Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-01 / 180. szám

1987. AUGUSZTUS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sajtótájékoztató a MÉM-ben az ágazat munkaprogramjáról, a nyári aszály- és viharkárokról Hz agrártermelés stabilizációs szerepet tölt be A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság 1988—1990-es munkaprogramjának előkészítéséről, továbbá az időszerű munkák állásáról, illetve a szőlőültetvények téli károsodásáról, és a nyári aszály- és viharkárokról tájékoz­tatta .az újságírókat tegnap a MÉM-ben Villányi Miklós, me­zőgazdasági és élelmezésügyi Elmondotta, hogy az MSZMP KB novemberi ha­tározata nyomán fölgyorsult a következő évek munka- programjának előkészítése. A tervezetet eddig több szakmai és érdekvédelmi szervezet, fórum tárgyalta meg. A szükséges kiegészíté­sek után várhatóan augusz­tusban az Országgyűlés me­zőgazdasági bizottsága tár­gyalja meg a tervezetet, amelynek előkészületei so­rán hangsúlyt kapott; az agrártermelés várhatóan to­vábbra is stabilizáló szere­pet tölt be a gazdaságban. Biztosítani kell a belföldi el­látást, a népgazdaság kül­gazdasági egyensúlyának javítását és a jövedelemter­melő képesség növelését. Figyelembe véve a már el­ért magas hazai fogyasztási színvonalat, amely az élel­miszertermelés 70 százalé­kát köti le, a továbbiakban nem annyira a mennyiség fokozása a cél, hanem az élelmiszerek választékának, minőségének javítása. Az élelmiszergazdaságnak — az elképzelések szerint — 50 százalékkal kell növelnie konvertibilis elszámolású egyenlegét. Ebhez a kivitel növelése mellett a behoza­talt mérsékelni szüksé­ges. A piac elvárásai­hoz jobban igazodó, más szerkezetű és minőségű ex­portstruktúra kialakítását igyekeznek most megala­pozni. Ehhez a termelők és a feldolgozóipar kapcsolatá­nak javítása mellett erősíte­ni kell a külkereskedelem­mel közös érdekeltséget, kockázatvállalást. Az elképzelések megvaló­sításához jobban kell bánni a meglévő erőforrásokkal. Meg akarják teremteni a államtitkár. korszerű, gazdaságos és jó minőségű élelmiszertermelés előállításának feltételeit az élelmiszeriparban is. A nyersanyagtermelésben fo­kozottabban figyelnek majd a feldolgozói igények alaku­lására; ennek érdekében a nyersanyagok objektív mi­nősítésének és a minőséget tükröző árak alkalmazásá­nak széles körű elterjeszté­sére lesz szükség. Továbbra is meghatározó lesz a ga­bona- és a hústermelés sú­lya. Ugyanakkor bővíteni kívánják az egyébként ki­sebb mennyiségű, de gazda­ságosan és nagyobb kézi­munka-igénnyel előállított termékek arányát. A mező- gazdaságban és az élelmi­szeriparban egyaránt ter­mékszerkezet-váltással szá­molnak. A program megva­lósítása már megkezdődött a te5- szesz-, baromfi- és a tartósítóiparban, hasonló átalakításra lesz szükség a hús-, a növényolaj- és a gabonaiparban. A búza, a kukorica és a napraforgó esetében bevezetik a bel tar­talmi érték szerinti átvételt. Számolnak a szójadara im­portjának csökkentésével, il­letve a hazai fehérjetakar­mány-termelés dinamikus bővülésével. Javítják példá­ul a vágómarha-termelés gazdaságosságát, a sertés- hús-előlóllításánál pedig so­kat tesznek majd a minőség javításáért. A gazdálkodási színvonal emelésénél tovább kell foly­tatni a vállalatok, szövetke­zetek szervezeti korszerűsí­tését. Az államtitkár kitért a mezőgazdasági kisterme­léssel kapcsolatos elképze­lésekre. Az ágazat bruttó Átadták a cibakházi téesz tartósítóüzemét (Folytatót az 1. oldalról) szerencsésen találkoznak a jó alapanyag-termesztési adottságok a konzervgyár feldolgozói és külkereskedel­mi. valamint a Füszért ér­tékesítési tapasztalataival. A zöldségtermesztési verti­kumnak a szélesítésével nemcsak üzemi, hanem me­gyei gazdaságpolitikai és népgazdasági célok elérését is segíti az új tartósítóüzem — mondotta befejezésül a megyei pártbizottság titká­ra —. ha az összefogó part­nerek versenyképes termé­kekkel tudnak megjelenni a hazai és a külpiacokon. A megyei pártbizottság tit­kára ezután szalagátvágással jelképesen átadta a téesz- belieknek a tartósítóüzemet. Ezt követően a tavaly ok­tóbertől idén július közepé­ig végzett példás építő­szerelőmunkában élenjárók elismerésére került sor. Be­nedek Fülöptől a TOT Ki­váló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetését vette át Káposztás Balázs, a kö­zös gazdaság lakatosbrigád­jának tagja. Raisz Gusztáv elnök pedig öt téesztagnak adta át a Téesz Kiváló Dol­gozója elismerést. T. F. As új tartóaftóüzem tágas technológiai csar no ka. Belső fotónkon az nborka-konzerváló gépsor munkájával ismerkednek az avatóün népség résztvevői. A Mezőgép és a Tisza Cipőgyár tőkés exportja A keresletcsökkenés nem pillanatnyi gond „Az exportteljesítmények nem érték el a múlt évi szintet a rubel és a nem ru­bel elszámolású export egy­aránt csökkent” — olvas­hattuk a megyei párt-vég­rehajtóbizottságnak a hét elején tartott üléséről meg- jelsmt közleményében. — Az Önök vállalata évek óta rendkívül dinamikusan tudta növelni tőkés export­ját. Erre az évre hasonló fejlődést terveztek, az első Jjélév azonban korántsem igazolta várakozásaikat. Rosszak voltak a tervezést megalapozó információk — kérdeztük Sziráki András­tól, a Mezőgép vezérigazga­tójától. — Az 1984-es 353 millió forintról 565 millió forintra nőtt az elmúlt esztendő vé­gére konvertibilis elszámo­lású kivitelünk. Ezt „fejel­tük meg” az idei tervekben újabb 10 százalékkal. Ne­hogy azt higgye, hogy alap­talanul, előzetes kereske­delmi megálapodásaink az év elején teljes garanciát nyújtottak a 613 millió fo­rintos tőkés export terv tel­jesítéséhez. Az év eleje óta azonban sokat változott a piaci helyzet és végül is jú­lius végéig ebből a reláció­ból csupán 200 millió fo­rintnyi árbevételre tettünk szert. Legnagyobb tőkés vásárlónktól, a Claastól — Hogy a tendencia mennyire neim tartós, azt nem tudnám megmondani, a jelenség még elég új. Minden esetre az eredetileg tervezett 613 millió forin­tos konvertibilis export el­érésére ma már minden re­ményünk megvan: 20 ezer konténer gyártására kö­töttünk szerződést. Ez az üzlet jól jött, de a „profi­lon kívüli” termékek gyár­tásának növelése csak át­meneti megoldás lehet. A pozíciókat csak korszerűbb mezőgazdasági gépeket „pi­acra dobva” őrizhetjük meg. A gyártmányfejlesz­tést élénkítő munka mór két éve megkezdődött a vállalatnál, de feltétlenül meg kell gyorsítani és már jövőre új termékeket kell kínálnunk. Ezek ugyanis kedvezőtlen piaci helyzet­ben is keresettebbek. Szalay László, a Tisza Szerkesztőségünk a kedve­zőtlen gazdálkodási folya­mat hátterének megvilágí­tására a megye két, jelen­tős konvertibilis exportot lebonyolító vállalatának, a Szolnoki Mezőgépnek és a Tisza Cipőgyárnak a veze­tőit kérte fel. például a várt 20 millió márkás helyett csupán 12 milliós megrendelést kap­tunk és a „kisebb” vevők is kevesebbet vásároltak az előre jelzett mennyiségnél. — Tudják-e mi a keres­let mérséklődésének az oka? — Nemrégiben felkeres­tük legfontosabb nyugat- európai partnereinket, a helyszínen igyekeztünk tapasztalaitokat gyűjteni. A mezőgazdasági gépek piaca nem valami biztató képet mutat, összegezhettük. A Claasnak például, kereslet híján, 6500-ról 4000-re kel­lett csökkentenie kombájn­gyártását, a francia Kuhn is kénytelen volt 20 száza­lékkal mérsékelni a terme­lést. Döntően tehát az érté­kesítési lehetőségek romlá­sa miatt kaptunk mi is ke­vesebb megrendelést. — Ezzel a kedvezőtlen tendenciával hosszabb tá­von számolniuk kell? A pil­lanatnyilag kedvezőtlen hatásokat igyekeznek-e el­lensúlyozni? Cipőgyár kereskedelmi igazgatója így összegezte az idei első félév konvertibi­lis elszámolású kereskedel­mi mérlegét; — A tervezett 900 ezer helyett csak 748. ezer pár lábbelit tudtunk eladni, a teljesítés 83 százalékos. En­nél kedvezőbb a kép, ha értékben^ az eladott cipő­kért kapott valutában szá­molunk, a tényt a tervhez viszonyító arányszám 95 százalékos. — Mivel magyarázható a termékeik iránti kereslet csökkenése? — Az idei specialitás: a hosszú tél után tavasz nél­kül kezdődő kánikula miatt a kereskedők készleteik egy részét nem tudták eladni, ezért kevesebbet vásároltak a gyáraktól. Sókkal több aggodalomra iád viszont okot egy másik, már ko­rántsem pillanatnyi jelen­ség: a délkelet-ázsiai ter­melők olcsó, gyakran döm- ping áron kínált cipőikkel mind jobban elárasztják az európai és az amerikai pia­cot. Harmadik okként — ez magyarázza meg a Tisza „volumenbe|n”, illetve „ér­tékben” mért tervteljesítési indexének különbözőségét (83, illetve 95 százalék) — említhetném, hogy partne­reink a bérmunkában ké­szítettek helyett inkább rendelnének a Tisza Cipő­gyár által megvásárolt anyagból készült lábbelit... A cipőre szükségük lenne, de nem hoznak be hozzá külföldről anyagot. A vál­lalat pedig — a népgazda­ság mostani helyzetében — nem képes annyi anyagot konvertibilis valutáért ma­ga importálni, amennyivel ellensúlyozni lehetne a bér­munka-megrendelések mér­séklődését. 100 ezer helyett ötven pár — Ebben a helyzetben van remény a Tisza terve­zett konvertibilis idei ex­portbevételeinek elérésére? — Ha egy, már az év elején megkötött, a fizetési garanciák késése miatt ed­dig húzódó szerződésünk teljesíjtését megkezdhetjük, akkor 1987-es konvertibilis bevételi tervünket teljesíte­ni tudjuk. Izgatóbb azon­ban, hogy később mi lesz. Egyre inkább látszik: az európai gyárak közül csak az maradhat meg a tókés piacokon, aki nagyon rövid határidőre vállalja a legdi­vatosabb, kis szériában ké­szülő lábbelikre szóló meg­rendelést. Nem lesz könnyű 50 ezer—100 ezer párás so­rozatok után 500—600 pá­rasakat csinálni. (Az idén már 40—50 párás szériákat is elfogadott a Tisza.) Több idő kell a gyártás közbeni átállásokra, a szalagok mellett nem lehet akkora rutint szerezni mint régen — és ez bizony meglátszik majd a dolgozók keresetén is. Megélni azonban csak az új igényekhez alkalmaz­kodva tudunk és készülünk is erre. Ez jelentős rész­ben rajtunk múlik. De hogy tudunk-e majd import anyagot vásárolni a keve­sebb bérmunka helyettesí­téséhez, ez az egész ország gazdasági helyzetétől is függ. V. Szász József Fél helyett egyharmad Most segít a konténer A szelektív iparfejlesztés közeli és távoli céljai (Folytatás az 1. oldalról) dók versenyvállalásait iß közelítsék az ilyen jellegű vállalkozási munkákhoz. A minisztérium javaslata sze­rint a vgm-kban kifizetett keresetek 40 százalékát vin­nék át a főmunkaidőben végzett munka honorálására. A munkaerőhelyzettel kap­csolatban felhívta a figyel­met arra; itt is rendszer- szemléletre van szükség, az ipar struktúráját és az ipar­ban foglalkoztatott munka­erő szerkezetét egységesen kell vizsgálni. — Korai a munkanélküli­ség veszélyéről beszélni — hangsúlyozta —, hiszen a húzóágazatok ma 30—50 szá­zalékos kapacitás-kihaszná­latlansággal dolgoznak. Egyelőre jó ideig helyi prob­léma marad — bár a köz­vélemény az ilyen jelensé­gekre nagy figyelemmel re­agál —, ha néhányszáz em­bert nem tudnak tovább szakmájában foglalkoztatni'. Minden ilyen esetben kőM, rültekintően, emberségesen kell eljárni, nem feledhető azonban a nagyobb család, az „ipari család” érdeke sem. Feltűnő, hogy az „ipar- szeretet”, a ragaszkodás ott jelenik meg először, ahol va­lamit meg akarunk szüntet­ni, és nem ott, ahol látvá­nyosak a sikerek. Ügy érzem — mondotta Kapolyi László —, a munkanélküliség prob­lémája helyett inkább a képzés, az átképzés, a to­vábbképzés, egyáltalán az oktatás átalakításának, sze­repének növelésével kell számot vetnünk. A miniszter végezetül hangsúlyozta: az iparirányí­tás támogatja a közép- és kisvállalatok számának nö­velését, s ez nem jelenti a nagyüzemek munkájának le­becsülését. Szükség: van vi­szont arra, hogy minél több, rugalmasan változtatni ké­pes gyártóegységünk legyen. Ezért az iparvezetés támo­gatja az ésszerű decentrali­zációt is, miközben növelni szeretné a holdingszerűen, részvénytársasági formában együttműködő vállalatok kö­rét. Ezek a szervezetek egy- egy kiemelt népgazdasági feladat teljesítésére (például a közúti járműprogram, az elektronikai program végre­hajtására) vonnák össze erői­ket. Kapolyi László két ki­emelt fejlesztési területet nevezett meg a programból, a személygépkocsi-gyártás­ban való részvétel ipari hát­terének kialakítását, fejlesz­tését, valamint a telefonhá­lózat bővítését. Kérdésekre válaszolva a miniszter elmondta, hogy a gépkocsi-összeszerelés ügyé­ben vállalatközi tárgyalások folynak a Suzuki céggel. Hozzátette: a magyar ipar termékeiből a japán autóba beépített hányad nem érné el a tíz százalékot, éppen ezért szükséges a már emlí­tett ipari háttér létrehozása. A szovjet ZAZ típusból szep­temberben érkezik hazánk­ba az első öt mintapéldány, itt bizonyos részegység-gyár­tásról és évi 50 ezer darab gépkocsi összeszereléséről van 6zó. Bulgária hasonló feltételekkel vesz részt az együttműködésben, a Szov­jetunióban pedig évi 150 ezer darab ZAZ készül majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom