Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-01 / 180. szám
1987. AUGUSZTUS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sajtótájékoztató a MÉM-ben az ágazat munkaprogramjáról, a nyári aszály- és viharkárokról Hz agrártermelés stabilizációs szerepet tölt be A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság 1988—1990-es munkaprogramjának előkészítéséről, továbbá az időszerű munkák állásáról, illetve a szőlőültetvények téli károsodásáról, és a nyári aszály- és viharkárokról tájékoztatta .az újságírókat tegnap a MÉM-ben Villányi Miklós, mezőgazdasági és élelmezésügyi Elmondotta, hogy az MSZMP KB novemberi határozata nyomán fölgyorsult a következő évek munka- programjának előkészítése. A tervezetet eddig több szakmai és érdekvédelmi szervezet, fórum tárgyalta meg. A szükséges kiegészítések után várhatóan augusztusban az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága tárgyalja meg a tervezetet, amelynek előkészületei során hangsúlyt kapott; az agrártermelés várhatóan továbbra is stabilizáló szerepet tölt be a gazdaságban. Biztosítani kell a belföldi ellátást, a népgazdaság külgazdasági egyensúlyának javítását és a jövedelemtermelő képesség növelését. Figyelembe véve a már elért magas hazai fogyasztási színvonalat, amely az élelmiszertermelés 70 százalékát köti le, a továbbiakban nem annyira a mennyiség fokozása a cél, hanem az élelmiszerek választékának, minőségének javítása. Az élelmiszergazdaságnak — az elképzelések szerint — 50 százalékkal kell növelnie konvertibilis elszámolású egyenlegét. Ebhez a kivitel növelése mellett a behozatalt mérsékelni szükséges. A piac elvárásaihoz jobban igazodó, más szerkezetű és minőségű exportstruktúra kialakítását igyekeznek most megalapozni. Ehhez a termelők és a feldolgozóipar kapcsolatának javítása mellett erősíteni kell a külkereskedelemmel közös érdekeltséget, kockázatvállalást. Az elképzelések megvalósításához jobban kell bánni a meglévő erőforrásokkal. Meg akarják teremteni a államtitkár. korszerű, gazdaságos és jó minőségű élelmiszertermelés előállításának feltételeit az élelmiszeriparban is. A nyersanyagtermelésben fokozottabban figyelnek majd a feldolgozói igények alakulására; ennek érdekében a nyersanyagok objektív minősítésének és a minőséget tükröző árak alkalmazásának széles körű elterjesztésére lesz szükség. Továbbra is meghatározó lesz a gabona- és a hústermelés súlya. Ugyanakkor bővíteni kívánják az egyébként kisebb mennyiségű, de gazdaságosan és nagyobb kézimunka-igénnyel előállított termékek arányát. A mező- gazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt termékszerkezet-váltással számolnak. A program megvalósítása már megkezdődött a te5- szesz-, baromfi- és a tartósítóiparban, hasonló átalakításra lesz szükség a hús-, a növényolaj- és a gabonaiparban. A búza, a kukorica és a napraforgó esetében bevezetik a bel tartalmi érték szerinti átvételt. Számolnak a szójadara importjának csökkentésével, illetve a hazai fehérjetakarmány-termelés dinamikus bővülésével. Javítják például a vágómarha-termelés gazdaságosságát, a sertés- hús-előlóllításánál pedig sokat tesznek majd a minőség javításáért. A gazdálkodási színvonal emelésénél tovább kell folytatni a vállalatok, szövetkezetek szervezeti korszerűsítését. Az államtitkár kitért a mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatos elképzelésekre. Az ágazat bruttó Átadták a cibakházi téesz tartósítóüzemét (Folytatót az 1. oldalról) szerencsésen találkoznak a jó alapanyag-termesztési adottságok a konzervgyár feldolgozói és külkereskedelmi. valamint a Füszért értékesítési tapasztalataival. A zöldségtermesztési vertikumnak a szélesítésével nemcsak üzemi, hanem megyei gazdaságpolitikai és népgazdasági célok elérését is segíti az új tartósítóüzem — mondotta befejezésül a megyei pártbizottság titkára —. ha az összefogó partnerek versenyképes termékekkel tudnak megjelenni a hazai és a külpiacokon. A megyei pártbizottság titkára ezután szalagátvágással jelképesen átadta a téesz- belieknek a tartósítóüzemet. Ezt követően a tavaly októbertől idén július közepéig végzett példás építőszerelőmunkában élenjárók elismerésére került sor. Benedek Fülöptől a TOT Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetését vette át Káposztás Balázs, a közös gazdaság lakatosbrigádjának tagja. Raisz Gusztáv elnök pedig öt téesztagnak adta át a Téesz Kiváló Dolgozója elismerést. T. F. As új tartóaftóüzem tágas technológiai csar no ka. Belső fotónkon az nborka-konzerváló gépsor munkájával ismerkednek az avatóün népség résztvevői. A Mezőgép és a Tisza Cipőgyár tőkés exportja A keresletcsökkenés nem pillanatnyi gond „Az exportteljesítmények nem érték el a múlt évi szintet a rubel és a nem rubel elszámolású export egyaránt csökkent” — olvashattuk a megyei párt-végrehajtóbizottságnak a hét elején tartott üléséről meg- jelsmt közleményében. — Az Önök vállalata évek óta rendkívül dinamikusan tudta növelni tőkés exportját. Erre az évre hasonló fejlődést terveztek, az első Jjélév azonban korántsem igazolta várakozásaikat. Rosszak voltak a tervezést megalapozó információk — kérdeztük Sziráki Andrástól, a Mezőgép vezérigazgatójától. — Az 1984-es 353 millió forintról 565 millió forintra nőtt az elmúlt esztendő végére konvertibilis elszámolású kivitelünk. Ezt „fejeltük meg” az idei tervekben újabb 10 százalékkal. Nehogy azt higgye, hogy alaptalanul, előzetes kereskedelmi megálapodásaink az év elején teljes garanciát nyújtottak a 613 millió forintos tőkés export terv teljesítéséhez. Az év eleje óta azonban sokat változott a piaci helyzet és végül is július végéig ebből a relációból csupán 200 millió forintnyi árbevételre tettünk szert. Legnagyobb tőkés vásárlónktól, a Claastól — Hogy a tendencia mennyire neim tartós, azt nem tudnám megmondani, a jelenség még elég új. Minden esetre az eredetileg tervezett 613 millió forintos konvertibilis export elérésére ma már minden reményünk megvan: 20 ezer konténer gyártására kötöttünk szerződést. Ez az üzlet jól jött, de a „profilon kívüli” termékek gyártásának növelése csak átmeneti megoldás lehet. A pozíciókat csak korszerűbb mezőgazdasági gépeket „piacra dobva” őrizhetjük meg. A gyártmányfejlesztést élénkítő munka mór két éve megkezdődött a vállalatnál, de feltétlenül meg kell gyorsítani és már jövőre új termékeket kell kínálnunk. Ezek ugyanis kedvezőtlen piaci helyzetben is keresettebbek. Szalay László, a Tisza Szerkesztőségünk a kedvezőtlen gazdálkodási folyamat hátterének megvilágítására a megye két, jelentős konvertibilis exportot lebonyolító vállalatának, a Szolnoki Mezőgépnek és a Tisza Cipőgyárnak a vezetőit kérte fel. például a várt 20 millió márkás helyett csupán 12 milliós megrendelést kaptunk és a „kisebb” vevők is kevesebbet vásároltak az előre jelzett mennyiségnél. — Tudják-e mi a kereslet mérséklődésének az oka? — Nemrégiben felkerestük legfontosabb nyugat- európai partnereinket, a helyszínen igyekeztünk tapasztalaitokat gyűjteni. A mezőgazdasági gépek piaca nem valami biztató képet mutat, összegezhettük. A Claasnak például, kereslet híján, 6500-ról 4000-re kellett csökkentenie kombájngyártását, a francia Kuhn is kénytelen volt 20 százalékkal mérsékelni a termelést. Döntően tehát az értékesítési lehetőségek romlása miatt kaptunk mi is kevesebb megrendelést. — Ezzel a kedvezőtlen tendenciával hosszabb távon számolniuk kell? A pillanatnyilag kedvezőtlen hatásokat igyekeznek-e ellensúlyozni? Cipőgyár kereskedelmi igazgatója így összegezte az idei első félév konvertibilis elszámolású kereskedelmi mérlegét; — A tervezett 900 ezer helyett csak 748. ezer pár lábbelit tudtunk eladni, a teljesítés 83 százalékos. Ennél kedvezőbb a kép, ha értékben^ az eladott cipőkért kapott valutában számolunk, a tényt a tervhez viszonyító arányszám 95 százalékos. — Mivel magyarázható a termékeik iránti kereslet csökkenése? — Az idei specialitás: a hosszú tél után tavasz nélkül kezdődő kánikula miatt a kereskedők készleteik egy részét nem tudták eladni, ezért kevesebbet vásároltak a gyáraktól. Sókkal több aggodalomra iád viszont okot egy másik, már korántsem pillanatnyi jelenség: a délkelet-ázsiai termelők olcsó, gyakran döm- ping áron kínált cipőikkel mind jobban elárasztják az európai és az amerikai piacot. Harmadik okként — ez magyarázza meg a Tisza „volumenbe|n”, illetve „értékben” mért tervteljesítési indexének különbözőségét (83, illetve 95 százalék) — említhetném, hogy partnereink a bérmunkában készítettek helyett inkább rendelnének a Tisza Cipőgyár által megvásárolt anyagból készült lábbelit... A cipőre szükségük lenne, de nem hoznak be hozzá külföldről anyagot. A vállalat pedig — a népgazdaság mostani helyzetében — nem képes annyi anyagot konvertibilis valutáért maga importálni, amennyivel ellensúlyozni lehetne a bérmunka-megrendelések mérséklődését. 100 ezer helyett ötven pár — Ebben a helyzetben van remény a Tisza tervezett konvertibilis idei exportbevételeinek elérésére? — Ha egy, már az év elején megkötött, a fizetési garanciák késése miatt eddig húzódó szerződésünk teljesíjtését megkezdhetjük, akkor 1987-es konvertibilis bevételi tervünket teljesíteni tudjuk. Izgatóbb azonban, hogy később mi lesz. Egyre inkább látszik: az európai gyárak közül csak az maradhat meg a tókés piacokon, aki nagyon rövid határidőre vállalja a legdivatosabb, kis szériában készülő lábbelikre szóló megrendelést. Nem lesz könnyű 50 ezer—100 ezer párás sorozatok után 500—600 párasakat csinálni. (Az idén már 40—50 párás szériákat is elfogadott a Tisza.) Több idő kell a gyártás közbeni átállásokra, a szalagok mellett nem lehet akkora rutint szerezni mint régen — és ez bizony meglátszik majd a dolgozók keresetén is. Megélni azonban csak az új igényekhez alkalmazkodva tudunk és készülünk is erre. Ez jelentős részben rajtunk múlik. De hogy tudunk-e majd import anyagot vásárolni a kevesebb bérmunka helyettesítéséhez, ez az egész ország gazdasági helyzetétől is függ. V. Szász József Fél helyett egyharmad Most segít a konténer A szelektív iparfejlesztés közeli és távoli céljai (Folytatás az 1. oldalról) dók versenyvállalásait iß közelítsék az ilyen jellegű vállalkozási munkákhoz. A minisztérium javaslata szerint a vgm-kban kifizetett keresetek 40 százalékát vinnék át a főmunkaidőben végzett munka honorálására. A munkaerőhelyzettel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra; itt is rendszer- szemléletre van szükség, az ipar struktúráját és az iparban foglalkoztatott munkaerő szerkezetét egységesen kell vizsgálni. — Korai a munkanélküliség veszélyéről beszélni — hangsúlyozta —, hiszen a húzóágazatok ma 30—50 százalékos kapacitás-kihasználatlansággal dolgoznak. Egyelőre jó ideig helyi probléma marad — bár a közvélemény az ilyen jelenségekre nagy figyelemmel reagál —, ha néhányszáz embert nem tudnak tovább szakmájában foglalkoztatni'. Minden ilyen esetben kőM, rültekintően, emberségesen kell eljárni, nem feledhető azonban a nagyobb család, az „ipari család” érdeke sem. Feltűnő, hogy az „ipar- szeretet”, a ragaszkodás ott jelenik meg először, ahol valamit meg akarunk szüntetni, és nem ott, ahol látványosak a sikerek. Ügy érzem — mondotta Kapolyi László —, a munkanélküliség problémája helyett inkább a képzés, az átképzés, a továbbképzés, egyáltalán az oktatás átalakításának, szerepének növelésével kell számot vetnünk. A miniszter végezetül hangsúlyozta: az iparirányítás támogatja a közép- és kisvállalatok számának növelését, s ez nem jelenti a nagyüzemek munkájának lebecsülését. Szükség: van viszont arra, hogy minél több, rugalmasan változtatni képes gyártóegységünk legyen. Ezért az iparvezetés támogatja az ésszerű decentralizációt is, miközben növelni szeretné a holdingszerűen, részvénytársasági formában együttműködő vállalatok körét. Ezek a szervezetek egy- egy kiemelt népgazdasági feladat teljesítésére (például a közúti járműprogram, az elektronikai program végrehajtására) vonnák össze erőiket. Kapolyi László két kiemelt fejlesztési területet nevezett meg a programból, a személygépkocsi-gyártásban való részvétel ipari hátterének kialakítását, fejlesztését, valamint a telefonhálózat bővítését. Kérdésekre válaszolva a miniszter elmondta, hogy a gépkocsi-összeszerelés ügyében vállalatközi tárgyalások folynak a Suzuki céggel. Hozzátette: a magyar ipar termékeiből a japán autóba beépített hányad nem érné el a tíz százalékot, éppen ezért szükséges a már említett ipari háttér létrehozása. A szovjet ZAZ típusból szeptemberben érkezik hazánkba az első öt mintapéldány, itt bizonyos részegység-gyártásról és évi 50 ezer darab gépkocsi összeszereléséről van 6zó. Bulgária hasonló feltételekkel vesz részt az együttműködésben, a Szovjetunióban pedig évi 150 ezer darab ZAZ készül majd.
