november 16-án tartják, mégpedig a házigazda Szolnoki Szimfonikus Zenekar játékával, Kertesi Ingrid, Molnár András és Csurja Tamás operaénekesek közreműködésével. Az érdekesnek ígérkező koncerten Mozart, Rossini, Donizetti. Mascagni. Puccini, Bizet és Verdi operájából hangzanak el részietek. A jövő évi hangversenyek január 18-án kezdődnek. Elsőként a Miskolci Szimfonikus Zenekar ad koncertet, zongorán közreműködik Lendvay Kamilló. Március 7-én a Szlovák Kamarazenekar estjével folytatódik a sorozat, majd pedig 21-én Ránki Dezső önálló zongoraestjével. Április 8-án ismét a Szolnoki Szimfonikus Zenekar lép színpadra — ezúttal az osztrák Roman Zei- linger vezényletével. Az esten újfent megcsodálhatjuk Kovács Dénes hegedűművész játékát Mozart A-dúr hegedűversenyének előadása közben. Az évad május 4-én a Szegedi Szimfonikus Zenekar vendégszereplésével zárul. A hangversenyen Brahms Német requiemje hangzik el a Drezdai Filharmonikusok énekkarának közreműködésével. Valamennyi előadás este 7 órakor kezdődik. A hangversenysorozatra a bérleteket már e hónap 14- étől árulják a Bartók Béla Zeneiskola gazdasági irodájában, illetve a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ pénztárában. A bérletek 320, illetve 360 forintba kerülnek, de két részletben is megvásárolhatok. A második fizetés határideje 1988. január 18. * * • A tavalyi nehéz év ellenére az idén sem szakad meg az Országos Filharmónia bérleti hangversenysorozata. Nem titok, hogy az elmúlt esztendei rendezvényekre mindössze 160 bérletet vásárolt meg Szolnok közönsége a rendelkezésre álló 400 darabból — ez pedig nem elegendő az „életben maradáshoz”. A hírek szerint az idei évad a szervezők jóindulatának támogatásával .futhatott” tovább, de most legalább 320 bérletnek kellene vevőre találnia ahhoz, hogy a megyeszékhely közönsége a jövőben is eljárhasson színvonalas komoly zenei hangversenyekre. Nem vitás, annak idején nagy reményekkel kecsegtetett a Filharmónia kísérlete; a koncerteken jó néhány neves előadóval és karmesterrel ismerkedhettek meg a Tisza-parti zenebarátok. Az érdeklődésre sem volt különösebben panasz, ha nem is mindig zsúfolásig megtelt ház előtt zajlottak a hangversenyek. Napjainkra valamelyest megváltoztak a körülmények; a sokszor hangoztatott nehéz gazdasági helyzet zenei életünkben kivált érezteti hatását — folyamatosan és láthatóan ürülnek a hangversenyek nézőterei. Nehéz megállapítani, milyen okok miatt csökken az érdeklődés, de tény. hogy csökken. Oknak talán elfogadható a családok egyre szűkösebb anyagi helyzete, ugyanakkor a zenei nevelés fogyatékossága is közrejátszik valamelyest. Ez az érem egyik oldala. A másik oldalon állnak a kulturális szolgáltatásokat nyújtó intézmények. illetve a kultúrát szolgáló infrastruktúra. Köztudott, hogy jó szervezéssel és összefogással akár hegyeket is meg lehet mozgatni — jelképesen a kulturális életben is. Kellően hangsúlyos propagandával el lehetne érni a művelődésben dolgozó társintézményeknek, hogy a komoly zene nemes ügyére jobban ráirányítsák a közvélemény figyelmét, hiszen végső soron egy-egy nagyobb település kulturális életében nélkülözhetetlen a komoly zene, illetve a kórus- mozgalom szerepe: fényt, rangot, hírnevet ad a városnak. Nem elhanyagolható szempont, ám a megoldás kézenfekvőnek látszik — legalábbis elvben, ha a tömegközlekedés irányitói a jövőben mindjobban tájékozódnak kulturális életünk eseményei iránt, s elfogadható utazási feltételeket biztosítanak, minden bizonnyal megnövekedne (ha nem is ugrásszerűen) a koncertek látogatottsága. A tömegközlekedés és a társintézmények összefogásának kiragadott példája csak egy a sok közül, s nyilvánvalóan csupán egyfajta közelítés a megoldáshoz, amelynek számtalan formája létezik. A lényeg: az elkövetkezendő évadok koncertsorozata ne csupán jóindulatból. hanem a közönség igénye és érdeklődése miatt kapjon zöld utat. Jurkovies János Délután a könyvtárban A Kisújszállási Arany János Városi Könyvtárban jelenleg 53 ezer kötet és 160 féle folyóirat közül válogathatnak az olvasók. A mintegy háromezer beiratkozott felnőtt és gyerek szívesen keresi fel cap mint nap a könyvtárat. Ezen kívül főleg a helytörténeti kutatás céljára mikrofilmek állnak rendelkezésre. A 294 négyzetméter alapterületű könyvtár ma már zsúfolt. A feladatokat nyolc dolgozó látja el, s nemrégiben alakítottak egy video-kört is. Idősek, fiatalok egyaránt jönnek könyvet vagy folyóiratot kölcsönözni A muzsika szép Fotó: Tarpai Zoltán A Kossuth úti általános iskola diákjai gyakran betérnek délutánonként
