Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-31 / 204. szám

1987. AUGUSZTUS 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét filmjeiből Zuhanás közben A vonat majdnem pontos volt 140 éves a Pest—szolnoki vasút Megemlékezések, ünnepségek, kiállítások A nosztalgiaszerelvényt sokan várták Nem is tudtam először, hogy miért, de nagyon szo­morúan jöttem ki a vetítő­teremből Tolmár Tamás Zu­hanás közben című filmjé­nek megnézése után. Ez ma­gánügy, mondhatná bárki, igaza is léteié, csak éppen azt tapasztaltam, hogy nem egyedül engem hangolt re­ménytelen mélabúra a film. Tehát hatásos film, tehát jó film? A kérdés nem ilyen egyszerű. Kétségkívül hatá­sos, olyan mozi, amelynek gondolatai, képei benne ma­radnak a nézőben. De ettől még — sajnos — konvencio­nálisán sem mondhatjuk rá, hogy jó film. Nehéz megmondani, hogy miért idegeníteti el magától ez a film. Ha igaz, hogy a jóból is megárt a sok, akkor elképzelhető, hogy a rosszból már a keveset is soknak érezzük. Olyan mélységek­be hatol a Zuhanás közben, hogy struccmadárrá válik a néző: tudja, hogy szembe kellene nézni valamivel, de jobb ha homokba dugja a fejét, legalább nem látja... Logikátlan okoskodás, de úgy vélem, nemcsak velem a nézővel „van baj”. A kér­dések kérdése ott kezdődik, hogy az első filmes rendező — megint egy nagyon tehet­séges valaki! — vállalhatta-e filmjének forgatókönyvét is. Igen, hiszen a forgatóköny­vet is ő jegyzi. Kétszeres kockázat! Sajnos, hogy a Zu­hanás közbentől ennyire ide­genkedik az ember, azért a forgatókönyv a ludas. Nem vallom, hogy a fikció kívül esik a megtörténhet halál­mezsgyéin. Az élet — írhat­nám nagy É-vel — olykor fölüllicitálja a fikciókat, — Ifjúsági nagygyűléssel ért véget vasárnap Tatabányán a Munkásfiatalok III Orszá­gos Találkozója (MOT). A mintegy 1500 munkásfiatal a három nap során plená­ris üléseken, fórumokon, kerekasztal - beszélgetése ken vitatta meg azokat a moz­galmi módszereket, politikai tevékenységformákat, vala­mint munkahelyi, szakmai követelményeket, amelyekkel zsiikát, így nem véletlen, hogy a mutatós, szépen berendezett szülői házban hatévesen már neki is vonót nyomtak a ke­zébe. Ettől kezdve naponta öt, olykor hat órát is gyako­rolt, és immáron harmadik éve hetente kétszer Szolno­kon Horváth Béla prímás foglalkozott vele. Bizony nem kevés anyagi áldozatba, fáradtságba kerültek ezek a szombati, vasárnapi utazga­tások, amelyek eredménye­képpen a kis muzsikus az s már egészen máshogyan hívjuk ezeket! Sőt, egyetlen fikcióra építve is mennyi jó filmet láttunk már. A Zuha­nás közben nem egy, nem is több fikcióra épül, hanem egy újsághírhez kötődő eset­re, egészen kétköznapi em­beri viszonyokra stb. De amikor ez a dramaturgiai szálakra felfűzött sok-sok hihető esetet együtt látjuk, úgy tűnik mintha az egész egy nagy fikció lenne. Pe­dig nem az, a rendező érez­hetően nagy felelősséggel, becsületes szákimondással, jószándékkal forgatta film­jét. Hisszük hogy ugyan­ilyen szándékok vezérelték a forgatókönyvírót is. De a szándék és a hatás nem azo­nos. A történetek fele-har­mada is elég lett volna ah­hoz, hogy a rendező szándé­kát megérezzük és letisztult filmélményt kapjunk. A Pogány Judit és Kaszás At­tila hordozta cselekményszál már önmagában is elvitt vol­na abba a világba, amelyről rendező szólni akart. A so­kat markol és keveset fog panelje minden bizonnyal elkerülhető lett volna az unalmas, erőltetettnek tűnő részletek elhagyásával. A sokféle, majd később egy­másba torkolló történet-erek egyes epizódainak túlhang­súlyozása sajnos csak a köz­helyek ismétlésére vált al­kalmassá, míg kevésbé fel­tárt részletek egyenesen ki­estek a néző látóteréből. Egy bizonyos: Pogány Ju­dit alakítása maradandó eb­ben a jószándékú, nagyfor­mátumúnak indult, de ösz- szességében felemás film­ben. az ország előtt álló feladatok megoldásához kívánnak hoz­zájárulni. Az ifjúsági nagygyűlésen Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára hangsúlyozta, hogy a célul kitűzött politikusabb ifjúsági mozgalom igényli a munkásfiatalok legjobbjai­nak részvételét a KISZ-ben és a termelő munkában egy­aránt. idén, június 29-én Pesten, a Rottenbiller utcában felvé­telizett a Rajkó zenekar­ba. A népes vizsgabizottság előtt először kottából kellett zenélni, majd egy nótát, csárdást, illetve variációt játszani. Remekül sikerül­hetett a párperces megmé­retés, mert a bizottság veze­tője a felvételi után külön gratulált a folyosón a kísé­rőknek. Ekkor már sejtették, ami július 6-án bizonyossá Eszmecsere Sopronban Keleti műveltség Nemzetközi orientaliszti­kai tanácskozás kezdődött vasárnap Sopronban, 18 or­szág mintegy 80 tudósának részvételével, a Körösi Cso­rna Társaság rendezésében. Ezúttal ötödik alkalommal gyűltek össze a keleti né­pek műveltségével, nyelvé­vel foglalkozó tudások, s ad­nak számot kutatásaik leg­frissebb eredményeiről. A mostani konferencia tudo­mányos jelentőségét emeli, hogy a kínai delegáció tag­jaiként első ízben vesznek részt ilyen tanácskozáson a Tibeti Társadalomtudományi Akadémia tudósai. A Körösi Csorna Társaság tiszteletbeli tagjává válasz­totta Luciano Petech pro­fesszort, az olaszországi ti- betisztika nemzetközi hírű vezetőjét. Az erről szóló dip­lomát a vasárnapi megnyitón vette át az olasz tudós. A tanácskozás azoknak a kutatóknak — Belső-Ázsia, Tibet, valamint a buddhiz­mus tanulmányozásának — ad fórumot, amelyek Körösi Csorna Sándor érdeklődésé­nek középpontjában álltak. A hat napig tartó szimpozio- non előadások hangzanak el Belső-Ázsia történetéről, a tibeti gyógyászatról, a budd­hista művészet és vallás kér­déseiről. Befejeződött a műemléki konferencia • Az országos műemléki konferencia szombaton befe­jezte munkáját Pécsett. A tanácskozáson mintegy négy­száz szakember vett részt; a műemlékvédelem hivatá­sos és társadalmi dolgozói mellett ott voltak a város­védő egyesületek vezetői is. A szekcióüléseken három témacsoportot vitattak meg: a műemlékvédelem és a te­lepülésfejlesztés kapcsola­tát. a történeti települések XX. századi építészet, vala­mint a műemléki helyreállí­tás eredményeit és gondjait. A záró plenáris ülésen a szekcióelnökök beszámoltak a végzett munkáról, s ennek során javaslatokat, ajánláso­kat is megfogalmaztak. A konferencia állásfoglalása kiemelte: a történeti telepü­lések arculata különösen fontos érték, ezért a mű­emlékek védelme mellett fokozott gondot szükséges fordítani az ott megjelenő új építészeti elemekre. vált: a KISZ KB művész- együttesétől érkező levél ar­ról értesítette a szülőket, hogy a felvételin kimagasló teljesítményt nyújtó, nyolca­dik osztályba menő fiukat szeptembertől felvették a Rajkó zenekarba. Azóta már a szerződéskötés is megtör­tént, így a tiszaböi kislegény tíz évig ebben az együttes­ben játszik, miközben iskolai tanulmányait is folytatja. Zoltán nem kis izgalommal készül a közelgő nagy útra, elvégre életében először hosszabb időre búcsút int a szülői háznak. Azért a hege­dűje most sem pihen, hiszen a napi párórás gyakorlás ilyenkor is szükséges. Ha másért nem azért, mert a tervében nem kevesebb sze­repel, mint az, hogy egyko­ron nevezetes zenészprímás legyen belőle. Ehhez az első lépcsőfokot sikeresen telje­sítette, a többi pedig a téhet- ségétől, még inkább a to­vábbi szorgalmától függ majd. P. Bz. M. 1847. szeptember 1-én ad­ták át rendeltetésének a Pest—Szolnok közötti vasút­vonalat. Erről az esemény­ről a Társalkodó című kora­beli hetilap a következőkép­pen ír szeptember 5-i szá­mában; „A magyar vasúttör­ténet évkönyvébe szeptem­ber 1-én egy új, korszakot alkotó nap iktatódott. Nagy nap, dicső nap volt ez, mely- lyel Magyarország két fő folyama, a Duna és a Tisza testvériesen összeköttetésbe hozatott”. Akkor a tizenhat kocsiból álló különvonat tíz órakor érkezett Szolnokra, olyan jeles utasokkal, mint József főherceg, Széchenyi István, és az ünnepi beszé­det is mondó Kossuth Lajos. Nem volt véletlen, hogy a születő vasút második vo­nalát a reformkorban éppen Szolnok felé irányították, hi­szen városunk a kora kö­zépkor óta fontos átkelőhely­nek számított a Buda és Erdély közötti kereskedelmi úton. Annak a száznegyven év előtti napnak a jelentőségére emlékezett szombaton dél­előtt a szolnoki vasufcastár- sadalom és az érdeklődő kö­zönség. Tíz óra után már ha­talmas tömeg verődött össze a peron pesti oldalán, vár­va a hamarosan befutó nosz­talgiavonatot, ami (igaz közel negyedórás késéssel) meg is érkezett, némi csaló­dást okozva a várakozóknak. A sűrű tülkölések közepet­te befutó gőzös ugyanis Az egészségmeg­őrzés szellemében Családi fesztivál a Népstadionban Több ezer gyermeket és felnőttet vonzott szombaton az egészségmegőrzés terve­zett társadalmi programjá­hoz kapcsolódó családi fesz­tivál a Népstadionba. A fesztivál reggel a Csepel Sportklub pályáján, illetve a ferencvárosi József Attila la­kótelepen, a Nyúldombon a Kölyök Egyesület szervezte programmal kezdődött. Mindkét helyszínen futóver­senyt, kerékpáros körver­senyt, BMX-cross vetélkedőig go-kart versenyt, kismotoros futamokat és több más ér­dekes programot szerveztek a nagyszámú érdeklődőnek, akik élsportolókkal, olimpi­konokkal, Európa-bajnokok- kal is találkozhattak. A Népstadion szoborkert­jében kora délután a BM tűzoltó zenekara fogadta a fesztiválra látogatókat, ezt követően a miskolci fúvósze­nekar és a majorettek felvo­nulása szórakoztatta a részt­vevőket. A különféle színes műsorok, neves művészek fellépése, divatbemutatók és -tanácsadók mellett itt is ta­lálkozhattak híres személyi­ségekkel. ezenkívül közös tornára, családi sportprog­ramokra, így futóversenyre, kispályás labdarúgásra, láb­teniszre is benevezhettek a fiatalok, idősebbek egyaránt mindössze négy kocsit hú­zott maga után, ebből kettő teljességgel modem vagon volt, kettő pedig az úgy jó évtizede történt utazásaimra is emlékeztető fapados. Min­denesetre a kamerák folya­matosan vették az eseménye­ket, s a fényképezőgépek is igencsak sűrűn kattogtak. A beálló szerelvényt megroha­mozó gyerekhad számára pe­dig újdonságként hatott a két fapados kocsi, a korabe­li egyenruhát viselő vasuta­sok, no és természetesen az ezúttal kéményseprőkre em­lékeztető masiniszták is. A nosztalgiavonat ünnepé­lyes fogadása után fölcsen­dültek a Himnusz hangjai, majd Erdőhegyi György, a MÁV Debreceni Igazgatóság helyettes vezetője mondott Még az utolsó délelőtt is szorgos munka közben talál­ta a zalai diákokat Szolno­kon a városi tanács elnöke, aki meglepetésszerűen láto­gatott ki a Tiszai! getbe, a harmadik önkéntes környe­zetvédő építőtábor lakóihoz. Keresetlen szavakkal kö­szönte meg amit a városért tettek, kívánt jó tanulást az elkövetkező hónapokra, és búcsúzott tőlük a jövő nyá­ri viszontlátásig. Utoljára cibálta meg a szél pénteken délután az ár­bocon lengő tábori zászlót, vezényszavak hangzottak fel, és elérkezett a számadás órá­ja. Bizony, a 160 Zala me­gyei fiatal két keze és szor­galma nyáridőben, amikor a parkok rendbentartása, a közterületek ápolása megnö­vekedett feladatot jelent, na­pi hat órában, két hónapon át a Közterületfenntartó In­tézmény 29 dolgozójának munkáját pótolta. Mi min­den fért ebbe? Nem keve­sebb, mint 4300 négyzetmé­ter virágágy gondozása, 384 ezer négyzetméter területen a fűnyírás utáni, gereblyé- zés, kazlazás, 940 pihenőpad festése. Tréfásan jegyezte meg valaki: befestették még az eget is, annyira igyekez­tek... Akadt a korábbi évek­től eltérő munka is: a har­madik turnus beliek részt vettek a megyei tanács által elrendelt gyalogosforgalom- számlálásban. a most búcsú­zok pedig a fizető autóparko­ünnepi beszédet a pályaud­var épületének Pest felőli oldalánál elhelyezett muzeá­lis értékű mozdony és vagon előtt. Beszédében utalt Szolnok­nak a vasúti közlekedéssel való egybeforrottságára, majd mintegy bemutatta a Szolnok Vontatási Főnökség kocsijavító műhelyének szo­cialista brigádjai illetve dol­gozói által felújított vasúti személykocsit, amely ezentúl aprócska vasúttörténeti mú­zeumként működik. Ezt követően Horváth Ti­bor a Közlekedési Múzeum gazdasági igazgatója jelké­pben átvette a helyreállított muzeális kocsit, (amely ter­mészetesen Szolnokon marad a későbbiekben is), a Vonta­tási Főnökség képviseletében pedig Papp Ferenc a Killián György Szocialista Brigád vezetője ünnepélyesen véd­nökséget vállalt a múzeum­kocsi felett. Délelőtt 11 órakor a MÁV Csomóponti Művelődési Ház­ban rendezett kiállítást is megnyitották az érdeklődők előtt, ahol különféle moz­dony, illetve szerelvény ma­kettek láthatók, kisebb mé­retű vasúti alkatrészek, kel­lékek társaságában. A szol­noki pályaudvar utascsamo- kában pedig a „Tisza” nevű vegyesvonati mozdonynak a Milleneum évében készült működőké p>es (M 1:5) mo­dellje vonta s vonja magára az utazóközönség figyelmét. J. í»y. lók díjbeszedői feladatát is jól oldották meg. Érdékes módon a táboro- zók teljesítménye turnuson­ként javult: az utolsó cso­porté már meghaladta a 140 ezer, az egész táboré az 536 ezer forint értéket. Az ünne­pélyes zászlólevonás porcé­it nem véletlenül követték az elismerő szavak, a jutalma­zások. Pusztai Tamás, a tá­bort fenntartó intézmény igazgatója adta át az okleve­let a táborvezetőnek, Beké- nyi Istvánná, a Hazafias Népfront városi titkára p>e- dig Kiváló és Érdemes Tár­sadalmi munkás kitünteté­sekkel köszöntötte a munka irányításában,, a gyerekekkel vigló törődésben oly sokat fáradozott intézményi dolgo­zókat, közöttük nem egy nyugdíjast, akik időt és fá­radságot nem ismerve igye­keztek a gyerekekkel szót érteni, a munka örömét meg­ismertetni. Ok is ott ültek a búcsú- tábortűz körül, együtt derül­tek a fiatalokkal az izzó zsa­rátnokok fényében rögtön­zött tréfákon, velük nótáz- tak még akkor is, amikor kihunyt az utolsó parázs. Csomagolásra még akkor se gondolt senki, hiszen még a palacsintát is meg kellett] enni, amiből háromszázat sütöttek a hálás fiatalok, hogy megvendégelhessék vendéglátóikat. — rónai — — ti Tatabányán Találkoztak a munkásfiatalok Tizenhárom évesen Ügy tűnik, a ti­zen hármas szám nem mindenkinek szerencsétlen, sőt a tiszaböi Maga Zolinak bizonyára nem az, hiszen ennyi évesen fel­vételizett a Raj­kó zenekarba. A merész elhatáro­zás előzményéhez tartozik, hogy a kisfiú édesapja — aki nap>onta Szol­nokra jár dolgozni az építőiparba — is kedveli a mu­a Rajkó zenekarba Zoltán napirendjéből a párórás gyakor­lás ilyenkor sem hiányzik (Fotó: T. K. L.) A korabeli dokumentumok is számos érdeklődőt vonzottak (Fotó: H. L.) Elhamvadt a búcsútábortűz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom