Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-07 / 158. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1987. JÚLIUS 7.

Javaslatok, interpellációk után

Aki kérdez, választ vár

A Sógun sógunja meg a szamurájjá lett tengerész 1.

Hittérítők és családi harcok

Mit is jelent tulajdonképpen a sorozat címe? — talán ez a kérdés vetődött fel legelőször a világhódító útja során hozzánk is elérkezett Sógun, az egyik legsikeresebb amerikai tv-film nézőjében.

assan megszokjuk és gyakoroljuk demokratikus jogainkat. Közéleti fórumokon már természetes, hogy szó szót követ, aki kérdez, javasol, bírál választ vár, s rendszerint nemcsak szóban. Hiszen a szószaporításra, — bármennyire is fontos a közös dolgainkban értő eszmecsere — ugyan ki áhítozna manapság?

A télen, s kora tavasszal ilyen fórumokra voltunk hivatalosak nagy és kistelepüléseken a megyében. A falvakban máig szeretik télidőben, — amikor a nagy mezőgazdasági munkák nem vonják el az embereket — megtartani a falugyűléseket. Leginkább télen, s tavasszal találkoznak községekben és városokban a tanácstagok is választóikkal. Értelme van az év végi, év eleji találkozóknak: a falugyűlésen a tanácselnök visz- szatekint, számadást ad a község előző évi fejlődéséről, s szól a már kialakulóban lévő új esztendő terveiről. Ugyanígy a tanácstagok : egyegy választókörzetben elmondják, mire mentek választóikkal közösen az eltelt évben, mit lehetne megvalósítani az idén, s mire szeretnék a társadalmi munkát kérni az ideire. Persze, senki nem hoz ezeken a fórumokon döntéseket, — inkább a közös gondolkodás, az együtt-tervezés a lényeges. ÉS minden olyan, közérdekű téma, amely az embereket érdekli, foglalkoztatja.

A hatezer nyolcszáz lelkes nagyközségben, Jászla- dányon épp a legnagyobb zimankó idején, január 22- én tartották a falugyűlést. Hihetnék, a nagy hóval, dermesztő hideggel bajlódó falusi emberek közül kevesen szánták rá magukat a rendszerint késő estébe hajló tanácskozásra. Nos, nem így volt. Jó háromszázötven ember hallgatta a tanácselnök, Donkó Jenő szavait, s huszonketten föl is álltak, amikor a véleményt, javaslatot kértek a falu lakosságától a közös dolgokhoz.

Mindez ugye, lassan fél éve történt. S hogy mégis és most beszélünk róla, oka van. A nagyközségi tanács pár napja tartott ülésén a tanácselnök e falugyűlésen elhangzott kérdésekről adott számot a harmincöt tagú testületnek. Jobban mondva mindazoknak, akik kíváncsiak voltak a nyilvános tanácsülésre, mert a hangos híradón közzétett értekezletre szíves meghívást is kapott minden falulakó. Miért beszélt a tanácselnök a falugyűlésen elhangzottakról ? Mert a felszólalók a vízgazdálkodás helyzetéről, az egészségügyi ellátásról, az útépítésről, a köztisztaságról és a kultúrált szórakozás lehetőségeiről vitáztak, s tettek javaslatokat. Márpedig ezekre válaszolni kell, — s ha helyben, a falugyűlésen nem kap a felszólaló érdemi választ, később esetleg írásban, levélben megkapja ugyan, —. de a közösséget is illik tájékoztatni.

Persze, a leginkább mindenkit érintő kérdés ezután is a víz lesz Jászladányiban. Erre fizetik a tehót is a falubeliek, s a családonként megállapított összeg 93,7 százaléka már az idén is ott van ahol az előző évi összes befizetés, az 572 ezer forint. Új, nagymélységű kút fúrására gyűjtik a pénzt, előreláthatólag 1988- ban el is költik rá. Ezzel a nagyközségben az ivóvízgond megszűnik, s már a vizes ügyekből a szennyvíz- elvezetés marad hátra. A társulat megalakításának gondolatát a tanácstagok helyeslik.

S van még egy, előreláthatólag aligha teljesíthető kérése is a falunak, amit falugyűlésen, tanácstagi beszámolókon, tanácsüléseken két éve állandóan mondanak. A tanácselnök őrzi ezernyolcszáz falulakó aláírásával a kérelmet is. Roppant bosszantja a ladányia- kat, hogy „megszervezték” a hét végi központi orvosi ügyeletet. Jánoshidára kell utaznia a szombaton vagy vasárnap megbetegedőnek onnét kell telefonon orvost hívni a súlyos esetekhez. Az utazás körülményes, az autóbuszok hét végeken ritkábban járnak, a telefonálásra pedig a segélykérő telefonok nem mindig alkalmasak. Mégis, Donkó Jenő tanácselnök tehetetlen ebben az ügyben. Nem ő, s nem a megyei szervek hozták a rendeletet, országos akaratból született. (Bár, akármerre megy az ember manapság, vidéken, sok kis községben panaszlón vetik föl az emberek s különösen a kisgyermekes családok, meg az öregek retirálnak emiatt. Lehet, nem volt körültekintő a rendelkezés?. ..)

A megye másik végében, Túrkevén a múlt héten tanácsülésen Nagy Árpád városi főmérnök terjesztette elő azt a beszámolót, amely az 1986. november-december hónapban lezajlott 41 tanácstagi beszámolón elhangzott javaslatok, kérdések sorsáról adott számot. Nem kevésről, hiszeft- a tanácstagok 58 közérdekű bejelentést, egy közérdekű javaslatot és öt panaszos ügyet jegyeztek föl, s továbbítottak intézkedésre a város tanácsához. A tanácsülésen elhangzott: a bejelentések többségére a választópolgárok nyolc napon belül választ kaptak, s a felvetések zöme megalapozott, jogos volt. Mivel foglalkoztak? Többségében

kommunális jellegű problémákkal. Például útépítéssel, a gázhálózat fejlesztésével, a szennyvízelvezető bővítésével, a csapadékvíz elvezetési rendszer tisztításával, a temető tisztaságával és kulturáltságával, s a nyugdíjas ház terveivel. Minden persze pénzkérdés, s ilyenkor sajnos megszoktuk, hogy rögtön széttárhatja a karját a városi főmérnök, de a tanácselnök is, mert a pénzből van a legkevesebb, s annyi, de annyi mindenre nem fut a tehetségünkből. Nem, tényleg nem, de rengeteg dolgon segít a társadalmi munka. Hisz a tanács például útépítéshez meg tudja venni az anyagot — s utcák összefogásának Túrkevén már eddig is volt sok jó példája. A gázhálózatból eddig körülbelül öt kilométer hosszúságú épült, az idén máris megduplázódott. A nyugdíjas- ház? Ügy tűnik, akik kérték, nyitott kapukat döngettek: az idén Túrkevén

hozzáfognak. Huszonöt lakást, garzonfélét építtet a tanács, s olyan időskorúak kapják használatbavételi díj fejében, akik egyedül élnek, s kis házaikat eladva, gond nélkül befizethetik a 30—40 ezer forintot.

Aki persze azt gondolja, hogy negyvenegy tanácstagi beszámolón a föntebb említett közérdekű bejelentéseken,^ javaslatokon és az öt panaszon kívül más el nem hangzik, alaposan téved. Ezek a fórumok olyanok, hogy nem fölszólalások, előre átgondolt, s rövid, de velős felvetések a jellemzőek, hanem az, hogy az emberek beszélgetnek, a szó szoros értelmében véleményt cserélnek. Ezért is tartják Túrkevén is illőnek a tanács vezetői, hogy a körzet tanácstagja mellett legyen egy-egy vezető, aki a város egészéről, a tervek, elképzelések összességéről tudjon, így történt most is, s a héten e jelentést jóváhagyó tanácsülésen elhangzott: ösz- szesen száznegyvennégy téma került terítékre. Jelentős része olyan volt, amiről levelet se kellett utóbb írni, ott a választópolgárok körében tisztázódott minden.

ulaj dónk éppen se városi, se nagyközségi, községi tanács nem tesz különösebben semmi rendkívülit azzal, hogy visszatér a bejelentések, kérdések és kérések ügyére. Kötelezi valamennyi tanácsot erre a törvény. Hogy eleget tesznek a kötelezettségnek, természetes. Ez ugyanis lehetőség, nem kevesebbre, mint a szóértésre, az erők összefogására a közösségi érdekekben. így követ szó szót, értelmesen, s válik cselekvő egységgé.

B. J.

Nos. a sógun — teljes nevén szeii taisógun, mely szó szerint annyit , tesz. mint Barbárokat Legyőző Fővezér, Legfőbb Hadúr — a japán dSászárok mellett a legmagasabb udvari méltóságot jeentette. A sógunok sokáig a császárok parancsait hajtották végre. A hercegi családok — melyek egymással is örökös háborúságban álltak, s emellett a császár és a vezető főúri családok küzdelmeiben is részt vettek — magánhadseregeket állítottak fel. A hadsereg tagjai a harcosok vagy szamurájok külön osztályt alkottak. Az udvar rövidesen elvesztette hatalmát a már katonai szervezetben élő nemzetségek felett. Két rivális katonai klán. két szamurájcsalád került lassan az előtérbe: északon a Minamoto-, nyugaton pedig a Tajra-nemzet- ség. melyek közül a viharos japán „középkornak” (XI— XII. század!) is egyik legvadabb. legvéresebb közdelem- sorozatában a Minamoto család ragadta magához a hatalmat. A klán feje. Mi- namoto-nó-Joritomo a győzelem mámorában 1192-ben félreállította a császárt, akinek csak névleges — elsősorban egyházi — hatalma maradt. Ezzel kezdetét vette a hét évszázadig tartó feudális katonai hatalom korszaka, az egymást követő katonai kormányzók uralma, a sógunátus.

Történetünk 1600-ban kezdődik, a XVI. század alkonyán. helyesebben a XVII. század előestéjén.

Viharos évszázadtól búcsúzott ekkor Európa népe. különösen a spanyolok és portugálok, hiszen ebben a században bontakoztak ki az akkori világ két legnagyobb hajósnépének kiterjedt gyarmatosító akciói. A XVI. század első éveiben spanyol hajósok hatalmas raja indult Kolumbusz nyomán Közép- és Dél-Amerikába; noha egy részük odaveszett, akik ép bőrrel megúszták, mesés kincsekkel tértek haza. Ugyanakkor megkezdődött a portugál terjeszkedés is. s a két tengeri nagyhatalom vetélkedése a meghódítandó területekért annyira kiéleződött, hogy a pápának kellett igazságot tennie. Ez az „igazságtevés” gyakorlatilag az akkor ismert világ kettéosztását jelentette. Ennek értelmében Brazília mellett az egész ázsiai szárazföld, valamint az indonéziai szigetvilág és Japán Portugália érdekszférája lett — magyarán: ezeken a területeken úgy gyarmatosíthatott, úgy kereskedhetett, vagyis úgy rabolhatott, ahogyan akart, amennyire az erejéből tellett.

S ráadásul óriási segítséget kaptak az egyháztól is. Igen, a katolikus egyháztól, amely szent feladatának tekintette, hogy az újonnan fölfedezett földek barbár „bennszülöttjeit” keresztény hitre térítse. Sokan indultak el papok, hittérítők, igazi szentes lelkesedéssel ennek a célnak a megvalósítására, s közülük számosán áldozták életüket hitükért, hitük terjesztéséért. Japánban 1549- ben jelentek meg az első misszionáriusok Xavéri

Szent Ferencnek, a Societas Iesu (Jézus Társaság) egyik alapító tagjának vezetésével. Sokan voltak azonban olyanok is, akiknél a két. cél — a hittérítés és a kereskedelmi bázisok létesítése — egybeolvadt, s olykor a világi törekvések el is nyomták a magasztosabb küldetést. Így volt ez azoknak a portugál jezsuitáknak az esetében is. akik mindent elkövettek, hogy előnyös kereskedelmi megjáíllaipödást kössenek a

japánokkal. Ezt a törekvésüket siker koronázta akkorra, amikor a filmbéli John Blackthone kapitány az Erasmus fedélzetén holland társaival a japán partokra vetődik.

Baljósabb időpontban nem is érkezhettek volna Japánba. 1598-'ban meghalt Nippon katonai diktátora. Tojo- tomi Hidejosi (a filmsorozat alapjául szolgáló. James Clavell írta regényben ő a legendás Nakamura, a tai- kó), s azóta az országot az egész XVI. század folyamán dúló polgárháborúk utolsó felvonása zajlik: a kisebb- nagyobb számú rá jseregekkel rendelkező főurak. a daim- jók a végső, nagy összecsapásra készülnek, hogy egyszer s mindenkorra eldöntsék. ki. melyik család birtokolja majd évszázadokon át a nagysóguni címet, ki lesz a szamurájok, az egész ország teljhatalmú ura. Halála előtt nem sokkal Hidejosi régens- tanácsot nevezett ki ötéves fia, Hidejori (a regénybeli Jaemon. az Örökös) mellé. Az öt leghatalmasabb főúrból álló tanácsnak az lett volna a dolga, hogy őrködjék a karddal békére Kény- szerített ország egységén, addig, amíg Hidejori el nem éri a nagykorúságot és át nem veszi az irányítást. A pályája első felén oly ravasz és éleslátású taikó azonban, úgy tűnik, nem mérte fel. milyen lavinát indít el ezzel. Nem sejtette, hogy a diktátort szék meg- ürepedésével újra feltámad a főurak hatalomvágya, és a gyermek Hidejorit tehetetlen bábként fogják rángatni intrikáik színpadán. A ré- gensek féltékenyen figyelték egymás lépéseit, de már a kezdet kezdetén világos volt, hogy nekik is és a tanácson kívül szorult többi hadúrnak is a legfőbb riválisa az immár leggazdagabb és legerősebb daimjó: Tokugava Iejaszu (1542—1616.)

(Folytatjuk)

Z. L.

Szegeden megkezdte menetrendszerű járatait a város legújabb „tömeg- közlekedési” eszköze a fák ül lös kerekeken guruló, lóvontatású jármű, az omnibusz. Szegeden 130 évvel ezelőtt indult az első járat. Ebből az alkalomból készítette el a Szegedi Közlekedési Vállalat a 24 személyes nosztalgiajárművet (MTI-fotó: Stekovics

János — KS)

I MŰSOROK I

SZOLNOKI STODIO:

8.30—7.00: Jő reggelt Szolnok! Szerkesztő: Vágási Kálmán. (A tartalombői: Hírek. Időjárás — Ma történik — A tegnapról tudjuk. mondjuk — Noteszlap — Lapszemle — Reklám.)

KOSSUTH:

4.30: Zenés műsor. — 8.15: Mai programok. — 8.20: Társalgó.

— 9.44: Szőnyl Erzsébet: A kőfeltő. — 10.05: Jubiláló olalme- zők. — 10.25: Éneklő Ifjúság.

— 10.41: Népdalok. néptáncok.

— 11.29: Egy hlrhedett kalandor a XVII. századból. — 11.54: Reklám. — 12.30: KI nyer ma?

— 12.40: Reklám. — 13.00: Klaszszikusok déhdőben. — 14.10:

Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: Dzsessz. 15.00: Élő világirodalom. 15.20: Klasz- szikus ODerettekből. — 15.45: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel. — 16.05: A Nvltnlkék postája — 17.00: A Klng-Jelenségről, — 17.30: Beszélni nehéz... — 17.42: Reklám. — 17.49: A Szabó család — 18.15: Az elveszett ménes és a varázscsésze. — 18.25: Könvv- újdonságok. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Betűtenger. —

20.15: Beszélgetés Jelena Obraz- covával. — 21.15: Csángó—magv— dalok. — 21.30: Építészet és környezet ... — 22.20: Tíz nerc külpolitika. — 22.30: Behár György szerzeményeiből. — 22.50: Vonzáskör VI rész. — 23.0Ö: Lemezmúzeum. — 23.36:

Prokofiev: D-dúr hegedűverseny — 0.10: Himnusz — 0.15— 4.20: Éjfél után . .

PETŐFI:

4,30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Slágermúzeum. — 8.50: Tiz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. — 12.00: Balaton rádió.

— 12.00: Hírek németül, oroszul

és angolul. — 12.10: Roy Orblson énekel. — 12.30: Népi zene. — 13.05: Popzene sztereóban.

— 14.00: „Egy színigazgató a 80-as évekből”. — 14.41: Világos nyit és e 2-ről az e 4-re lép.

— 14.50: Forma—1 híradó. —

15.05: A Viola együttes felvételeiből. — 15.20: Könyvről —

könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Banánhéj keringő. — 18.30: Talpalávaló. —

9.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Kérted! — Hallgathatod! — 20.40: Két Suppé-nyltány. — 20.50: Miről ír a Pártélet Júliusi száma? — 21.05: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai. — 21.26: Könnyűzene. — 21.3S: Népdalkörök pódiuma. — 22.00: A politikus és a primadonna. — 23.20: ■Tó kis rock ma este. — 0.15— 4.20: Ei fél után...

BARTÓK:

6.05: Muzsikáló reggel. — 8.07: Időszaki kiállítások. — 8.12:

Szimfonikus zene. — 9.54:

Weither — Részletek. — 10.44: Kvartettritkaságok. — 11.32: Zenekari muzsika — 12.41: Fúvószene. — 13.05: Prózai műsor

— 14.05: Vivaldi: Hat hegedűverseny. — 15.25: Zenei tükör.

— 16.00: Schubert: D-dúr szonáta. — 16.43: Sosztakovlcs: Az orr — Háromfelvonásos opera.

— 18.30: Szerbhorvát nyelvű műsor. — 19.05: Német nyelvű műsor. — 19.35: Kamarazene. — 20.20: Cliff Richard összes felvétele. — 21.00: Üj lemezeinkből. — 22.21: A bibliás ember.

— 23.02: A Zsebrádiószlnház bemutatója.

1. MŰSOR:

9.00: Tévétorna nyugdíjasoknak. — SZÜNIDEI MATINÉ. 9.05: A bolha. Szovjet rajzfilm (ism.). — 9.45: Utazz velünk!

Darwin nyomában II/2. rész (tsm.). — 10.20: Időfa. Verses,

zenés műsor gyerekeknek (Ism.). — 10.40: Delta. Tudományos híradó (ism.). — 11.05: Mozgató.

Tévétorna mozgáskorlátozottaknak. — 11.15: Képújság. — 16.45: Hírek. — 16.50: Három nap tévéműsora — 16.55: Tizen Túliak Társasága. — 17.35: Kalendárium 1987. — 18.25: Képújság. — 18.30: Reklám. — 18.4Ó: Mini

Stúdió ’87. — 18.45 : 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal. Spanyol rajzfilmsorozat XXVI/14. rész: Kalandos út Jokohamába. 19.10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: Második lehetőség. Angol tévéfilmsorozat VI/3. rész: Augusztus. — 22.55: Stúdió ’87. A Televízió kulturális hetilapja. — 21.55: A szabadságnak ára van. Történelmi dokumentumfilm. — 22.30: Híradó 3.

8. MOSOK I

17.10: Képújság. — 17.15: Nukleáris forradalom. Francia filmsorozat. IV (2. rész: Los Alantastól Hirosimáig (ism.). —

18.00: Dm-alföldl Magazin. A szegedi körzeti stúdió műsora.

— 19.00: Kalandozás a növényvilágban. Francia ismeretterjesztő filmsorozat XIII/2. rész: Mohák és harasztok (ism.). — 19.25: Tévétoma. — 19.30: Angol nyelvlecke. Follow Me! 53. Would you like to . . .? (ism.i. — 54. Holiday plans (ism.). — 20.00: Mutató. Gazdasági szemle. — 20.45: Betűreklám. — 20.55: Híradó .2. — 21.10); Nehéz évek.

NDK bűnügyi tévéfilmsorozat Tll/l. rész. — 22.15: Képújság.

MOSZKVA:

14.00: Hírek. — 14.15: Gyerekeknek a kisállatokról. 14.45: A, Kolcov: Románcok. —15.25: Hírek. — 15.30: - Bajnokok tanácsai — 16J0: A pártbizottságok munkája. — 16.45: Vllághíradó.

— 17 00: A Józanság az élet normája. — 17.45: Hírek. — 17.5”

Miért nem kérdezték meg Ewanst? — 1. rész. (Krimi

Agatha Christie regényéből.) — 19.00: Híradó. — 19.40: Nézők

leveleire válaszolva. — 21.00:

Világhíredé — 21.15: San-Vin- cent '87 fesztivál. — 22.15: A győzelem pillanata. — 23.35: Hírek. — 23.40: Sportműsor. — 0.10: Esztrádműsor.

SZLOVÁK TELEVÍZIÓ:

18.35': Ifjúsági honvédelmi verseny — Dokumentumműsor. — 18.55: A rendőrség naplójából. — 19.00: Tv-toma. — 15.10: Esti mese (ism.). — 19.20: Időjárásjelentés. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Fiatalok tv-klubja. — 21.30: Időszerű események. — 21.56:

Időjárás-jelentés. — 22.00: Ez

történt 24 óra alatt. — 22.15:

Mint oldott kéve — Magyar történelmi filmsorozat 2. rész.

ÚJVIDÉK:

14.30: Műsorismertetés. — 14.35: Tv-napló — magyarul. — 14.50: Gyermekműsor. — 15.05: Lázadás. — 16.35: Tv-napló. —16.55: Unlverziáde: Jugoszlávia—Szovjetunió labdarúgó-mérkőzés közvetítése. — 18.45: A béke éve — dokumentumműsor. — 19.15: Rajzfilm. — 19.25; Reklám. —

19.30: Tv-napló — magyarul. — 19.55: Reklám. — 20.00!: Lottósorsolás. — 20.05: sorozatfilm. — 21.00: Ünnepi műsor — ruszinul. — 21.30: Tv-nalpó. — 21.50: Szórakoztató zenei műsor. — 22.50: Műsorzárás.

BUKAREST:

20.00: Tv-híradó. — 20.20: Gazdasági figyelő. — 20.50: Részletek. J. Strauss „Denevér” című operettjéből. — 21.50: Tv-híradó.

T

L