Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-26 / 200. szám
1987. AUGUSZTUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé I képernyője előtt A Bánk bán és a többiek Az elmúlt hét műsorára érezhetően rányomta bélyegét az alkotmány napja, televíziónk igyekezett sokoldalról, számos változatban közeledni a jeles ünnep hármas tartalmához: emlékezni az államalapító István királyra, a jogainkat és kötelességeinket keretbe foglaló alkotmányra, és jutott figyelem szokásosan az új kenyérre is. A hét első műsornapjának estéjén az utca embere kérdezett és szakemberek válaszoltak; téma pedig az alkotmány. Afféle jogi ismeretterjesztés volt ez, szerencsére nem is akart több lenni. Elevenen tálalt olyan tudnivalókat, amelyek jó, ha frissen élnek napi köztudatunkban. Amolyan prológnak is tekinthettük a Kárpáti György rendezte félórás filmet. Az ünnepnap előestéjére pedig a hét talán legrangosabb programja került, a Bánk bán televíziós bemutatója — amelyről később külön szeretnék szólni. Majd következett augusztus 20-a. Színpompás virág- karnevál reggeli képei Debrecenből, aztán emelkedett hangulatú közvetítés a Kossuth Lajos térről, a tisztavatásról, majd a vízi-légi parádé látványos képei, jóminőségű közvetítéssel. És délután az ünnepi kavalkád: zenés, táncos programok közvetítése a Budai Várból. S az egészet házigazdaként összefogta-irányította Vitray Tamás a tőle megszokott magabiztos módon. Közben pedig „pihentetőül” rövid filmek. Például a haza fogalmáról. Egy pályázat sikeres győztesei szólaltak meg a kamerák előtt, őszintén, olykor megható pillanatokat is előidézve hazáról szóló vallomásukkal. De érdekesnek bizonyult az István király egyéniségéről, szerepéről, ellentmondásos jelleméről szóló összeállítás is, amelyet hozzáértéssel — igen szakszerű kérdések — Ács Zoltán készített kiváló történészek, régészek rokonszenves közreműködésével. Szinte megelevenedett a história. Tanúlságos volt megismerni Szent István Intelmeit is — és még ko- rántsincs vége a sornak, mert jutott program, alkotmánynapi péntekre is. Láthattunk riport-dokumentum filmet a Korona hazakerüléséről. Aztán volt játékos vetélkedő is, esti szórakoztatás, A há romm ill i omodi k; csalá - di csapatok vonultak fel, körülülve egy-egy asztalt és Vitray Tamás kérdezgette őket, főképp régebbi televíziós események, személyiségek mibenlétét és kilétét kutatván az emlékezésnek is beillő, érezhetően a Posta és a Televízió barátságát is demonstrálandó játékban. Sajnos vérszegény, sovány játékra sikeredett a családok vetélkedője. A játék valahogy a levegőben lógott, talajtalanul. Bizonytalan eszmei tartalma és csaknem kócossá váló formája is ezt „igazolta". És egyéb technikai zökkenők is előfordultak. De ne keressük a csomót a kákán, beszéljünk inkább a Bánk bán televíziós változatáról. Katona drámája vitathatatlan remekmű, de közismertek hibái is. Minden egyes bemutatója: birkózás azokkal a feloldhatatlannak látszó ellentmondásokkal, amelyek a darab remekmű volta és itt-ott feltűnő dramaturgiai homálya között feszülnek. Ráadásul egy mai bemutatónak kétségtelenül meg kell küzdenie a Bánk bánra idővel rárakódott, sok szempontból már megavaso- dott hagyományokkal. Így például a hamis teatralitással, amikor hatalmas nemzeti zöngeménnyé válik az előadás, a súlyos emberi konfliktusokat is hordó tragédiát elfödik a zengzetes szavak. De másik oldalról ott az ellenkező előjelű kísértés arra, elsősorban korszerűsítési vállalkozásokban, hogy Katona munkáját holmi családi drámává szelídítsék, csaknem teljesen megfosztva nemzeti tartalmától. Szőnyi G. Sándor jól ismeri ezeket a lehetséges tév- utakat és nemcsak ismeri, Bánk bánjában dicséretesen és bátran el is kerüli őket. Innen „hiányoznak” a bundái indulatok, de ugyanakkor jelen van, méghozzá hangsúlyosan és következetesen a hazáért, a nemzet sorsáért érzett felelősség és aggodalom. Már az első képiek, az indító farsangi jelenet kép>ei szembeállítva a hazatérő Bánk képiéivel — a maskarabál önfeledten szórakozó udvari népsége és a hívó szóra titokban hazatérő bán — erőteljes feszültséggel intonálják a ‘uragé-, diának ezt a nemzeti tartalmát. Amellett, hogy a rendezőnek a farsangi mulatság megteremtésével sikerült természetessé tennie azt, ami általában színházi előadásokon kissé idegen a Bánk bánban, ezúttal ugyanis Bánik természetesen bukkan fel, vegyül el az álarcot viselők, mulatozók forgatagában, itt nem tűnik szemünkben leselkedő gyanakvónak, aki rangja ellenére mint valami útonálló vagy alattomos betörő settenkedik oda a királyi palotába. De látványnak sem akármilyen ez az ötletes indítás. Egyszerre fogja meg az agyunkat és a tekintetünket, szóval remek. A vaskos falak, a robosztus környezet is jól sugallja a nehéz konfliktusok súlyát. Szőnyi 6. Sándor láthatóan igyekszik filmre fogalmazni a történetet, elsősorban külső jelenetek finom közbeiktatásával, felvillantván képekben azt is például, amiről egy színházi előadás zárt világában csak szó esik. Látjuk például, hogyan bánnak el Gertrudis hívei a lázadó magyarokkal, és Endre hazatértét is, és sok más egyebet. Ezek a „külsődleges” elemek némileg megtorpiantják ugyan a belső drámai cselekményt, de ugyanakkor értelmezik is azt, ami történik. A rendezés okosan él ezekkel a képi „adalékokkal”, szükséges mértékben és arányban, így holmi képes- könyvvé nem hígul fel a történelmi dráma. Tisztes, kiérlelt művészi munkát láthattunk, színvonalas színészi játéknak „tapsolhattunk”. Blaskó Péter Bánkja eltér a szokványtól, az a nagyúr, aki biztos tudatában van felelősségének, akit határozott meggyőződés fűt. Visszafoj- tottsága, érzelmi racionalizmusa ebből fakad. Erőteljes alakítás, imponáló Bánk bán. Almási Éva Gertrudis szerepében nyújt figyelemreméltót: az elidegenedett, rideg hatalom megtestesítője. Érdekes Szirtes Ági Melindája. Ez a Melinda nem ártatlan áldozat — színesebb érzelmi világával egy mai asszony —. Koncz Gábor Tiborca is elüt a figura sablonjaitól, ez a Tiborc nem panaszkodó, sopánkodó öregember, erő duzzad benne, szavait fenyegetően szórja. Kiemelve néhány teljesítmény az egyenletesen jó színvonalú színészi játékból. Szőnyi S. Sándor és munkatársai — oparatőr Ráday Mihály, dramaturg Kocsis István — tiszteletre méltóan szép tévéjátékot tettek le a televízió ünnepi asztalára; tiszteletre méltóan érdekeset. Ez a televíziós játék semmi sanszot nem adott a klasszikusokat gyakorta megkörnyékező unalomnak. ' — V. M. — Doktor Zsivagó - III. Richard Hót gyormokdarab Évadnyitó társulati ülés a Szigligeti Színházban Sikeres volt, újra megrendezik Szabadegyetem Nyugdíjasoknak A TIT Szolnok Városi és Városkörnyéki Szervezete a megyeszékhely több egészségügyi és társadalmi szervezetével, intézményével közösen újra meghirdeti az egyszer már jól bevált, féléves rendszerű, kétéves programot adó nyugdíjasok szabadegyetemét. A félévek hat-hat foglalkozásból tevődnek össze. Az első félév témái a testi és szellemi egészség megőrzése köré csoportosíthatók. Szó lesz bennük többek között az öregedés élettanáról, az időskori szív- és érrendszeri megbetegedésekről, azok gyógyításáról, a szervezet anyagcsere-zavarairól, napjainkban a család szerepéről, jelentőségéről és még több érdekes, az idős embereket különösen érintő problémakör is szóba kerül. A nyugdíjas szabadegyetem foglalkozásait hétfőn délutánonként tartják majd. A jeletkezéseket szeptember közepéig várják a TIT Szolnok Városi Szervezeténél. Táncos Kalevala Különleges színpadi produkcióra kerül sor a Táncfórum szervezésében szeptember 18-án, pénteken délután 6 és este 9 órakor a Fővárosi Operettszínházban. A Helsinki Városi Színház balettegyüttese adja elő Jor- ma Ljotinen Kalevala című táncjátékát. Tegnap évadnyitó társulati ülést tartottak a Szolnoki Szigligeti Színházban, amelyen ott volt Ürmössy Ildikó, a megyei tanács és Lengyel Boldizsár a szolnoki városi tanács elnökhelyettese. Schwajda György igazgató köszöntötte a társulatot, s bemutatta a színház új tagjait. Kézdy György, a Mafilm társulatától szerződött Szolnokra, a színház látogatóknak nemcsak a fővárosi és jeles vidéki színpadokról, de a televízióból is ismerős. A tavalyi szezonban már fellépett Thália Tisza-parti hajlékában is. az emlékezetes Csáth-darab, a Janika főszerepét játszotta nagy szakmai és közönségsikerrel. Helyey László sem ismeretlen művészi sikerei révén a szolnoki közönségnek; a már-már legendás kaposvári társulat egyik alapító tagja, de játszott a Nemzeti Színházban, a Katona József Színházban, majd Pécsről szerződött Szolnokra. A Cyrano címszerepével, a La Mancha lovagja Don Quijo- téjával aratta legnagyobb művészi sikereit. Földesi Judit friss diplomás, Marton László osztályában végezte a Színművészeti Főiskolát, több tévéfilmben láthattuk már, valamint a Vígszínház színpadán, például a Játszd újra, Sam című nagysikerű produkcióban. Ismertette Schwajda György a színház műsortervét, elmondta, hogy szeptember 13-án bemutatásra kerülő mesejáték — Óz, a nagy varázsló — próbáit már elkezdte a társulat. Újdonságként jelentette be, hogy október 10-én a Szobaszínházban egy másik mesejátékot is bemutatnak, az egyelőre meghatározhatatlan műfajú darab főleg az óvodásoknak nyújt majd élményt. Tegnap megkezdődtek Móricz Zsigmond Nem, élhetek muzsikaszó nélkül című színművének próbái is. a bemutató október 2-án lesz. A Mágnás Miska premierjét pedig november 13-án tartják. Borisz Paszternák költői játékának, a Doktor Zsivagonak valószínűleg december második felében lesz a bemutatója. A Goldoni-komédia, a III. Richard és a Rákóczi tér című új magyar musical előadásaira a télen, illetve tavasszal kerül sor. A Szobaszínházban Faulkner—Camus: Requiem egy apácáért című drámáját, a Stúdió „K” új bemutatóját és Sultz Sándor A hattyú halála, avagy a hosszú széklet című komédiáját láthatja majd a közönség. A társulati ülésen Vincze Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője kívánt az új évadra eredményes művészi munkát. A társulati ülés résztvevői Esti dal — magyar nyolven A Trieszti Kamarakórus hangversenye Többféle művészeti ág — tegyük hozzá, méltó — találkozóhelye volt hétfőn este a Szolnoki Galéria. Hamza Dezső Ákos festőművész elragadó képei és Borbereki Kovács Zoltán markáns szobrai mellett csendültek fel Mozart, Schumann, Dvorak és Villa-Lobos kórusművei. A „Galéria Esték” sorozatban ugyanis ekkor lépett fel a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki kihelyezett tagozata énekkarának vendégeként egyhetes magyarországi vendégszereplésre érkezett Trieszti Kamarakórus. A hazai reformkorral egy- időben alakult ki. illetve nyerte el végső formáját az a színes virágokkal díszített, helyi népviselet, melyben a harminc tagú kórus tagjai, zömmel 15—22 éves diáklányok dobogóra léptek. A hangverseny előtt Alberto Moro karnagy, az együttes vezetője mondta el, hogy ez nem véletlen. — 1981-ben alakult mega kamarakórus, amely zenei repertoárját tekintve azt a célt tűzte ki maga elé, hogy erejéhez, képességeihez mérten ápolja a hazai, olasz folklór, a népdalok hagyományait. Emellett természetesen szívesen énekeljük más országok népeinek dalait is, és persze kedvenceink közé tartoznak Bach, Mozart, Mendelssohn és Orff szerzeményei, kórusművei. Ez az első külföldi utunk és fellépésünk, így igyekeztünk igazán hazai, olasz ízeket becsempészni a remélhetően sikeres hangverseny-programba. A Gelériát zsúfolásig megtöltő, kétszáznál több hallható, néző vastapsa, a ráadásként elénekelt dalok szép száma mutatta, hogy az Olaszország több városában — egyebek között Aostában, Trevisoban, Bassanoban vagy Gemonában — már oly sok szép sikert aratott együttes a szolnoki közönség tetszését is elnyerte. Macchi- Compri Ki tudja? című trieszti dala, Renato Rugger Ricordi de mia nona című kórusműve, a spirituálék és a kánonok mellet a szerző halálának 20. évfordulója alkalmából és a közönség tiszteletére az olasz lányok hamisítatlan magyarsággal adták elő Kodály Zoltán Esti dalát. A koncerten elhangzó tizenhárom kórusművet az együttes vezetőjének, Alberto Moronak a leánya, Chiara Moro vezényelte nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel. A Trieszti Kamarakórus magyarországi programján a szolnoki fellépésen kívül még egy budapesti koncert szerepel. Ismerkedve hazánkkal a fővároson kívül ellátogatnak még Egerbe. Hazatérésük után pedig — mint azt Alberto Moro külön is kiemelte —. hozzálátnak az innen vitt kottákból több magyar kórus- mű megtanulásához. — bálint — Schumann: Die capelle című, négy szólam ra írott kórusművét Chiara Moro vezényli (Fotó: T. Z.) Az Ifjú Gárda XIV. Országos Szemléje IÁI szerepeltek a megyeiek Augusztus 20-án ünnepélyes keretek között Dombóváron nyitották meg az Ifjú Gárda XIV. Országos Szemléjét. Az idei találkozó jelentősége minden eddiginél nagyobb volt, hiszen a KISZ és vele együtt a gárda megalakulásának isN a harmincadik évfordulója szellemében rendezték meg. Szűkebb hazánkat a megyei szemle győztes szakasza képviselte Jászberényből. Áz országos szemlén Szolnok megye csapata ezüst minősítést kapott. Az eseményen elismeréseket nyújtottak át az Ifjú Gárda szervezéséért, támogatásáért, a mozgalmi munkában elért kiemelkedő teljesítményekért. A Haza Szolgálatáért Érdemrend ezüst fokozatát kapta meg Sauerwald Rudolf. a Szolnok megyei Ifjú Gárda parancsnoka, bronz fokozatot Hommer Béla, a Szolnok Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság főtisztje. a Szolnok Megyei Ifjú Gárda Parancsnokság tagja. öt kötetben Békéscsaba története Több éves szervezés, előkészítés és kutatás után jövőre megjelenik a Békéscsaba történetét és néprajzát bemutató ötkötetes mű első része, amely a mai békési megyeszékhely múltját 1848-ig tárja föl. Ezt követően a tervek szerint évente várhatók az egyenként mintegy 800 oldal terjedelmű kötetek. A második rész 1848-tól a fölszabadulásig, a harmadik 1948-tól napjainkig mutatja be Békéscsaba történetét, a negyedik köteti a város művelődés- és nemzetiségtörténetét, az az utolsó rész pedig Békéscsaba szlovák és magyar néprajzát foglalja össze.
