Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-12 / 189. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. AUGUSZTUS 12. Az állam- és a szolgálati titok Beszélgetés dr. Pajcsics József rendőr alezredessel ÜÜ MH1 Bemutatjuk a Közlekedési Múzeumot Plusz 2000 négyzetméter Mint ismeretes, 1988. ja­nuár 1-jétől megváltozik az állam- és szolgálati titkok védelméről szóló jogszabály. Többek között arról kérdez­tük dr. Pajcsics József alez­redest, a Belügyminisztéri­um osztályvezető-helyettesét. Mindenekelőtt arra kértük, 'beszéljen arról, mi is az ál­lam- és szolgálati titok. — Államtitok minden olyan adat, amelynek ille­téktelen személy tudomásá­ra jutása az állam biztonsá­gát, szolgálati titok esetében pedig egy konkrét állami szerv zavartalan működését veszélyezteti. Az államtitok körébe az ország biztonsá­gát és védelmét, politikai, gazdasági érdekeit érintő legfontosabb adatok tartoz­nak. A szolgálati titkok eh­hez képest egy szűkebb szer­vezet zavartalan, biztonsá­gos működését érintő adatok. — Mondana a titoksérté­sekre néhány példát? — Természetesen. Egy ku­tató az elmúlt évben nyuga­ti vállalatoknak, — mert ott akart dolgozni — 24 oldalas önéletrajzot készített, amit azután több mint száz cég­nek küldött meg. Ebben olyan titkos adatokat árult el, amelyekkel jelentős kárt okozott külkereskedelmünk­nek. Vagy például egy volt ka­tona, régi szolgálati helyére belopózva, a tilalom ellené­re fényképfelvételeket ké­szített. A fotókat — melye­ken jól látható volt a .mo­dern harci technika néhány eszköze — megmutatta a ,,haveroknak” azzal, hogy ott teljesített szolgálatot. Meg­rovásban részesült. Komplex szociológiai fel­mérést készített a gyárka­pun belüli műszaki értelmi­ség helyzetéről a Jászberé­nyi Hűtőgépgyár munka­pszichológiai laboratóriuma. A vállalati pártbizottság megbízásából készített tel­jes körű felmérés egyebek között áttekintést ad a mér­nökök munkahelyi közérze­téről, szociális és anyagi helyzetéről életkörülményei^ ről. Az utóbbi időben szinte társadalmi jelenséggé vált a műszakiak pályaelhagyása. Ez az állapot nem jellemző a Hűtőgépgyárra, a 250 mű­szaki értelmiségi több mint kétharmadának első munka­helye a gyár, többségük az ötvenes évek gyáralapítása idején, vagy az azt követő tíz esztendőben került az üzembe. A kívánatosnál vi­szont kevesebb a fiatal, vagy pályakezdő mérnök, ami a szakember utánpótlás hiányosságaira utal. A mű­szaki értelmiségi munka ko­rábbi értékvesztése ellenére mi jelenti a szakemberek kötődését, vonzódását a gyárhoz? — erre is választ ad a felmérés. Bár anyagi helyzetük a főmunkaidőben kapott jövedelemből nem jobb az országos helyzetnél (egy műszaki ügyintéző át­lagkeresete kevesebb a szak­munkások átlagfizetésénél) vonzó aszakmai tudás érvé­nyesítési lehetősége, felka­rolják az újra való törek­vőket, jó a munkahelyi lég­kör, kedvező a borítékon kí­vüli juttatás, a szociális helyzet, a lakásviszonyok. A vállalat az utóbbi három évben jelentős bérfejlesztés­sel próbálta korrigálni a műszakiak fizetésében való lemaradást, s ezzel a mű­szaki munka újbóli felérté­kelését. — Az elmúlt esztendőben hány ilyen ügyben indult büntetőeljárás? — Tavaly tizenkét bünte­tőeljárás indult, amelyek egy részében megrovásban ré­szesültek a vétkesek. Évente négy-öt esetben bíróságok hoztak ítéletet a titoksértést elkövetők ügyében. — Melyek a rövidesen Ha­tályba lépő állam- és szolgá­lati titok védelméről szóló jogszabályok főbb jellemzői? — Az új rendelkezések szűkítik az állam- és a szol­gálati titkok körét, egyúttal azonban az eddigieknél na­gyobb hangsúlyt és jelentő­séget adnak a titokvédelem­nek. A titokvédelmi rend­szer egyrészt szigorúbbá vá­lik, másrészt azonban mű­ködése a bürokratikus ele­mek kiiktatásával rugalma­sabb lesz. A titokkör szűkí­tését jelzi például, hogy a szabályozás nem terjed ki a gazdasági életünk fejlődésé­vel egyre nagyobb jelentő­ségű — nem honvédelmi vo­natkozású — üzemi, gazdál­kodási titkokra, Ezekre a munkajogi szabályok szerint biztosítanak védelmet. Az új szabályozás fokozza a tit­kok birtokában lévő szervek felelősségét, hangsúlyozva azt az elvet, hogy a titok- védelem elsődlegesen az azzal dolgozó szervek köte­lezettsége, és nem kizáró­lag a belügyi szervek felada­ta. Rendelkeznek az új sza­bályok a számítástechnikára alapozott korszerű adatvé­delmi, adatbiztonsági lehető­ségekről is. — Állítólag könnyelmű nép vagyunk. Hírek kering­tek errőlj hogy a cseresznye- árús néni államtitkokat tar­Érdekes megállapítása a tanulmánynak, hogy a Le­hel márkával világhírnevet szerzett vállalat műszaki értelmiségének egyötöde munkásból lett mérnök, kétharmada pedig munkás vagy paraszt származású. Felkészültségükre jellemző, hogy 18 százalékának két diplomája van, egyharmada pedig nyelvvizsgával is rendelkezik a műszaki gár­da fogékony az újra, s tö­rekvéséhez megkapja a meg­felelő segítséget. Innovációs készségüket jelzi, hogy éven­te 30—40 jelentősebb újí­tást, találmányt nyújtanak be. ötleteikkel a termék- szerkezetváltást, a korsze­rűbb, gazdaságosabb tartós fogyasztási cikkek előállítá­sát, a takarékosabb termelést segítik. A fiatalabb generá­ció. jelentős sikereket ér el évről évre a különböző or­szágos pályázatokon. Az idei Alkotó Ifjúság kiállítá­son 19 olyan pályamunkát, célgépeket, minőségellenőrző berendezést, hűtőszekrény konstrukció új változatát mutatták be, amelyeket a gyakorlatban is alkalmaz­nak. A felmérés során a megkérdezettek jelentős ré­sze kifogásolta, hogy a ke­resetkiegészítés miatt vállalt túlmunkák, gmk-kban való részvétel, külső helyeken végzett fizikai munkák je­lentős időt és energiát von­nak el, kevesebb lehetősé­gük van a továbbtanulásra, önképzésre. Egyöntetű az a vélemény, hogy tisztességes munkával főmunkaidőben kell biztosítani megélheté­sük forrását. Ennek az egyén és a vállalat, együttvéve pedig a népgazdaság látja a hasznát. talmazó papírokból készített zacskót a gyümölcsnek. Így van-e ez? — Előfordultak egyedi, ki­rívó felelőtlenségre utaló esetek, de nem ezek a jel­lemzőek. Például a titkosí­tott iratok megsemmisítését zárt zsákokban kell elvégez­ni. Ehelyett nem egy eset­ben, ömlesztve szállították a kiselejtezett iratokat bezú- zásra, egy részük szétszóró­dott, és közöttük számos tit­kos anyag is volt. — Ennél nagyobb kárt okoz azonban a felelőtlen fecsegés, a jólértesültség fi- togtatása. Előfordult, hogy üzletkötések alkalmával, gaz­dasági tárgyalások során tit­kosnak minősített adat a külföldi tárgyalópartner vagy más illetéktelen sze­mély tudomására jutott anél­kül, hogy a felelőst megke­resték és megbüntették vol­na. — Az új jogszabály beve­zetés/’ után változik-e a bün­tetés mértéke? — A szankció nem válto­zik, egytől tizenöt évig ter­jedő szabadságvesztés lehet: az úgynevezett alapesetek­ben egytől öt évig, míg a minősített esetben, amikor az államtitok illetéktelen külföldi számára válik hoz­zá fiér.he tővé, tizenöt évig tartó szabadságvesztés is le­het a büntetés. — Űj rendelkezés viszont, hogy a kisebb súlyú esete­ket — egyes jogszabályon alapuló ügykezelői előírások megsértését — szabálysér­téssé nyilvánították, amely­nek elkövetői a jövőben pénzbírsággal sújthatók. Pályázat számítógépes játékprogramokra Számítógépes játékprog­ramok készítésére hirdet pá­lyázatot a KISZ KB Ifjúsá­gi Tanácsa, valamint az If­júsági Műszaki Központ, az Állami Ifjúsági és Sporthi­vatal és a Számítástechnika- alkalmazási Vállalat (SZAMALK). A pályázatra kereskedelmi forgalomba még nem került programo­kat és program-ötleteket várnak a kiíró szervek. Rész­vételi feltétel, hogy a játé­kok az IBM, a Commodore, az Atari, a Spectrum és az Enterprise számítógépeken futtathatók legyenek. A számítógépes játék- programokat szakmai zsűri bírálja el, tíz, nyolc és öt­ezer forintos díjakat és több külön jutalmat ítélve oda az első három helyezettnek. A legjobbakat bemutatják szeptemberben az Interplay Expo kiállításon. A pályáza­tokat jeligésen kell bekülde­ni a SZÁMALK-hoz (Buda­pest, XI. Szakasits A. u. 68.), legkésőbb 1987. szeptember 25-ig Tiszakécske is gyégyfiirdéhely Tiszakécskét is gyógyvize« fürdőhellyé nyilvánították. Éppen ezért döntés született a fürdő melletti fizikotherá- piás részleg létrehozásáról, s ugyanitt új éttermet is épí­tenek a vendégek számára. A kécskei fürdő alkáli sók­ban gazdag vize a legújabb vizsgálatok szerint nemcsak a reumatikus betegségek gyógyítására ajánlott, hanem ivókúrára, gyomorbántalmak enyhítésére is. Az 1985-ös Országos Ipar- kiállítás és a Milleneumi be­mutató után a budapesti Vá­rosligetben számos épület maradt kihasználatlanul, s a sok értékes összegyűjtött ki­állítási tárggyal ugyancsak kezdeni kellett valamit. A liget szélén állt egy kupolás épület, ahol a MÁV össze­gyűjtött e a kiállításokról visszamaradt vasút- és ha­jóm txi el leket, távírógépeket. Ez volt a mai Közlekedési Múzeum őse, amelyet 1899. május elsején avattak fel. A kis múzeum a II. világ­háborúig alig változott. Ab­ban az időben a MÁV okta­tási kabinetként is használ­ta az épületet: az 1:5 arány­ban kicsinyített szerelvények — amelyek világviszonylat­ban is ritkaságnak számítot­tak — igen alkalmasak vol­tak a szemléltetésre. A háború alatt bomba ta­lálat érte az épületet. Sze­rencsére a legértékesebb mo­delleket még a bombázások előtt sikerült biztonságba helyezni. A felszabadulás után a Fővárosi Tanács le akarta bontatni a romos pa­vilont, de végül is a Közle­kedés- és Postaügyi Minisz­térium úgy döntött, hogy ér­demes felújítani. Az ötvenes évek végén megkezdődött a szisztéma ti kus hdlyireállítás, és a gyűjtemény kiegészíté­se. Így a Közlekedési Múze­um a régi helyén nyithatta meg újra kaput 1966. ápri­lis 2-án, 3000 négyzetméter alapterületen. 1964-ben a MAV-tól a KPM vette át a múzeum ke­zelését, s ettől kezdve már nem csak vasúti, hanem minden más közlekedési anyagot is gyűjteni kezdtek. Ekkor alapozták meg a ma már tekintélyesnek mondha­tó, utakat, hidakat, a köz- és vasúti, valamint a légi és a városi közlekedést bemu­tató gyűjteményeket. Ebben az időben hozták létre a tu­dományos kutatómunka alapjául szolgáló könyvtárat és az archívumot is. Az eredeti épületet hama­rosan kinőtte a múzeum. Ekkor újra a MÁV segített: a múzeum rendelkezésére bocsátott egy raktárépületet, ahol az éppen be nem mu­tatott anyagot tárolhatták, s ahol egy restaurálóműhelyt is be lehetett rendezni. A múzeumépület bővítésére ek­kor még nem nyílt lehető­ség, arra azonban igen, hogy vidéken úgynevezett fiókki­állításokat hozzanak létre, így került Párádra a kocsi- múzeum, Nagycenkre a Szé­chenyi Emlékmúzeum és a vasúti skanzen, Kiskőrösre pedig a közúti múzeum. Má­tészalkán, az állomás mel­lett, a helyi vasutasok segít­ségével rendbehoztak egy ré­gi mozdonyt és vasúti kocsit — ez utóbbiban vasúttörté- neti kiállítást rendeztek be. Pakson szintén van vasút- történeti kiállítás a régi ál­lomás épületeiben és vágá­nyain. Budapesten két kihe­lyezett bemutató van: a De­ák téren a Földalatti Vasúti Múzeum, és a Petőfi Csar­nokban a repüléstörténeti kiállítás. A múzeum legújabb vál­lalkozása az az épületbőví­tés volt, amely öt évig tar­tott, és idén tavasszal feje­ződött be. A napokban meg­nyitott múzeum kiállítási te­rülete 2000 négyzetméterrel gyarapodott. Így a mintegy 13 ezer tárgy és 100 ezer fo­tó korábbinál nagyobb ré­szét láthatja a közönség. m. e. Mii: Hauer Lajos — KS Csendet kérünk! Alighogy megpendítettük a Széchenyi lakótelepiek egyik jogos panaszát, az éj­szakai csendháborítást, máris kaptunk ha­sonló panasszal teleírt levelet. És nem is a lakótelepről, hanem a város más részé­ből. A vendéglők, kocsmák éjszakai zárása után máshol is hangoskodnak a mulato- zók az utcán, békésen pihenni vágyó em­berek otthonainak tövében. Veszekednek vitatkoznak, s az ital hevétől felizzot szenvedélyek kiverik az álmot a műszak­ba járó, ebben a szörnyűséges kánikulá­ban nyitott ablak, mellett alvók szeméből. S mire a részegek eltisztulnak, kezdik a korán kelők, a motorokat, autókat jára­tók, benzingőzt kibocsátók a napot. Ha valaki a délutáni órákban szenderegne, annak délutántól estig hasonló élvezeteket kínálnak a majdnem emberek, a kismoto- ros gyerekemberek, ök rendszerint falká­ban járják útjukat, s ha valaki rájuk szól, nem szelídebbek az éjszakai része­geknél. Küldik a legmelegebb éghajlat alá a melegtől úgyis szenvedőt. Mit lehetne tenni — kérdezi a levélíró, — hiszen lassan már nem akad példája, hogy csendrendeletre figyelmeztetnek embereket azok, akiknek pedig ez is a kötelessége lenne. Nem is tudom, mit mondjak erre. A csendrendelet vétőle között a legtöbb ép­pen a fiatal. Olyan fiatalok is, akik még innen vannak a nagykorúság határán, akik még tartoznak szülőkhöz, szülői házhoz. Azokat a nagyhangú motorokat se a maguk keresetéből veszik, amivel sokak — sokunk — életét úgy megkeserítik, amint kinyílik az idő. Elgondolkoztató, hogy a nehéz életre, a nehezedő anyagi körülményekre panaszkodó szülők sok­ezer, tízezer forintos járgányokra mégis kiszorítják! a pénzt. S ráadásul, az se na­gyon zavarja őket, ha a tizenéves legény­ke még este tízkor se ér haza pompás járművével. Pedig hót baleset is érhet mindenkit különösképp egy virtuskodó gyerekembert fenyeget sok veszély. Próbáltam már én is szólni, kérni szé­pen a hangoskodókat. Forogtam már ál­matlanul ágyamon, amikor a kocsmai, éttermi zárórák idején „vonultak” a vi­tatkozó vendégek ablakom alatt vagy amikor épp házunk bozótját választotta tíz-tizenöt kamasz első szerelmi kalandja színhelyéül. Az se hang nélküli! Csendet kérünk! Nappal dolgozó, éjsza­ka pihenni vágyó emberek lakják ezt a várost, kevés, nagyon kevés kivétellel. Az álmaink úgyis kopnak, foszladoznak, legalább az éjszakánkat szeretnénk nyu­godt pihenéssel tölteni. S elképzelni is rossz, ha annyira türelmünket veszítjük, hogy otthagyjuk az ágyat, s magunk te­remtünk rendet és csendet az éjszakában! <SJ) Műszaki értelmiségiek a Hűtőgépgyárban FA a jó munkahelyi légkör Évente 30—40 jelentősebb tjitást nyújtanak be

Next

/
Oldalképek
Tartalom