Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-06 / 157. szám
xxTvuL ért.17«, in. un. w- *, u« A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Munka, szabadságon Valóban pihenéssel telnek a nyári szabadságos napok? Sikerül-e felfrissülnie a dolgozónak? Jegyzetünk a 3. oldalon Terv szerint épül a katonai kollégium A beruházás készültségéről, a beiskolázás helyzetéről, a tanév kezdetének tennivalóiról írásunk az 5. oldalon Indian, az egy motor Régi motorkerékpárok gyűjtőjének portréja az 5. oldalon A programok programja proramok programjának nevezhető a párt Központi ■ Bizottságának július 2-iki állásfoglalása, hiszen valóságos program-sorozatot indít majd el — hallottuk szombaton este a televízió Hírháttér című műsorában, amikor Németh Miklóssal, a Központi Bizottság titkárával beszélgetett a tv riportere. Találó a megfogalmazás, hiszen legalább 6 fontosabb programot foglal magában a pártdokumentum. Az első és a legszembetűnőbb talán az adóreform, amely — ezt úgyszólván már minden felnőtt magyar állampolgár tudja — a vállalati, illetve a lakossági jövedelemszabályozás aiapvető eszköze. (Az előbbire szolgál az általános forgalmiadé, az utóbbira pedig a sokat emlegetett személyi jövedelemadó.) Azt is milliók tanulták meg az elmúlt hónapok társadalmi vitái során, hogy az adóreform árreformmal párosul, hiszen változnak a termelői árak, ha pedig azok változnak, a fogyasztói árak sem maradhatnak érintetlenül. Eddig még csak két nagy reformot, programot említettünk. A harmadikként szólunk a bérreformról, amelyre _ a mint a szombat esti tv-beszélgetésből is kiderült — ma nincs pénzünk. Nincs, mert a bérreform a kereseti arányok olyan széthúzását jelentené, hogy a társadalmilag hasznosabb, értékesebb alkotómunka sokkal nagyobb megbecsülésben részesüljön, mint idáig. De ha nincs is erre pénzünk akkor is fel kell készülni, hogy már az anyagi lehetőségek első, szerényebb javulását is fel tudjuk használni, e több évtizede esedékes lépés-sorozat bevezetésére. Negyedikként szólunk a szociálpolitika reformjáról, idézve az állásfoglalás fél mondatát: a gyermeknevelésben ... „stabilizálni, majd növelni kell az állami részvétel arányát”. Itt említjük meg a nyugdíjrendszer reformját is, amely az elmúlt hónapok társadalmi vitái során nagy visszhangot keltett. Hazánkba érkezik a spanyol király Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik L János Károly, Spanyolország királya. Perzsa-öböl Szovjet kormánynyilatkozat Határozott intézkedéseket kell tenni a Perzsaöbölben kialakult helyzet javítására, s ezért a szovjet kormány javasolja: az összes, nem a térséghez tartozó állam valamennyi hadihajóját záros határidőn belül ki kell vonni az öböl vizeiről, Iránnak és Iraknak pedig tartózkodnia kell minden olyan cselekedettől, amely veszélyeztetné a (Folytatás a 2. oldalon) Aki csak tehette, tegnap is a szabadban, a str andokon vagy legalábbis a vízparton töltötte idejét, azonban jó néhány üzemben, így a Papíripari Vállalat szolnoki gyárában is folyamatosan ment a munka. A gépek mellett negyven-negyvenöt fokos meleget is mértek, amelyet még elviselhetetlenebbé tett a masi nákból kiáramló gőz. A képen látható kettes papírgépen tegnap a délelőtti műszakban három tonna papírtörölközőt gyártottak, melynek minősítését Mészáros József papírgépvezető ellenőrzi Fotó: K. £. Nem tértünk ki még az ipar szerkezetátalakítási programjára, pedig — jellemző a téma súlyára, fontosságára — a gazdasági-társadalmi kibontakozás egyik legfontosabb feltételének tekintik. Ha már itt tartunk, bizakodással írhatjuk le, hogy az Országgyűlés ipari bizottságának a napokban megtartott ülésén már nemcsak arról szóltak részletesen, hogy milyen iparágakat kell fejleszteni, hanem — a korábbi évek gyakorlatától eltérően — már arról is. méghozzá konkrétan, hogy milyen termékek gyártását kell abbahagyni. öt programról beszéltünk idáig — fontossági sorrend nélkül. Ezt követően teszünk említést a politikai intézmény- rendszer fejlesztéséről. Ez magában foglalja a párt vezető szerepének korszerűsítését, a párt és az állam közötti pontosabb munkamegosztást, az érdekképviseleti szervezetek bővülő szerepkörét, s annak intézményes biztosítékát, hogy valóban kibontakozhat a gazdasági alkotmányosság. Értve ez utóbbi alatt, hogy az állam nem szólhat bele derűre-borúra a vállalatok életébe, s persze a vállalatok is betartják a reájuk vonatkozó játékszabályokat. Már az előbbi sorokból is kiviláglik, hogy ezúttal nemcsak a gazdasági teendők megfogalmazásáról, hanem a gazdaságirányítás és a politikai intézményrendszer együttes reformjáról van szó. Egy olyan dokumentumról, amely hosszú évekre előretekintve felvázolja a párt, a kormány, az érdek- képviseleti fórumok, a gazdálkodó szervezetek, az állampolgárok legfontosabb teendőit, ezért a nemzeti program rangjára emelkedik. A program nem kelt bennünk illúziókat. Nem titkolja, hogy a sikerhez vezető út nehéz lesz. a kibontakozáshoz szükséges ... „források biztosítása a közületi és a lakossági fogyasztás korlátozásával jár”. Különösen az első három-négy évet jelentő stabilizációs szakasz jelent majd próbatételt. Európa, sőt a világ számos nemzete átélt már ilyen éveket. Az utóbbi hónapokban gyakran emlegették például a svédeket, mondván: még ők is nehéz helyzetbe kerültek 1973 után. Pedig vagy 170 éve nem háborúztak már. a világ egyik legmagasabb életszínvonalát érték el, s mégis: az ő iparuk termelési szerkezete is korszerűtlennek bizonyult, csökkent a gazdaság teljesítőképessége, kiéleződtek a társadalmi feszültségek. Ám miután felismerték a gondok, bajok forrását, néhány nehéz esztendő alatt, kemény elhatározással úrrá tudtak lenni nehézségeiken. Ha a svédeknek sikerült, miért ne lennének jók a mi esélyeink is? iszen az idős vagy idősödő emberek a megmondhatói: volt már magyar gazdasági csoda is. 1946.-ban, a forint megszületése idején. Vesztett háború után, romos országban kellett rendbe tenni a zilált gazdaságot, s elértük a nagy célt. Milliók akarták. Most. az összehasonlíthatatlanul erősebb gazdaság birtokában, a szocialista népek nagy családjában sokkal jobbak az esélyeink. Ezért bízvást felidézhetjük az egykori jelszót: lesz magyar újjászületés! Magyar László Építeni az összefogásban rejlő előnyökre Ünnepség a szövetkezetek napján Az Országos Szövetkezeti Tanács a 65. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából kibővített ünnepi ülést tartott szombaton Pécsett. A városháza dísztermében rendezett tanácskozáson. Az OSzT tagjai mellett ■részt vettek a megyék szövetkezeti koordinációs bizottságainak soros elnökei is, valamint Baranya megye és Pécs vezetői. A helyi szervek nevében Dányi Pál; a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a három nagy szövetkezeti ágazat képviselőit. Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke és az OSZT soros elnöke emlékezett meg a nemzetközi szövetkezeti napról. Elsőként méltatta a nap jelentőségét, majd többek között a magyar szövetkezeti mozgalom elveiről beszélt. Majd arról szólt, hogy a párt kezdeményezésére és állásfoglalás-tervezetére alapozva az utóbbi hónapokban mélyreható vita folyt a szövetkezeti érdekképviseleti testületekben is a gazdaságitársadalmi kibontakozás programjáról. Fenntartás nélkül el kell fogadnunk, hogy a magyar gazdaság a jelenlegi helyzetben csak a gazdálkodók jövedelemtermelő képességének fokozásával őrizheti meg értékeit, csak így szolgálhatja a társadalom előrehaladását. — A kibontakozási program a realitásokra épül — mondotta. — A szövetkezetek életképességét, mozgékonyságát és rugalmasságát ismerve bátran kijelenthetem: esélyeink is reálisak arra, hogy részt vegyünk a gazdaság külső és belső egyensúlyának javításában. A szövetkezeti vezetők, tagok és alkalmazottak azonosulása, jobb munkája is kell ahhoz, hogy a termelés szerkezete megújuljon, gazdasági mechanizmusunk tökéletesedjen, a társadalmi és gazdasági reformfolyamat felgyorsuljon. Szövetkezeteink színes, változatos tevékenységi köre. a tulajdonosi érzület és érdekeltség, a vezető gárda és a tagság felkészültsége, vállalkozókészsége számos erőpróbát kiállt már. Erre kell építenünk most is, ezeket az előnyös vonásokat kell még jobban hasznosítanunk — fejezte be beszédét Szabó Is»;án. A kormány nevében Ka- polyi László ipari miniszter köszöntötte a magyar szövetkezeteket. Hangsúlyozta: a szövetkezetek sajátos fejlődési iránya. amelyben mindenki mást megelőztek, a rugalmasság, a vállalkozó- készség, a fogyasztóra való orientáltság. Az ilyen és hasonló magatartásformákat meg kell honosítani a népgazdaság más területein is. Kellemes szél, feszülő vitorlák. Ideális időben rendezték meg szombaton Abádszalókon a Ti- szatour Kupáért folyó nevezéses szörfversenyt, amely egyben az Abád- szalőki nyár rendezvény- sorozata első napjának egyik jeles eseménye volt. A hétvége programjáról szóló helyszíni tudósításunk a 3. oldalon Fotó: — n. zs. — Felkészülnek az ügyintézők Harmincötezer jelentkező az új adórendszer tanfolyamaira A 'énzügyi és Számviteli Főiskola kapta feladatul, hogy megszervezze mindazok képzését, akiknek az adóreform nyomán másképp kell ellátniuk a adó- megállapításával, beszedésével adminisztrálásával kapcsolatos munkájukat. Már 35 ezren jelentkeztek a tanfolyamra, de a határidő még nem járt le. A 20—26 órásra tervezett, egy-három napos továbbképző kurzusok leendő oktatóinak felkészítése már megkezdődött. Nyolcszáz emberre lesz majd szükség, akik oktatási intézmények munkatársai, tanácsi szervek adószakemberei, érdekképviseleti szervek vezető munkatársai közül verbuválódnak. Társadalombiztosítási helyzetkép Bővült a gyed időtartama Szigorúbbá vált az üzemi balesetek vizsgálata A társadalombiztosítási kiadások legnagyobb hányadát országosan és a megyében is nyugdíjakra fordították — állapítja meg az az elemző beszámoló, amely a közelmúltban készült el a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságon. Ebből megtudható az is, hogy az igazgatóság bevétele 1986-ban 4 milliárd 883 ezer forint volt, s ez az összeg fedezte a tavalyi társadalombiztosítási kiadásokat. Az összes kiadáson belül a nyugdíjak és a járadékok aránya 69,2 százalék, a családi pótlék 16,7, a táppénz 6,9 százalékos volt. Az 1985-ös évhez képest a kiadáson belüli arány jelentősen változott a nyugellátásnál (1,6 százalékos növekedés), csökkent a gyermekgondozási segély aránya. — ami nem kevesebb gyermekeket és kismamát jelent, hanem azt, hogy a gyermekgondozási díj már a kisgyermek másfél éves koráig jár. a korábbi 1 év helyett. Ebből következik viszont, hogy a gyermekgondozási díj a korábbi 1.1 százalékról 1986-ban 2.5 százalékra nőtt. Szolnok megyében 1986- ban a társadalombiztosítási ellátásra saját jogon igényt tartók száma 0,3 százalékkal növekedett az előző évihez képest. Számottevő növekedést figyeltek meg a magán- szektorban foglalkoztatottak körében, a kisiparosoknál és magánkereskedőknél. Csökkenést tapasztaltak az ipari és mezőgazdasági szövetkezetek tagságában. Miközben a dolgozók száma növekedett, a megye lakosainak száma mintegy ötszázzal csökkent, így az állampolgári jogon járó egészségügyi ellátásban részt vevők száma is kevesebb volt. 1986-ban módosult néhány népesedéspolitikai célokkal összefüggő rendelkezés, ami a betegségi és anyasági ellátások adataiban is tükröződik. 1986. március elsejétől a gyermekgondozási díjra jogosultság a gyermek egyéves korától másféléves koráig emelkedett. A gyed-et a gyermek egyéves korától a szülők bármelyike igénybe veheti. A jogosultság kiterjed a kisiparosokra, a magánkereskedőkre is. Sőt: 1986. március elsejétől azok. akik (Folytatás a 3. oldalon) ■ Békemenet amerikai résztvevőkkel (Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon.) H