Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-20 / 196. szám
Ar*2.20Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxviii. évi. i»6. sz.,1987. »«gusztus 20., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I vonatoknak menni kell Megélénkült légkör, fokozottabb nyilvánosság ü józan gondolkodás igényével István és Gizella palástja A TARTALOMBÓL: Uj kihívások, újabb erőpróbák aj on eszébe jutott-e már valakinek, hogy egymás mellé tegye. összehasonlítsa a világ alkotmányait? Bizonyosan kiderülne, hogy valamennyi más. egymással össze nem cserélhetők. Lehetnek, sőt vannak is sokukban az emberiség közös történelméből fakadó és a mai általános erkölcsi törvényeknek eleget tevő azonos és hasonló gondolatok, mint például az emberi jogok tisztelete —. de működőképes alaptörvény csak az lehet, amely az adott állam sajátosságaihoz igazodik, fejlettségével összhangban van, igényeit szolgálja. Testre szabott alkotmányban lehet csak jól mozogni. A miénk ebben az említett összevetésben a világ legha- ladóbbjai. a legnemesebben csengők közé tartozik. Kimondja az alapelveket, amelyek ma a korszerű államisághoz. társadalmi léthez szükségesek. Megfelelő keretet ad mindehhez. E szó nagyon fontos, hadd ismételjük meg. keretet ad. Más kifejezéssel élve: lehetőséget ösztönzést. Az alkotmányt —, mint annyi sok mást — lehet holt könyvtári polcokon tartani, de forgatni is. Népnek és vezetőknek. Magyar- országon ma a közéletben a legnépszerűbb, az egyik leggyakrabban használt szó: a tett. Köznyelvre lefordítva: tudjuk, mit kell vagy kellene csinálni, hát rajta! Igaz. alkotmányunk betűje és szelleme alapján sok régóta érvényes törvény jött már létre, mégis, ez a tett- szomj rá is vonatkozik. Éppen mert egy olyan ország alkotmányáról van szó, amelynek parancsolóan szükséges tovább fejlődnie és az új követelményeknek megfelelően kell ezt a keretet kitöltenie tartalommal. Akkor élénkülnek fel a cikkelyek, költözik új élet beléjük. A múlt évtizedekben felépült itt egy ország, létrejött a szocialista társadalmi rendszer — nem azért, mert mindenki lépten nyomon elővette azt a füzetet, amelynek címlapján ez áll: „A Magyar Népköztársaság Alkotmánya’’. — hanem azért, mert az ebben foglalt gondolatok uralkodóvá lettek. Csakhogy az idő halad, a sors új próbák elé állít bennünket, s a kérdés egyebek között így hangzik: meríthetünk-e még ebből, az alkotmányba sűrített szellemi erőforrásból? Magyarország a hatvanas— hetvenes években tekintélyt szerzett magának a világban, jelen témánk nyelvére fordítva a szót; éppen azért, mert az alkotmányunkba foglaltak egész sora valósággá lett. Napi munkánk malmába olykor nem is gondolunk arra, hogy a nemzetközi közvélemény milyen éberen nézi: átmegy-e a gyakorlatba. amit egy-egy ország alaptörvénye elvontan előír. Természetesen ez esetben sem az történt, hogy külföldi politikusok vagy Balaton-látogató turisták kézbe vették ezt a füzetet — egyszerűen körülnéztek, figyeltek és látták a tényeket, tetteinket. Észrevette a világ. hogy érvényesülnek nálunk az emberi jogok, sokszínű vélemények bontakoznak ki. magyar turisták tömege jelenik meg a külföldön; hozzánk látogató politikusok immár őszinte szavakat hallottak sikerekről és kudarcokról. De mindenekelőtt találkoztak a magyar reformgondolatokkal. amelyek egyrészt szocialistáik, másrészt csak ránk jellemzően nemzetiek. Semmi erő- szakoltság nem volt szükséges. amikor ezt lényegében a szocialista alkotmány megvalósulási folyamatának neveztük. Ma az ország szorult helyzetben van. a társadalmi fejlődésnek új szakaszba kell lépnie. De a legkitűnőbb alkotmány sem lendít automatikusan előre. Nem is ez a hivatása. Politikusok, közgazdászok. műszaki emberek kidolgozták a menetrendet, amelynek alapján ki lehet elégíteni azt az igényt, amelyet az egész ország ma így vall: tettek kellenek! De azért az alkotmányban foglaltak oldaláról is közelíthetünk ehhez a feladathoz. Minden állampolgárnak — olvasható alaptörvényünkben — joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek intézésében. Nagyon időszerű ez a mondat két okból is. Abban a bizonyos menetrendben előkelő helyet foglal el a követelmény, hogy a gazdasági reformhoz demokratikus társadalmi- politikai kibontakozás csatlakozzék. Ez pedig más szavakkal a döntésekben való részvétel kibővítését jelenti. De a tétel fordítva is igaz: hiába ez a lehetőség, ha az állampolgár nem él vele. Nem léphetünk tovább, ha nem válunk e szempontból is tevékennyé. A társadalmi méretű közömbösség a csak- a-magam-hasznának a keresése rossz módszer, mert kiapadhatnak maguk a források. amelyek ezt a „magam hasznát” táplálják. Most látszik csak igazán, drámain, mennyire összefügg az egyén és a társadalom érdeke. A közügyekben való részvétel — döntésekkel és munkával — nemcsak jog. kötelesség is. magunk és a kö^ iránt. A vezetőktől új gondolkodás- módot. a szellemi és fizikai munkástól új minőséget, tanulási. önfejlesztési képességet kíván. A munka, a mindennapi tevékenység legemberibb vonása a tudatosság. Mielőtt még elkezdenénk dolgozni, gondolatilag megalkotjuk, szellemi képernyőnkre kivetítjük a leendő művet. De a tudatosság társadalmi értelemben nem kevésbé fontos, mint hajtóerő. Szükséges, hogy el tudjuk a konkrét munkacélt a maga szélesebb összefüggéseiben helyezni, hogy képesek legyünk felismerni annak szerepét, hord- erejét. a társadalmi-gazdasági haladásban, az ország sorsának alakulásában, személyes boldogulásunkban. Társadalmi méretben nem a látványos anyagi gyarapodás. hanem az áldozatos erőfeszítések sorát éljük. Aszo- cialisita-nemzeti vívmányok, értékek. műszaki-gazdasági pozíciónk megőrzése, továbbfejlesztése ilyen nehéz időkben méginkább feltételezi a tömeges társadalmi tudatosságot. a kibontakozásnak, a megújulásnak kedvező, igényes közszel lem kialakítását. Erősítenünk kell tehát ezt a fajta társadalmi tudatosságot. amely szorosan kapcsolódik életünk sorsfordításához. Gondjainkat, feladatainkat látva, ne másokra mutogassunk a felelősség alól mentesítő objektív okokra, cserearányromlásra hivatkozva. hanem azt kutassuk szenvedéllyel, de ugyanakkor tudatosan, sőt kritikusan, mit tehetünk mi másként. Ahol szükséges, rendezni kell helyileg a sorokat, közös nevezőre hozni párttagokat. vezetőket, a dolgozókat, s mindenütt meg kell teremteni az ésszerű, szervezett munkát, a megújulás szenvedélyes. harcos élcsapatát. És kellenek olyan agitátorok is. akik bátran bírálják a maradiságot. a hozzá nem értést. a középszerűséget. Akik kiállnak az egyenlősdi nyomásával szemben a teljesítmény minőségétől és mennyiségétől függő, határozott bérdifferenciálás érdekében. A napi és a távlati érdekek ütközése esetén pedig ha kell. népszerűtlenséget is vállalva a fejlesztés, az átrendezés, a jövő megalapozásának pártjára állnak. Alkotó cselekvésként elősegítendő merjünk bátrabban apellálni a nemzeti, a hazafias érzületre. Váljon első számú nemzeti üggyé termelési, műszaki, tudományos teljesítmények minőségének és mennyiségének emelése, felzárkóztatása a növekvő nemzeti követelmények színvonalára. A forradalmi jellegű, nagy gazdasági és műszaki változások, átalakulások időszakában csupán az elért nemzeti pozíciók megőrzése is rendkívüli erőfeszítéseket. átmenetileg áldozatvállalást is követel. Másként kell dolgozni, nagyobb elmélyültség. több rendszeresség és sikerélmény a főmunkaidőben fölöslegessé teheti a túlhajszoltságot, a pótcselekvést a szabadidőiben. Itt é& most első számú nemzeti sorskérdés a magyar népgazdaság helytállása, irányításának. munkájának, gazdálkodásának megújítása. nemzetközi közvélemény tudja, hogy nehézségekkel küzdünk. De aki külföldön jár és e témáról folytat beszélgetéseket — akár rangos politikusokkal. akár átlagemberekkel —. tapasztalhatja, hogy azok a 60—70-es évek nem múltak el nyomtalanul az ottaniak emlékezetében. Hogy ez a kifejezés: magyar — még mindig jól cseng. Benne van az elismerés az elmúlt két évtized és a bizalom a jövendő iránt. Hisznek a magyar reformgondolat életerejében, ha úgy tetszik, abban a képességünkben, hogy a inának megfelelő új tartalommal tudjuk megtölteni az alkotmányunk adta kereteket s az alaptörvény igazságait tettekkel, újabb tettekkel igazoljuk. Az alkotmány napja alkalmából Kitüntetési ünnepségek Kiadták a megyei tanács díjait Az alkotmány ünnepe alkalmából a népművészet fejlesztése terén kifejtett munkásságuk, valamint eredményes népművelő munkájuk elismeréseként kilencen kapták meg idén a Népművészet Mestere és húszán a Kiváló Népművelő kitüntető címet, közöttük Kenyeres Sándorné, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ csoportvezetője, öt közművelődési szakember tevékenységét ismerték el Bessenyei György emlékéremmel, négyet Móra Ferenc emlékéremmel, nyolcét Szabó Ervin emlékéremmel. Ez utóbbi kitüntetéssel jutalmazták Caál Sándort, a tiszafüredi városi könyvtár igazgatóját. A kitüntetéseket a Néprajzi Múzeumban tegnap megrendezett ünnepségen adták át. Az eseményen Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár köszöntötte a kitüntetetteket és nyújtotta át a kitüntetéseket. Az ünnepségen Ernőd Péter, a KISZ KB titkára húsz fiatal alkotó- és előadóművésznek adta át a KISZ KB, a Művelődési Minisztérium, az Országos Közművelődési Központ, a Népi Iparművészeti Tanács és a Népművészeti Egyesület által odaítélt, a Népművészet Ifjú Mestere kitüntető címet. Ezt az elismerést kapta meg Deák Péter szolnoki szövő is. Szép hagyomány, hogy alkotmányunk ünnepe alkalmából a Szolnok Megyei Tanács minden esztendőben díjakkal ismeri el olyan személyek, szervek és közösségek munkáját, akik, illetve amelyek eredményesen vesznek részt, alkotó módon szolgálják a szocializmus építésének ügyét, akár példát is mutatva másoknak. Az idei díjak átadására tegnap délelőtt került sor a megyei tanács vb-termében, ahol a megjelenteket — közöttük Majoros Károlyt, a megyei pártbizottság első titkárát. Mohácsi Ottót, a megyei tanács elnökét, valamint a társadalmi szervek megyei vezetőit — Bugán Mihály elnökhelyettes köszöntötte, majd méltatta az ünnep jelentőségét, emlékezvén arra a megtett történelmi útra is, (Folytatás a 3. oldalon) Ma délelőtt 10 órakor Nagygyűlés Kisújszállásén Nagygyűlést rendeznek ma alkotmányunk ünnepén Kisújszálláson. Az Erzsébetli- getben 10 órakor kezdődő nagygyűlés előadója Maró- thy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. A rendezvény többezer résztvevőjét az ünneplés után kulturális programok — lovas- és sportbemutatók. néptánc — várják. Karcagon, a Barátság parkban ugyancsak ma délelőtt 10 órakor nagygyűlésen emlékeznek alkotmányunkra és az új kenyér ünnepére, a nap eseményeit kulturális és sportprogramok gazdagítják.
