Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-18 / 194. szám
1987. AUGUSZTUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A szeptemberi iskolakezdéskor négy új tanterembe költözhetnek be az örményesi Általános Iskola diákjai. A több mint 5 millió forintba kerülő épfiletszárnyban tanári szobák, szertárak és vizesblokkok kapnak még helyet (Fotó: T. K. L.) Könyvespolc Utassy lézsef: Ragadozó Fűid I kultúrához való Jog Szélesebb a taneszközök választéka Uj típusú iskolabútorok Szélesebb taneszköz-választékot és a hagyományosak mellett több új típusú iskolabútort kínált vásárlóinak, elsősorban az oktatási intézményeknek — a háromezernél is több általános iskolának és az ötszáz középiskolának — ebben az évben az Országos Tanszerellátó Vállalat (TANÉRT). A megrendelt termékek döntő része már az iskolákba került. A hetvenféle óvodai, nyolcszázféle általános iskolai és háromszázféle középiskolai taneszközt, valamint az ötven különböző audiovizuális technikai berendezést a vállalat három budapesti és hat vidéki boltján kívül a TANÉRT központjában működő csomagküldő szolgálat is forgalmazta. Az elmúlt tanévben sokan keresték a biológiai modelleket, a földrajzi és a történelmi térképeket, az orosz nyelvi ragozási táblázatokat, a kézi sportszereket, valamint a talaj- és vetőmagvizsgáló készleteket. Újdonságokat is forgalomba hozott a vállalat, így a rajzgömböt, a „Barátom a tört” manipulációs eszközt — az általános iskolai matematikához — és a nukleáris nyomdetektoros készletet. Az óvodákban igen népszerűek a Képek az anyanyelvi neveléshez című albumok, míg az általános iskolások körében a földrajz, az orosz nyelv és a biológia tanításához az új applikációé jelek és képek. Kiugróan sikeresnek bizonyultak a műsoros videokazetták, közöttük például a Velünk élő történelem és a Születésünk titkai című tévéprogramok A TANÉRT eljuttatta az iskoláknak az új video- műsorokat bemutató Televi- deo II. című füzetét is. A friss fejlesztésű „Játssz velem!” oktatójátékot — tanulói manipulációs eszközt — minden korosztály egyaránt jól használhatja. Tér- és síkbeli formák, játékok, geometriai modellek készíthetők belőle, s a kézügyességet fejlesztve az alkotó fantázia kibontakozását is elősegíti. A nyelvi kazettákat nemcsak az iskolák, hanem az idegen nyelveket otthon tanuló diákok és szülők is szívesen vásárolják. Bekapcsolódik a vállalat a Video Oktatási Rendszerek (vidor) gyártásába is. az iskoláknak modulokból épített, bővíthető, zárt láncú tévé- rendszert is ajánlanak, teljes bútorzattal és technikával. Az elsőt Tatabánya óvárosában augusztus végén adják át Az Elérhetetlen föld című antológia szerzői gárdájából néhányan végérvényesen az irodalmi köztudat perifériájára szorultak, néhányan pedig a középszerűség polcain kaptak örökös helyet. Utassy József nem közéjük tartozik. Tagja ugyan a Kilenceknek, ám nem mindennapi lírikusi tehetsége messzi a többiek fölé emeli. Új kötetét régóta vártuk. Folyóiratokban megjelenő versei erős, nagyon erős könyvet ígértek. Aztán kézbe véve s letéve a Ragadozó Földet... Egy bizonyos: lenyűgöző verseket zár magába az új kötet. Mindjárt az indítás: „Rombol már az idő, rohamozzák arcom a ráncok, / gesztenyebarna hajam zúzmara-vert, odavan. / Kbpnak a porcok is, elmeszesednek a nyűtt csigolyák mind: j fújnak az őszi szelek, fájnak a gyöngy idegek." A tematika körülhatárolható, a kórjelentés pontos. Ezt írja a költő; „szeptemberedek” Ennél a helyzetjelentésnél csak a képei pontosabbak Utassy- nak. Nem azt mondom, hogy A Művelődési Minisztérium, a SZOT és a Borsod megyei tanács — több országos hatáskörű szervvel közösen — augusztus 28—29— 30-án Leninvárosban, a Der- kovits Gyula művelődési központban „Munkakultúra és művelődés” címmel országos tanácskozást rendez. A háromnapos rendezvényen Ügy tűnt, hogy minden rendben van, a készülődés a ballagásra, a tanévzáróra, aztán az öregerdei úttörőtáborban néhány napos nyaralás, ahol ők, a jászberényi Kossuth Üti Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulói elbúcsúznak Erzsi nénitől, szeretett tanárnőjüktől. Erzsi néni is készülődött szorongva, hogy milyen is lesz az az utolsó táborozás, ahol búcsút kell majd mondani a szivéhez nőtt kedves gyerekeknek, a nyolcadikosoknak. Ezek a gondolatok foglalkoztathatták azon a napon is. amikor lakásáról elindulva a lépcsőn megcsúszott. Nem esett el, de a bokája alábi- csaklott és több helyen piszébbek, mert attól még üresek is lehetnének akár. De pontosak, kíméletlenek, s éppen ez a kegyetlen szigor adja meg a forma tökéletességének hitelét is. A kötet központi kérdése az elmúlás, a halál, az, hogy az ember porszem csak ebben a „Kozmikus körhintában”, hiszen a törvény félreérthetetlen: .Testeddel vagy / a Földnek adósa, / s úgy meredsz rá, mint ragadozóra”. Am a belátásnak mégis ellenszegülni látszik minden. A kimondott vagy kimondatlanul körbeírt nagybetűs dolgok. Egyáltalán a Kimondás, az Ének kényszere. Szóval a Minden- ség, a Szabadság, a Szerelem. Aztán letéve a könyvet: valahogy soványnak tűnik az egész. Sok, túl nagy a korábbi kötetekből átemelt versek száma. A kérdőjeleké, így lehetett csak egységessé szervíteni a Ragadozó Földet? S mikor lesz kötet a többi versből? A meg nem jelentekből. Az elbitangol- takból. az ország minden részéből érkező több mint másfélszáz, a gazdasági életben és a köz- művelődésben dolgozó vezető szakember vitatja majd meg: a közművelődési intézményekben milyen lehetőségek vannak a gazdaság és a közművelődés számára a jelenleginél hatékonyabb együttműködésre. tört. A kórházba látogató nyolcadikosoktól tudta meg, milyen volt a ballagás, a tanévzáró, azt is, hogy a tervezett búcsútáborozás elmaradt. Súlyos gipszkötést cipelve hagyta el a kórházat, az új tanévet botra támaszkodva kezdte el. Amikor azonban megkapta az új osztályát, eldobta a botot. Esztendőre pedig mindent — fájdalmat, gipszkötést, mankót — elfelejtett, amikor a volt nyolcadikosok felkeresték és rábeszélték az egynapos, közös kirándulásra. A napokban érte az újabb meglepetés. Eljöttek a régi tanítványok, akik azóta szakmunkásképző iskolában, A hazai mozikban Szovjet filmújdonságok A szellemi megújulás légkörében született szovjet filmalkotások legjavát a magyar nézők is láthatják a közeli hetekben, hónapokban. E filmek az utóbbi esztendőben bejárták a világ számos városát, díjakat nyertek rangos nemzetközi seregszemléken, s nemcsak a kritikusok, a szakmai közvélemény, de a szélesebb nézőtábor elismerését is kivívták. A beszámolók, recenziók élén szerepelt a grúz rendező, Tengiz Abuladze immár világhíressé lett filmje, a Vezeklés. A művet már megelőzte híre, hiszen egyike volt azoknak a dobozban tartott filmeknek, amelyek most sorra eredeti helyükre, a mozik vetítővásznaira kerülnek. A Vezeklést úgy tartják számon, mint a személyi kultusznak és magának Sztálinnak első mélyreható kemény hangvételű bírálatát a szovjet filmművészetben. Nem kevésbé értékes és érdekes alkotás Konsztan- tyin Lopusanszkij munkája, A halott ember levelei. A film egy atomkatasztrófa utáni világban játszódik; színhelye az a földalatti bunker, ahol a néhány túlélő — dacolva a külvilág kényszerével — az élet újraindításán fáradozik. Rövidesen a mozikba kerül Elem Klimov Búcsúzás című alkotása, amelyet Va- lentyin Raszputyin nálunk is megjelent kisregénye, az Isten veled, Matyóra nyomán forgatott. A film középpontjában egy szigetre épült kis falu sorsa áll, illetve az a konfliktushelyzet, amikor a víztározó építése miatt kiürítésre ítélik a települést, s a helybelieknek távozniuk kell őseik földjéről. A történet érzékenyen boncolja a szülőföldhöz való ragaszkodás kérdését csakúgy, mint a gyakorta meggondolatlan, a környezetvédelemmel, ökológiai egyensúllyal nem törődő ipartelepítés problematikáját. A velencei strandon Parti móka Augusztus 20-án a velencei ifjúsági strandon — rossz idő esetén a HI-FI popbázison és az Expressz-szóban — délelőtt fél 11-től Parti móka címmel szórakoztató műsorokat, versenyeket rendez az Express Ifjúsági Iroda és a Videoart. Lesz Lee Cooper divat bemutató, break-, diszkó- és rock and roll-táncverseny amatőröknek, hamburger evő verseny és tlippervetélkedő. A műsorban közreműködik a 100 Folk Celsius és a Bergendy- zenekar. Az ifjúsági rendezvényt este Fan Fan koncert és az Arató-diszkó zárja. Diákigazolvánnyal rendelkezőknek a rendezvények ingyenesek. gimnáziumban, óvónőképzőben tanulnak tovább. Eljöttek hogy meg kell tartani végre azt a búcsú- vagy, hogy jobban hangozzék: nosztalgia táborozást. Három nap az öregerdöben. Erzsi néni ez idő alatt sokszor érezte, hogy szaladni, köny- nyedén futni tudna, azzal a 2 éve még törött bokával. Fehér Imréné tanárnő, a volt nyolcadikosok szeretett Erzsi nénije sok emlékezetes esztendővel a háta mögött a nyugdíjas korhoz közelit. Nemsokára, emlékeit felidézve gondolhat egykori tanítványaira. Aztán elmosódnak, összekeverednek majd a nevek, az arcok. A volt nyolcadikosok megható ragaszkodásukkal nagyon sokáig megmaradnak emlékezetében. — illés — Napjainkban gyakran hallunk az emberi jogokról. Fontos részüket képezik a kulturális jogok, amelyeknek egy-egy tényezője a budapesti Európai Kulturális Fórumon is előlkerült. A kulturális jogok az egyetemes társadalmi és emberi fejlődés általános termékei . A művelődésihez való jog magában foglalja a nem hagyományos iskolaszerű oktatást, továbbá a felnőttoktatást, sőt a felnőttműveűődést is, a műveltségszerzés spontánnak nevezhető módjait. Ez a jog magában foglalja a szakmai képzést és továbbképzést, a hozzáférhetés lehetőségét és jogát a műveltség lelőhelyeihez: a könyvtáraikhoz, az irodalomhoz, a művészetekhez stb. Igényli a színház, a film, a tömegkommunikációs eszközök megnyitását mindenki előtt. A neveléshez való jog az 1948. december 10-én kelt Egyetemes Nyilatkozatban szerepel első ízben nemzetközi okmányban, amelyet az ENSZ III. közgyűlése fogadott el. A nyilatkozat e jogot oktatási szintek szerint felbontja. E szerint a nevelésihez való jog tartalmához tartozik az elemi és az alapvető oktatáshoz való jog igénye, az elemi oktatás kötelező voltának leszögezése, a technikai oktatás általánossá tételére vonatkozó igény megállapítása, és a felsőoktatás egyenlő indulási feltételek nyújtásának fontossága. A nevelésnek az emberi személyiség kibontakozását kell szolgálnia. Az ENSZ 1966. évi közgyűlésén elfogadott nemzetközi egyezmény leszögezi, hogy a nevelésnek minden személyt olyan helyzetbe kell hoznia, amelyben hasznos szerepet játszhat egy szabad társadalomban. Leszögezi az államok kötelezettségeit is, de a neveléshez való jog személyi oldalának kibontása hiányzik a dokumentumból. A kultúrához való jog mintegy összefoglalása az oktatáshoz, a művelődéshez, a neveléshez való jognak, de túl is lép rajtuk a legáltalánosabban a kultúrához való szabad hozzájutást, a kulturális életben való részvételét jelenti. Napjainkban az államok mindegyikében meghatározott kulturális politika érvényesül. E kultúrpolitikával szemben támasztott nemzetközi igény, hogy megfeleljen a demokratikus kultúrpolitikai törekvéseknek, törekedjék a békére, utasítsa el a nemzetek vagy fajok közötti gyűlölködést, erősítse a népek barátságát, s biztosítsa az egyének és a népek jogát a kultúrához. A lakosság minden rétege számára biztosítani kell a részvételt a kulturális javak létrehozásában és fejlesztésében, s mindenkinek elidegeníthetetlen joga, 'hogy korlátozás nélkül hozzájusson a kultúra kincseihez. A munkásmozgalom. a kezdetektől nagy jelentőséget tulajdonított a kulturális jogoknak. A Kommunista Kiáltványban „valamennyi gyermek nyilvános és ingyenes nevelése” szerepel a programban, a Gothai program (1885) kritikája fontosnak tartja ........ általános t örvénnyel meghatározni a népiskolák anyagi kereteit, az oktatásrendszer képesítését, a tanítási ágakat...” Az Erfurti program (1891) az iskolák világi jellege és kötelező nyilvános népiskolák mellett foglal állást. A szocialista alkotmányokban a kulturális jogok fokozatosan bontakoztak ki. Mai formájukat az 1936-os szovjet alkotmányban, illetve az 1947—1949. évi népi demokratikus alkotmányban nyerték el. Napjainkban a kultúrához való jog mint általános nemzetközileg kifejezett társadalmi igény, a maga „pasz- szív” és „aktív” vonatkozásában világméretekben polgár jogot nyert, önállósult és némileg el is szakadt keletkezésének közvetett és közvetlen feltételeitől. Az 1949. évi magyar alkotmány, a művelődéshez való jognál kifejezetten szól a népművelés kiterjesztéséről és általánossá tételéről, illetve a felinőtt dolgozók továbbképzéséről. Az 1947. évi bolgár alkotmány kiemeli az ifjúság kulturális nevelésének fontosságát. Az első népi demokratikus alkotmányban a kulturális jogok kibontakozása és kereteik kiterjedése már megmutatkozott, a szabályozás azonban részietekben történt. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 1963. évi alkotmánya az alapvető jogok körében szól az iskolában és a más művelődési intézményekben megszerezhető tudásról és képzettségről, valamint a tudományos és a művészeti alkotás szabadságáról, illetve a társadalmi közösség kötelességeiről megfelelő feltételek biztosítására a tudományos, művészeti és kulturális tevékenységhez. A Német Demokratikus Köztársaság 1968. évi alkotmánya behatóan foglalkozik a kulturális jogokkal. A Bolgár Népköztársaság 1971. évben elfogadott alkotmánya a tudományról, a művészetről és a technikáról szintén két helyen rendelkezik a társadalmi-politikai rendszerrel kapcsolatban az alapvető jogok között a hangsúly az alkotómunkán van. A Magyar Népköztársaság 1973-ban módosított és egyes részeiben újnak tekinthető alkotmánya két helyen foglalkozik a művelődéshez való joggal, és a dolgozók továbbképzésével. Szól a törvény az állam kötelezettségéről a kultúra támogatását, a kulturális jogok feltételeinek megteremtését illetően. A Magyar Népköztársaság szervezi és támogatja a társadalom fejlődését előmozdító tudományos munkát, segíti a haladást szolgáló művészetet, valamint biztosítja az állampolgárok képzettségének és műveltségének állandó növelését. A törvényben megtalálható a kultúrához való jog lényegében minden ma ismert eleme. Fejlődik az oktatáshoz való jog tar- talma-terjedelme, ezután a jogok sora gazdagodik a kibontakozó népműveléssel, majd a kultúrához való jog kibontakozó elemeivel. Ezek között megtalálható a kulturális intézmények állam: vagy társadalmi létesítése és fenntartása, vagy a fenntartáshoz való hozzájárulás, valamint a tudomány és a művészet támogatása. Ezzel tulajdonképpen felrajzolódik a kulturális jogok egész köre. Az 1976. évi V. törvény a közművelődésről kimondja: „A Magyar Népköztársaságban az állampolgárok és közösségeik művelődése, a közművelődés fejlesztése az egész nép közvetlen érdeke. Népköztársaságunk biztosítja állampolgárainknak a művelődéshez való jogot és gondoskodik művelődésük lehetőségeiről”. A művelődéshez való jogot alaptörvényünk az ingyenes, és kötelező általános iskola, a közép- és felső- oktatás, a felnőtt dolgozók továbbképzése, az oktatásban részt vevők anyagi támogatása, valamint a köz- művelődés kiterjesztése útján valósítja meg. Ide tartozik a nemzetiségpoli tikáruk is. A közművelődési törvény az állampolgári egyenjogúság elvét úgy fejleszti ki, hogy előírja a nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárok anyanyelvi kultúrájuk szabad művelésének támogatását az állam részéről. Konez János Országos tanácskozás Munkakultúra és művelődés A volt nyolcadikosok
