Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-11 / 162. szám

10 Nyugdíjasok fóruma 1987. JÚLIUS 11. Az öregek kétötöde magányos — A nyugdíj minimális megél­hetést biztosít a nyugdíjasok felének — Négyszázan várakoz­nak szociális otthoni felvételre Az időskorú népesség helyzete Szolnok megyében ___ A hetvenes évek végén, az 1980-as évtized elején a ko­rábbiaknál fokozottabban jelentkeztek bizonyos társadalmi rétegek, csoportok, így többek között a fiatalok, a nyugdí­jasok, ezen belül is elsősorban az időskorúak, a többszörö­sen hátrányos helyzetűek életszínvonal- és szociális problé­mái. ök tudták ugyanis a legkevésbé ellensúlyozni az utób­bi évek jelentős fogyasztói árszínvonal növekedését. Nap­jaink életszínvonal-politikájának alapvető feladatai közé tartozik tehát az időskorúak életkörülményeinek komplex javítása, különösen pedig egyes csoportjai esetében a nyug­dijak reálértékének megőrzése. Demográfiai jellemzők A LEGÚJABB! Idősek klubja a Kertvárosban 1987: január 1-jén a me­gyében 431,8 ezer ember élt, az ország összlakossá­gának 4 százaléka. A nyug­díjkorhatáron felüliek szá­ma ugyanakkor 94,8 ezer volt, közülük 33,9 ezer a 60 éves és idősebb férfi és 60,9 ezer az 55 éves és idősebb nő. A 60 éven felüliek ará­nya 1930—1987. között meg­kétszereződött, ugyanis 100 felnőttkorú (15—59 éves) emberre 1930-ban még csak 16 hatvan éven felüli jutott, addig 1987-ben már a dup­lája, 32. A nyugdíjkorhatáron felü­li népességen belül lényege­sen magasabb a nők aránya, mint a férfiaké: 1987-ben64, illetve 36 százalék. Az el­múlt negyedszázad alatt az időskorúaknál a nőtöbblet fokozódott, erre mutat, hogy Az időskorúak túlnyomó többségének anyagi bizton­ságát nyugdíjrendszerünk alapozza meg. Amíg mint­egy négy évtizeddel ezelőtt az idős embereknek csupán egyötöde rendelkezett nyug­díjjal, addig jelenleg már négyötöd részük megélheté­sét alapvetően ez biztosítja. A Megyei Társadalombizto­sítási Igazgatóság adatai alapján 1986. év végén me­gyénkben 93,7 ezer ember részesült nyugellátásban. A legtöbben — közel 35 ezren — mezőgazdasági tsz-nyug- díjasok voltak, csaknem 9 ezer időskorú pedig MÁV- nyugdijat kapott. 1986-ban nyugdíjakra (MÁV-val együtt) 3,7 milliárd forintot fizettek ki, csaknem 8 szá­zalékkal többet az egy év­vel korábbinál. 1987. január hónapban a nyugdíjak átla­gos összege 3405 forint, az 1985. év folyamán nyugdíja­zottaké 4318. az 1986. évben megállapított nyugdíjaké pedig 4604 forint volt. A nyugdijak átlagos ösz- •ze gének emelkedésében az újonnan nyugdíjazottak ma­gasabb nyugdíja mellett sze­repet játszanak a különbö­Az 1980-as népszámlálás szerint a nyugdíjkorhatá­ron felüli népesség 8 száza­léka volt aktív, mintegy 70 százaléka inaktív kereső és 22 százaléka eltartott. Az aktív kereső tevékenységet folytató nyugdíjkorhatáron felüliek száma 7,9 ezer volt. jóval kevesebb, mint tíz. Illetve húsz évvel korábban. Az időskorú aktív keresők többsége az anyagi ágakban dolgozott, döntő részben fi­zilati munkát végzett, és mintegy négytizedüket a mezőgazdaság, több mint egyharmadukat az ipar fog­lalkoztatta. Ugyanakkor minden tizenötödik dolgo­zott közülük szellemi fog­lalkozásúként. Az eltartottak száma ek­kor 20,4 ezer volt (csaknem mindnyájan nők). Különö­sen a fizikai munkakörből mennek sokan a korhatár elérésekor nyugdíjba, s in­kább a nyugdíj folyósítása mellett dolgoznak tovább, rövidebb munkaidőben. Szá­amíg 1960-ban 100 hatvan éven felüli férfira 121 azo­nos korú nő jutott, addig 1987-ben már 138. Az 1970-es évtizedben je­lentős változás következett be az időskorú népesség korstruktúrájában. Neveze­tesen csökkent a 60—69 éve­sek aránya, míg a 70 éven felülieké nagymértékben nőtt, és meghaladta az 50 százalékot. A megyében 1980 elején a 60 éven felü­liek aránya a városokban 15 (Szolnokon 13), a közsé­gekben csaknem 20 százalék volt. Az 1980. évi népszámlá­lás adatai alapján a nyug­díjkorhatáron felüliek több mint kétötöde egyedül élt, a férfiaknál ez az arány csak 21, a nőknél viszont 51 szá­zalékos. ző nyugdíjnövelő intézkedé­sek is. A reálérték megóvá­sa érdekében 1986. január 1-től a nyugdíjak havi ösz- szegét általában 2 százalék­kal, illetve minimálisan 120 forinttal növelték, emellett a leginkább rászorulók, a 70 éven felüliek, s az I. és II. rokkantsági csoportba tar­tozók. nyugellátása — 5 szá­zalékkal, legkevesebb 150 forinttal nőtt. A nyugdíjak reálértéké­nek problémája a 70-es évek közepén merült fel. Azóta egyre bővül azoknak a szá­ma, akiknél a reálérték megőrzése a jelenlegi auto­matizmusok mellett sem biztosított. A közelmúltban nagy hangsúlyt kapott és jogos igénnyé vált a megél­hetési minimumok ismerete. A többség véleménye szerint a minimális megélhetést biztosító nyugdíjak összege — a nyolcvanas évek elején — a mintegy kétezer-két- ezerötszáz forint közötti sávban mozgott. Ennek megfelelően megyénkben a nyugdíjasok több mint fe­lének a nyugdíja csupán mi­nimális megélhetést bizto­sit. műk — az 1984-es mikro- cenzus szerint — elérte a 15 ezret, arányuk pedig a fér­fiaknál 25, a nőknél 17 szá­zalékot. A mikrocenzus arról is ta­núskodott, hogy a nyugdí- jaskorúak és nyugdíjasok 4 százaléka (kétharmaduk nő) kapott anyagi segítséget va­lamilyen formában. A nők jelentős részénél erre azért volt szükség, mert csak idő­sebb korban vállaltak mun-, kát és nyugdíjjogosultságot sem szereztek, vagy csak minimális összegűt. A nyug­díjaskorú nők egynegyede pedig özvegyi jogon kapott igen szerény nyugdíjat. Az anyagi támogatásban része­sülők egy harmada rendsze­res, 34 százalékuk rendkívü­li szociális segélyt élvezett, és több mint 14 százaléku­kat munkahelyük támogatta. A mozgásképtelen, idős betegek intézeti ápolása a kórházak utókezelő osztá­lyaira hárul. 1982 decembe­rétől a Szolnoki Hetényi Gé­za Kórház-Rendelőintézeten belül — a volt szülészet épületében — 160 ágyas kró­nikus utókezelő osztályt lé­tesítettek, ezen túlmenően Jászberényben 30 ágyfej­lesztés történt krónikus be­tegek részére, de ez a szük­ségleteket korántsem elégíti ki. Az időskorúak számára nyújt szolgáltatásokat a szo­ciális ellátás intézmény- rendszere. Az 1986. év vé­gén 13 szociális otthon mű­ködött a megyében, 1702 rá­szoruló számára biztosítva elhelyezést, amelyre még mindig mintegy négyszázan várakoznak. Az idősek klub­jainak száma 58, ahol tavaly 1343, a házi szociális gondo­zás keretében pedig 2975 idős ember ellátását biztosí­tották. A népesedési folyamatok­ban a következő másfél év­tizedben jelentős tendencia­módosulásra nem számítha­tunk. így a népesség kor- struktúrájában már az 50-es években megindult öregedé­si folyamat is tovább él, il­letve kisebb ütemben foly­tatódik. Az ezredfordulón várhatóan az ország, ezen belül Szolnok megye minden negyedik-ötödik lakosa 60 éven felüli lesz. Sándorné dr. Fülöp Magdolna a KSH Szolnok Megyei Igazgatósága osztályvezető-helyettese Eger ebben az évben augusztus 1-jén másodszor ad otthont a Nyugdíjasok Országos Találkozójának. A rendezvényt a Szakszerve­zetek Heves Megyei Taná­csa és a Népszava Barátság Klub szervezi. A találkozó célja, hogy évente egyszer — vidám ünnepély kereté­ben — találkozzanak, be­szélgessenek, barátkozzanak egymással a nyugdíjasok, és ez a nap is figyelmeztesse az ország lakosságát az idő­sebb nemzedék fokozott megbecsülésére. A műemlékekben és tör­ténelmi nevezetességekben 'gazdag városban — az ünne­pi alkalomból — sok érde­kesség, látványosság és szó­rakozás várja majd az or­szág minden részéről érke­ző vendégeket. Gyermekkorunk kedvenc olvasmányának, a kaland­könyvnek „pozitív hőse” volt a Kockás Piere. A ret­tenthetetlen légiós kemény öklével és daróc beszédével hívta fel magára a figyel­met. Csodáltuk és gyerek­fejjel el se tudtuk képzel­ni, hogy a veszélyes kalan­dokat kereső, a súlyos ököl­csapásokat osztogató légió­sok közé odatévedhet olyan ember is, aki egyébként bé­kés természetű, szolgálat- kész és nagyon udvarias. A jászberényi Szakács Ador­ján főpincérről például csak a közeli ismerősök tudják, hogy valamikor légiós is volt. Az egész város vallja viszont, hogy amíg dolgozott, a pincérek mintaképe volt, szakmai felkészültségéért, udvarias magatartásáért mindenki tisztelte és szeret­te. — Lelkem mélyén mindig is pincér voltam, sajnos a háborús évek az én pálya­futásomnak se kedveztek. Debrecenben a Gambrius ét­teremhez szegődtem pikoló- nak 1940-ben. Pincérként ott dolgoztam még egy évet, E héten hétfőn volt az 5. számú idősek klubjának megnyitója a Kertvárosban, a Gagarin út 27. szám alatt. Kedves kis ünnepségen mű­sort rendeztek ebből az al­kalomból a klub vezetői. Varga Béla előadóművész Buda Ferenc Lennék kis­gyermek című versét szaval­ta el, Simon Pista bácsi ré­gi szép népdalokat énekelt el. Majd Ács Zoltánná, az 1. számú klub tagja szintén verset adott elő. Az ünnep­ség legérdekesebb s talán legszebb pillanata volt, ami­kor Bagi Pálné, Rózsi ka né­ni erre a menyitóra írt ver­ses köszöntőjét elmondta: „Jobb mint otthon”. Az épület kétszintes, nagy belső térrel, megfelelő hely van a programok szervezé­sére. A földszinten a tágas társalgóban kényelmes fote­lek, ülőgarnitúra várják a beszélgetőket, a tévénézőket. A garázsból átalakított ét­kezőben naponta háromszor terítenek. Az első szinten a női társalgó található, ahol nyugodtan kézimunkázhat­A Dobó-tér környékén megrendezik a „Kézműves mesterek országos kiállítását és vásárát”, amelyben be­mutathatja és árusíthatja alkotásait mindenki, aki úgy érzi, hogy a keze mun­kájával létrehozott termék — bármi legyen az — igényt tarthat a közönség érdeklő­désére és értékmérő figyel­mére. A Megyei Művelődési Köz­pontban „Hobbi-börzét” rendeznek, ahol a különböző gyűjtő szenvedélyeknek hó­doló emberek: érme, bélyeg, könyv, címke, levelezőlap és egyéb gyűjtök találkozhat­nak csereberélhetnek. A romantikus vendéglők­kel és ősi borospincékkel övezett Szépasszony-völgyé- ben — a jó borok és tájjel­aztán Pesten a Bíró Dénes (most Bástya) sörözőben szolgáltam ki a vendégeket egy újabb esztendőn át. Ma­radtam volna tovább is, hi­szen tetszett a ' hely, csak hát a háború utáni nehéz gazdasági helyzet a pincére­ket se kímélte. Nagyváradon próbáltam szerencsét, ott se tartott tovább egy eszten­dőnél a pincérkedés, nem volt mit tennem, egy felhí­vás nyomán Tatabányára utaztam, ott azonnal kaptam munkát. A 10-es aknába irá­nyítottak csillésnek. Kerek egy esztendeig raktam és toltam a nehéz csillét, és nem a munka neheze kese­rített el, hanem a gondolat, hogy a tanult szakmától, amit szerettem, attól kell el­szakadni. ... még csak 20 éves vol­tam, elkeseredett és reményt vesztett, ma se tudom ho­gyan kerített hatalmába a gondolat, hogyha itt nem megy, külföldön próbáljak boldogulni. Mire ráeszmél­tem, hogy ott se kínálják tálcán a pincéri állást, már rajtam volt a légiósok egyenruhája. Afrikát is megjártam és egy súlyos se­nak, olvashatnak. A vezetői szoba mellett fürdőszoba van, ahol fürdőkád, mosdó és automata mosógép áll a klub tagjainak rendelkezé­sére. Az épület rekonstrukció­ját a városi tanács költség- vetéséből fedezték, ez kb. 400 ezer forint volt. A klub működéséhez a megyei ta­nács pénzügyi osztálya által biztosított 400 ezer forintot kényelmes és modem bú­torokra, háztartási gépekre, televízió, rádióra, magnóra fordították. A Papírgyár „Papírus” Szocialista Bri­gádja, az Állatifehérje Fel­dolgozó Vállalat „Egyetér­tés” Brigádja, valamint a Közös Gazdasági Hivatal végezte el a belső berende­zési munkálatokat. A klub eredetileg húsz személyes, de szükség esetén több idős ember igényét is ki tudja elégíteni. Eddig huszonötén iratkoztak 'be, még többen majd csak szeptemberben kapcsolódnak a programok­ba (A képen: a megnyitó ünnepélyes pillanata.) legű ételek mellett — egész napos kultúrműsor szórakoz­tatja a vendégeket. A sza­badtéri színpadon fellép­nek a közönség régi kedven­cei: olyan nyugdíjas művé­szek (színészek, énekesek), akik a múltat idézve, nosz­talgikus számokkal ízesítik majd az ünnepséget. Az egész napos népünne­pély végül utcabállal zárul, ahol mindenki táncolhat kedve és temperamentuma szerint. Az Országos Nyugdíjas Találkozó jó alkalmat kínál az intézmények, vállalatok, gazdaságok szakszervezeti bizottságainak, hogy augusz­tus 1-jén élményekben gaz­dag kirándulást szervezze­nek Egerbe a nyugdíjasaik­nak. besülés juttatta eszembe, hogy a szomking az én áhí­tott uniformisom, és a ven­dégek kiszolgálása az igazi hivatásom. Hazajöttem és 1950 tavaszától már újból Tatabányán dolgoztam. Üjabb másfél éves bányász­kodás után sikerült végre a vendéglátó szakmába elhe­lyezkedni, először az üzem­élelmezésben az Aprítógép­gyárban, majd a Kőhidi ven­déglőben, és amikor meg­nyílt a Lehel étterem, oda mentem át, ott dolgoztam 27 évig, onnan mentem 1986-ban nyugdíjba. Keserves utat kellett meg­tennem, míg eljutottam odáig, hogy azt csináljam, amire gyerekkorom óta vágytam. Udvariassággal, szolgálatkészséggel elnyerni az emberek bizalmát, elérni, hogy a kedves vendég meg­kérdezze, melyik az asztal­sorom, mert oda akar ülni. Sok mindent ki szeretnék törölni emlékezetemből, de boldog örömmel őrzöm a Lehelben eltöltött 27 esz­tendő emlékét. — illés — Orvosi tanácsok Urológiai problémák Időskorban a vesék össz- funkciója kb. 30 százalékkal csökken, így a szervezet sokkal kevésbé tud válaszol­ni a folyadékegyensúly in­gadozásaira. Nagy gondot kell ezért fordítani a kellő folyadékfelvételre, tartóz­kodni az indokolatlan, nagy- mennyiségű hashajtók, víz- hajtók szedésétől. A 60 éven felüliek kb. egy- harmadában fordul elő vi­zeletürítési panasz, mely az öregedő ember társadalmi életét is nagyon megnehezí­ti. A tüsszentéskor, nevetés közbeni vizeletelcsöpögés leggyakoribb oka a hólyag- záróizomzat, medencealap gyengesége. Megoldása csak a sebészi plasztikai műtét. Különböző agyi megbetege­dések, érzelmi zavarok (pl. gyász), zavartságot, aluszé- konyságot okozó erős nyug­tatok, férfiaknál a vizelet elfolyását akadályozó pros­tata betegségek vezethetnek vizeletürítési panaszokhoz. Igen gyakori időskorban az éjszakai többszöri vizelés is. A húgyivarszervek gyulladá­sos betegségei többnyire másodlagosak, a hólyagban, húgyvezetékben található el­változásokhoz (daganat, kő) társulnak. Fő jelentőségük, hogy a gyulladásos folya­mat fokozatosan előreha­ladva elpusztítja a veseállo­mányt. A heveny hólyaghu­rutot a gyakori, fájdalmas vizelési ingerről, zavaros, néha véres vizeletről köny- nyű felismerni. A gyógysze­res kezelés mellett igen fon­tos a néhány napos fekvés, bő folyadékfelvétel, fűszer­mentes diéta. Gyakori je­lentkezés esetén kórházi ki­vizsgálás javasolt. A hó­lyaghurut speciális, gyakori formáját egy kis véglény okozza. Ezt az uszoda vize, közösen használt szivacs, törülköző, nem tiszta WC- ülőke terjeszti. Az idült hó­lyaghurut tünetei mérsékel­tebbek. Itt eredményt csak a tartós gyógyszeres kezelés­től várhatunk. A 60 év feletti nőknél na­gyon gyakori az ún. inger­hólyag: már kis hólyagtelí­tettség esetén is erős vize­lési inger jellemzi. Kezelése igen nehéz. A vesekövek bármely fajtája előfordul­hat időskorban, de a hólyag- ürülési zavarok okozta pan­gás miatt a hólyagkövek a leggyakoribbak. Idős férfiak kétharmadában észlelhető a prostata megnagyobbodása. Gyakori, főleg éjszakai vize­lés, elvékonyuló vizeletsugár a kezdeti tünetek. A beteg­nek hosszabb ideig kell vár­nia és erőlködni, amíg meg­indul a vizelete, főleg éj­szakai pihenés után. Később a panaszok főként bőséges alkoholfogyasztás (különö­sen a sör) és huzamosabb ideig való ülés után a vize­let teljes elakadásáig foko­zódhatnak. Alkohol és fű­szerszegény diéta mellett kerülni kell a vizelet-visz- szatartást. Kezdeti szakasz­ban tartós hormonkezelést javasolnak, később azonban elkerülhetetlen a műtét. Egyéb betegségeik miatt műtétre alkalmatlan egyé­nek (számuk a gerincvelői érzéstelenítés bevezetése óta egyre kevesebb) állandó ka­téter viselésére szorulnak. Ezt 2—3 hetente cseréltetni kell urológiai szakrendelé­sen, és otthon is naponta hi- permangános vízzel átöblíte­ni, mivel igen nagy a fertő­zés veszélye. A katéter vé­gét állandóan zárva kell tar­tani a speciális dugójával vagy a csatlakoztatható vi­zeletgyűjtő zacskóval, mely a beteg számára a legké­nyelmesebb. Kifejezetten az időskor betegsége a prostata daganata, ami szintén vize­lési panaszokat okoz. Ez sok prostatabetegség kísérő tü­nete, ezért ilyen panaszok esetén azonnal gondolni kell rá. Kezelésében a tartós hormonadagolás a fő eszköz. Dr. Cz. L. Összeállította; Sóskúti Júlia A nyugdíjasok anyagi helyzete Szociális ellátottság Augusztus elsején Országos nyugdíjas-találkozó Egerben fl szmoking volt az igazi uniformisom

Next

/
Oldalképek
Tartalom