Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-04 / 156. szám

Ára: 2.20 R SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxviii. évf. 156. *z., 1987. július 4., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Rz MSZMP Központi Bizottságának 1987. július 2-i állásfoglalása A gazdasági-társadalmi kibontakozás programja A szocializmus építésének évtizedeiben népünk mun­kájának eredményeként gyökeresen megváltoztak hazánk társadalmi és gazda­sági viszonyai: kivívtuk a nép hatalmát, felszámoltuk a nagybirtok-rendszert, az alapvető termelési eszközök társadalmi tulajdonba ike­rültek, megteremtettük a szocialista nagyüzemi mező­igazdaságot. Fejlődésünk nem volt töretlen. A szocia­lista építés első éveit köve­tő megrázkódtatás után azonban pártunkban, társa­dalmunkban volt erő a meg­újulásra. Kibontakozott a szocialista demokrácia, tár­sadalmi közmegegyezés jött létre, a szocializmus építése nemzeti - programmá vált. Rugalmas gazdaságirányí­tást vezettünk be, a népgaz­daság fejlődésnek indult, nemzetközileg elismert ered­ményeket értünk el. 1960 óta a nemzeti jövede­lem mintegy háromszorosá­ra, az ipari termelés három és félszeresére, a mezőgaz­dasági termelés kétszeresére, a lakosság fogyasztása, reál- jövedelme két és félszeresé­re nőtt. Az ország jelentős anyagi és szellemi értékek­kel gyarapodott. Javultak a munka- és életkörülmények; munkalehetőséget, teljes foglalkoztatottságot, szo­ciális és létbiztonságot te­remtettünk. Hazánk gazda­ságilag közepesen fejlett or­szággá vált. Népünk jogosan lehet büszke munkájának eredményeire. Az utóbbi másfél évtized­ben gyökeres változások mentek végbe a világgazda­ságban, Ezék, valamint a szocialista társadalom építé­sének megváltozott feltéte­lei, az intenzív gazdálkodás­ra való áttérés együttesen új követelményeket támasz­tanak, nagyobb és nehezebb feladatok elé állítják a ma­gyar népgazdaságot. Mind­ennek népgazdaságunk ed­dig csak részben tudott megfelelni. Késlekedtünk a megváltozott helyzethez va­ló alkalmazkodásban. A gazdaságirányítás egésze nem ösztönzött és nem kényszerített eléggé az in­tenzív szakaszra való átté­résire. a termelési szerkezet átalakítására, a nemzetközi versenyképesség javítására. Növekedtek a gazdasági ne­hézségek. A fejlődés jelentősen eltér a XIII. kongresszus határo­zatában megjelölt iránytól és a VII. ötéves tervben ki­tűzött céloktól. A nemzeti jövedelem nem fedezi a fel­használást, az adósságállo­mány és a költségvetési hi­ány tovább növekszik, eköz­ben a közületi és a lakossá­gi fogyasztás emelkedik. A népgazdaság teljesítmé­nye alapvetően meghatároz­za társadalmi életünk min­den területének fejlődését. Ezért a Központi Bizottság halaszthatatlannak tartja, hogy megkezdődjön a fel­halmozódott nehézségek fel­számolása. a fejlődésünk út­jában álló akadályok leküz­dése, a termelési szerkezet átalakítása, a műszaki fej­lesztés felgyorsítása. Szocia lista fejlődésünk, a termelés elkerülhetetlen korszerűsíté­se. az életkörülmények javí­tása. az életszínvonal to­vábbi fejlesztése szilárd ala­pokat követel. A jelenlegi helyzetben szükség van egy olyan stabilizációs szakaszra, amelyben meg kell teremte­ni a termelés és a felhasz­nálás összhangját, és ér­vényt kell szerezni annak a követelménynek, hogy csak. azt lehet elosztani, amit meg­termeltünk. Ebben a szakaszban vál­lalni kell az átalakítással együtt járó küzdelmeket, konfliktusokat és terheket. A fő feladat: szocialista társa­dalmunk humánus alapelvei­nek szem előtt tartása mel­lett határozottan érvényesí­teni a racionális gazdálkodás követelményeit. Az egyensúly javítását most a kiadások csökkenté­sével. tartósan csak a jöve­delemtermelő képesség fo­kozásával lehet megalapozni. Több területen szakítani kell a helytelen gyakorlattal. Az elosztás nem előzheti meg az anyagi fedezet megteremté­sét. Változtatni kell a tá­mogatások és elvonások át­tekinthetetlen, a hatékony­ságot elfedő rendszerén. Ha­tározott lépéseket kell tenni a támogatások leépítésére, mivel az eredményesen dol­gozó vállalatok rovására tar­tósan nem' finanszírozható a veszteséges tevékenység. Meg kell valósítani a teljesítmény szerinti differenciálást. A Központi Bizottság 1986. novemberi ülésén átfogóan elemezte népgazdaságunk helyzetét, és elhatározta, hogy gazdasági-társadalmi kibontakozási programot kell kidolgozni. A tervezetet a párt-, állami, társadalmi és tudományos szervezetek 38 vezető testületé véleményez­te. A Központi Bizottság az észrevételek figyelembe vé­telével és mérlegelésével ala­kította ki állásfoglalását. I. A gazdasági-társadalmi ki­bontakozási program alapve­tő célja, hőgy a társadalmi és gazdasági élet minden szfé­ráját megújítva új lendüle­tet adjunk a szocializmus építésének, megteremtsük a gazdaság fejlődéséhez szük­séges forrásokat, s megha­ladjuk a közepes gazdasági fejlettség szintjét. • A Központi Bizottság *■ úgy ítéli meg, hogy gazdasági életben jelen levő kedvezőtlen folyamatok megállítása, kedvező irá­nyú fordulat előkészítése érdekében egy rövidebb stabilizációs és egy hosz- szabb távú kibontakozási szakaszra van szükség. Az első szakaszban foko­zatosan meg kell állítani az eladósodás folyamatát, csökkenteni, majd meg kell szüntetni az állami költség- vetés hiányát. A kibontakozás érdeké­ben fel kell gyorsítani az intenzív fejlődéshez, a vi­lággazdasági folyamatokhoz történő igazodást, a tartós változásokat szolgáló szer­kezetátalakítást. a műszaki fejlődést. a ráfordítások csökkentését, s mindezekkel a hatékonyság javítását. A gazdasági reformfolyamat széles körű kibontakoztatá­sára van szükség. n A termelés differen- ciáltan. elsősorban az exportképesség növelését szem előtt tartva fejlődjön. A gazdaságos konvertibilis elszámolású kivitel — fő­ként a feldolgozóiparban — erőteljesen növekedjen. Ezt a meglévő teirnelési kapa­citások jobb kihasználásá­val, azok kiegészítésével és korszerűsítésével, a termé­kek minőségének és műsza­ki színvonalának emelésé­vel, a piaci munka javítá­sával kell elérni. A korábban jóváhagyott központi gazda­ságfejlesztési programok fe lülvi zsgá tatával. módosí­tásával, a végrehajtás esz­közrendszerének a javításá­val gyorsítani kell az egyes ágazatok szerkezeti átalakí­tását. A fejlesztéseket a nemzetközileg versenyképes területekre kell összponto­sítani. q A gazdaságtalan ter- melés és export tá­mogatásának a leépítését határozottabban kell foly­tatni. Azt a termelést, amely nem tehető gazdasá­gossá, meg kell szüntetni, egyidejűleg más hazai ter­meléssel vagy importtal gondoskodni kell a szükség­letek kielégítéséről. A fize­tésképtelen vállalatok és szövetkezetek esetében szi­gorúan a felszámolási és szanálási jogszabályok sze­rint kell eljárni. A felsza­baduló tőkét és munkaerőt a nagyobb hatékonyságú termelésben kell hasznosí­tani. m A népgazdaság egyen- **" súlyának átfogó javí­tása érdekében a nemzetkö­zi együttműködés lehetősé­giéinek eredményesebb kiak­názására kell törekedni. — A magyar népgazdaság tudományos-műszaki hala­dásában, fejlődésében meg­határozó szerepe van a Szovjetunióval, a szocialista országokkal kialakított együttműködésnek. Tovább kell fejleszteni a KGST ke­retében kialakult, kölcsönö­sen előnyös műszaki-tudo­mányos és gazdasági együtt­működést, a szocialista gaz­dasági integrációt. A szo­cialista országok viszonyla­tában a lehetőségek jobb feltárásával, a forgalom köl­csönös bővítésével biztosíta­ni kell a kiegyensúlyozott áruforgalmi és fizetési kap­csolatok megőrzését. Az együttműködést az igények­hez igazodva, a vállalatok közötti közvetlen kapcsola­tok fejlesztésével és a köl­csönös érdekeken alapuló közös vállalkozások útján is bővíteni keli. — A fejlett tőkés orszá­gokkal külkereskedelmi for­galmunk bővítésére és a fej­lesztési-termelési kapcsola­tok elmélyítésére kell töre­kedni. Kínálatunkban nö­velni kell a nagyobb feldol- gozottsági fokú és a jelen­tős szellemi munkát igénylő termékek arányát. Kapcso­latainknak jobban kell segí­teni ök a hazai műszaki ha­ladást, a korszerű termelési eljárások elterjedését. Erő­síteni kell a vállalatok kö­zötti tartás és közvetlen kapcsolatokat, a termelési kooperációt. Kedvező felté­telek megteremtésével elő kell segíteni a működő töke nagyobb arányú bevonását. — A fejlődő országokkal folytatott külkereskedel­münkben a kölcsönösen elő­nyös együttműködést úgy leéli alakítani, hogy az job­ban szolgálja a hazai terme­lés szerkezetátalakítási cél­jainak a megvalósítását. II. A rövid és hosszabb távú feladatok eredményes meg­oldásának egyaránt feltétele a népgazdaság tervszerű irá­nyításának javítása és a pi­ac fejlesztése, törvényeinek figyelembevétele. I A központi irányítás ’* alakítson ki olyan köz- gazdasági és társadalmi kör­nyezetet, amely ösztönöz a vállalkozásra, értékeli an­nak eredményeit, kikénysze­ríti a teljesítmény szerinti differenciálódást, és képes elviselni a konfliktusokat. a) A központi gazdaságirá­nyító szervek döntései meg­határozóak legyenek a szer­kezetátalakítás stratégiai fel­adatainak megoldásában, az energiatermelés és elosztás, a kitermelőipar, az infra­struktúra. továbbá a KGST- együttműködés nagy hord­erejű kérdéseiben, a pénz­ügy- és hitelpolitikai irány­vonal kialakításában. A kormány struktúrafejlesztő tevékenysége ösztönözze és segítse a nemzetközi techno­lógiai és technikai fejlődés fő vonalainak követését. b) A feldolgozóiparban, az élelmiszeriparban, az építő­iparban, a fogyasztási cik­kek termelésében, a szolgál­tatásokban tudatosan na­gyobb teret kell biztosítani a keresleti-kínálati viszonyok érvényesítésének. c) A gazdálkodásban aktív szerepet kell kapniuk az áru- és pénzviszonyoknak, a keresletnek és a kínálatnak, a hitelnek, az áraknak, az árfolyamnak, a jövedelmező­ségnek és a nyereségnek. Szigorú pénzügyi, hitelezési és költségvetési gyakorlatot alkalmazva fokozni kell a vállalati kollektívák érde­keltségét és felelősségét az eredményességben. m A kibontakozás döntő­en azon múlik, hogy mennyire sikerül a vállala­tokat. szövetkezeteket, a gaz­dálkodó egységeket a gazda­sági élet valódi önállósággal rendelkező, a jövedelem- és vagyongyarapításban közvet­lenül érdekelt szervezeteivé tenni. A vállalatok nagyobb mozgékonysággal és ésszerű ikookázatvállalással elégítsék ki a piaci igényeket, kerül­jön összhangba a termelés és a kereslet. Gondoskodni kell, hogy a dolgozók a követel­ményeknek megfelelő kép­zésben és továbbképzésben részesüljenek. Javítani kell a munkafegyelmet, a munka- erlkölcsöt. a munkakultúrát. Jelentősen fejleszteni kell á vállalatok közötti együttmű­ködést. erősíteni a kooperá­ciós és szerződéses fegyelmet; biztosítani kell. hogy a vál­lalatok megállapodásaikat következetesen betartsák. Az állam és a vállala­“■ tok viszonyában (le­gyen kiszámítható és átte­kinthető a szabályozás; az egyedi beavatkozások jelen­tős csökkentésével erősíteni kell a gazdálkodó szerveze­tek önállóságát, a vállalati vezetés felelősségét. A tár­sadalmi és a vállalati érde­kek egyeztetésében kapja­nak nagyobb szerepet az ér­dekképviseleti szervezetek. Intézményessé kel! tenni a kormány, valamint a szak­(Folytatás a 2. oldalon) TMkLlS üttäötäbor fl szülői szerétéiről Júniusi vendég voltam Cserkeszőlőn Kedvező tapasztalatok az oktatási törvényről Elindultak a kombájnok Aratnak Jászberényben Tegnap a Jászberényi Kos­suth Termelőszövetkezetben a gépszemlét követően a megyében elsőként megkezd­ték az őszi árpa betakarítá­sát. A tíz E—516-os kom­bájnnak 150 hektár őszi ár­pát és 1700 hektár búzát kell learatnia, s ha semmi sem akadályozza a munkát a szakemberek úgy számolnak, hogy 12 nap alatt biztonság­ba helyezik a termést, amely a tervezettnek megfelelően — hektáronként 4 tonna kö­rül — alakult. Élónkülós a külpiacon A Chemolimpex külkeres­kedelmi vállalat az év első felében mintegy 10 millió dollárral túlteljesítette idei konvertibilis export-előirány­zatának időarányos részét. Az első hat hónap eredmé­nyei alátámasztják a válla­latnak azt a törekvését, hogy az idén a múlt évihez ké­pest körülbelül 4—5 száza­lékkal bővítsék a magyar ve­gyi cikkek exportját. Kedvez a kivitel növelésé­nek, hogy a vegyi cikkek vi­lágpiacán fokozatos élénkü­lés tapasztalható. A kőolaj világpiaci ára a tavalyi mélypont után amikor volt olyan időszak, hogy 10 dollár alá esett — most 17 dollár körül ingadozik. A kőolaj árának emelkedését kisebb-nagyobb mértékben követték az ebből készült vegyi termékek árai is. Fő­ként az aromás vegyületek, s közöttük is elsősorban a benzol ára változott szá­munkra kedvezően, ez a ter­mék a magyar vegyiexport­ban jelentős tételt képvisel. Most a korábbiaknál többre értékeli a világpiac a mű­anyagokat is. Kedvezően be­folyásolja exportunkat az is, hogy a Tiszai Vegyi Kombi­nátban a tervezettnél előbb megkezdődött a lineáris po­lietilén gyártása, s így az idén ebből a műanyagféle­ségből már nagyobb tételek szállítására vállalkozhat a gyár. Ugyancsak kedvező változás, hogy valamelyest elmozdult a mélypontról a műtrágyák világpiaci ára is. A külkereskedelmi vállalat szakembereinek megítélése szerint az idén összességé­ben kedvezőbb a helyzetünk a vegyi cikkek külpiacán, mint tavaly volt. Az árak emelkedése mellett a tőkés gazdaságokban a konjunktu­rális javulás jelei tapasztal­hatók. s ezeknek az ortitá- goknak a növekvő kereslete kihat a mi exportlehetősége­inkre is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom