Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-28 / 202. szám
1987. AUGUSZTUS 28. SZOLNOK MEGYÉI NÉPLAP 3 Majoros Károly munkásörök között Ülést tartott a HNF megyei bizottsága Tegnap ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Az eseményen, amelyen részt vett Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, a politikai ismeretterjesztés közmegegyezésre gyakorolt hatásáról tanácskoztak. Az ülés résztvevői meghallgatták Bugán Mihálynak, a megyei tanács elnökhelyettesének tájékoztatóját megyénk termelő ágazatainak műszaki fejlesztéséről, meggyorsításának, a jövedelemteremtő képességre gyakorolt hatásáról. Mindkét napirend élénk vitát váltott ki. Befejezésül Sándor László, a HNF megyei bizottságának titkára az előző bizottsági ülés óta végzett munkáról adott számot. Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára tegnap felkereste a munkásőrség törökszentmiklósi alakulatát, majd Zsovák Lászlónak, a munkásőrség megyei parancsnokának kíséretében a kunhegyesi kiképzőbázisra látogatott. Az éves kiképzési terv időarányos teljesítéséről és a második félévi kiképzési feladatokról Zsovák László tájékoztatta Majoros Károlyt, aki a tájékoztató meghallgatása után megtekintette a testület megyei alakulatainak történetét bemutató emlékszobát és a lőteret. 0 fúrótorony eltűnt a mélyben Akkor éjszaka öten voltak műszakban. A brigád fúrómestere Bagdi László: — Tíz órakor vettük át a műszakot. Éppen béléscsövet építettünk a lyukba. 215 méter mélyen voltunk, a negyedik csövet csavartuk ösz- sze, amikor észrevettük, hogy túlfolyik a lyuk. Szóltam Tanka Sándor f őtfúr ó- mesternek. ö azt mondta, biztosan csak egy kis gázdugó. Ha az kijön, folytathatjuk a béléscsövezést. De, alig telt el két perc, mire visszatértem a munkapadra, már akkor ott is nyomta föl a gáz az iszapot — Sugárban jött a kútból? — Ahol csak nyílás volt... — Milyen magasra? — Akkor még nem olyan nagyon... fél méter, egy méter... Ahol, ahogy tudott.. Lejöttünk a munkapadról, vártunk ,hátha elcsendese-i dik. De egyáltalán nem úgy nézett ki. Már a torony mellett is porcsóvákat dobott fel a gáz. — Vagyis szabályos gázkitörés látni. Aztán néhány perc alatt eltűnt. — Mit éreztek? — Furcsa volt., kellemetlen érzés. Tegnap még nyugodtan dolgoztunk rajta, most meg.. Ilyet még nem láttam. — Mekkora volt a szakadék? — Olyan 8—10 méter mélyen lehetétt az iszap felszíne. Pezsgett, bugyborékolt, mint ahogy a leves fő. — Itt, a szoboszlói mezőben,, a gázkiifúvás, hogy is mondjam, ha nem is mindennapos,, de nem ritka jelenség. — veszi át a szót Tanka Sándor. — Először nem vettük komolyan. Ki gondolta, hogy elsüllyed... De néhány perc múlva már láttuk: menthetetlen. — Menekülésre nem is gondoltak? — Fúrósok vagyunk. Jómagam húsz éve. A vérünkben van. Nem kocsmai verekedésben van az ember, hogy csak a saját irháját Az elsüllyedt T—50-es fúróberendezés „ikertestvére” a hajdúszoboszlói 162-es fúrási ponton dolgozik volt? — Hát, szabályosnak nem mondanám... Tizenötödik éve vagyok olajbányász, de ilyet még nem tapasztaltam. — A porcsóvák milyen távolságra voltak a lyuktól? — Már az aknán kívül is... Kint a szabad földön is... Ügy másfél-két méternyire a betonalaptól. A főmester telefonált a berendezés mérnökének meg az (üzemvezető főmérnöknek. — Aztán mi történt? — Amikor láttuk, hogy nem akar csitulni, beindítottuk a traktort, elihúzgáltuk a bódékat a kúttól. — A gépek közül mit sikerült kimenteni? — Az iszapszivattyúkat. A szivattyúk motorját, a tartályokat. Akkor már az iszap fortyogott a gáztól. Nem lehetett közelebb menni. Egyre erősödött a gázki fúvás. — De még állt a torony? — Még állt. A gépkocsik reflektorai világítottak. Néztük. Nem tehettünk mást. Egy óra ötvenkor elfeküdt a torony. Az 510 méter fórú- szerszám, ami ki volt állítva a toronyba, azonnal belecsúszott a lyukba. Ahogy termelte ki a gáz a földet, a torony is egyre -beljebb csúszott, a meghajtómotorral együtt. — Mennyi idő múlva tűnt el? — Három órával a kitörés után borult fel. Reggel fél 7-re valamit csendesedett a lyuk, már nem termelte olyan erővel magából a földet, az Iszapot, akkor merült el a torony teljesen. Addig a tetejét még lehetett mentse... — Hibáztatnak valakit? — Nem. Mulasztás nem történt. Ezt nem lehetett előre látni. Ez ennek a szakmának a kockázata. Kísérőmmel, Horváth Péter olajmémökkel, távozóban a Hajdúszoboszló—163-as fúrás helyén maradt jókora aknaszerű „lyuktól”, a környékbeliek kedvenc kis horgásztava felé tartunk. Nincs messze. Alig ha másfél kilométer. Hangulatos oázis a pusztában. Éppen 25 éve itt süllyedt el, szinte állva, egy a mostaninál is nagyobb Uralmas fúróberendezés. Helyén keletkezett ez a krátertó. A víz alatt, valahol a mélyben még ma is ott nyugszik a fúrótorony. Tomyi Lajostól, a Kőolaj- kutató Vállalat termelési igazgatóhelyettesétől kérdezem : — Miként süllyedhetett el ez a torony? — A hajdúszoboszlói gázmezőt az 1960-as évek elején fúrták fel. A gáztelepek letermeléséhez elegendő kút volt, ám a hetvenes évek végén, amikor a már kimerült telepekben megkezdődött a földalatti gáztárolás lehetőségének megteremtése, kiderült: ahhoz hogy telente kellő mennyiségű gázt lehessen kivenni a gáztárolóból, újabb kutak kellenek. Az idén 16, egyenként 980 méter mély kutat kellett fúrnunk. Éppen ez, ami kitört és elnyelte a berendezést, ez volt a tizenhatodik. — Mit derítettek ki eddig? — Ezen a térületen, ahol évtizedek óta termelnek gázt, a felszínhez egészen közel, már 180 méteres mélységtől kezdve vannak kisebb pri- mér gázfelhalmozódások, azaz eredetileg is gázt tartalmazó „lencsék”. De már 100 méter körül is kimutattak szekunder gázindukciókat. Ezek mélyebbről fejtődtek át, „szöktek” magasabb rétegekbe. — Ilyen területen van a 163-as pont is? — A geológiai előrejelzés szerint ez a fúrás a gázzónán kívül kellett volna legyen. De hát ebben a szakmában valószínűségekkel dolgozunk. Ez mind a földtani ismeretekre mind a fúrásra igaz. — Mi okozta a gázkitörést? Hogyan indulhat be egy kút? — A kútban, a rétegek nyomásának ellensúlyozásába a víznél nagyobb fajsúlyú fúróiszap van. Ha a fúrás gáztartalmú réteget ha- rántol, a gáz az iszapba — a nyomás ellenére is — be- diffundál. Ez mindaddig nem okoz gondot, amíg a lyukban egyensúly van, amíg kellő nyomást tud kifejteni az iszap, hiszen a gáz ilyen nyomáson szinte feloldódik. De a viszonylag nagy átmérőjű, 9 5/8 colos béléscső, amit a már kifúrt lyukba engednek, meglehetősen nagy térfogatú, elég sok fú- róiszapot szorít ki. A béléscső beépítése közben a gázt tartalmazó iszap feljebb kerül, csökken a nyomás, az iszapból kiválik a gáz. Csökken az iszap fajsúlya, még kisebb lesz a hidrosztatikus nyomás, így még több gáz válik ki, megkezdődik egy öngerjesztő folyamait: beindul a kút. Itt, Hajdúszoboszlón a felszínhez közeli rétegek elég lazák: a nagynyomású gáz szinte kimosta a fúróberendezés alól a felső rétegeket. Ezek beszakadtak, így süllyedt el a torony. — Mi lesz az elsüllyedt berendezés helyén tátongó „akna” sorsa? — Rövidesen betemetjük. — A berendezés menthetetlen? — Nincs értelme kísérletezni vele. Minden fúróberendezést biztosítunk. A biztosító szakemberei éppen a napokban jártak a helyszínen. — Mekkora fúróberendezés süllyedt el? — Egy T—50-es. A torony 27 méter magas. Legalább ilyen mély az iszapnívó alatt a keletkezett akna. — Mi maradt a helyén? — Meglehet, hogy kráter. Lehet, hogy egy újabb horgásztó .. Kép és szöveg: Trömböczky Péter A kormány szóvivőjének tájékoztatója Munkaprogram a kedvezőtlen gazdasági folyamatok megállítására (Folytatás az 1. oldalróü zőtlenebbé vált külső és belső gazdasági és társadalmi körülményeket tekinti a munka alapjául. Népgazdaságunk fejlődését hosszabb ideje halmozódó feszültségek és ellentmondások kísérik. A teljesítmények és a jövedelmek közötti összhang megbomlott, a fogyasztás meghaladta a termelést, s emiatt a belföldi pénzügyi egyensúly megingott. A termelés korszerűtlen szerkezete növelte elmaradásunkat a fejlett országoktól. Gazdasági teljesítményünk a világpiacon fokozatosan leértékelődött, exportkészségüink csökkent. — A kormány munkaprogramja azt célozza, hogy a kedvezőtlen folyamatokat lefékezze, majd megállítsa. Ellenkező esetben ugyanis az ország lakossága még súlyoTöbbfordulós — A gazdaság stabilizálása mai megítélés szerint előreláthatólag több mint három évet vesz igénybe, de ez az időtartam mindenekelőtt saját munkánk eredményességétől, hatékonyságától függ. A kormány eltökélt szándéka, hogy következetesen végrehajtja a társadalmi-gazdasági kibontakozás alapjainak megteremtéséből reá háruló feladatokat. S ebben építünk a nemzeti egység cselekvő megnyilvánulására, dolgozó népünk eddig is korszakos eredményeket hozó, odaadó munkájára — mondotta. Bányász Rezső (a Magyar Rádió kérdésére) kitért arra is, hogy a kormánynak a munkaprogram kialakításabb helyzettel volna kénytelen szembenézni. A gazdaság stabilitása csakis következetes, kitartó munkával és áldozatvállalásokkal érhető el. A munkaprogram célul tűzi ki: az adósságállomány növekedésének mérséklését, majd megállítását, az ország fizetőképességének megőrzését, az államháztartás egyensúlyának megteremtését ; a szerkezetváltás révén a vállalatok, intézmények teljesítményének növelését, az innováció, az exportképesség meggyorsítását; az irányítás korszerűsítését, az érdekeltségi és piaci mechanizmusok széles körű kibontakoztatását, amelynek csak része az adó- és az árreform; a társadalmi, szociális feszültségek csökkentését. Ezek a törekvések majd az éves tervekben fogalmazódnak meg. konzultáció sában leginkább érdekelt tagjai részvételével augusztus 20-án is tartottak egy csaknem egész napos ülést s a mostani tanácskozás is a szokásosnál jóval hosszabb volt a kormányprogram beható vitája miatt. E vita eredményességét nagymértékben segítette az a több- fordulós konzultáció-sorozat, amit a politikai, társadalmi, gazdasági, műszakitudományos szervek és intézmények vezetőivel, az országgyűlési képviselőcsoportokkal folytattak a kormány képviselői. E konzultációkon összesen mintegy 2500—2800-an vettek részt, s a kapott javaslatokat a Minisztertanács nagyon jól tudta hasznosítani. Új ármegállapító mechanizmus E témakörhöz kapcsolódott az MTI tudósítójának kérdése arról, hogy a kormány- programban foglalt teendők széles tömegeket érintő, valódi társadalmi vitájára is lehetőség nyílik-e. A szóvivő válaszában utalt arra, hogy a tervezet a sajtó útján nyilvánosságot kap majd, s így mód lesz alapos megismerésére. Egyfajta tömeges vitát jelenthet, hogy az emberek a szerkesztőségekhez küldött levelekben, vagy közvetlenül a kormányszervekhez intézett észrevételekben, illetve a választók képviselőjükhöz fordulva nyilvánítanak véleményt. Az árrendszer továbbfejlesztéséről szóló határozatról (a Népszava érdeklődésére) elmondotta, hogy az új ármegállapító mechanizmus a vállalatok és az árhatóság közötti, jogilag szabályozott konzultációs rendszert hoz létre. A konzultáció célja az ár kialakításához vezető tényezők megismerése. Ameny- nyiben a felek nem tudnak megállapodni az árváltozás mértékében, a Magyar Kereskedelmi Kamara által vezetett egyeztető bizottság előtt kell egyezségre jutni. (E bizottságnak tagja a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Fogyasztók Országos Tanácsa is.) S ha a kamaránál tartott megbeszélés sem vezet eredményre, akkor az Árhivatal elnöke hatósági jogkörben szabályozhatja az árakat. Az új rendszernek igen nagy előnye a nyilvánosság, az, hogy a termelőknek maguknak kell bizonyítaniuk az áremelés indokoltságát. Ezentúl az árhatóság lapjában is közzé kell tenni az áregyeztetések eredményét. Egyértelmű fogalmak Az új jogszabály a korábbinál egyértelműbben állapítja meg a tisztességtelen ár fogalmát is. Szabadáras termékek esetén például tisztességtelen az az ár, amelyet az előzetes bejelentési kötelezettség elmulasztásával, illetve az árhatóság által elfogadott mértéket meghaladóan emelnek, vagy figyelmen kívül hagyják az árkonzultáció eredményét. Akkor is tisztességtelen az ár, ha olyan ráfordítások megtérülését is biztosítja, amelyek érvényesítését jogszabály tiltja. Ugyancsak következményekkel jár, ha egy forgalomban lévő termék helyett — alapos indok nélkül — ugyanolyan használati értékű árut más néven magasabb áron hoznak forgalomba. vagy nem csökkentik arányosan a gyengébb minőségű termék árát. Az árhatóság mindezen esetekben előírja a többlet-árbevétel visszatérítését, illetve szigorúbb gazdasági bírság kiszabását. Általában: a kormány ülésén is hangot kapott, hogy szükség van a néhány területen meglévő „ármafifiák” elleni harc fokozására. Új gépek, átcsoportosítás Iratgyűjtők kooperációban Tomi forrós üi, környezetbarát mosópor Tomi forrás néven új termékkel bővült a Szolnoki Tiszamenti Vegyiművek közkedvelt mosószer családja. Az első hétszáz tonna szállítmányt a héten indították útnak a kereskedelem részére és napokon belül kapható lesz az üzletekben. Az új mosószert egyelőre három kilós dobozokban hozzák forgalomba 215 forintos do- bozonkénti áron. Rövidesen megjelenik azonban a hét- százgrammos kiszerelésű termék is, amelynek árát a napokban állapítják meg. A Tomi forrás a vállalat jelenlegi legkorszerűbb mosószere, csökkentett foszfáttartalmú, import szintetikus zeolittal készül, így nemcsak környezetkímélő, hanem környezetbarát is. A termék igen jó mosóaktív tartalmú, illatosított, a természet eredeti zöld illatát adja a ruhaneműnek. Kézi és gépi mosásra egyaránt alkalmas. Az új mosóporból a negyedik negyedévben a kereslet ellenére csökkenteni kénytelenek a termelést, mert az import zeolit készlet fogyóban van s az idén újabb mennyiség behozatalára már nincs lehetősége a vállalatnak. A Tomi forrást a vállalat az őszi BNV-n, a fogyasztási javak szakvásárán is bemutatja. Irodai iratgyűjtők gyártását kezdték meg az oroszlányi írószer Szövetkezetnél. Egy osztrák céggel kötöttek együttműködési megállapodást, ami szerint a mappák fém alkatrészeit egyelőre a partner gyártja, az összeszerelés Oroszlányban történik. Bár a kooperáció így is tisztes hasznot h'oz, a szövetkezet vezetői úgy döntöttek, hogy a termelés növelésére alkatrészgyártó gépeket vásárolnak az osztrákoktól. A jó minőségű iratgyűjtők iránt ugyanis idehaza élénk a kereslet, a mappákat viszont zömében külföldről szerzik be a nagykereskedelmi vállalatok. Az oroszlányiak! az új üzemrészt különösebb beruházás nélkül, belső átcsoportosítással és A diósgyőri Lenin Kohászati Művekben csütörtökön — a tervezett határidőre és a 45 millió forintos költség- előirányzat betartásával — befejeződött' a nagyüzem egyik fontos termelőegységértek, a nemesacélhengermű finomsorának nagyjavítása. A finomsort másfél évi folyamatos munka után augusztus 15-én állították le; az azóta eltelt időszak során az átépítések, felújítások és alkatrészcserék mellett több újabb dolgozók átképzésével kívánják kialakítani. A szövetkezet a közelmúltban hagyományos termékei körét is bővítette: többféle irószerújdonsággal lépett piacra. Lézerpix fantázianevet viselő ceruzája ugyanolyan minőségű, mint az importált rotringoké, viszont fele annyiba kerül. A másik új termék az úgynevezett golyós filctoll; hegyében a hagyományos filctollakkal szemben egy kis acélgolyó, a tartály helyett pedig filc van, a toll ötvözi két elődje jó tulajdonságait. Elkészítették az óriási tar- tályú golyóstollat is, ami egy betéttel kétszer annyi ideig ír, mint a hagyományos. korszerűsítő műszaki megoldást is bevezettek. Az igen bonyolult, nagy pontosságot és körültekintést igénylő munkában — amelyet órákra kidolgozott szigorú ütemterv szerint végeztek el — az LKM 820 karbantartója és külső vállalatok 850 szakembere vett részt. Csütörtökön megtörtént a felújított finomsor próbajáratása, és péntek reggel ismét megkezdődhet az üzemszerű, folyamatos termelés. Diósgyőrben Hengersori nagyjavítás
