Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-13 / 190. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. AUGUSZTUS 13. IA tudomány világa j A legkedveltebb rovarok Szín ős hő a lapkők Küzdelem az AIDS ellen A harmadik világkonferencia után Világszerte nagy küzdelem és kutatómunka folyik az AIDS ellen, s évente nemzetközi konferenciákon számolnak be a helyzetről, s az eredményekről. Az idei washingtoni — harmadik — konferencián a magyar kutatók egy általuk kidolgozott új módszert ismertettek a vírus ellenanyagának kimutatására. E kutatások! az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet (OHVI) folytatja, s az intézet, valamint a vérellátó állomások gondoskodnak arról Is, hogy csak AIDS-szű- rővizsgálaton ellenőrzött, fertőzőmentes vér kerüljön hazánkban vérátömlesztésre vagy vérkészítményekbe. Az intézet AIDS-laboratóriu- mainak vezetőjétől, dr. Füst Györgytől érdeklődtünk a nemzetközi és hazai eredményekről. — A tavalyi párizsi AIDS- konferenián Magyarországot epidemiológiai szempontból a harmadik csoportba, vagyis a gyengén fertőzött országok közé sorolták. Hogyan változott a helyzet egy év alatt? — Az Egészségügyi Világ- szervezet adatai szerint az egész földön 10 millióra tehető a fertőzöttek és 50 ezerre a betegek száma. Mi továbbra is a gyengén fertőzött országok közé tartozunk, a szűrővizsgálatok ed- dik 134 fertőzöttet mutattak ki, és 5 megbetegedés történt, az utóbbiak közül hárman életüket vesztették. Ezt a helyzetet azonban csak akkor sikerül megtartani, ha kihasználják az egészségügyi felvilágosítás lehetőségeket, vagyis aaf az egyelőre egyetlen biztos ' fegyvert, ami az AIDS elleni harcban rendelkezésünkre ált washingtoni konferencián ismertették az AIDSI-vírus- fajták új felosztását. Eszerint beszélhetünk HÍV—1 víruscsoportról (ebbe tartozik többek között a már említett HTLV—III vagy LAV), illetve HÍV—2, vagy AIDS-hez társult retrovirus fajtáról. Ez utóbbihoz tartoz-x nak az újabban kimutatott AIDS-vírusok, jelenleg ötféle vírusfajta. Ma még egyedül Franciaországban végeznek párhuzamos víruskutatást, vagyis vizsgálják a HÍV—1-et a HÍV—2-t is, de ott is csak kísérleti céllal. Az eddig végzett vizsgálatok szerint a HÍV—2 vírust Franciaországban vérrel még nem vitték át, jelenleg tehát ez még nem jelent komoly veszélyt. A jövőben azonban gondot jelenthet majd, hogy HÍV—1 vizsgálat nem ad megbízható választ a HÍV—2 fertőzésre, és viszont. A jövő feladata tehát az, hogy olyan módszereket dolgozzanak ki, amellyel mindkét vírusfajtát ki lehet mutatni. Bár a gyógyszeres kezelés szempontjából mindegy, hogy melyik vírus okozta a fertőzést, ha egyszer sikerül hatásos gyógyszert kidolgozni, az valószínűleg mindegyik vírusra egyformán fog hatni. A vakcinánál viszont fontos mindkét vírusfajta ismerete, az egy víruson belüli szerkezetváltozás azonban remélhetőleg nem fog gondot okozni. lehet végezni, ha a laboratóriumi és az állatkísérletek biztató eredményeket mutat- | nak. — Magyarország a lehetőségeihez képest hogyan vesz részt a kutatásban? — Történt-e előrelépés a vakcinák fejlesztése területén? Várható-e oltóanyag? — Az AIDS-virus könnyen változtatja szerkezetét, éppen a közelmúltban izoláltak egy új vírust. Ez nem nehezíti a kezelést, vagy a fertőzés kimutatását? — Ma már többféle AIDS- vírust ismerünk, a szűrővizsgálatok során azonban majdnem minden országban csak a „klasszikus” HTLV—III. típust vizsgálják. A mostani — Igen, hatalmas előrelépés történt, így ma már több tucat vakcina-„jelölt” van. Azt viszont egyelőre nem tudjuk, hogy végül is tud- nak-e majd hatásos vakcinát előállítani, csak annyit mondhatunk, hogy az eddigi eredmények alapján remény van rá. A vakcinakutatás számára segítséget jelent az is, hogy találtak . olyan új majomtörzseket, amelyek AIDS-vírussal fertőzhetők. Eddig ugyanis nagy gondot jelentett, hogy csak a csimpánzt lehetett ilyen célra felhasználni, így nem volt elegendő kísérleti állat; humán vizsgálatokat pedig érthető módon már csak akkor — A hazai gyógyszer-, növényvédőszer-, intermedier- és vérterápiás-készítmények fejlesztésével foglalkozó úgynevezett G—7-es program egyik alapprogramjának célja, hogy megakadályozza az AIDS-nek a vér- készítmények útján való terjedését. Ennek anyagi előirányzata öt év alatt 134 millió forint. E programnak része az Izotóp Intézet vizsgálati készlet gyártása is, amihez az OHVI a minőség- ellenőrzés biztosításával kapcsolódik. Itt említeném meg, hogy intézetünkben kidolgoztunk és nemzetközi tudományos folyóiratban publikáltunk egy olyan új minőségellenőrzési módszert, amellyel kimutatható a vizsgáló készletek érzékenysége és megbízhatósága. A G—7- es program célja, az eddig említetteken kívül az is, hogy a fertőzésgyanús vizsgálati anyagok ellenőrzéséhez alkalmazott Western biot módszernél magyar reagenseket tudjanak használni. (Jelenleg a világpiacon 30— 100 dollár egy reagens, hazai alapanyagot felhasználva az ár ennek töredékrésze lehet.) A két legfontosabb reagens, a víruspreparátum és az enzimmel jelzett ellenanyag hazai előállítása már kísérleti stádiumban van az OKI Mikrobiológiai Kutatócsoportjában, illetve osztálya- kon, és egy-két éven belül várható, hogy a teljes hazai szükségletet fedezni tudjuk. Kidolgozás alatt van egy KGST-együttműködési program is, ebben Magyarország is aktívan részt vesz majd. Feladatunk, az lesz, hogy a tagországokban majdan gyártásra kerülő diagnoszti- kumokat összehasonlítsuk, a járványügyi helyzet, valamint a betegek immunológiai állapotát folyamatosan nyomon kövessük, és elvégezzük az így kapott információk értékelését. Szűcs Anikó Sportsórülések gyakorisága Egy Münchenben megtartott sporttraumatológiai szimpózionon statisztikai adatokat ismertettek a sportolás során elszenvedett sérülésekről. Ezek szerint a csapatjátékok különösen kockázatosán. Itt a sorrend: labdarúgás (3,9 százalék), kosárlabda (3,2 százalék) kézilabda (2,8 százalék). A balesetet szenvedők számára a gyakoriságnál fontosabb a sérülés súlyossága, és az esetleges késői következmények veszélye. Ebből a szempontból némely egyéni sportág a legkockázatosabb, így a sízés (lesiklás), a lovaglás, a sárkány- és vitorlázórepülés. A tanácskozáson elhangzott: az orvosok számára a sportbalesetek megítélése azért nehéz, mert kellő idő és sokszor segédeszköz nélkül kell dönteniük arról, vajon folytatható-e a verseny, vagy sem. Különösen nehéz különbséget tenni az izomhúzódás- és az izomszakadás között. Hírközlés — napenergiával Űj-45uinea szigetén megkezdték egy kizárólag napenergiával táplált, 36 erősítőből álló mikrohullámú híradástechnikai hálózatnak « kiépítését. Az összesen szükséges 1,5 kilowatt teljesítményt 62 darab 16 wattos és 14 darab 30 wattos egység szolgáltatja. A napcellák élettartama 15 év. E rendszerrel Űj-Guineának lesz az első olyan országos híradóhálózata, amelyet pusztán napenergia táplál. A gyéren lakott Üj-Guinea szigetén a rendszert az tette gazdaságossá, hogy a napcellák ára jelentősen csökkent, a mikrohullámú berendezések megbízhatóbbá váltak, élettartamuk megnőtt, s ráadásul kevesebb energiát fogyasztanak. Aránytalanságok az orvosok számában Színpompájukkal és formagazdagságukkal a lepkék a legfeltűnőbb és mindenkor a legkedveltebb rovarok közé tartoznak. Nemcsak szépségük hanem az újból és újból megcsodált átalakulásuk — hogy a meglehetősen visz- szataszító hernyókból kedves, bájos lepke lesz — mindig is sok műkedvelőt és kutatót vonzott, hogy tanulmányozza őket. A test színét túlnyomó- részt a szárnyakat fedő pikkelyek szabják meg, ezért igen nagy jelentőségük van a lepkék színpompájában. A színeknek két csoportját különböztethetjük meg: a pigment- és a struktúr-színe- ket. A pigment-színek hordozói a pikkelyek, ezek a színek az anyagcsere termékei. Főleg malaninok és pterinek, vörös, kék, illetve sárga, fehér színt eredményeznek. A struktúr-színek fényinterferencia jelenség révén jönnek létre. Részben a pikkelyek különleges szerkezete, részben a beeső fénysugár változása eredményezi ezeket a pompás fémes vagy csillogó színeket. Nemrégiben érdekes megfigyelést tettek a lepkékkel kapcsolatban. A hidegvérű rovarok — így a lepkék — csak akkor tudják működtetni szárnyizmaikat, tehát csak akkor képesek repülni, ha előbb legalább 30 C-fokos hőmérsékletre felmelegszenek. A lepkéknek ezért van szükségük arra, hogy a repülés előtt napozzanak, illetőleg — mint némely medvelepke — gyors szárnymozgásokkal izmaikat bemelegítsék. Napozás közben a színes szárnyú lepkék összecsukják és a napsugarakra merőlegesen állítva tartják a szárnyaikat: így a törzsükre a lehető legtöbb napsugár jut Annál is inkább szükségük van a napozás eme módjára — mert a szárnyaik rossz hővezetők lévén — csak a szárnyaik tövébe jutó napfény melege jut el a torszelvényeibe, és melegíti a repülőizmaikat. Ellenben a fehér szárnyú lepkék félig kiterjesztett szárnyakkal sütkéreznek: szárnyaik 10—60 fokos szögben állnak törzsükhöz képest. Az ő fehér szárnyaik a napfényt a törzsükre vetítik, miközben szárnyuk sötét töve a hőt elnyeli, s közvetlenül a torszelvényeikbe juttatja. Így ezek a lepkék szárnyaik teljes felületét hasznosítják; fehér részeik a fény visszaverésével, sötét töveik pedig közvetlenül. A kutatókat már az is régóta foglalkoztatja, hogy vajon a lepkék a virágok illata alapján keresik-e fel táplálékforrásaikat? Mi gyakorol nagyobb vonzerőt rájuk, a virágok illata vagy színe? A szabadban végzett megfigyelésekből tudjuk hogy egyes lepkefajok csak bizonyos színű virágokat keresnek fel, vagy legalábbis részesítenek előnyben. Egyes lepkék például csak az in fi feltűnő kék virágait látogatják, más nappali lepkék csak sárga virágokra szállnak Papírból készült virágokkal kísérletezve is arra az eredményre jutottak, hogy a lepkék jól meg tudják különböztetni a színeket. Képünkön az egyik leg szebb pillangónk, a fecske farkú lepke csak a piros é bíborszínű virágokat kedveli. Kórházmúzeum A közelmúltban a grúziai Vardzijában kórházmúzeumot létesítettek egy — régészek által feltárt — középkori barlangvárosban. A várost a régészek szerint közel 50 éven át építették, s a legnagyobb kiterjedését Tamara uralkodása idején (1184—1213) érte el. Az ásatások során a Gyógyháznak nevezett barlangból ficamok és csonttörések gyógyítására használt eszközök is előkerültek. A barlang kőpadlójába vájt 14 mélyedés valamikori gyógyszerek keverésére szolgált. 50 millió kenguru Amikor az ötvenes-hatvanas években a vörös óriás- kenguruk bőre iránt a kereslet a világpiacon — elsősorban az Egyesült Államokban — megnőtt, Ausztráliában a kenguruvadászat óriási méreteket öltött. Emiatt azután a kenguruk állománya any- nyira leapadt, hogy a kipusztulás megakadályozására szigorú intézkedéseket kellett hozni. 1973-ban tilalom alá helyezték a kengu rubőr kivitelét. Azóta annyira megfordul a helyzet, hogy — a ma má mintegy 50 millióra tehet — állomány ellepte a bűzi földeket, és 1979-ben raaí gazdasági kárt okozta Ezért a leginkább sújtc: északi területeken fegyvert irtóhadjáratot indítottak kenguruk ellen, és a haU Ságok engedélyezték éver ként 1,5 millió bőr kivitelé KéttiikrOs rádióteleszkópokkal ft világűr fürkészése Az Egészségügyi Világszervezet megállapítása szerint a nyolcvanas évek elején mintegy 140 000 orvos — az összes orvos 6 százaléka nem abban az országban dolgozott, amelyben kiképezték őket. Az ápolónők körében ez az arány 5 százalék. Az említett orvosok közül 120 000 (85 százalék) hat országban dolgozik: az első helyen az Egyesült Államok áll 77 000 idegen orvossal, ót követi Nagy-Britannia (21 000), Kanada (16 000) és az NSZK (6000). Az USA foglalkoztatja a legtöbb idegen ápolónőt is (5200), utána Nagy-Britannia (3300) Kanada (2900) következik. A legtöbb külföldön tevékenykedő orvos — összesen 15 000 — Indiából származik. őket a fülöp-szigetiek követik, 9500 orvossal. E vándorlásnak az az oka, hogy a fejlődő országok több orvost képeznek ki, mint amennyit foglalkoztatni tpd nak. Másfelől az iparilag fejlett országokban és a kőolajat termelő államokban orvos- és ápolőhiány uralkodik. A csillagászati megfigyelés legfontosabb és gyakran nehezen megválaszolható kérdései közé tartoznak, hogy mekkora az égitestek távolsága, azok nagysága és az általuk kisugárzott energia mennyisége. Mivel ezek az adatok csak közvetve, az illető égitestről hozzánk érkező elekromágneses sugárzás mérésével határozhatók meg, a csillagászat szempontjából rendkívüli jelentősége van az e sugárzásokat mérő és regisztráló műszereknek. Az optikai teleszkóp segítségével készített fényképek és elvégzett mérések csak az információ- szerzés egyik módját jelentik. Az elektromágneses sugárzásnak a rádióhullámok tartományába eső részét rádióteleszkópokkal mérik, melyek parabola antennái igen nagy átmérővel készülnek. Minthogy a rádióhullámok a világűrben és a Föld légkörében az elnyelés következtében kisebb mértél csillapítást szenvednek, mi a fényhullámok, segítségü kel még nagyobb távolságo ról lehet információkat S2 rezni. Ám már a rádiótelesszi pok is elérték azt a ható ahol a teljesítőképesség 1 vábbi növelése már jele tős műszaki nehézségekk és aránytalanul nagy kö ségeket jelent A fejlesztés minimális zaj (zavaró t tás) és a maximális erő tés elérésére irányul, a kö ségek optimumának kere< se mellett. A jövő kis zi rádióteleszkópjainál a k tükrös rendszer alkalma; sa látszik célszerűnek, rendszer biztosítja ugya adott átmérő mellett a n ximális antennanyereséf ugyanakkor a legkevéí veszi fel a föld által kai csátott sugárzást. A paraboloid rendszi rádióteleszkópok mellett r változatok is vannak, egyik megoldásnál péld az érintkező sugárzás eg sítésére csupán jókora pa bolaszeletet alkalmaznak ennek készülő acélszerke tét láthatjuk képünkön amely összegyűjti a huj mókát, és azokat egy má billenthető síktükör segít gével egy kisebb parabc ba juttatja, amely azokat gyújtópontban egyesíti. (I
