Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-06 / 157. szám

1987. JOLIUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hót filmjeiből A zsaru szava A magányos hős alakja jó másfél- két évtizeddel ez­előtt jelent meg a nyugati filmművészetben. A hata­lom, vagy a hatalmasságok ellen igazságát kereső em­ber számos kimagasló film­alkotásnak szereplője. Az évek múlásával ez a hőstí­pus is megfakult, hiába születtek a témán belül az eddigieknél értékesebb mű­vek, a befogadó piac, a kö­zönség érzéketlenné, közö­nyössé vált. A mindig újat adni elüzletiesedett gondola­ta megteremtette a rendőr maffiózókat, a köz szolgái rafinált gyilkosokká váltak ezeken a filmeken. Ügy tűnik ma már ez sem elég, több kell már sokkhatásból is. A zsaru szava ebben a „műfajban” az első nagyhatású film, amely hozzánk eljutott. Nem kisebb híresség, Alain Delon neve fémjelzi a filmet. A történet már az első pillanatban meghökkentő. Egy több tagból álló álar­cos banda a legrettenete­sebb mészárlással ítélkezik apró, ahogy nálunk mond­ják: tyúktolvajok fölött. A film későbbi főhőse, Pratt felügyelő, a visszavo­nult nyomozó egy ilyen íté- letvégrehiajtásnál elveszíti egyszem gyermekét. Az ár­tatlan leányzót lemészárol­ják a halálbrigád tagjai. Pratt nyomozni kezd, ha­mar rá kell jönnie, hogy a tisztességtelen eszközök­kel „dolgozó” bandával szemben mindenki tehetet­len marad, ha nem a gyil­kosok eszköztárában jól bevált módszerekkel harcol ellenük. A dilemmák egész sorát élheti át a néző. Megenged­hető-e, etikus-e a gyilko­sokkal szemben gyilkos módszereket alkalmazni ? A gondolati „svédcsavarok” akkor teljesednek ki a ma­guk valóságában, amikor kiderül, a gyilkos banda fő­nöke rendőr, aki a legegy­szerűbb módját választotta annak, hogy a társadalmat megszabadítsa a bűnözőktől. Mennyi a bosszú létjogo­sultsága, hol az önbírásko­dás még elfogadható hatá­ra, — ha az állam törvé­nyes gépezete alkalmatlan­ná válik funkciója betölté­sére? Ezek tulajdonképpen a film kérdései, ha ugyan a •rendező Jósé Pinherio gon­dolt arra. hogy bennünk ké­telyeket támaszt a filmjével. Csak hát a film cselekmé­nye számunkra nehezen érthető közegben játszódik, itt a jó is gonosszá válik, mert ha nem, legyőzik. Az anarchia törvényeit kellene elfogadnunk, hogy Pratt felügyelőt felmenthessük. Igaz, a banda főnökét, haj­dani barátját nem ő lövi le, — Reiner felügyelő maga vonja le saját maga számá­ra a végkövetkeztetést. A film főszereplője Alain Delon. Ügy tűnik a pénzén olyan filmet csinál, amilyet akar, olyan szerepet ját­szik el, amelyik közel áll hozzá. Mi nézők a pénzünk­ért meg azt mondjuk, job­ban szerettük a hősszerel­mes Alain Delont. A zsaru szava a brutális ösztön filmje, sajnos na­gyon ,jól van megcsinálva.” Mesterien. Bár bugyuta lenne, akkor nem kellene attól tartanunk, hogy meg­marad az arra fogékony em­berek fejében. —ti— Aggasztó jelenség Tinédzser terhesek Riasztó adatokat közöl a Népességtudományi Kuta­tó Intézet. Ugrásszerűen megnőtt a terhességmegsza­kításra jelentkező 18 éven aluli lányok száma. Különö­sen aggasztó, hogy egyálta­lán nem ritka manapság a 12—14 esztendős, abortuszon már átesett serdülő. Jófor­mán fel sem cseperedtek, és már megéltek egy kritikus időszakot. Azt mondják a szakemberek, a gyengébb nem 15—19 éves magyar képviselői jelentősen eltér­nek azonos korú nyugat-eu­rópai társaiktól. Mégpedig abban, hogy a más ország­iban még serdülőknek szá­mító lányok idehaza úgy­mond a felnőtt nőkre érvé­nyes termékenységi maga­tartás-formát mutatják. Elsősorban a biológiai ne­mi érés és a házasságkötés között eltelt idő meghosz- szabbodásával magyaráz­zák a kutatók a terhessé­gek gyakoriságának növeke­dését. Vallják: a mai fiata­lok előbb válnak éretté a nemi életre, ugyanakkor számos ok kizárja a család- alapítást. Manapság a szexualitásról szabadabban beszélnek, és nyíltabban is élik meg a fogamzásgátló tabletták látszólagos bizton­ságában. Azért látszólagos, mert a tablettákat esetlegesen vagy rendszertelenül szedik. És éppen ez okozza a bajt. Akár meg is könnyítheti a teherbeesést. Más oldalról megközelítve: a hormont tartalmazó tabletták igen komoly károkat okozhatnak a még fejlődésben lévő, kialakulatlan szervezetben. Leghatásosabb minden bi­zonnyal az lenne, ha tizen­éves lányainkat felvilágosí­tanánk a szexuális élet színéről és fonákjáról, a ko­rai abortuszok szóba jöhe­tő következményeiről, ar­ról, hogy a művi vetéléssel voltaképpen egy élőlény sorsát pecsételik meg De ki vállalja magára — sokak szerint — e kényes szerepet? Ki álljon a vihán- coló, vihogó, zavarukban akár otromba kérdésekre és viccekre vetemedő fiatalok­kal szembe? A nevelő, a pedagógus? Vajon ő felké­szült-e erre a munkára? Lehet, hogy sokkal nagyobb zavart keltene a pedagógus­ban a feladat, mint a gye­rekekben a téma. Ne álta­lánosítsunk, de a lehango­ló jelenségek bizonyítják, hogy az eddigi felvilágosí­tó munka nem sokat ért. Legkézenfekvőbbnek e ten­nivalókra a körzeti orvos látszik. Ám, látni kell, le­terheltsége aligha engedé­lyezne meghitt^ akár hosz- szan tartó beszélgetéseket. Igen jó szolgálatot tenne, ha a Vöröskereszt szervezé­sében akár éjjel-nappal is nyitott ajtókkal várná az érdeklődőket egy-két orvos. Olyanok, akik kapcsolatte­remtő képességgel rendel­keznek, s kellő tájékozta­tást, felvilágosítást tudná­nak adni fiatalnak és idős­nek egyaránt. Az egyén gondja, baja a társadalomnak is gondot okozhat. A korai abortusz­nak népességcsökkentő ha­tása is lehet. A felnőttek nemi életét élő serdülök ko­rán, túl korán válhatnak közönyössé, boldogtalanná. És mit kezdhetne a társada­lom, a közönyös, a kiégett emberek tömegével? Éppen ezért figyelmeztetőek az adatok: 1135 vizsgált 17 vagy annál fiatalabb lány közül 45 már a második ter­hességmegszakításon esett át, egy 16 esztendős vi­szont túl volt a harmadik abortuszon. H. T. Könyvespolc Ki olvas éjszaka verset? Az indulat finoman cizel­lált másneműsége, a nem­egyszer szorongató létélmény sugallta sztoikus bölcsesség, a szaggatott, nehéz légzéshez hasonlatos sejtés sajátos do- dekafóniája teszi összeté- veszthetetlenné. egyénien mássá Kalász Márton leg­újabb verseit, A választott köteteim min­dig irányulást is jelent: a Ki olvas éjszaka verset? — úgy hisszük, javallat is: Ka­lász legszemélyesebb ontoló­giájának jót tesz az éjszaka misztikus csöndje, a lélek mélyéről kivetülő hétköznapi transzcendencia e költemé­nyek sajátja, lényege. Az írástudók eredendő (s ekként újra csak írásra sarkalló) öntudata, amely — hiába is tagadnánk — egy ősibb bűn­tudatból. vezeklés-igényből fakad, őt is megérinti: „Jár a költészet, mint a kivégzet­tek a megégettek menyasszo­nya ...” — írja Babits című versében. Több és egyben esendőbb is a költészet a be­mérhető, lajstromozható va­lóságnál. Kalász verseiben .a lét ön­magára emlékezik” (a Lász- lóffy Aladárnak ajánlott Titkos levegőben szól erről), s „ez annyi, mintha nem is emlékezne”. Az egzisztencia és esszencia teremthetetlen- ségéről Sarte se szólhatna egyértelműbben. Kemény. valóságon-túli érzéki ontológia negatívjait próbálja átmenteni a durva fénybe Kalász Márton, a költészet — szelíd ám en­gesztelhetetlenül következe­tes erdőjárója, ahogy magát a Jegyzet, Aranyhoz című versében nevezi. Ehhez pe­dig nem elég a gyökerekig, a bujtóágig kell visszamennie: „a gondolatig, melyben a gondolat fogamzása telt gon­dolat” — üzeni Újházi Péter festőművésznek a Kíséret cí­mű költeményben. Hisszük, hogy a kétszeres József Attila-díjas költő vá­logatása versben is szokatlan mélységei ellenére (illetve éppen emiatt) értő olvasókra lel. Vagy ami talán még en­nél is több: értőbb olvasóvá nevel. (Magvető — 1987.) T. J. Szeptemberben megnyílik Szolnokon ftz előírt ütem szerint épül a katonai középiskolai kollégium Repülésre szakosított a képzés — Segítő intézmények Korábban már hírül ad­tuk, hogy az 1987/88-as tan­év kezdetére megnyílik Szolnokon a katonai közép­iskolai kollégium, amely az ország több részén már meglévő ilyen intézmények­től annyiban tér el, hogy az oktatás a repülésre speciali­zált. Telepovszki Tibor őr­nagytól, a kollégium igazga­tójától az iránt érdeklőd­tünk, hogy az új intézmény mennyire keltette fel a fia­talok érdeklődését, van-e valamilyen akadálya a szep­temberi kezdésnek? A kö­vetkezőket tudtuk meg: Háromszoros túljelentkezés Épül az új katonai középiskolai kollégium A repülésre alkalmas fia­talok közül háromszoros volt a túljelentkezés. Ha figye­lembe vesszük, hogy az or­vosi vizsgákon is sokan ki­hullottak, akkor az érdeklő­dés még nágyobb mérvű az új katonai középiskolai kol­légium iránt, — pedig még hagyománya, híre-neve is ezután alapozódik. Ez a je­lentkezési arány lehetővé tette a felvételi bizottság számára azt, hogy a jók kö­zül a legjobbakat válasszák ki. Tesztek alapján tan­tárgyanként felvételi vizs­gát tartottak. így remény van arra, hogy a kollégium növendékei megállják majd helyüket a gimnáziumban. Ha mégsem így lenne mind­egyikük esetében, legalább negyven „tartalékos kollé­gista” hívó szóra vár. A növendékek a Széchenyi lakótelepen épülő kollégi­umban kapnak majd végle­ges szállást. A százhetven- milliós beruházást az előírt ütemet jól tartva építi a Szotév. Minden remény megvan arra, hogy jövőre át is adja. A városkép és köz­egészségügyi szempontok miatt egyaránt kívánatos lenne, ha az új intézmény mellől mielőbb eltűnne az a néhány rossz állapotban lé­vő tanya, melyben most még állattartással is foglalkoz­nak. Az egyéves átmeneti időt az építők volt munkásszál­lóján töltik el a vendégek. Nem jelent ez megalkuvást, a Honvédelmi Minisztérium minden segítséget megad ah­hoz, hogy a polgári kollé­giumokhoz mért jó színvo­nalat tudjanak biztosítani. Kezdeti gondok Nyugodt lelkiismerettel elmondható: Szolnok segítő­készen várja az ország min­den részéből idesereglő kol­légistákat. A helyőrség pa­rancsnoka például hivatali kötelességén túl is szívügyé­nek tartja a kollégium gond­talan kezdését. Segít a kol­légiumi nevelők lakásgond­jának megoldásában. A civi­lek is segítőkészek. A keres­kedelmi szakmunkásképző például tornatermet biztosít a kollégistáknak, az ÁÉV a főzésről gondoskodik. Min­denki készséges tehát, aki tehet valamit az ügy érde­kében. Szakköri munkára, klubfoglalkozásra például az átmeneti szálláson kevés le­hetőség nyílik, ezért a Hely­őrségi Művelődési Ház kis­csoportos foglalkozásokat tart majd a kollégisták szá­mára. A kollégium speciális ren­deltetéséből adódóan az MHSZ is segítséget nyújt. Megyei repülőklubja segíti a növendékek előírt jártas­ságának megszerzését mind a vitorlázó, mind a motoros repülésben. Ugyanígy lehet alapozni az MHSZ-re a gép­kocsivezetői, illetve a lőki- képzésben. A megfelelő anyagi alapok biztosításá­hoz (például új repülőgépék beszerzéséhez) megtörténtek a központi intézkedések is. A kezdet magában rejti a közeljövő feladatait is. Azt íldául, hogy a következő három évben több olyan ne­velőt kell a kollégiumban al­kalmazni, aki a repülőokta­tásban szerzett már tapasz­talatokat. Végső soron ez sem megoldhatatlan, hiszen vannak olyan repülőgépve­zetőket képző oktatók, akik felsőfokú képzettséggel ren­delkeznek. A kollégiumigaz­gatója ezeket szeretné meg­nyerni arra, hogy szerezze­nek pedagógiai képesítést is és vegyenek részt a kollé­giumi nevelésben. Jövőre: honvédelmi tábor A katonai középiskolai kollégium növendékei a Szé­chenyi lakótelepi, testneve­lés-angol szakos gimná­ziumba járnak ősztől kezd­ve. Ennek az iskolának vi­szont nincs tornaterme. Megoldásra váró gond ez is. Az első évfolyamra jelent­kezettek nagy száma arra vall, hogy az iskolák honvé­delmi felelősei országszerte jól végezték dolgukat. Kato­nai pályára irányító munká­jukat könnyítve jövőre négy-ötnapos honvédelmi tábort szervez a kollégium megyénk VII. osztályos ta­nulói közül azoknak, akik kitűnnek a tanulásban és az úttörő munkában. A résztve­vők a kollégium mellett a repüléssel is megismerked­nek. Az, hogy közülük sokan kedvet kapnak majd ehhez a kollégiumhoz, cseppet sem vitás. Simon Béla Hz Indian, az egy motor A régi motorok szerelmese és áz Indian Fotó: Mészáros A ház előtt — látni a túr- kevei útról, a fölüljáróról — három szép fenyőfa. Ha va­laki a környéken útbaigazí­tást kér, a törökszentmikló- siak a három fenyőfára hi­vatkoznak. Híre ment per­sze már annak is, hogy Sz. Kiss András motorokat gyűjt. No nem maiakat, ha­nem régieket, így a három fenyő, meg a régi motorok már bőségesen elegendő a kérdezősködéshez, nyomban eligazítják az idegent a helybeliek. A negyvenhárom éves autó-motorszerelő a mű­helybe tessékel bennünket, mielőtt bármiről is szó es­nék, nézzük meg a főszerep­lőket: a régi motorokat. Az ajtóhoz közelebb egy hatal­mas masina: az Indian. Ada­tai tekintélyt parancsolóak, hiszen hétszázötven köbcen­timéteres motor dohog alat­ta. — Azt mondják, drága mulatság a régi motorok gyűjtése — jegyzem meg, miközben a lábtámaszról le­billenti házigazdánk a csil- logó-villogo motort, amely kora szerint bőségesen nagy­apa, hiszen 1928-ban enged­ték ki az amerikai gyárból. — Drága, nem drága. Fe­ne tudja. Ennek az Indián­nak a váza, a hiányos blok­kal együtt tizennégyezer fo­rint volt. A krómozáson kí­vül mindent én csinálok raj­ta. Gyári tervrajzok alapján újítjuk föl. A motorgyűjtők ismerik egymást, ki-ki tud­ja, kinél milyen alkatrész található. Segítjük egymást. Azután miközben az angol motorral járó, de német gyártmányú Ardie Jap kor­mányába kapaszkodik Kiss András, még elmondja az Indian legendáját. Azért van balkézről a gáz, hogy az egy­kori rendőr — azoknak ké­szült a járgány — jobbjával nyugodtan kezelhesse forgó­pisztolyát. Aligha örülhettek a gengszterek, hiszen száz kilométer fölött gurult mö­göttük a két kerék! De ha már Ardie Jap, ak­kor róla is valamit, hiszen Kiss András istállójában vi­tán fölül ő a sztár. Több ve­terán motoros találkozó hő­se, kedvence, nem egyszer nyerte el a legszebb motor címet. Nem csoda. Igaz, fia­tal, hiszen, csak ötvenhat esztendőt számlál, viszont hatvan kilométeres sebes­séggel még akármikor elko­cog. De hát ejtsünk végre szót a gyűjtőről is. Azt már tud­juk, hogy negyvenhárom esztendős, feleségével két kislányt nevelnek. A moto­rok szeretete? Az egykori Szolnoki MTE-s motorszak­osztály kapott személyében szerelőt jónéhány esztendő­vel ezelőtt. Kiss András édesapja — ahogy ő mondja — parasztember, a földből élt mindig. Neki szakmát adott a kezébe, s éppen a motorok tudója lett. A sa­lakmotorosoktól már csak egy lépés a gyűjtés. (Előbb azért maga is nyeregbe pat­tant néhányszor, s egy ko­molyabb baleset tanácsolta el a versenyzéstől.) — Az országban három ezerkétszázas Indian van mindössze. Hát én egy olyat szeretnék. Remélem hama­rosan meglesz. Azt rendbe hozom. Ez a vágyam. Csak hát mindig másra kell az idő és a pénz. De meglesz! Búcsúzáskor csak annyit mond, szemével megsimo­gatva a csillogó motorokat: — Azt kérdezte miért csi­nálom. Hát most mondja meg őszintén, nem szépek ezek? Csak bólintok. Azok. B. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom