Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-07 / 185. szám

xxxvni. évf. 185. S7... 1987. augusztus 7.,péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA A TARTALOMBÓL: Kevesebb whisky és nyugati cigaretta Mire egy ház felépül... A rádió és a televízió Jövő heti műsora Partnerek voltak, ellenfelek lehetnek ÚJ szovjet leszerelési javaslatok Átfogó nemzetközi biztonsági rendszert kell létrehozni Sevardnadze felszólalása genfi értekezleten Csütörtökön a genfi lesze­relési konferencián felszó­lald Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere. Fel­szólalásában. kifejtette az atom- és űr korszak alapve­tő problémáival kapcsolatos szovjet álláspontot, kifejtett számos új szovjet javaslatot, amelyeknek elő kell segíte­niük a leszerelési konferen­cia előtt álló feladatok meg­oldását. . Sevardnadze a követke­zőkben foglalta össze a Szovjetunió által követett legfontosabb célokat: — Szovjet—amerikai és nemzetközi megállapodáso­kat kell kötni az atomfegy­verek teljes és általános megsemmisítéséről; — Szigorúan és általános érvénnyel be kell1 tiltani bármely fegyverzet világűr- beli elhelyezését; — Olyan nemzetközi rend­szert kell teremteni, mely­nek körülményei között séf­ből a világon nem lesznek vegyi fegyverek és egyéb tö­megpusztító fegyverek; — A védelmi igényekhez minimális szintre keil csökkenteni a hagyományos fegyverzet szintjét; — A világ valamennyi ál­lamának együttműködése alapján átfogó nemzetközi biztonsági rendszert kell lét­rehozni, amelynek körülmé­nyei között az Egyesült Nemzetek Szervezete — alapokmányának megfelelő­en — hatékonyan támogat­hatná a békét és a bizton­ságot. A szovjet külügyminiszter kifejtette azokat a követke­zetes gyakorlati lépéseket is, amelyeket a Szovjetunió tesz e célok elérése érdekében. — A tényleges fegyverzet- ellenőrzés problémájával ■kapcsolatos szovjet állás­pont az újfajta politikai gondolkodást tükrözi — mu­tatóit rá. — A Szovjetunió; az ellenőrzés formáinak és módszereinek lehető legszé- lesehb „választékát” ajánlja, nemzeti1 és nemzetközi téren egyaránt. Sevardnadze felszólította a leszerelési konferencia rész­vevőid, hogy segítsék elő az atomfegyver-kísérletek be­tiltására vonatkozó szovjet —amerikai megállapodás megkötését. Azt javasolta, hogy ennek érdekében hoz­zanak létre speciális tudo­mányos szakértőcsoportot, amely öszeállítaná és elő­terjesztené az esetleges meg­állapodás betartásának el­lenőrzését hivatott rendszer­rel kapcsolatos egyeztetett ajánlásokat. A Szovjetunió ugyancsak javasolja, hogy — űrtávköz­lési eszközök igénybevételé­vel — hozzák létre a sugár- biztonság átfogó ellenőrzé­sének nemzetközi rendsze­rét. A Szovjetunió síkraszáll az atomfegyverzet — a je­lenlegi szakaszban a köze­pes hatótávolságú és a had­műveleti-harcászati rakéták — megsemmisítésének állan­dó megfigyelése mellett, s elengedhetetlennek tartja a bejutást azon harmadik or­szágokban lévő szovjet és amerikai katonai objektu­(Folytatás a 2. oldalon) A gazdasági haladás függ a műveltségtől Plenáris üléssel folytatódott a Tegnap délután a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében — a szerdai prekonferencia után — ünnepé­lyesen megnyílt a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 19. vándorgyűlése. Az ün­nepségen Billédi Ferencné dr., a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke kö­szöntötte a tíz országból érkezett vendé­geket és az elnökségben helyet foglaló Fábián Pétert, a megyei pártbizottság tit­kárát, Pusztai Ferenc művelődési minisz­A résztvevői Pusztai Ferenc miniszterhelyettes bevezetőjét hallgatják. A köszöntő szavak után Fábián Péter nyitotta meg a vándorgyűlést. Beszédében többek között szólt arról, hogy Szolnok megye nagyra értékeli a Magyar Könyvtá­rosok Egyesületének azon döntését, melynek révén a Tisza-partl város rendez­hette meg a 19. vándorgyű­lést. Az elismerés a megye könyvtárosainak szólt. Ezek után a megyei pártbizottság titkára a kulturális életünk­ben végbemenő változások­ról szólt. Napjainkban olyan művelődési házak és más kultúrális Intézmények léte­sülnek — a ritkán tapasz­talható ügybuzgalomnak kö­szönhetően —, amelyek em­beribbek, szebbek. Szükség is van a kulturális élet pezs­gésére, mert a társadalmi­gazdasági haladás soha nem függött ennyire a kultúrától, a tudástól, mint korunkban. Felértékelődött a tudás, amely elengedhetetlen felté­tele a gazdaság korszerűsí­tésének. így a művelődéspo­litika célja sem lehet más, mint a műveltség lehetősé­geivel gyorsítani, előmozdí­tani a fejlődést. Meggyőződésem — mon­dotta Fábián Péter a ván­dorgyűlés előadásaira utal­va —, a vita gazdagítani fogja ismereteinket, a (té­mák nagyon időszerű gondo­latokat feszegetnek. Majd arról beszélt, hogy a vándor- gyűlés „főszereplői” az olva­sók. A szekcióülések értük zajlanak, az egész könyvtár­ügy az olvasók szolgálatát jelenti. Ügyelnünk kell tehát (Folytatás a 3. oldalon) Az Idei eredményektől függ a Jövő évi terv és a SZOT vezetőinek munkamegbeszélése Az Öbölben Tovább tart az iráni hadgyakorlat Irán katonai közlemény­ben jelentette be, hogy há­romnapos nagy tengeri és partvédelmi hadgyakorlatát egy további nappal megtold­ja. Egyben ismételten figyel­meztették a külföldi álla­mokat, hogy 'hajóik és re­pülőgépeik kerüljék el az érintett vizeket illetve lég­teret. Az amerikai hadiiha^ jók által kísérendő máso­dik konvoj a hírek szerint ennek elenére útnak indul az öbölbe. A hatalmas tö­megeket és eszközöket meg­mozgató gyakorlatok Tehe­rán szerint a terveknek megfelelően folynak, s jól szolgálják az alapvető célt: a felkészülést minden eset­leges agresszív lépés vissza­verésére. A legváltozatosabb tengeri járművek — hadi­hajók, gyorsnaszádok, ha- lászhajók százai — mellé t (Folytatás a 2. oldalon) Csütörtökön a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa székházában Grósz Károly- nak, a Minisztertanács elnö­kének és Gáspár Sándornak a SIZOT elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjainak vezetésével a kor­mány és a SZOT képviselői munkamegbeszélést tartot­tak. A tanácskozáson átte­kintették az odóreform elő­készítésének munkálatait, és megvitatták a szakszerveze­teknek a dolgozók széles kö­réből szerzett észrevételeit, javaslatait. A SZOT és a kormány vezetői úgy ítélik meg, hogy az adóreformra vonatkozó törvénytervezet alkalmas arra, hogy az Or­szággyűlés elé kerüljön. A továbbiakban a kor­mány és a SZOT vezetői vé­leményt cseréltek az 1988. évi népgazdasági terv kidol­gozásának fő irányairól. Egyetértettek abban, hogy a jövő évi terv megalapozása jelentős mértékben függ az idei év második felének gaz­dasági eredményeitől. Ezért felkérik a dolgozó kollektí­vákat, a szocialista brigádo­kat, a gazdasági vezetőket és a szakszervezeti aktivistákat, hogy tegyenek meg mindent az 1987. évi munkahelyi fel­adatok sikeres teljesítése ér­dekében. A kormány és a szakszer­vezetek képviselői szüksé­gesnek tartják, hogy a jövő évi tervi keretei között meg­felelő szociálpolitikai intéz­kedések történjenek. Az e körben hozandó döntésekre a kormány és a SZOT veze­tőinek következő megbeszé­lésén térnek vissza. A cirokfélék termesztésével Növelik a gabona vetésterületét és az állattartás gazdaságosságát Huszonnégy cirokfajta, fajtajelölt és hibrid nagyüzemi ter­mesztési kísérleteinek eredményeit vethették össze a szak­emberek Kunhegyesen A két legfontosabb élel­miszertermelési stratégi­ánk — a gabona- és a hús- program — megvalósításá­val szoros összefüggésben van a szálas- és tömegtakar- mánytermesztés színvonala. A kettő közötti összefüggés egyrészt a gabonatermő te­rületek növelésének. más­részt a nagy és kisüzemi ál­lattartás gazdaságossága ja­vításának igényéből adódik. Nem mindegy, milyen minő­ségű és mekkora területű — kenyérnek vagy takarmány­nak való gabona termeszté­sére is alkalmas — földön termeljük meg az ország ké­rődző állatállományának az évi mintegy 15 millió tonna szálas és tömegtakarmány szükségletet. Az sem mind­egy, hogy mennyiért tudjuk előállítani ezt a mennyiségű szénát, erjesztett és lédús ta­karmányt, ipari és szántó­földi mellékterméket. Ezért is nyer mindinkább teret a hazai gazdaságokban is a cirokfélék termesztése, jólehet nálunk még mind­össze 50 ezer hektárnyit vet­nek belőlük, míg a világban mintegy 70 millió hektáron termelik a sokhaszmú nö­vényt. Az utóbbi jelzőre azért szolgálnak rá a szu- dánifű, a siló- és a szemes­cirok félék, mert szecskázva zölden etethetők, szenázs ké­szíthető belőlük, és ezenkí­vül alkalmasak a leggazda­ságosabb takarmányozás­ra, a legeltetésre is. A fen­tebb említett programok si­keréhez pedig úgy járulhat hozzá a minél szélesebb körű elterjedésük, hogy a táp­anyaggal kevésbé ellátott, gyengébb vízgazdálkodású és szerkezetű talajokon is na­gyobb zöldtömeget adnak, mint például a silókukorica. Ezenkívül az előállítási ön­költségük is kisebb, mint más szántóföldi tömegtakar­mányoké. Minderről Kunhegyesen, a tegnap délelőtt megtartott ciroktermesztési tanácsko­záson hallhattak szakmai előadásokat az Agrocoop Ál­lattenyésztési és Takarmány­termesztési Rendszer tag- gazdaságaiból érkezett nö­vénytermesztési és állatte­nyésztési szakemberek. A cirokféléknek a tomegtakar- mány termesztésében betöl­tött szerepéről, termesztésük korszerű formáiról, a stabil biológiai háttér 'megterem­tésére tett törekvésekről a MÉM, az Agrocoop, a Nö­vénytermesztési és Minősítő Intézet, valamint a Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vál­lalat képviselői tájékoztatták a jelenlévőket. A Zagyvaré- kasi Béke Tsz gesztorságá­val működő termelési rend­szer is részt vállal a cirok­félék nemesítésében, honosí­tásában és termesztésének szorgalmazásában. Taggaz­daságaiban jelenleg 2000 hektáron termelnek silócir­kot, ezer hektáron szudáni- füvet. A rendezők nem véletlenül választották a szakmai prog­ram székhelyéül a Kunhe- gyesi Kunság Népe Tsz-t. A közös gazdaság egyike azok­nak a nagyüzemeknek, ame­lyek évek óta jó színvonalon termesztik a szóban forgó takarmánynövényeket. Ter­mőterületüket az utóbbi hat évben 60 hektárról 350 hek­tárra növelték. Egy-két hó­nappal kinyújtják ily módon a szarvasmarháik legeltetési idényét. Az állattenyésztési telepek körüli gyengébb mi­nőségű földeken megterme­lik az évi 8 ezer tonna siló- igényük 70 százalékát, má­zsánként 20 forinttal keve­sebb önköltséggel, mintha kukoricát termelnének sze­názs készítésre. Ezenkívül minden esztendőben 400 hektár, korábban fővetésű silókukoricával hasznosított területen termeszthetnek gabonát vagy más áru nö­vényt. A Kunság Népe Tfez egyi­ke azoknak az Agrocoop tag­gazdaságoknak, amelyek rendszeresen helyet biztosí­tanak az Alföldön perspek­tivikusnak ítélt cirokíélék összehasonlító kísérletei­nek. Az idén például a szu- dániíű, a siló- és a szemes­cirok 24 fajtáját, fajtajelölt­jét és hibridjét próbálták ki nagyüzemi körülmények kö­zött. Ezenkívül jó beltartel- mi értékű silókukorica és nagy zöldtömeget adó cirok úgynevezett vegyes vetésével is sikerrel próbálkoztak, mert 40 százalékkal több tö­megtakarmányt tudtak elő­állítani hektáronként, mint­ha csak a kukoricát termel­ték volna magában. A tegna­pi szakmai tanácskozás a fajtakísérletek megtekinté­sével ért véget Kunhegyesen. T. F,

Next

/
Oldalképek
Tartalom