Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-24 / 198. szám
1987. AUGUSZTUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét filmjeiből Víz és szappan Nincs unalmas film, csak toedvtelen néző. Ez alapjaiban megkérdőjelezhető megállapítást nagyon hosszú és haszontalan érveléssel talán meg tudnám védeni, de nem érdemes. Végtére a legjobb filmeknek is lehetnek unatkozó nézői. Ezzel a Víz és szappan című olasz filmhez méltó faramuciskodással csupán azt próbáltam bizonygatni, hogy a leghervadtabb virágnak is lehet valamiféle illata, ahogy a leglaposabb filmvígjátéknak is valamicske bája, levegője. De talán tovább is léphetünk feje tetejére állított okoskodásunkban, egészen addig, hogy nincs is 'rossz film! Nincs, mert minden mozitól kapunk valamit, ha mást nem, hát jól felmérgesítenek a látottak. Ilyen zagyvaságot! — kiáltunk föl, s minél mérgesebbek leszünk a látottak miatt, annál inkább feledjük valós, okkal keletkezett dühünket. így valójában pihenünk, mert nem hétköznapi bajainkat tupírozzuk. Carlo Verd one filmje a Víz és szappan például rögtön 'kellemes vehemenciákat gerjeszt. Először csak abból következtetünk a feltételezhető kánikulára, hogy a szereplők túlöltözöttek. Enyhén szólva... A film végére a feltételezés bizonyossá válik, hogy ez a film a legnagyobb itáliai kánikulában készülhetett, amikor — köztudottan — az emberi teüe- sítőképessóg gyengül. Ezt a tényt végig jól szemlélteti a Víz és szappan, Szellemi igénytelenségre azért nem kell gondolni, a tisztes ipar ezt' nem engedheti meg magának. Érződik, a film 'készítői jó mesteremberek, de hát a remekmű ritka jelenség. Persze, így is feladják a leckét a nézőnek, mert ember legyen a talpán, aki megmondja: miről is szól a Víz és szappan. A történe- tecskét, amely egy ifjú hölgy és a férfiszépségnek nem mondható fanár különös viszonyáról még valahogy csokorba lehetne szedni, dehogy mit is akar sugallni a film, az a legnagyobb tiltok. Hogy mi az összefüggés a film címe és tartalma között, az meg egyenesen rejtély. De hát ez is csak azt bizonyítja, hogy a leggyengébb mozi sem haszontalan; lehet ugyanis találgatni. Egy össznépi KJ mit lát mozgalmat indíthatnánk ezzel a filmmel a Ki mit tud mintájára. Én olyasmit érzek a film „üzenetei” között, hogy a legtehetségesebb művészeknek is lehetnek rossz pillanataik, amelyek a filmkészítés teljes idejére tartóssá válhatnak. De talán az is figyelemreméltó, hogy a legnagyogóbb külsejű ifjú hölgyek sem okvetlenül pályzhatnak akadémiai tagságra, sőt olykor egyenesen rossz ízlésűek is lehetnek. Viszont a csacskaság egyenesen jól áll nekik! S milyen1 rosszul a Carlo Ver- done alakította komoly tanárnak. Jó-jó, tudom, ezek nem nagy felfedezések, de hát ahol nincs, hiáha keres az ember. Azt hiszem csak egyetlen, valameddig is időtálló megállapítást tehetek: Natasha Hovey, a női főszereplő gyönyörű, s pompásan játszik. Ez utóbbi Carlo Ver- done-ról is elmondható, így tálán egy furcsa parabolát élesztget a Víz és szappan. Vagyis azt a nem túl eredeti ötletet próbálja nevető izmainkra kényszerítenti, hogy két, egymáshoz nem illő ember kapcsolata is lehet ideális. Ne is vitassuk el, egy szerényke vígjátékban minden. megtörténhet. — ti Hungaroton újdonságok A kék csodatorta Ebben a hónapban is jó néhány fekete koronggal gyarapította kínálatát a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat. A komolyzenei lemezek közül a napokban kerül a boltokba az 1986-os barcsi fúvószenei fesztivál részleteit rögzítő felvétel, melyen a Finn Rézfúvós Együttes és a budapesti Rézfúvós Kvintett mellett a Rekkenze zenekar játéka hallható. Ugyancsak Hungaroton kiadvány az irodalmi lemezek kategóriájában megjelent Utóirat című nagylemez, melyen Cseh Tamás és Be- reményi Géza dalai szólalnak meg. A nyár a könnyed kikapcsolódások időszaka is. Ennek megfelelően a szokásosnál lényegesen gazdagabb a könnyűzenei kínálat. Vándor az úton címmel a Hobo Blues Band jelentette meg új nagylemezét, a Jeremy X—II. a Névtelen Nulla felvételeit tartalmazza, ezen kívül a Modern Hungária Csók X csók című korongja látott napvilágot. A Roller együttes Zelk Zoltán, Nagy László. Tamkó Sirató Károly és más költők megzenésített verseiből ad elő egy csokorra valót, a rádiókabaré sorozatból pedig Boncz Géza műsoraiból készült válogatás került a boltokba. A magyar nóták kedvelőinek Béres Ferenc énekével adtak ki egy nagylemezt, ezenkívül korongra került Tímár Péter Moziklip című filmjének teljes zenei anyaga. A műsoros kazetták kínálata is igen sokszínű: a külföldi előadók közül megjelent C. C. Catch, a Queen, a Kraftwerk és a Culture Club egy-egy önálló felvétele, a hazaiak közül Esztergályos Cecília és a Pastoral együttes közös műsora. Ha majd nagy leszek címmeí. Kazettán is kapható már Muszty Bea és Dobay András mesejátéka, A kék csodatorta. A táska negyvenöt, a kézbesítő hetven kiló Mégis fürge a postás A ma már nyugdíjhoz közeledő Kalóz Lajos pontosan huszonegy esztendeje hordja a leveleket, újságokat Tiszafüreden. Különös ismertető- jele, hogy életkorával ellentétben még napjainkban is gyors, és szerény hetven kilójával is sebesen viszi az olykor negyvenöt kilós táskáját. Hogy minek köszönhető ez a jó erőnlét? Elsősorban annak, hogy világéletében nehéz munkát végzett: így korábban zsákolt, úgyhogy bírja a vállára, hátára nehezedő súlyokat. Szükség is van a szívós kezekre, hiszen körzetének 550 családja ma is naponta 135 Néplapot, 120 Népszabadságot, hetente 106 Szabad Földet, 96 Rádió- és Televízió Üjságot, illetve 86 Nők Lapját járat. Ez a bizonyos táska is elsősorban keddenként meg szerdánként nyom legtöbbet, amely főleg az akkor megjelenő hetilapoknak köszönhető. Bármennyire hihetetlen, valamikor a lovak szeretete hozta a postához. Ugyanis egykoron tanyasi kézbesítőnek alkalmazták, és pár évtizede éhhez a munkához egy hátasló is járt. Már pedig ő gyerekkorától rajongott az okos és hű platósokért. A házi szabályzat szerint akkoriban a postás gondozta a lovat is. ez istállóval ellátott kertes házában nem okózott komoly nehézséget. Az ellátásért kezdetben havi hatszáz, majd később ezer forint tartásdíjat kapott, ami bőségesen elegendőnek bizonyult, hiszen kaszálni világéletében szeretett, így a nála lévő hátasló sem télen, sem nyáron nem éhezett. Mára alaposan megváltozott a világ, mivel a hajdani panaszttanyák szépen, egymásután visszatértek nyugodni abba a földbe, amelyből vétettek. Felettük traktor zakatol, búza hullámzik, kukoricaszár zizeg, így errefelé sincs szükség tanyasi kézbesítőre. Természetesen, lovakra sem, az utolsót 1969- ben vették el tőle. Most egy magyar gyártmányú, strapxa- bíró Csepel kerékpár a társa: bírja a kilométereket, és fütyül az olajárak világpiaci alakulására, hiszen két decivel szilvesztertől szilveszterig szolgálja a rajta ülőt. A körzetében mindenkit személyesen ismer, és ha bárkivel találkozik, a hogy tetszik lenni mindig kijár. Várják a jó szót, az újságot, a messzi szakadt gyerektől a pár sort, no, meg a pénzt, mert valahogyan úgy érzi. kezd szegényebb világ lenni. Azért nemcsak figyeli a környezetét, hanem segíti is ahol tudja. Tizenöt éve a kézbesítők bizalmija, és ami nem mellékes: hallgatnak is rá. Háromszoros Kiváló Dolgozó, de talán arra a legbüszkébb, ha a szabadságáról visszaérkezik, úgy fogadják: de vártuk már, Lajos, mér nem gyött hamarabb? Három lánya született, valamennyi férjnél van. és az unokái száma is négy. A minap adta össze: ha disznótorra, Lajos napra mind betoppan, húszán ülik körbe a nagy asztalt. No, ezt nem panaszként említi. mért az igaz, temérdeket dolgozik, de van is mit az abroszra rakni. Elvégre, a háromszáz négyszögöles portáján most is akad gyümölcs is, meg szőlő is, az udvarról nem hiányzik a bárány, a malac sem, meg vagy száz aprólék, ami a mai húsárak mellett igaza kincs. Úgy tervezi, ha kiszolgálta az embereket, és leteszi a lantot, ismét az lesz ami gyermekkorában volt. és amit a szüleitől tanult: mezőgazdasági munkás. Kaszál, kapál, permetez, jószágokat nevel a családnak, meg ha futja, a piacra is. Mindaddig amíg bírja, mert hogy jó órában legyen papírra róva: eddig a doktorokat főleg az utcáról ismeri. Ami a temérdek cipekedés után egy 58 éves postásnál nem kis dolog. Még akkor sem, ha az illetőre ma is változatlanul ráillik a fürge lábú jelző... — D. Szabó — Régészeti különlegesség Tiszalnokán Középkori templom a faluszélen Ahogy a műútról a vízmű felé kanyarodik a kocsi, jobb kéz felől hatalmas földkupac tűnik fel. A pénz elfogyott, az ásatás, legalábbis erre az évre befejeződött, ám két régész még a gödörben. Mint az általában lenni szokott, itt is a legutolsó pillanatban bukkantak rá egy nagyon érdekesnek ígérkező leletre, egy szögekkel kivert koporsóra. A szögek betűket formáznak, a betűk egyenként tűnnek elő a kaparó, az ásatási kés nyomán. Valamilyen Johannes, élt 65 évet. Az infortmációkat Kovács Gyöngyitől, az MTA Régészeti Intézetének munkatársától (aki nemrég még a szolnoki Damjanich Múzeumban dolgozott) kapom. Elmondja, hogy az Akadémia Régészeti Intézete egy, a Magyarország régészeti topográfiáját feldolgozó könyv, illetve könyvsorozat kiadására készül. A Szolnok megyét bemutató kötet első része a Tiszazugot dolgozza majd föl. Tiszainoka határában volt, van egy falcsonk (a képen is látható), amely régebben sokkalta nagyobb volt (legalábbis az öregek így emlékeznek rá), s amelyet csak úgy emlegettek a falubeliek, hogy huszita torony vagy szláv templom. Tiszainokát először 1450-ben említik oklevélben, s így a huszita ere- deztetés nem kizárható. A*zt is tudjuk róla, hogy már a török idők előtt templomos hely volt. A most megtalált és kiásott templom megépítése a reformáció terjedésével hozható kapcsolatba, s keletkezése a XVI. század közepére tehető. Helyén korábban, a szentélyrészben talált sírok (két csecsemősír) A szögekkel kivert koporsó. A kép jobb alsó sarkában tulajdonosa koponyája... tanúsága szerint temetőre épülhetett. Később a templomot kibővítették, s a korábbi hajó, mint szentély működött tovább. Az eredeti és a bővített templomrészek egyébként mélységükben is szépen különválnak. Amikor később a falu (a másik végen) új templomot kapott, a most kiásott szenthelyként még funkcionált. Az elmúlt egy hónap alatt mintegy 80 sírt tártak föl a régészek, amelyek közül különösen a gyermeksírok voltak leletekben gazdagok, amelyek elsősorban viselet- és kortörténeti szempontból érdekesek. Találtak itt bronz spirálok díszítette pártát, gyöngyös ruhadíszeket, illetve a XVII—XVIII. század fordulójára datálható női sírokban áttört fejű bronztűket, kabátka- és köténymaradványokat. És most a végén ezt a viszonylag épen maradt koporsót. Persze mindezek csak nagyon hiányos pillanatképek a tiszainokai templom múltjából. A régészeti anyag földolgozása természetesen hosszabb időt igényel, várat magára. És az ásatásnak is csak erre az évre fejeződtek be. Mindenesetre tény, hogy a középkori műemlékekben szegényes tiszazugi részek igen fontos régészeti lelőhellyel gyarapodtak. Az Alföldre jellemző ugyanis, hogy a hasonlóan funkciót- lanná vált templomok köveit elhordták későbbi építkezésekhez, megsemmisítve ezáltal a kövek által őrzött múlt emlékeit. A faluszél, s a falcsonk, amely nyomra vezette b régészeket J. Gy. Nyelvtanfolyamok a TIT-nél Fölkészítés nyelvvizsgára videóval Oktatás szomkatan is — Népszerű a 300 órás Gyorsmérleg a szegedi ünnepi hetekről Félmillió vendég A szegedi ünnepi hetek befejeztével vasárnap sajtótájékoztatóval egybekötött ülést tartott a nyári fesztivál intézőbizottsága. Papp Gyula, a városi tanács és az intézőbizottság elnöke beszámolt arról, hogy elkészült a gyorsmérleg. Eszerint az idei nyáron két és fél hónap alatt csaknem félmillió érdeklődő kereste fel az ünnepi hetek kulturális, szórakoztató programjait, tekintette meg a képzőművészeti kiállításokat, a nemzetközi és országos sportversenyeket. A játékok előadásaira 85 ezren váltottak jegyet és a szeszélyes időjárás elleniére, minden előadást megtartottak. Sok érdeklődőt vonzott a TIT művelődéselméleti nyári egyeteme, és sikerrel rendezték meg az ifjúsági napokat. Tovább nőtt a városba látogató hazai és külföldi vendégek száma, s egyben Szeged idegenforgalmi vonzereje. Az intézőbizottság elnöke elmondta, hogy már megkezdték a jövő évi program kidolgozását. A nagy sikerre való tekintettel ismét szeretnék műsorra tűzni a „Nyomorultak” című musicalt, amelyet az idén nyolc előadáson játszottak. Ezt a háromszáz órás nyelvtanfolyamot egy statisztika hívta életre. Nemcsak a mi megyénkben, de itt is nagyon alacsony szinten van a gyárakban, üzemekben dolgozó diplomás emberek (vezetők, középvezetők) nyelvtudása. Közülük sokan egyetlen idegen nyelvet sem beszélnek, noha munkájuk közben gyakorta szükségük lenne rá. A TIT Szolnok Megyei Szervezete ezért tavaly fölvette a kapcsolatot a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem idegennyelvi lektorátusával, s megszervezte a háromszáz órás tanfolyamot (angolból, németből, franciából) elsősorban olyan dolgozók számára, akik vagy külkapcso latok bonyolításával foglalkoznak vagy a műszaki fejlesztés terén látják szükségét az idegen nyelvnek, illetve nyelveknek. A megye vállalatvezetőinek körében a kezdeményezés értő fülekre talált, s a tanulni szándékozókat segítették egyrészt a tandíj átvállalásával, másrészt munkaidőkedvezmény biztosításával. A célirányos (alap- illetve középfokú nyelvvizsgára fölkészítő) tanfolyamokat az 1987/88-as tanévben a TIT újra beindítja. A fölkészítés az otthoni tanulást is segítő oktatócsomag, illetve nyelvvizsga-előkészítő videó- anyag fölhasználásával történik. A heti egy (összesen 38 munkanapot) igénybe vevő oktatás 15 tagot meg nem haladó létszámú csoportokban folyik majd. A tavalyinál jóval több csoportot indítanak az idén, így még lehet jelentkezni augusztus végéig. Újdonság a tavalyihoz képest, hogy ezután szombati napokra is szerveznek nyelvoktatást, valamint angolból (a legnagyobb érdeklődés ez iránt a nyelv iránt mutatkozik) felsőfokú nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamot is indítanak középfokú nyelvvizsgával rendelkezők részére, szombati napokon, évi 150 órában. A TIT-nek ezekre a nyelv- tanfolyamaira egyébként egyéni jelentkezéseket is szívesen vesznek, sőt az egyéni jelentkezők részletre is befizethetik tandíjukat.
