Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-11 / 162. szám

Ára: 2.20 R SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxviH. évf. 162. SZ.» 1987. július íi., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II szakszervezetek támogatják a kibontakozás programját Állásfoglalás a SZOT Ulástn A Szakszervezetek Országos Tanácsa tegnap ülést tar­tott. amelyen tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP KB 1987. július 2-1 üléséről, továbbá megvitatta a Központi Bi­zottság gazdasági-társadalmi kibontakozást segítő program­ját és az annak megvalósítását szolgáló szakszervezeti fel­adatokat. Gáspár Sándor^ a SZOT elnöke a Központi Bizottság üléséről szóló tájékoztatójá­ban rámutatott, hogy a do­kumentum a gazdasági-tár­sadalmi életünkben felme­rült problémák megoldására, szocialista viszonyaink sajá­tosságait figyelembe véve vázolja fel a kibontakozás útját. A problémák halmo­zódásakor többször érte kri­tika az ország vezetését, hogy határozatlan a gondok felszámolásában, késlekedik a szükséges intézkedések meghozatalában. Valójában nem határozatlanságról, ha­nem éppen a felelősségteljes döntés körültekintő előké­szítéséről volt szó. A sajtótájékoztatót köve­tően Nagy Sándor, a SZOT titkára elmondta, hogy a szakszervezetek támogatják a kibontakozás programját, s részt vállalnak a benne foglaltak megvalósításából. Széles körű vita után a tanácsülés egyhangúlag elfo­gadta az elnökség által elő­terjesztett állásfoglalás-ter­vezetet. Állásfoglalásában a testü­let rámutat, hogy a szakszer­vezetek támogatják az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1987. július 2-i állás- foglalását a gazdasági-társa­dalmi kibontakozás prog­ramjáról. A szakszervezetek külön is hangsúlyozzák an­nak jelentőségét, hogy a mű­szaki-gazdasági megújulást, a gazdasági szerkezet átala­kulását a Központi Bizottság állásfoglalása úgy kívánja elérni, hogy eközben ne szo­ruljanak háttérbe a foglal­koztatás szempontjai, ne ren­düljön meg az emberek szo­ciális biztonsága, s ne növe­kedjen a hátrányos helyzet­ben levők elmaradása. A szakszervezetek a mun­kavállalók érdekeinek képvi­seletében több fontos teen­dőt. illetve azok mérlegelé­sét ajánlják az illetékesek figyelmébe a készülő kor­mányzati program kidolgo­zásához. Hangsúlyozzák pél­dául, hogy a szerkezetvál­táshoz jól átgondolt, konkrét cselekvési programokra, ezek végrehajtásához hatékony eszközrendszerre, jelentős pénzügyi forrásokra van szükség. Vagyis a hosszú időt igénybe vevő folyama­tot illetően nem szabad tü­relmetlennek lenni, el kell kerülni a kapkodást. A szak- szervezetek tudomásul ve­szik a szerkezetváltással együttjáró munkaerőmoz­gást, de arra törekszenek, hogy az ezzel járó átmeneti foglalkoztatási feszültségek a lehető legkisebbek legye­nek, s el akarnak kerülni bármilyen mértékű munka- nélküliséget. A szakszervezetek nagy je­lentőséget tulajdonítanak egy foglalkoztatás-politikai alap létrehozásának, amely a szerkezetváltás céljainak és a foglalkoztatáshoz fűződő érdekeknek az összehango­lását szolgálja. — A gazda­UtötalálkozA, NMO-javaslat A NATO-országok pénte­ken Becsben, az európai utó- találkozón előterjesztették a katonai biztonság kérdései­ről folytatandó tárgyalások­ra vonatkozó javaslataikat. A NATO az európai folya­mat keretében, mind a 35 ország bekapcsolásával * kí­ván tárgyalni a bizalomépí­tésről, míg a hagyományos leszerelésről ugyancsak a fo­lyamat. keretében, de csak a NATO és a VSZ tagállamai­nak részvételével. A NATO^prszágok nagykö­vetei a sajtó előtt reményü­ket fejezték ki. hogy a javas­lat beterjesztésével az utóta­lálkozón megélénkül a mun­ka. a július 31-én kezdődő szünetig hátralévő időben. A javaslatra várhatóan hétfőn, a 23-ak tanácskozásán rea­gálnak először a VSZ részé­ről. Olasz kormányátalakítás Cossiga konzultációi Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök pénteken megkezdte konzultációit az új kormány megalakításának kilátásairól. Először elődeit, a korábbi államfőket fogad­ta. azután a törvényhozás két házának elnökét, majd egymás után a tekintélyesebb — kereszténydemokrata, kommunista és szocialista — pártok vezetőit A kereszténydemokraták vezetősége csütörtökön — némileg eleget téve a szoci­alisták követeléseinek — olyan dokumentumot foga­dott el, amelyben fellelhe­tők egy kormányprogram elemei. (Folytatás a 3. oldalon) Vasutasnapi ünnepség a szolnoki csomóponton Elődeitől örökölte hivatását Csete Balázs nyomában Nemzetközi körkép Járóbeteg a munkahelyen Nyugdíjasok fóruma Jubileumi Hungalu Házunk tája Öntözésfejlesztés 2000-ig Konferencia a megyeszékhelyen Tegnap délután a MÁV Csomóponti Művelődési Ház­ban emlékeztek meg a 37. vasutasnapról a szolnoki vasúti csomópont üzemeinek — a Körzeti Uzemfőnökség. a Vontatási, a Biztosítóbe­rendezési és -fenntartási, a Pályafenntartási és a Szer­tári Főnökség — dolgozói. Szép Ferencnek, a Körzeti Uzemfőnökség szakszervezeti bizottsága titkárának meg­nyitója után Fenyvesi József, a Szakszervezetek Megyei Bizottságának vezető titkára ünnepi köszöntőjében töb­bek között arról beszélt, hogy a magyar vasutasok a koráb­binál kedvezőtlenebb feltéte­lek, a szállító eszközök el­használódása. a munkaerő- hiány ellenére is mindent megtesznek, hogy a lehetőség szerint képesek legyenek az országos szállítási igényeket kielégíteni. Ezekből az erőfe­szítésekből derekasan kive­szik részüket a szolnoki vasúti üzemek is. ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy há­rom itteni főnökséget talál­tak ebben az esztendőben május elsején az értékelők méltónak a kiváló vagy az élenjáró cím viselésére. Az ünnepi beszéd után Kovács Gyula, a Debreceni Vasúti Igazgatóság helyettes vezetője köszöntötte a szol­noki csomópont dolgozóit, majd szolgálati emlékérme­ket és kitüntetéseket adtak át. A 37. vasutasnapon Kiváló Vasutas címmel Nagy György üzemvezetőt tüntették ki. Kiváló Munkáért elismerést kapott Kuczora István ko­csivizsgáló. Kitüntetéseiket a budapesi és a debreceni vasutasnapi ünnepségeken vették át. A megye mezőgazdaságá­nak 2000-ig szóló öntözés- fejlesztési koncepcióját vi­tatta meg tegnap Szolnokon, a Technika Házában az a konferencia, amelyet a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi oeztálya, valamint a Magyar Hidroló­giai Társaság megyei cso­portja szervezett. Az öntö­zésben érdekelt szakágaza­tok, vállalatok, intézmények, termelési rendszerek, víz­ügyi szervek képviselőinek vitaalapját az AGROBER által körültekintő alapos­sággal készített tervjavaslat képezte. Ä megyében jelenleg 58 ezer hektár a vízjogilag en­gedélyezett terület. A Tisza II vízlépcsőhöz kapcsolódó 16 öntözőrendszer azonban ettől jóval nagyobb terüle­ten kínál lehetőséget a víz hasznosítására. A koncepció további 64 ezer hektáros te­rületbővítéssel számol, együttesen tehát 2000-ig 122 ezer hektár szántóföldi kul­túrát részesíthetnek szükség szerint öntözésben. Gyakor­latilag ez annyit jelent, hogy a megye 362 ezer hek­táros szántóföldjének több mint egyharmadán vehetik fel a küzdelmet a természet mo6töhaságával. A nagyüze­mek — mint elhangzott — arra törekednek, hogy mi­előbb megfelelő pénzeszkö- zökhoöz jutva már a VII. ötéves tervben a 2000-ig előirányzott terület felén, 32 ezer hektáron megteremtsék az öntözés lehetőségét. Ezt indokolja az ismétlődő aszá­lyos időjárás és a nagyobb terméshozam elérésének a biztosítása. A felmérés szerint a gaz­daságok az öntözés külön­böző módozatait kívánják alkalmazni, illetve fejleszte­ni. A KITE hároméves li- neár öntözési programját, amely jelenleg a legkorsze­rűbb 21 ezer hektáron ter­vezik alkalmazni, kivitelezé­se néhány üzemben már meg is kezdődött. A MEZÖ- VÍZ Termelési Társaság 36 ezer hektáron segíti, szer­vezd a tömlős, csévélhető mobil öntözőberendezések üzemeltetését. A konferencián szó esett a vízigényes rizstermelésről is. A tervjavaslat szerint a jelenlegi 11 ezer hektárt ki­tevő rizstelepek nagyságát szinten tartják, szükséges viszont a rizskalitkák víz­minőségének a javítása. A rizstermelő területek jelen­tős része a közismerten szennyezett Hortobágy— Berettyóból kapja a vizet ;s ez a tény kedvezőtlenül be­folyásolja a termésátlago­kat. Szükséges tehát, hogy a Hortobágy—Berettyóból fokozatosan átváltsanak a tiszta vizet szállí­tó Nagykunsági Főcsatorna rendszerére, így a rizsföldek is megfelelő minőségű víz­hez juthatnak. Az AGROBER megyei iro­dája által készített koncep­ció az üzemek és az öntözés­hez csatlakozó vízellátó rendszerek beruházási költ­ségeit egyaránt tartalmazza, ez alapján dönt majd a me­gyei tanács a rendelkezés­re álló pénzügyi keretek felosztásáról. — endrész — Magyar—szovjet tárgyalások Építőipari gépgyártási együttműködés Tegnap elutazott hazánk­ból Jevgenyij Varnacsov, a Szovjetunió építőipari, út- és közműipard gépgyártási mi­nisztere, aki Kapolyi László ipari miniszter meghívására július 5. és 10. között tárgya­lásokat folytatott Magyaror­szágon, az Ipari Minisztéri­um, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um vezetőivel. A tárgyalásokon megvizs­gálták a gyártási együttmű­ködés gazdasági és műszaki­tudományos kérdéseit, egyez­tették és aláírták a két or­szág 1991—1995 közötti, il­letve 2000-ig szóló hosszútá­vú fejlesztési együttműködés elveit összefoglaló jegyző­könyvet. Megállapodtak ab­ban is, hogy támogatják a magyar és a szovjet vállala­tok kooperációs gyártásra vonatkozó törekvéseit, vala­mint az ezzel kapcsolatos közvetlen kereskedelmi kap­csolatok kiépítését. A közvet­len vállalati együttműködés elősegítésére a miniszterek megállapodtak itermelőbrigá- dok cseréjében is. Jevgenyij Vamacsovot fo­gadta Marjai József minisz­terelnök-helyettes. A minisz­ter látogatást tett a Mec­hanikai Művekben, a győri Rába Magyar Vagon- és Gép­gyárban, a Budapesti Lakás­építő Vállalatnál, a Kapós- gépnél, a Közúti Gépesítő Vállalatnál és az Építőgép­gyártó Vállalatnál. A szolnoki vasúti csomópont ünnepségének résztvevői

Next

/
Oldalképek
Tartalom