Szolnok Megyei Néplap, 1987. augusztus (38. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-15 / 192. szám
iS Házunk tája 1987. AUGUS7TUS 15. ■jsitss Beférni, de hogyan? Az ételek tartósítása szinte egyidős az emberiséggel. Az egyiptomiak háromezer évvel ezelőtt sózással tartósították a halat. A rómaiak a húst jégveremben tárolták, az inka indiánok pedig ismerték a fagyasztva szárítás egy nagyon egyszerű módját. A középkori magyar falvakban a házak közelében földbe ásott nagy kemencéket építettek, szalmával, gazzal fűtötték, a kemence sokáig megtartotta a meleget. Itt szárították a gabonát, aszalták a gyümölcsöt. Megszoktuk, sőt megszerettük a konzerveket. Ez persze amolyan kényszerű, megszokás diktálta szeretet csupán, hiszen a friss, házi étel ízét a leggondosabban utánfűszerezett konzerv sem pótolja. Miközben a háziasszonyok igyekeztek — és igyekeznek — a konyhában töltött időt a minimálisra csökkenteni, nagyon megnőtt az igény az egyéni ízek, az otthon készült savanyúság befőtt iránt. Ismét divatba jött a kamra, amelyet olyan nagyon hiányolunk a sokemeletes, hellyel nem okosan takarékoskodó, úgynevezett modern házakban. Ma családi ház, társas ház már nem épül fel kamra, pince nélkül. A nagyobb családok pedig igyekeznek hűtőládát beszerezni, ahol a legkisebb biológiai és élvezeti értékveszteség nélkül tudnak zöldséget, gyümölcsöt tárolni télire. Az aszalt gyümölcs a legtöbbük számára a gyermekkort idézi. Akkor az aszalt szilva, alma, körte, sőt kajszi szinte mindennapi csemege volt. Most — hosszú szünet után — ismét divatban van. A szárított gyümölcs igen értékes ásványi anyagokat és meszet is tartalmaz. Nehéz fizikai munkát végzők, gyermekek és sportolók számára szinte nélkülözhetetlen. Aszalásra akkor jó a gyümölcs, ha kissé már túlérett, a fáról könnyen lerázható, vagy magától is lehullik. Víztartalma ekkor a legkisebb, cukortartalma pedig a legnagyobb. Először is jól mossuk meg. ezután néhány perces forrásban levő vízibe dobjuk (elég két percre is). Forralás után vegyük ki, csöpögtessük le, majd hűt- sük le a gyümölcsöt. A következő munkafázis az, amikor a lehűtött gyümölcsöt forró, 50 százalékos szirupba merítjük, amitől az aszalt gyümölcs szép fényt kap. Szárítani lehet a napon is, de sokan előnyben részesítik a felülről fedett, de minden oldalról nyitott fészert, ahol eső nem érheti aszalványt. Fontos szabály, hogy a szárítás kezdetén a hőmérséklet ne legyen alacsonyabb — később utószárításra, ha szükséges — a gyümölcsöt betehetjük 50 fokos sütőbe is. Az illóolajat tartalmazó fűszernövényeket ne a napon, hanem félárnyékban vagy árnyékban, fedett helyen szárítsuk. Igen jó módszere a szárításnak, ha laza kötegeket készítünk a fűszernövényekből és szellős helyen, fejjel lefelé függesztve szárítjuk. Végezetül még néhány szót szólnék a konzerváló szerekről. Nagyanyáink büszkén mutatták szintetikus konzerváló szert nem tartalmazó befőttjeiket, dzsemjeiket, mondván, aki tisztán dolgozik az nem használ tartósítószert. A cukor és a méz önmagában, kellő töménységben az egyik legrégibb tartósítószer. Az 50 százalékos cukor teljes biztonsággal konzervál. Hogy a dzsem íze érvényesüljön és ne csupán édes legyen, 1 kg nyers gyümölcsre, elég 20—25 deka cukrot adni. A nagyon savanyú meggy és ribizke esetében az egy kiló nyers gyümölcsre számított cukormennyiség elérheti akár a 40 dekát is. Ha csak cukrot adunk, a száraz, vagy nedves dunszt nem maradthat el. Széles körben használják ma is a szalicilt tartósítószerként. Hatása nem teljesen közömbös az emberi szervezetre, mivel fellob- banthat lappangó gyomor- és nyombél fekélyt, érzékeny embereknél emésztési zavarokat okozhat. A szalicilnál mindenképpen jobb a foen- zoesavas nátrium, vagy nátrium benzonát, amely gyógyszertárakban is kapható. 1 kg-nyi kész befőttre, mustra, szörpre. vagy dzsemre elegendő belőle 1,5 gT. E. Pajtás, tarts velünk! V. forduló 1. Megyénkben végezte középiskolai tanulmányait a nagy magyar realista regényíró. Néhány éve ott áll bronzba öntött alakja a kunsági város főterén. A szomszédos helység Munkácsy- díjas szülötte a szobor alkotója. Nevezd meg az írót és a szobrászt, valamint a két várost! 2. „Ruha teszi az embert” — ennek a szólásnak az elmúlt századokban határozott jelentése volt. Szigorú szabályok írták elő, hogy ki, milyen ruhát viselhet. A XVIII. századi nagykun férfi és női viseletből soroljátok fel öt-öt jellegzetes ruhadarab nevét! 3. Miért kucorogtak a tószegi „Kucorgó halmon”? 4. Körbe-körbe (ábra): 1. Sötét hajszín 2. Szája 3. Goromba 4. Idősebb asszonyrokon 5. Tüskés szárú virág 6. Szőrméből készült kabát 7. A kártyázó nyerőlapja 8. Gömbölyű játék 9. Illatos viasszerű anyag 10. Ritka női név 11. Elénk szín. — Ha helyesen fejtitek meg a rejtvényt, a külső kör mentén megkapjátok annak a — díszedényeiről nevezetes — fazekasnak a nevét, aki híressé tette Mezőtúrt. Művein milyen mintát és technikát alkalmazott? 5. Milyenek voltak az étkezési szokások régen Túr- kevén? Állítsatok össze egy szakszerű korabeli, egésznapos étlapot! A megfejtéseket augusztus 24-ig kell eljuttatnotok a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárába. Címünk: 5000 Szolnok, Kossuth, tér 4. Ne feledjétek el feltüntetni, hogy melyik könyvben illetve folyóiratban bukkantatok rá a helyes válaszra. Azt is írjátok oda, hogy melyik iskola hányadik osztályába jártok! (A megfejtéseket összegyűjtve, együtt is be- küldhetitek szeptember 15- ig azok a gyerekek, akik a szünidőben nem tartózkodtak) itthon.) A IV. forduló megfejtéseinek beküldői közül könyvet nyertek: Blaskó József, Bódis Anikó és Major Andrea Jászágó, valamint Pintér Annamária Jászapáti. Kistermelőknek— kertbarátoknak Gondozzuk nyáron is a fiatal szőlőket Az új telepítésű és a két- három éves fiatal szőlőt sokkal körültekintőbben kell gondozni, mint a termőkorban. Ha ugyanis a tőkék nem erősödnek meg kellően még a kialakítás évei alatt, nem kapunk megfelelő termőfelületet, a termőrefordu- lás elhúzódik, s a vártnál jóval kevesebb termést szüretelhetünk. Érdemes tehát fokozott figyelemmel gondoznunk a fiatal tőkéket. Az új telepítésű szőlő egyik fontos munkája a védőhalmok ellenőrzése: Ha a szél elhordaná ezeket, azonnal pótoljuk, mert a még gyenge tőkék gyökérzete — főleg homoktalajon — köny- nyen kiszáradhat. Ügyelnünk kell arra is, hogy a védőhalom alól a hajtások zavartalnul előtörhessenek. Különösen fontos a kupacok megvizsgálása az erősen kötött (agyagos) talajokon. Kötött talajon ugyanis eső hatására a föld felszíne megcserepesedik, ami gátolja a hajtások kitörését. Ezért időnként alulról, kezdve, nehogy a gyenge hajtást letörjük, lazítsuk meg a földet. Ha a hajtások már elég erősek, a védőhalom földjét lassan megkezdhetjük elkoptatni. Homoktalajon nagyon ügyeljünk viszont, hogy a szél ne hordja el a tőkék körül a földet. A sorközöket, a tőkék körüli talajt érdemes levágott fűvel takarni. így a kevesebb csapadék is jobban megmarad, hasznosul. Különösen jó hatású a talajtakarás erősen meleg időben, öt-nyolc centiméternél azonban- ne legyen vastagabb, mert köny- nyen mezei vagy kósza pocok, egér költözhet a védett területre. A védőhalmok szétbontásával egyidőben vágjuk le felszín alatt körülbelül 15— 20 cm-nyire a képződött úgynevezett harmatgyökeret. Oltványszőlőnél ez azért is veszélyes, ha megmarad, mert a nemes részen keletkező harmatgyökerek úgy megerősödhetnek, hogy a nemes elválik az alanyról. A saját gyökerűvé vált nemes gyökereit pedig köny- nyen tönkreteheti a hazánkban változatlanul megtalálható filoxéria, a szőlőgyökér tetű. Ha nem esik elegendő csapadék, és módunk van rá, öntözzük meg a tőkéket. Egyszerre egy tőkére körülbelül 20—30 liter (2—3 vö- dörnyi) vizet számítsunk. Ez megfelelően átnedvesíti a talajt, s olyan mélyre is lejut, hogy a növény gyökerei jól hasznosíthatják. Nagyobb terület esetén két sekély barázdát húzzunk a tőkék mellett, és ezekben csörgedeztessük végig a vizet. Különféle szórófejekkel esőszerűen ne öntözzünk, mert ez segíti a gombabetegségek, a peronoszpóra, a szürkerothadás, a lisztharmat terjedését. Lehetőleg mindig hajnalban vagy késő este öntözzünk, mert ekkor a legkis- sebb a párolgási veszteség. Az öntözést a nyár folyamán — az időjárástól függően — két-háromszor ismételjük meg. Inkább mindig ritkábban, de akkor nagyobb adagú vízzel locsoljunk. Összeállította: Hónai Erzsébet A dolgozó nép államhatalmának kifejezője ez a múlt századvég magyar építészetének nagyszerű épületóriása. VÍZSZINTES: 1. 1885. októberétől 18M nyaráie építették az Országházat, melynek építési költsége 37 millió arany korona volt. és összterülete 17 785 45 négyzetméter. Ki tervezte az épületet? 11. Az Országház számos festményének készítője. 13. Zenére lejtő. 14. Érme. 16. Néma érv! 17. Ultrarövidhullám. 19. . Mesterséges nemzetközi nyelv. 20. Zakó egynemű betűi. 21. Tóth Árpád verse. 23. Vörösmarty írta itt legszebb bordalát. 25. Még lejjebb. 26. Légző- szenv. 27. Csomót bont. 29. . .. kódex, magyar nyelvemlék a 15. századból. 30. Görög betű. 31. A létezés alapfeltétele. 33. öreg bácsi. 34. A „c-dúr” ötödik hangja. 35. Neves. 36. ... Ben. 38. Lengyel gépkocsiielzés. 39. Újra elmond. 42. Színész volt (Imre). 44. Neves norvég matematikus (Niels Heinrich 1802— 29.) 45. Benzin-féle. 47. Ideiében kijut. 49. Kiismerhetetlen. 5L Knock out. 52. Rászokik. 55. Kripton vegyjele. 56. Hímző része! 57. Tölt. 59. Kesernyés üdítő ital. 61. Ellenénték 62. Indiai légitársaság. 63. Bontó. 64. Másnéven: Oj-Guinea 67. Részben kinyit! 68. Határozórag. 70. Etiópia autonom területe a Vörös-tengernél. 73. 1948 óta az Országházban osztják ki a legmagasabb állami kitüntetéseket- többek között ezt. FÜGGŐLEGES: 1. A hadművelet tudománya. 2. Magyar- országon először az Országházban alkalmaztak ilyen fűtést. 3. Kiejtett betű. 4. Női becenév. 5. Ibsen mű. 6. D. L, H. 7. Igavonó állat. 8. Minisztertanács. 9. Az olasz rádió névjele. 10. Olimpiai bajnok iapán tornász. 11. Lutécium vegyjele. 12. Pillér. 15. Állóvíz. 18. Ruhaakasztó. 22. Holland úszónő (Kok.) 23. Kárpitozott karosszék. 24. Odébbnyom. 25. Szülő. 27. Bérbe vesz. 28. Lócsemege. 31. Irodalmár. 32. Az Országház szobrainak anyaga. 35. Borszívó. 37. Ünnepi öltözék. 38, Világcsatorna. 40. Friss. 41. Bakonyi hegy. 43. Igazgató közvetlen modorban. 46. A panasz szava. 47. Valamicskét ért hozzá. 48. A ..Víg özvegy” egyik főszereplője. 50. Vad. 51. Milliós könyvállomány- nyal rendelkezik az Országgyűlési. .. 53. Magyar film címe. 54. A hajnal előjele az ég alján. 58. Morze hangok. 60. Szép fekvésű. 65. Portéka. 66. Pest megyei város 89. Személyes névmás. 71. .Tájékoztatási Hivatal. 72. Tojás németül. F. I. Beküldendő: a vízszintes 1.. 11.. 73. és a függőleges 2.. 32. és 51. számú sorok megfejtése augusztus 22-ig. Kálmán Imre című, augusztus 1-i rejtvényünk helyes megfejtése: Marica grófnő, Arizona lady, A cirkuszhercegnő, A csárdáskirálynő, Az ördöglovas. Könyvutalványt nyertek: Bajkai Anikó Tiszaföldvár, Tóth Piroska Fegyvernek és Balogh Árpád Szolnok. (Az utalványokat postán küldjük el.) Érdemes kipróbálni a kefemosást is „Szamárfülek” ellen vasalóval Megesik, hogy a sokszor forgatott könyvek sarkai hegyőrödnek, magyarul szamárfületek lesznek. Simítsuk ki a könyv lapját, tegyünk rá egy itatóspapírt és forró vasalóval többször húzzuk át az egészet. Kefék, sörtesöprűk sokkal hosszabb ideig használhatók, ha előzőleg rövid időre sós vízbe állítottuk őket. A használt keféket időnként mossuk ki szappanos víz és némi szalmiákszesz keverékében, majd tiszta vízzel öblítsük ki, s szőnyegfésűvel fésüljük jól át. A keféket megkíméljük, ha nyelüknél fogva tároljuk. önelszámoló rendszerben szerződéssel TEHERGÉPJÁRMÜVEKET AD BÉRM, a vállalat által lekötött fuvarfeladatok végzésére, Illetve szabadpiaci fuvarozásra. A szerződ és bead ás feltétele: a munkavégzésre való alkalmasság, és a vállalattal való munkaviszony létesítése. Jelentkezés: Szolnok, Landler Jenő út 24. Teherforgalmi üzemegység, továbbá jászberényi, karcagi és mezőtúri üzemegység! központokban. (IHM)
