Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-10 / 187. szám
1987. AUGUSZTUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szűcs Imre tiszafüredi fazekasmester a Népművészet Ifjú Mestere munkáiból látható kiállítás a kunszentmártoni „ i múzeumban. A tárlat szeptember végéi* tekinthető meg. (Fotó: TJt.L.) Japánba készülnek a Tisza táncosai Szerdán útra kelnek a nagy múltú szolnoki Tisza Táncegyüttes tagjai, hogy kísérőikkel és a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának munkatársaival kiegészülve ötnapos repülő-, 'onat-, majd 'hajóút után megérkezzenek Japánban teendő „kirándulásuk’ első állomására Yokohamába. A kirándulás persze ez esetben igen komoly munkát jelent majd, hiszen szeptember 1-i hazaindulásukig tíz alkalommal mutatkoznak be a közönségnek a Tis zások, kétszer Yokohamában, kétszer Sado szigetén, négyszer Yu- sában, illetve egy-egyszer a fővárosban, Tokióban és Hi- ratában. Ráadásul a tokiói szereplést nem a szokásos műsornak kell felfognunk, hiszen táncház lesz ott, igazi magyar, ha a hangulat kitart, kivilágos virradatig. Az öt zenész, a harmincöt táncos Erdélyi Tibor művészeti vezető irányításával bizonyára ugyanakkora sikert arat majd, mint négy évvel ezelőtti, első Japánban tett látogatásukkor, amely sikereknek tulajdonképpen a mostani utazás köszönhető. Szóljunk hát röviden a meghívásról, s előzményeiről! A négy évvel ezelőtti kirándulás alkalmával olyan szoros kapcsolat szövődött a tiszások és a Yusa-d ifjúsági szervezet között, hogy azóta a japán fiatalok már háromszor jártak hazánkban, a Tisza Táncegyüttes — illetve tagjainak — vendégeiként. Most a yusaiak, valamint a Yamataga nemzetközi kulturális cserék bizottsága és a Shona-i ifjúsági csere- egyezményeket szervező bizottság a meghívó fél. E távol-keleti út természetesen minden megpróbáltatásával együtt is irigylésre méltó. Talán nem érdektelen beszámolnunk arról sem, honnan az anyagi fedezete. Alapvetően a meghívók vállalták a kinntartózkodás teljes költségét. A Magyar Televízió természetesen fizeti a tévéstáb költségeit, sőt hozzájárult még a tánc- együtteséhez is. Emellett a megyei tanács, valamint az Állami Ifjúsági és Sporthivatal teremtette elő az útiköltséget, amelyhez természetesen hozzájárult az együttest fenntartó intézmény a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ is. A tiszásokat kísérő televíziósok természetesen dolgoznak; háromrészes dokumentumfilmet készítenek az útról, amelyet közelesen műsorára tűz a televízió. — E — Nemzetközi eszperantó tábor nyílt Nemzetközi eszperantó tábor, nyelvtanfolyam kezdődött tegnap Szombathelyen, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A Magyar Eszperantó Szövetség Vas Megyei Bizottsága hetedik alkalommal szervezte meg a nyári tíznapos tanfolyamot, amelyen a hazai vendégeken kívül Ausztriából, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Iránból, Jugoszláviából és a Szovjetunióból érkeztek hallgatók, több mint ötve- nen. Készüld tv-müsorok Életmód és egészség sorozatban Augusztusiban kilenc műsort készítenek a Magyar Televízió munkatársai. Az új produkciók között van közművelődési sorozat, több ismert irodalmi alkotás televíziós feldolgozása, történelmi ihletésű mű, játékfilm, dokumentumműsor és zenés gyermekfilm. Az Életmód és egészség című — a Magyar Tudományos Akadémiával közösen alkotott — sorozat célja az állampolgárok ismereteinek gazdagítása egészségi állapotuk javítása érdekében. Szakértők elemzik az egészséget rontó életmódbeli tényezőket, beszélnek az egészséget legjobban veszélyeztető hatásokról. Készül az új televíziós változata Ib6en 1867-ben írt kétrészes versesdrámájának, a Peer Gynt-nek. A főszerepeket Szakácsi Sándor és Törőcsik Mari alakítja. Kosztolányi Dezső Édes Anna című társadalmi regényéből kétrészes drámát forgatnak. A világ igazságtalansága ellen lázadó Annát Nagy-Kálózi Eszter főiskolai hallgató személyesíti meg. A nagy októberi szocialista forradalom évfordulójára készülő így győztünk című tévéfilm a Gorkifoól betegsége kezeléséről visszatérő Lenin dolgozószobáját előkészítő munkatársak közös emlékeit idézi fel a forradalom történetéről, eseményeiről és vezetőjéről. Lenin szerepét Kozák András játsz- sza. A tizenhárom részes Forma—1 sorozat francia, kanadai és, magyar koprodukcióban kiészül. A Forma—1- es versenyeket követik végig, játékfilmes eszközökkel, felhasználva a valódi versenyekről készült eredeti felvételeket is. A sorozat 7. része Magyarországon, a Hungaroringen játszódik. Uj fejezet a könyvtárépítésben Beszélgetés Annikki Saarinennel Szombaton véget ért a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 19. vándorgyűlése. A négynapos programra számos európai országból érkeztek vendégek, köztük Szolnok finn testvérvárosából, Riihimákiből is. A vándorgyűlésen előadást tartott a finn könyvtári építészetről Anniki Saarinen, a riihi- mäki városi könyvtár igazgatója. A diavetítéssel egybekötött program nagyon sok érdeklődőt vonzott. Hogy miért? A titok nyitja egyszerű: a mai finn építészet szerte a világon mind nagyobb érdeklődést és elismerést vált ki. Az előadás után szállodai szobájában kerestük fel a könyvtárigazgatónőt. — Csodálattal tekintünk mai építészetük tájjal harmonizáló, jeles alkotásaira. A szebbnél szebb középületek soraiban — feltételezem — méltó helyet kapott a könyvtár is. Mikorra tehető a könyvtári architektúra fellendülése? — Már ötven évvel ezelőtt az egész világ figyelmét felkeltette Aalto Alvart. hírneves építészünk Viipuri városának készített terve. Az épület új fejezetet nyitott a könyvtárépítésben. Az „Aalto-szellem” azóta rányomta bélyegét a finn könyvtártervezésekre. Az általa használt motívumok — bemélyedések és tágas terek, valamint a célszerűség elve — ma is elevenen hatnak. — Önöknél az építészet a tervezéskor teljesen szabad kezet kap? — Nálunk minden könyvtár úgy létesül, hogy a könyvtárosok szorosan együtt dolgoznak a terveken az építésszel. Ilyenkor nemcsak az épület formáját beszéljük meg, hanem már kezdettől fogva a leendő funkcióját is szem előtt tartják. Figyelembe veszik az adott település lakosságának összetételét, vagyis mindenütt nem lehet egyforma könyvtárat építeni. — A lakosság körében vé- geznek-e igényfeltárást? — Hogyne. De végül a szakemberek szava a döntő. — A pénz sok esetben határt szab vágyainknak, önök honnan teremtik elő a szükséges összeget egy-egy könytár építéséhez? — Az állam állja a költségek 35 százalékát, a többi a várostól, az adófizetőktől származik. — ön szerint milyen az ideális könyvtár? — Olyan, mint a mienk. (Nevet). Bár kicsivel nagyobb is elkelne. Szóval városunk könyvtára a legújabb ilyen jellegű létesítmények közé tartozik, tavaly készült el. Az épületen természetesen nyomon követhető Aalto hatása. A város legjobb helyén fekszik, egy parkban, az üzletközpontban. Az épület két emeletes, 3384 négyzetméter alapterületű, könyvállománya 130 ezer kötetet számlál. — Ha jól tudom, többször járt már Szolnok megyei könyvtárakban. Az építészeti sajátosságokon túl mi az, ami alapvetően más Önöknél? — Nálunk sokkal több a munkát segítő technika. Az emeletünkön például a kölcsönzés egy közös központi helyen történik a számító- gépes kölcsönzési rendszer alapján. Minden könyvtári anyag és kölcsönzőkártya el van látva vonalas kódolt ragasztólappal, amelyet kölcsönzéskor és visszavételkor a fényceruza optikusán leolvas. A rendszerben egyenes kapcsolat van a közpon-- ti számítógéppel, úgyhogy mindig tudjuk, hány kötet van könyvtárunkban valamely könyvből, hány darabot kölcsönöztünk és kinél hány van előjegyzésben. A gépek bizony sok mindent helyettesítenek. Kevesen is dolgoznak nálunk; önöknél többen... — Véleményéből kitűnik, hogy szívén viseli a könyvtárügyet, különösen a könyvtári architektúrát. — Számomra a könyvtár mint intézmény elválaszthatatlan a könyvtár épületétől. annak külső és belső megjelenésétől. Valaki azt mondta egy ízben, hogy minden épület egy dal.. Szerintem a tamperei könyvtár olyan, mint egy szimfónia, Salo hagyományos könyvtára mint egy népdal és a mienk pedig mint egy sanzon: könnyed, világos és levegős. Kék és fehér, mint Finnország ege és hava. 'Jurkovics János Kapcsolják a szolnoki stúdiót Fórum a Kossuth rádióban Ma este a Kossuth adón 19.15-kor kezdődik a Bejárat a másik ajtón című csaknem három órás élő műsor, amelybe a szolnoki stúdió is bekapcsolódik A téma a természeti, a tárgyi és szellemi környezetünk helyzete, a védelem, a megőrzés és az értékmentés jegyében. A budapesti stúdióban Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, Ra- konczay Zoltán az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese és Hernádi Miklós író szociológus várja a kérdéseket. A szolnoki rádió hallgatói is bekapcsolódhatnak a műsorba kérdezhetnek és elmondhatják véleményüket helyi példák alapján. A stúdió telefonszáma: 18—111. CSACSKA DALOCSKÁK - CSOKORBAN A hűvös péntek délután kétség, s remény közt telt az ifjú koncertrajongók körében; mind többekben felmerült a kérdés: este vajon eső lesz-e vagy Első? Nos, az időjárás kegyeibe fogadta a könnyűzene híveit, s kilenc óra előtt a szabadtéri színpad felé tömött sorokban megindulhatott a tinédzserek hada. Röviddel a kezdés előtt kiderült, az Első Emelet együttes ritkán látott telt házat vonzott a Tisza- partra. Mindjárt a koncert elején — a szokásosnak megfelelően — három részre szakadt a közönség. A színpad előtt óriásira duzzadt a csápólók tömege, akik később rekedt-' re kiabálták magukat, mögöttük ültek-álltak a sze-' líd szemlélők,, és ne feledkezzünk meg a bejárat környékén ácsorgókról sem, akik kiabálás nélkül rekedtek... kívül. Az együttes néhány kötelező perc kivárásával elkezdte műsorát Kedveskedő csaaska dalocskák úsztak a szolnoki éjszakában — jobbára szívről, szerelemről, szépről szólt az ének! Mindezt újhullám os, helyenként rockosított, de sajátosan Első Emelet-i hangzással fűszerezve. A lemezeken felcsendülő dús szintetizátor- kavalkád hallatán gyanakvóvá válik a vájtfülű rajongó; élőben vajon hogyan szól mindez. A stúdióbeli mesterkedésekről most is lehull a lepel, amikor is a háttérben még két billentyűs nyomkodta az akkordokat. Hiába, a színpadi koncert csak így kerülheti el a „sovány” hangzás csapdáját. A kamaszos hangú énekes, „Kiki”, a mélynövésű billentyűs, Berkes Gábor (valamikori gyermekszínész) és a többiek koncertjükkel arra döbbentették rá a krónikást, akinek orra kilométerekről is megérzi a gázszagot, hogy közepes tehetséggel (a rajongók tavaly az év leg-legjeinek választották a a ésatát lén nyertem’” 'Fotó: H. L. zenekar legtöbb tagját, ám az elfogultság illetve a tárgyilagosság mellőzése már- már égbekiáltó) és a habbal versenyre kelő dalokkal, de kétségtelenül jó megszólalássá1 milyen kiváló tinédzserszédítő produkciót lehet nyújtani. Recept ez a javából! J. J. Európa lőporos hordója A Balkán-kérdés története „A Balkán: Európa lőpo- ros hordója” — tartja a múltszázadbeli Balkán-háborúk idején született mondás. Ám, hogy a kétségtelen történelmi és politikai igazságot hordozó szólás hátterében hány-és-hányféle okokozati láncolat — etnikai és vallási széttagoltság, területi rendezetlenségek nagyhatalmi érdekellentétek, nemzeti megosztottság és gyűlölködés és a többi — húzódtak meg az alighanem kevéssé ismert közvéleményünk előtt. A kiváló hadtörténész, Bencze László könyve, a Bosznia és Hercegovina okkupációja 1878- ban nyugodtan nevezhető a kérdéskör alapművének. A szerző többéves szívós kutatómunkával, a bécsi Kriegs- archívum korabeli dokumentumaira — tehát elsődleges forrásokra — támaszkodva — tárta föl a Balkán- kérdés lényegét. S tette ezt egy olyan időszak „históriai keresztmetszetének” elkészítésével, amely — mivel csomópontot képez az események láncolatában — mintegy kulcsa az egész problémakör megértésének. Azaz: lehetőséget nyújt egyfelől az oszmán-törökök európai térhódításának kezdetéig, a középkorig visszanyúló történelmi eredők, másfelől a jelenig elindázó társadalmi, politikai, vallási, etnikai, stb. neuxalgiák megvilágítására. Könyve első fejezetében részletesen elemzi a kor nagyhatalmainak — Oroszországnak, Angliának, a német orientációjú Osztrák- Magyar Monarchiának —az Oszmán Birodalom gyengülésével párhuzamosan kialakuló — a nemzeti piac kereteit kinövő tőke szolgálatában álló — agresszív Balkán-politikáját. Ugyancsak részletesen elemzi az 1875— 77-es törökellenes boszniai és hercegovinai felkelés által kirobbantott, az egész délkelet-európai térséget érintő s a kontinens valamennyi, politikai súllyal bíró államát mozgósító válságot, azt, amelyet végül a berlini kongresszuson sikerült néhány évtizedig elodázni. Az európai hatalmak e külső rendezéssel azonban igazából csak késleltették, vagyis a saját érdekeiknek megfelelően korlátozták a Balkánon megindult átalakulási folyamatot, későbbi korszaka» tolva át annak lezárását. Az Osztrák—Magyar Monarchia is e kongresszuson kapta meg — a szárazföld felől könnyen sebezhető dalmát partszakasz védelmére — Boszniát és Hercegovinát. Ám, hogy a bevonulás során az irregularis erők — a mohamedán bosnyák, albán, török, s kisebb részben szerb és horvát gerillacsapatok — fölött aratott keserves, mindkét részről kegyetlenkedésekkel járó, a vallási és nemzeti gyűlölködés magvait hosszú időre elhintő győzelem mennyire viszonylagos értékű volt, azt az 1914-ben Szarajevóban eldördült néhány lövés nyomán kirobbanó világháború tragikusan bizonyította. A kötet második részében magának a hadjáratnak, a több szakaszban végrehajtott — a helyi lakosság felkeléseivel és azok leveréseivel tarkított — okkupáció- nak a részletes hadtörténeti leírás-elemzése kap helyet, melyhez a kor, a hely és az események hangulatát híven tükröző, kevéssé ismert illusztrációkat, térképeket, valamint az adatszerű tájékozódást megkönnyítő katonai táblázatokat csatolt a szerző. Az alapos, tény- és adatkezelésben ideologikus sallangoktól mentes történeti mű ilymódon nemcsak a tárgyalt korszak és témakör kutatói számára lehet fontos, de közérthető, világos stílusa, okfejtése révén a szélesebb olvasóközönség figyelmébe is ajánlom. Endréd! Szabó Ernő
