Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-06 / 184. szám

>""">»■ SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvm évf. 184. M., 1987. auguszui. 6., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Teherán tanácskoráat Javasol Flottamozdulatok az Öbölben Hazaszállították a halott irániak első csoportját A Túrkevei Vegyesipari Szövetkezet jól zárt» az első fél­évet. Bádogos és lakatos termékei keresettek jó minőségük miatt. Főleg a lakossági kislakásépítkexésbez. biztosítanak különböző ereszcsatornákat, tetőkibúvókat, kemény bélés­testeket, illetve kerítéseket, kapukat. (Fotó: T. Z.) Alig van már aratnivaló a megyében Kombájnok kényszerpihenőn, nem gyorsul a gabonaátvétel I csapadék javltja a kapásak illapatát Soha többé Hirosimát! Az idén immár 42 eszten­deje annak, hogy az ameri­kai légierő nehézbombázói — a nukleáris kor drámai nyitányaként — 1945. au­gusztus 6-án és 9-én a föld­del tették egyenlővé a két japáni várost: Hirosimát és Nagaszakit. A terrortáma­dásnak az utólagos követ­kezményeket is számba vé­ve, — mintegy 300 ezer em­ber esett áldozatul. Az Egyesült Államok akkori po­litikai és katonai felső veze­tése elsőnek vetett be olyan merőben újtípusú tömeg- pusztító harceszközt, amely­nek alkalmazását a közvetle­nül az összeomlás előtt ál­ló Japán ellen valójában semmi sem indokolta. Ugyanakkor úgy gondolták: ezzel a demonstratív cse­lekménnyel megalapozhat­ják a megfélemlítésre épülő „erőpaldtikájukíat”, rákény-1 szeríthetik akaratukat a Szovjetunióra, Erről a vágyálmukról so­ha nem mondtak le, még akkor sem, amikor elvesz­tették az atomfegyver mono­póliumát. Ezután a „szuper­szupert”, a 'hidrogénbombát dobták a mérleg serpenyőjé­be, amire — mintegy vála­szul — a Szovjetunió arra kényszerült, hogy megalkos­sa a maga termonukleáris fegyverét, majd pedig az interkontinentális balliszti­kus rakétával egyenlítse ki az amerikai távolsági bom­bázóerők fölényét. Ezzel egyszer és mindenkorra meg­szűnt az USA számára az „óceáni védőpajzs”. A had­ügyi forradalom menetében ez minőségi fordulópontot jelzett, hiszen beállt a köl­csönös megsemmisíthe tőség állapota. Cáfolhatatlan tény, a fegy­verkezési verseny újabb és újabb szakaszait mindig Wa­shington kezdeményezte, Moszkva „csak” követte a kihívásokat, miközben fá­radhatatlanul azért szállt síkra, hogy az atomeszközö­ket örökre iktassák ki a nagyhatalmak arzenáljából, s minél előbb egyezzenek meg az általános és teljes leszerelésben. Ma már ott tart a világ, hogy a földi bi­ológiai létet többszörösen megsemmisíteni képes nuk­leáris fegyverkészletek hal­mozódtak fel, s a hajdani Hirosima és Negaszaki-típu- sú „ősbombázókat” a több­száz kilo tonnás és a mega­tonnás nagyságrendű, hatal­mas rombolóerejű atomtól: tetek ezrei váltották fel. Elérkeztünk ahhoz a kriti­kus határhoz, amikor az „overkill”, a „túlgyilkolás” eszközei immár alkalmatla­nok bármiféle értelmes poli­tikai cél eléréséhez, hiszen egy esetleges atomháború­nak nem lenne — nem le­hetne! -r győztese. Rakéta- és űrkorszakunkban en­nélfogva teljesen új gondol­kodásmódra, a lét és nemlét kérdéseinek egészen újszerű megközelítésére van szük­ség. Az életbenmaradáshoz fű­ződő egyetemes érdekek szinte parancsolóan követe­lik a S ALT-szerződés i rend­szer megerősítését, s kölcsö­nös önmérsékletét, a kalan- dorságra hajlamos katonai­hadiipari körök megfékezé­sét. Addig kell cselekedni, amíg nem késő. Az esztelen- séggel szemben az értelem­nek, a józanságnak kell fe­lülkerekednie. Keleten és Nyugaton ezért egy a béke- szerető erők jelszava: Soha többé Hirosimát! 6. L. Iráni haditengerészeti egy­ségek felvonultak a Perzsa­öböl és a Hormuzi-szoros ha­dászati fontosságú pontjaira és készen állnak minden ag­resszió visszaverésére — je­lentette kedden az ÍRNA iráni hírügynökség. Időköz­ben megkezdődött a „Már- tíromság” fedőnevű hadgya­korlat második, haditenge­részeti szakasza. Korábban már felszólították a hajózó hatalmakat arra, hogy a há­romnaposra tervezett had­gyakorlat idejére hagyják szabadon az iráni parti vi­zeket az öbölben, az Ománi- öbölben, és a kettőt összekö­tő Hormuzi-szorosban. Az iráni iszlám gárdisták parancsnoka szerdán beje­lentette, hogy a jelenlegi hadgyakorlattal bevetésre kész állapotba hozták az or­szág haderejét, hogy vissza­verjenek bármely ellenséges támadást, jöjjön az akár a Perzsa-(Arab)-öböl bői, akár az Ománi-öböl felől. Közöl­A délután 1 órakor meg­nyílt prekonferencián dr. Horváth Károly, a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója köszöntötte a vándorgyűlés magyar és külföldi résztvevőit. Emlé­keztetett arra, hogy Szolnok városa az ország közepén fekszik, s e tény arra ösz­tönzi a település kulturális intézményeit, lokálpatriótá­it, hogy a magyar kulturális életben iá növekedjen szere­pe. A prekonferencia (a ván­dorgyűlések történetében először rendeztek ilyet) gon­dolata elsősorban azért szü­letett meg, hogy a magyar könyvtárügy mind nagyobb kitekintést kapjon a nagyvi­lágra, a nyugat-európai könyvtárakra is, de emellett a tapasztalatok átadása is meghatározó a célok között. Ezután Kovács Dezső, a te: a kedden kezdődött nagyszabású tengeri hadgya­korlat során vízre bocsátják Irán első saját gyártmányú tengeralattjáróját, amely megfelelően támogatja majd haditengerészeti műveletei­ket. Irán mostani menöverei során kipróbálta föld-haj cl és föld-levegő rakétáit is — közölte. Teherán tömegtájékoztatá­si eszközei változatlan he­vességgel támadják az Egye­sült Államokat és Szaúd- Aráhiát. Szerdára virradóan megérkezett az első repülő­gép, amely a tragikus mek- kai incidens 35 sebesült ál­dozatát, valamint 58 holt­testét hozta. A zöld-piros- fehér zászlókkal borított ko­porsók mellett nyilatkozva számos sebesült zarándok kijelentette: a szaúdi rend­őrség — állításával szemben — lőfegyvereket, sőt, dum­dum golyókat is használt, amikor rájuk támadt a le­zárt utcákon. Magyar Könyvtárosok Egye­sületének alelnöke üdvözöl­te a vendégeket, majd átad­ta a szót a nap első előadó­jának, dr. Hans Peter Géh- nek, az IFLA (a Könyvtá­rosegyesületek Nemzetközi Szövetsége) elnökének, aki beszámolójában az IFLA rö­vid történetét, szervezeti fel­építését, szerteágazó kap­csolatait vázolta. Többek kö­zött megemlítette, hogy a nemzetközi szervezet az idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. A harmin­cas évek nehézségei, majd a második világháború meg­próbáltatásai ellenére az IFLA talpra tudott állni, s az ötvenes-hatvanas évek fordulóján nagy nemzetközi tekintélyre tett szert. Ez idő tájt (1966-ban) született az az alapszabályzat, amely voltaképp még ma is ér­Szerdán áthaladt a Szuezi- csatornán a francia hadiha­jóraj, amely Párizs szerint arra hivatott, hogy megvéd­je Franciaország érdekeit a, térségben. A négy egységből álló flotta csoport csatlako­zik az öböl térségében lévő három másik francia hadi­hajóhoz. Vezetőjük a Cle­menceau-repülóhordoz-ó, amely jó negyedszázados ko­ra ellenére jelentős erőt képvisel: a régióban jól be­vált Exocet-ra'kétákat szál­lító Super-etandard repülő­gépekkel van felszerelve. Két nappal korábban brit hadihajók keltek át a csa­tornán — a három egység már az ománi partok köze­lében tartózkodik. Az amerikai megerősített flotta illetékesei azt közöl­ték, hogy az iráni hadgya­korlat, illetve a teheráni fi­gyelmeztetés ellenére nem fogják vissza teyékenységü­(Folytatás a 2. oldalon) vényben van. Jelenleg az IFLA 124 tagországot tömö­rít, s ez 1200 könyvtáros­egyesületet jelent. A szerve­zetet élénken foglalkoztatja az információáramlás kérdé­se, amely köztudottan óriá­si feladatot ró a világ könyvtáraira ma. A nap folyamán még szá­mos érdekes előadás elhang­zott, nem kevés tanulsággal járó külföldi tapasztalatok­ról számolt be egyebek mel­lett két bécsi, egy augsburgi, berlini, érsekújvári és két hazai könyvtáros. A holnapi napon — az ün­nepélyes megnyitó után — plenáris üléssel folytatódik a vándorgyűlés, melynek színhelye a Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Központ lesz. J. J. Jó ütemű nyári betakarí­tást torpantott meg a csapa­dékosra forduló időjárás: a megye ötvenöt közös és hét állami gazdasága közül negyvenöt nagyüzemben az eső előtt befejezték az ará- tást. Mostanra, a hét köze­pére mindenütt végeztek volna a munkával a kény­szerpihenőre vonult kom­bájnok, de a mezőgazdák így sem veszik rossz néven a minden bizonnyal csak át­meneti időjárásváltozást. Nem okozhat most már ugyanis olyan munkaszerve­zési gondot a terület alig tíz százalékán még lábon ál­ló gabonának a biztonságba helyezése, mint amennyi hasznot az úgynevezett ka­pások, az őszi betakarítású növények pozíciójának javí- tásábán jelent a hűvös idő, a csapadék. A Hirosima és a Naga- szaki elleni atomtámadás 42. évfordulójához kapqsoí lódva „Együttélés a nukleá­ris kor problémáival” cím­mel előadói konferenciát rendezett az Országos Béké- tanács Tudományos és Kul­turális Bizottsága szerdán a Magyar Tudományos Akadé­mia székházában.. A tanács­kozás célja az volt, hogy új megközelítésekkel és szemlé­lettel járuljon hozzá egy olyan hatékony érvrendszer kialakításához, amelyet a békemozgalom a hazai és a nemzetközi munkájában egy­aránt alkalmazhat, s ezáltal a közgondolkodás megújítá­sát, a tudomány és a kultú­ra különböző területei közöt­ti együttműködést is előse­gítheti. Az egésznapos tanácsko­zást Szentégothai János aka­démikus, az Országi* Béké- tanács Elnökségének tagja, az OBT Tudományos és Kulturális Bizottságának el­nöke nyitotta meg. Hangsú­lyozta: az emberiségnek együtt kell élnie az atom­energiával, mert a hagyo­mányos energiahordozók korlátozott mennyisége mi­att a világ nem mondhat le a nukleáris energia -békés célú felhasználásáról. Ha nem lennének atomerőmű­A Kötivizig hidrológiai csoportjának tájékoztatása szerint a megyében átlago­san 10—15 millimétert pótolt be most hét elején a csapa­dékhiányból az időjárás. A Tiszazugban Cibakházán hét milliméteres, a Jászságban Jászkiséren 13 milliméteres, Karcagon 9 milliméteres, a szolnoki alcsiszigeti mérőál­lomáson pedig 10 millimé­teres csapadékadatokat rög­zítettek. Ez leginkább a ku­koricák állapotán javit, az intenzíven öntözött területe­ket kivéve ugyanis ez a nö­vény sínylette meg legin­kább a csaknem egyhónapos, tartós szárazságot. Mintegy 4 ezer hektáron már így is leszáradtak a kukorica alsó vek, már ma is súlyos ener- giagondokkal kellene szem­benézniük az egyes orszá­goknak — tette hozzá. A jö­vő útja a fúziós energia, en­nek gyakorlati alkalmazása azonban minden bizonnyal még hosszabb ideig várat magára. A továbbiakban az előadó idézte a neves drámaíró, Dürrenmatt gondolatát, mi­szerint: amit egyszer fölta­láltak, azt nem lehet nug nem történtté tenni. Az a tény, hogy a tudomány ké­pes az atomenergia felsza­badítására, egyben fölveti azt a veszélyt is, hogy az egész civilizáció eltörölhető a Föld színéről. Márpedig tudomásul kell venni, hogy a maghasadás törvényszerű­ségeire vonatkozó ismerete­ket már nem lehet kitörölni az emberiség tudatából, s épp ezért napjainkban óriási felelősség terheli az atom­ütőerővel rendelkező nagy­hatalmakat — hangoztatta Szentágothái János. Vitaindító előadását Szta- nyik B. László professzor, az országos Frederic Joliot- Ourie Sugárbiológiai és Su- gáregészségügyi Kutatóinté­zet főigazgató főorvosa, az Országos Béfcetanács elnö­ke tartott fiz információáramlás nagy feladatot rá a könyvtárakra Könyvtárosok vándorgyűlése Szolnokon Tegnap délután Szolnokon, a Techni­ka Házában előkonferenciával kezdődött meg a Magyar Könyvtárosok Egyesületé­nek sorrendben 19. vándorgyűlése. A négy­napos rendezvényen hétszázötven hazai könyvtáros, és öt ország — Ausztria, Csehszlovákia, Hollandia, az NSZK és Norvégia — könyvtárügyi szakemberei vesznek részt. A tervezett program közép­pontjában ezúttal a könyvtárak informá­ció-közvetítésben betöltött szerepe, az ez­zel kapcsolatban felmerülő társadalmi igé­nyek, illetve az információs szolgáltatások és azok értékesítése áll. A vándorgyűlés résztvevőinek csoportja. (Fotó: D. G.) íFolytatás a 3. oldalon) Stafétabot Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon Akadémiai kmmfmranota n nukleáris kor problémái

Next

/
Oldalképek
Tartalom