Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-10 / 161. szám
1987. JÚLIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 \z FKV Konfekcióipari Leányvállalat abádszalóki üzemében az idén a tervek szerint mintegy százezer női rubát varrnak. Jelenleg szovjet megrendelésre divatos könnyű nyári kosztümöket és ruhákat készítenek Fotó: D. G. Tanácsok és városvédők Együttműködési megállapodás A természeti és épített környezet megóvásáról, védelméről szóló együttműködési megállapodást írtak alá a napokban a Város-Község Védő és Szépítő Egyesületek Szövetsége és két megyei tanács, Győr—Sopron illetve Somogy képviselői. A megállapodások értelmében a helyi egyesületek. baráti körök, valamint a szövetség társadalmi eszközökkel segítik a tanácsok előtt álló városszépítő, műemlékvédő feladatok megoldását. Tevékenységük során nemcsak javaslatokat tesznek, véleményeznek, hanem aktív munkával, anyagi eszközökkel is részt vállalnak az értékőrző munkából. Új Budalakk-üzem Űj festéküzemet építenek a Budalakk Festék- és Műgyantagyárban. Az 530 millió forintos beruházáshoz a Világbank 3 millió dollár hitelt folyósít, a többit a vállalat saját forrásaiból, illetve a Magyar Hitel Bank Rt. által nyújtott kölcsönből fedezi. Mit mutat a határ madártávlatból? Tegnap délelőtt kissé formabontó határszemlén vettünk részt Bugán Mihállyal, a megyei tanács elnökhelyettesével és Zelenyánszky Andrással, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztály vezetőjével. A MÉM Repülőgépes Szolgálatának elegáns légi taxijából alig több, mint egy óra alatt térképezték fel a szakemberek a Kunság és a Jászság mezőgazdasági kultúráját. Zöldebb minden, mint tavaly A kép 200 méter magasból bíztató: megnyugtató a terméskilátás szempontjából, de a légi ellenőrzés arra is választ adott, hogy a munkák állásában sincs jelentős lemaradás. A mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezet tábláin aratják az őszi árpát, öntözték a kukoricát, ahol vízre volt szükség és az is kitűnt, hogy a belvíz okozta károk nyomait azért csak megpróbálták etlüntetni a gazdaságok, igaz. több-kevesebb sikerrel. — Május végén 18 ezer hektár vetetlen területtel számoltunk, ebből 2—3 ezer hektárt pótoltak a földek gazdái, a kiesés azonban így is hárojn jó szövetkezet területét tenné ki — mondta Zelenyánszky András. Aztán hozzátette, hogy remény van arra, miszerint a kiesett területeket a terméseredmény pótolja, hiszen szemre zöldebb a határ, mint a korábbi évben. Tiszaföldvár fölé érve csillogó víztükröket láttunk. — A megye legjobb földje ez, itt korábban soha nem volt víz. most öntöztek őszszel. tavasszal, aztán a májusi csapadékot a talaj már nem bírta elnyelni — kommentálja a látványt a mezőgazdasági osztály vezetője. Kunszentmárton fölött gazos táblák láttán csóválta a fejét Bugán Mihály. — A késői kelés és a sok csapadék miatt késedelmet szenvedett a növényvédelem. Különös milyen szemléletesen mutatja az emberi hibákat a szokatlan nézőpont: ahol elakadt a vetőgép, vagy nagyvonalúan kanyarodott a vontató vezetője, ott amoMiután a vizsgálódás tárgykörébe a környezetvédelmet is bevontuk, nem álhatom meg. hogy meg ne kérdezzem: a Kunsági főcsatorna partját miért nem szegélyezik árnyat adó fák? Zelenyánszky Andrást láthatóan nem érte váratlanul a kérdés. — Egy rossz beidegződést kellene megszüntetni mielébb — mondja a mezőgazdasági osztály vezetője, miközben alaposan szemügyre veszi a kietlen csatornapartot. A ko- rábbi években a fák kiirtását ösztönözték és nem volt mód arra. hogy a telepítést „díjazzuk” a gazdaságokban. Adva volt ugye a szántóföld, amit védeni kell — tette is ezt a földhivatal foggal körömmel — aztán volt az erdő, a nádas, a többi „haszontalan” terület. El kellene érni, hogy az erdő is termő területnek számítson, hiszen haszna felmérhetetlen: megfogja a szelet, megköti a homokot, segít megtartani a nedvességet, búvóhelyet ad a vadaknak, a levegő tisztalyan selejtes „kordbársony- anyagot” produkáltak: a zöld szövet foghíjai szinte nevén nevezik a „tettest”. ságában és a taT esztétikumában betöltött szerepéről nem is beszélve. Nézzen le; alattunk Abádszalók és Tiszafüred ártéri erdei láthatók, közel sem annyira sivár a táj, mint a Kunsági, vagy a Jászsági csatorna mentén. Hamarosan Kőtelek fölé érünk majd és nyilvánvalóvá válik, hogy a Jászságban 30—40 kilométert is megtehetünk anélkül, hogy egy üde facsoporttal találkoznánk. Bugán Mihály helyeslőén bólogat: — Valóban nagy szükség van a szántóföldre, de a területnek ne csak a neve legyen szántó. Teremjen is. mert ha csak vetnek bele, de még azt sem adja visz- sza. amit elnyelt, akkor inkább fásítsuk, erdősítsük be. Ma már támogatást is kaphatnak azok. akik a meliorációval feljavított földeket szükség szerint fával telepítik be. Egyszóval szüntessük meg a kultúrsivatagokat — sommázta véleményét a megyei tanács elnökhelyettese. Jászság földje néz ki jobban Közben a Jászság fölé érve elismerően bólogatnak az útitársak. Bugán Mihály megjegyzi, hogy az itteni táblák gondosabban műveltek, mint a kunságiak. Kevesebb a gyom. növekedésben is előrébb vannak a kapássok, egyszóval takarosabb az egész határ. Zelenyánszky András szerjnt ez azért nemcsak a gazdálkodók szemléletében lévő különbségről árulkodik. hanem arról is. hogy az itteni talaj lazább, hamarabb elnyelte a májusi esőt. így a munkák végzésére jobb lehetőség adódott. De azért azzal ő is egyetért, hogy a „jászsági szomszéd” rétje valóban zöldebb... Lent különös látvány hökkent: egy szélesen tagosított táblába beleszántották a Millér egyik holtágát is; megművelték, bevetették, de az egykori meder nem terem. Ott kanyarog szárazon, konokul a vetés kellős közepén, bizonyítva, hogy a természetet nem lehet egykönnyen legyőzni. Közben Szolnok fölé érünk, a Tiszán úttörők csónakja csurog lefelé, indiszkrét • pillantásokat vethetünk az ipari üzemek udvaraiba, aztán egy kecsés libbenéssel földet érünk. A határszemle mindenképp tanulságos volt. Azt mondják a szakemberek, hogy konzekvenciáit augusztus elején egy aktívaértekezlet során fogják összegezni. — Pb — Erdőt vár a csatorna part Ülést tartott a szolnoki városi pártbizottság Csökkent az exportbevétel Érződik az importkorlátozás hatása Javult a termékváltás üteme Tegnap délután ülést tartott a szolnoki városi pártbizottság. Egyik napirendi pontként — Sándor Jánosnak, a városi pártbizottság titkárának előterjesztésében — szóbeli jelentést vitattak meg az 198?. évi gazdaságpolitikai irányelvek időarányos végrehajtásáról. A vitában részt vett Szabó Béla, a Tiszaföldvári Lenin Tsz elnöke; Telek Zoltán, a Tisza Cipőgyár üzemi pártbizottságának titkára; Markót István, a Szotév üzemi pártvezetőségének titkára és Pálmai László, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. Intenzitás és lehetőség A városi pártbizottság a szóbeli előterjesztéssel egyetértve megállapította, hogy a megyei és a városi pártbizottság irányelveiben megfogalmazott célkitűzések teljesítésében érzékelhető előrelépés történt, — bár a fejlődés gyorsasága és intenzitása elmarad a lehetőségiektől. Néhány területen a korábbi évek gyakorlatánál is lassúbb az előrehaladás. A város szocialista iparának termelése az I. félév során a korábbi évekénél kisebb ütemben, 2—3 százalékkal növekedett, mert az élelmiszeripar termelése jelentősen visszaesett. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott viszont a papírgyár, a bútorgyár és a Ganz Villamossági Művek Szolnoki Gyára. Az ipari gyáregységek termelésnövekedése kompenzálta az élelmiszeripari produktum csökkenését. Az értékesítés alapvetően összhangban van az ipari teljesítménnyel. Néhány vállalatnál és az ipari szövetkezetek többségénél a belföldi értékesítés nehézségeiből adódó készletgondok, pénzügyi feszültségek is előfordulnak. Az exportból tíz százalékkal 'kevesebb devizához jutottak a vállalatok és a szövetkezetek, mint tavaly. Az importkorlátozás hatása is kedvezőtlenül érződik a város néhány üzemében. Nem véletlenül hangzott el a pártbizottsági ülésen, hogy annak mechaBizonyára mindez hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat szerződéses állományára 1988-ra már most 70 százalékos lekötöttség a jellemző. A fővállalkozásban végzett munkájuk aránya tevékenységük kétharmadára jellemző. A városi pártbizottság megállapítása szerint a közlekedésben emelkedett a fizető utasok száma és javultak az utazás körülményei. A vasúti áruszállítás az átmenő forgalommal nikus gyakorlatán változtatni kellene. A martfűi föld- gáziipari beruházás néhány héten belül kész lesz, üzembehelyezése viszont néhány, csak devizáért beszerezhető műszer hiányában késik majd. Ilyen esetben kérdés: a korlátozás vagy a beszerzés gazdaságosabb az országnak? A mezőgazdasági üzemek állattenyésztésből származó bevétele 5—6 százalékkal, az alaptevékenységen kívüli tevékenység pedig 5 százalékkal magasabb a tavalyi első félévinél. Ez is elősegíti a kiegyensúlyozott gazdasági helyzetüket. A növénytermesztésben most kezdődik a munka dandárja. Feszes, célratörő szervező- munka kell az aratáshoz, majd azt követően az egyéb termények betakarításához. A szakemberek közepes termést jósolnak. Többségében kedvezően alakult az állattenyésztés jövedelmezősége a városkörzet gazdaságaiban. A különböző ágazatok közül csak a kivitelező építőipar eredményei kisebbek annál, ami a bázisidőszakban volt. A saját építésiszerelési tevékenységük 8—9 százalékkal kevesebb. Az Állami Építőipari Vállalat veszteséggel zárja az dlső félévet. Az építők közül csak a Szotév helyzete stabil. Ennek titka — ahogyan a vállalat párt titkára kifejtette: sokat kell dolgozni, ismerni kell a piacot, erősíteni a vállalkozói szellemet. együtt nyolc százalékkal növekedett. Ami pedig a tanács» beruházásokat illeti: azok építése a középtávú és az éves céloknak megfelelően alakult. Szolnokon például 690 lakásnak olyan a készültségi foka, hogy építését várhatóan még az idén befejezik. A községekben 109 lakást építenek. A telekkínálat kielégítő. Biztonságosabbá vált a vízszolgáltatás Szolnokon, Tisza vánkony ban és Vezsenyen. Az eredményeket nyugtázva a városi pártbizottság egyetértett abban, hogy néhány jelentős feszültségponton nem sikerült enyhíteni. Ilyenek: a megfelelő csatornahálózat hiánya, a 4. számú főközlekedési út zsúfoltsága, a lakáshoz jutás esélyeinek romlása. Kedvező és kedvezőtlen folyamatok egyaránt megtalálhatók tehát' a városban. Megkezdődtek olyan pozitív változások, melyek reményt keltenek a kibontakozásra. Bővült például a vállalatok, szövetkezetek tevékenységi köre. Jobban alkalmazkodnak a piaci követelményekhez, jobban igazodnak a gazdaságos termeléshez. A Mezőgép, a Tisza Cipőgyár, a papírgyár, a bútorgyár, a BVM, a Vasipari Vállalat és a Sütőipari Vállalat új termék, illetve termékcsaládok gyártását kezdte meg. Jobb a termékváltás üteme, mint korábban. Határozottabb törekvés érezhető az exportálók körének szélesítésére. A műszaki fejlesztések a tervek szerint haladnak. Kedvezőek a tapasztalatok a belső érdekeltségi rendszerek korszerűsítésében, a gépipari kooperációban és a tanácsi gazdálkodásban. Alig változott viszont valami az üzem és munkaszervezésben, a vállalatok közti együttműködésben, az alap- anyagellátásban . A városi pártbizottság értékelése szerint a gazdaságban végzett pártmunkában sem érzékelhető megújulás. Erősödött ugyan a követelménytámasztás és a számonkérés, de a felelősségre- vonás elmarad. Alig van kezdeményezés a hasonló jellegű pártszervezetek együttműködésére, a párt- munka tapasztalatainak, módszereinek cseréjére. Eredmények várhatók Ami pedig az éves gazdaságpolitikai célkitűzéseket illeti: azok végrehajtása az eddigi teljesítményeket és a várható fejleményeket £i- gyelembevéve sikeresnek tűnik, — ezt állapította meg a városi pártbizottság. Tény viszont az is, hogy ehlhez néhány területen — például az építőiparban és a kereskedelemben — jelentős erőfeszítések szükségesek. Az éves gazdaságpoLitiíkai célkitűzéseket megerősítve, azok valóraváltása érdekében a városi pártbizottság több, fontos feladatot határozott meg. S. DB. A céloknak megfelelően Üveggyapotot gyártanak Magyar—japán vegyesvállalat Nedűszabadalom Külföldön már ismertek és keresettek a különféle gyümölcs alapanyagú üdítőitalporok; az első ilyen hazai terméket a Központi Élelmi- szeripari Kutató Intézetben állították elő, és gyártását a sikeres üzemi próbák után megkezdték. A „Nedű” fantázianevű termék receptjét és gyártási technológiáját szabadalmaztatták. Hasznosítására a DÉLKER és a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát — közös érdekeltséggel — gazdasági társaságot alapított. Eddig mintegy 200 ezer ta- sak almaport hoztak forgalomba. Az új termék iránt külföldön is van érdeklődés, mivel a nemzetközi piacon még viszonylag ritka az ilyen nagy természetes anyagtartalmú ivólé-por. Magyar—japán vegyesvállalat, a Salgótarjáni Üveggyapot Rt. létrehozásáról kötöttek megállapodást az Üvegipari Művek, a Skála- Coop, egy japán konzorcium és az IFC, vagyis a washingtoni székhelyű Nemzetközi Pénzügyi Társaság képviselői. A közös vállalatot a Salgótarjáni Síküveggyár területén. egy korábban leállított üzem épületeiben rendezik be finom szálú üveggyapot termelésére. A fejlett ipari országokban felhasznált hőszigetelő anyagoknak 50—60 százaléka ilven finom üveggyapot, de náiunk egyelőre kevéssé használják, mert külföldről kell importálni dollárért. Versenytárgyalás alapján a japán Nitto-Boseki cég szállítja a műszaki világszínvonalnak megfelelő technikai berendezéseket, amelyekkel majd évente 4400 tonna finom üveggyapotot állítanak elő. A hazai igények bőséges kielégítésén túl évente 1000—1500 tonna árut exportálnak, s így folyamatosan biztosítják a külföldi hitelek törlesztését. A részvénytársaság törzstőkéjéből az Üvegipari Művek 47, a Skála-Coop 10, a japán konzorcium 26 és az IFC 17 százalékkal részesedik. A vegyesvállalat a tervek szerint 1989 nyarán kezdi meg a termelést. A finomszálú üveggyapotból egyebek között hő- és hangszigetelő lapokat készítenek.
