Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-31 / 179. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚLIUS 31. Kambodzsai játszma Az indonéz külügyminiszter a hét közepén Hanoiban tárgyalt a vietnami kormányfővel. A dél-kelet- ázsiai politikai terep ismerői egy pillanatig sem kételkednek abban, hogy miről esett a legtöbb szó. A kambodzsai kérdés az a téma, amely már hosszú ideje a középpontban áll, ha vietnami, kambodzsai vagy laoszi politikusok cserélnek eszmét ASEAN-ve- ízetőkked. Tudvalévő, hogy az ASEAN a dél-kelet- ázsiai térség néhány fontos kapitalista országának laza politikai és gazdasági szövetsége, amely ideológiai alapon szemben áll a szocialista úton haladó három indokínai állammal. A társadalmi különbözőségekből fakadó nézeteltéréseket csak fokozza, hogy a múlt évtized vége felé vietnami katonai segítséggel döntötték meg Kambodzsában a magukat kommunistának nevező gyilkos polpotista rendszert. Ez a rezsim néhány év alatt honfitársainak majd a felét elpusztította, és a felperzselt ország úgymond „tiszta” talaján akarták felépíteni álmuk „új rendjét”. Szerencsére a tervük nem sikerült. Az, hogy ez a rezsim, amely a történelem legnagyobba népirtói közé tartozott, letűnt a színről, bizonyára n'em fáj az ASEAN-országoknak. Annál inkább az, hogy ettől a mételytől a szocialista Vietnam szabadította meg a térséget. Vietnam a maga 60 millió lakosságával nagyhatalom a térségben, s kapitalista szomszédai attól tartanak, hogy a Vietnam által képviselt vörös eszmék terjedése fellazíthatja saját társadalmaikat. Amikor pedig Pol Poték elker- getése után létrejött az indokínai hármasszövetség Laosszal és Kambodzsával — vietnami vezetéssel — Imég jobban megriadtak a környező ASEAN-áll amok. S persze távolabbi szövetségesei is. Így alakult ki a helyzet, hogy bár senki sem szíveli az egykori gyilkosokat, a Vörös Khmer néven is rettegett politikusokat, mégis az új kambodzsai rendszer ellen minden támogatást megkapnak a leginkább érintett, közvetlenül szomszédos ASEAN-tagoktól, Thaiföldtől. Persze a kambodzsai ellenzék sokszínű, de a mai phom penhi és Hanoi számára jelenlegi állapotában azért elfogadhatatlan, mert polpotisták is benne vannak. Kompromiszumokat kell hát keresni, s ezt teszik jó ideje már mindkét oldalon. Az ASEAN feltétele a vietnami kivonulás Kambodzsából és a nemzetközilleg ellenőrzött választás. Az indokínaiaké viszont a Kambodzsa elleni gerillaháború támogatásának abbahagyása és a polpotisták kirekesztése. Ezekről a kérdésekről tárgyal most Hanoiban az egyik legnagyobb befolyású ASEAN- ország, Indohézia külügyminisztere. Avar Károly lohannesburgi robbanás Gépkocsiba rejtett nagy-' erejű pokolgép robbant csütörtökön a legnagyobb délafrikai város. Johannesburg központjában, a helyőrségi parancsnokság és egy mozi közvetlen közelében. A parancsnokságon éppen zsold- osztásra gyülekezett mintegy ötszáz katona, a moziban pedig az előadás kezdetét várták. A robbanás következtében egy katona meghalt és 75 ember, köztük több katona megsebesült. A parancsnokság épülete és a környék házai megrongálódtak. Rknamentes a Perzsa-öböl Szabad az út a hajók előtt Szojuz TM-2 Sikeres földetérés A Clemenceau francia repülőgéphordozó bárom hadihajó kíséretében parancsot kapott, hogy hajózzék ki Toulon kikötőjéből. A hivatalos párizsi közlemény szerint Franciaország „Földközi-tengeri és Indiai-óceáni érdekeinek megvé- delmezésére” szól a hajóraj küldetése. A képen: a Clemen- cau. (Telefotó — KS) Két átlobogózott kuvaiti tartályhajó az Egyesült Államok hadihajóinak kíséretében hamarosan visszaindul a Hormuzi-szoroson túlra, hogy ezt követően útra kelhessen a második, immár több kőolajszállítóból álló konvoj, ugyancsak az említett amerikai katonai védelem alatt — közölték csütörtökön kuvaiti hajózási források. A nemzetközi hajózási útvonalat a friss jelentések szerint Szaúd-Ará- bia aknakereső helikopterei megtisztították a robbanószerkezetektől. Az MTI kairói tudósítója jelenti, hogy folynak az előkészületek a két tartályhajó. a sérült Bridgeton és a folyékony gázt szállító Gas Prince visszaútjána. Ami az aknakutatást illeti, Washington NATO-beli szövetségesei közül az NSZK — amely jelentős aknamentesítő flottával rendelkezik — szerdán már elvetette az amerikai felkérést. Az MTI brüsszeli tudósítója szerint Hollandia viszont — amelynek haditengerészete 23 aknakereső és mentesítő hajót számlál —, jelezte: kész részt venni az aknák felkutatásában, ha Washington erre felkéri. Eddig egyedül Párizs lépett. Az MTI kairói tudósítója azonban kérdésesnek tartja azt. hogy a francia egységek be- hajóznak-e a veszélyes öbölbeli vizekre, illetve,, hogy a francia érdekek meghirdetett védelme együttműködést jelent-e a megerősített amerikai hadiflottával. BUDAPEST Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter üdvözlő táviratot küldött Csang Aj-pingnek. a Kínai Népköztársaság honvédelmi miniszterének a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. WASHINGTON Az amerikai kormányzat még mindig folytatja erőfeszítéseit a Libanonban fogva tartott kilenc amerikai túsz szabadon bocsátása érdekében — közölte szerdán Edwin Meese amerikai igazságügyminiszter az iráni— kontra üggyel foglalkozó kongresszusi bizottsággal. A szovjet—ír személyzettel a fedélzetén csütörtökön hajnalban sikeresen földet ért a Szojuz TM—2 szovjet űrhajó. A moszkvai rádió közlése szerint az űrdhajósok jó egészségnek örvendenek. A MIR űrállomás fedélzetén a nemzetközi legénység sikerrel teljesítette az előírt feladatokat. A szovjet—szír közös űrrepülés befejező szakasza szerdán az esti órákban kezdődött: Alekszandr Viktorenko, Alekszandr Lavejkin és Mohamed Farisz elbúcsúzott Jurij Romanyenkó- tól és Alakszandr Alekszand- rovtól és átment a Szojuz TM—2-re. Az éjszaka folyamán végrehajtották a MIR és a Szojuz TM—2 szétválasztását. Megfigyelők a világűr kutatása szempontjából nagy horderejű lépésnek tartják, hogy a jövőben a MIR űrállomás állandóan lakott lesz. Érdekesség volt az is, hogy a visszatérés nem a Szojuz TM—3-mal történt, amely a MIR-re szállította a nemzetközi legénységet, hanem a Szojuz TM—2-vel. amellyel még annak idején Roma- nyenko és Lavejkin indult útnak. A leszállást megkülönböztetett figyelem kísérte, mivel Szojuz TM típusú, ember vezette űrhajóval ez az első visszatérés a Földre. MOSZKVA Üjabb megmozdulást tartottak a krími tatárok szélsőséges képviselői a szovjet fővárosban: csütörtökön délelőtt lázító jelszavakkal tüntettek Moszkva központjában. a Puskin téren. A szovjet belügyminisztérium egyik vezetője a nyugati tudósítók számára rendezett színjátéknak nevezte a megmozdulást. A tüntetés fennakadásokat okozott a közlekedésben — jelentette aTASZSZ. GENF A világon eddig 55 396 AIDS-es megbetegedést jelentettek be — közölte csütörtökön a WHO. az ENSZ egészségügyi világszervezete. — A statisztikák azonban csak a világ 122 országára terjednek ki, és sok adat meglehetősen régi. Ilyenformán a betegek száma ennél jóval több: valószínűleg százezer fölött van — mondta Jonathan Mann, a szervezet AIDS-kutatócsoportjának vezetője Genfben tartott sajtókonferenciáján . Srí Lanka Tűzszünet indiai segítséggel Dzsajavardene Srí Lanka-i elnök kérésére szerdán este légi úton mintegy 1500 indiai katona érkezett az indiai-óceáni szigetországhoz tartozó Jaffna-félszigetre, hogy közreműködjön a szerdán aláírt, indiai—Srí Lanka-i egyezmény érvényesítésében. Ennek célja a tamilok és szingalézek konfliktusának felszámolása. Az Üj-Delhi által szorgalmazott tamil rendezési terv, amelyet — mint ismeretes — szerdán Radzsiv Gandhi indiai kormányfő és Dzsajavardene államfő látott el kézjegyével, a szin- galéz—tamil ellentétek újabb hullámát váltotta ki az indiai-óceáni szigetországban. A két napja tartó heves tiltakozó megmozdulásoknak — legfrissebb adatok szerint — 38 halálos áldozata és több mint száz sebesültje van. Hazatérve kétnapos Sri Lanka-i látogatásáról Rad- zsúv Gandhi megerősítette az indiai csapatok Sri Lan- ká-ra küldését. Még közvetlenül colombói elutazása előtt egy incidens zavarta meg Radzsiv Gandhi búcsúztatását. A díszőr- ság harmadik tagja, amint Gandhi elhaladt a tiszteletére kivezényelt díszszázad sorfala előtt, puskatussal vállon ütötte a kormányfőt. Gandhi egy pillanatra megállt, de — amint azt percekkel később közölte — nem történt semmi baja. A tengerészt — akinek állítólag napszúrása volt — a hatóságok rögtön körülvették és elhurcolták a helyszínről. Határozatok elfogadásával véget ért az AESZ-csúcs Az etióp fővárosban csütörtök hajnalban véget ért az Afrikai Egységszervezet 23. csúcsértekezlete. A résztvevők felhívással fordultak Afrika valamennyi államához. hogy végleg szabadítsák meg a kontinenst a faji elkölönítés és az újgyar- matosítás gyakorlatától. Az afrikai állam- és kormányfők által elfogadott határozatokban kifejezésre jut az a meggyőződés, hogy a pre- tóriai apartheid-rendszer felszámolása nemcsak érinti, hanem az egész világ békéjének a biztosításához is hozzájárulna. Az időszerű gazdasági gondokkal foglalkozó határozatokban az A ESZ tagállamai kötelezték magukat arra, hogy minden erejüket latba vetik annak az ENSZ-akció- programnak a megvalósítása érdekében, amely a kontinens gazdasági fejlesztését szorgalmazza 1990-ig. Az állam- és kormányfők nyilatkozatot fogadtak el az Afrika déli részén uralkodó súlyos és robbanékony helyzetről. Elítélték azt a közelmúltban elkövetett mozambiki tömegmészárlást, amelynek során csaknem négyszáz polgári személy halt meg. Megbízható értesülések szerint a jövőre esedékes 24. csúcstalálkozót szintén Ad- disz Abebában tartják majd — Nigéria ugyanis visszavonta a rendezésre vonatkozó ajánlatát. Hz OKP nem ért egyet az új kormány programjával Az Olasz Kommunista Párt nem helyesli sem a kormányválság megoldásának módját, sem pedig az új kormány programját. továbbra is ellenzékben védelmezi a széles néptömegek alapvető érdekeit. Többek között ezt tartalmazza az a határozat, amelyet az OKP Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának együttes ülésén fogadtak el. Az ülésen személyi és szervezési kérdésekről is döntöttek. Az OKP Központi Ellenőrző Bizottságnak elnöke Paolo Bufalini új megbízatást kapott: a párt külügyi osztályának élére került. Utóda a KEB élén Giancarlo Pajetta. A Rinascitának. az OKP elméleti-politikai hetilapjának főszerkesztője Franco Ottolenghi lett. Alagút a csatorna alatt Margaret Thatcher brit miniszterelnök és Francois Mitterrand francia államfő a ratifikációs okmányok aláírásával szerdán Párizsban az utolsó pecsétet is ráütötte a La Manche-csatorna alatt húzódó alagút megépítéséről kötött szerződésre, s immár semmi sem állja útját, hogy a nagyszabású munka még az idén megkezdődjék. A brit sziget és a kontinens között megvalósítandó állandó összeköttetés gondolata már évszázadok óta foglalkoztatja mérnökök és fantaszták elméjét mindkét parton. A legelső tervet nem kevesebb, mint 236 évvel ezelőtt, 1751- ben a francia Nicolas Desmaret ötölte ki. Azóta szinte megszakítás nélkül egymást érték az egyformán kivitelezhetetlen, de ötletdús és meghökkentő tervek és ellentervek különböző hidakra és ala- gutakra. Az első már-már megvalósíthatónak tűnő elképzelést, 1802-ben nyújtotta be Bonaparte Napóleon .'császárnak Albert Mathieu-Favier mérnök, aki úgy találta, hogy lovas postakocsival járható, olajlámpákkal kivilágított és kürtőkkel szellőztetett alagutat lehetne építeni, ha nem is a víziót teljes hosz- szában, de úgy, hogy a két partról elinduló tizenöt kilométeres kikövezett üreg félúton, egy mesterséges szigeten összefutna, ahol fogadót építenének és lovakat lehetne váltani. Thomé de Gamond (1807—1875) francia katonatiszt, orvos és mérnök szinte egész életét ilyen ötletek kimunkálására áldozta. Első tervét 1856-ban terjésztette elő III. Napóleonnak, ám ezt az újabb tudományos eredmények alapján legalább ötször átdolgozta. 1874-ben a két kormány megbízásából egy különbizottság már parlamenti ratifikálásra is előkészítette a , csalagút” építéséről szóló szerződést, és 1875-ben megalakult egy francia építési társaság, amely kétmillió frankot szánt a munkálatokra és két kilométernyi alagutat ki is fúrt. Már-már megvalósulni látszott Viktória királynő álma: tengeri betegség nélkül kelhessen át a kontinensre. Ám fordult a kocka, és Angliában a lelkesedést aggodalom váltotta fel: az alagúton könynyű megtámadni a szigetet, holott a hadiflotta biztosan uralja a tengereket — vélték hangoztatói. A századforduló táján olyan megoldások kerültek így előtérbe, amelyek az alagút vagy a tenger fenekére fektetett nagy átmérőjű csőjáratot híddal elegyítették, mert háború esetén a híd könnyen lerombolható. Az első világháború idején úgy tűnt, a tábornokokat is sikerűit meggyőzni az előnyökről: a csator- na-alagút jól szolgálhatta volna a •kontinensén harcoló csapatok utánpótlását, mégis, amikor 1924ben újabb terv született, a brit generálisok ismét ellenszegültek. A második világháború azután a légierő fölényét igazolta a haditengerészet fölött. Utána pedig a rakétatechnika fejlődése véglegesen háttérbe szorította a hadászati ellenérveket. Miközben a műszaki fejlődés elérhető közelségbe hozta a csatorna alatt épülő alagút vagy a felette átívelő híd, netán a két lehetőség elegyének megvalósítását, gazdasági nehézségek merülte^ fel, amelyek a hatalmas költségek miatt álltak a terv kivitelezésének útjába. 1966-ban Harold Wilson brit miniszterelnök és Georges Pompidou francia elnök közös nyilatkozatban erősítette meg, hogy a két kormány döntött: az alagutat meg kell építeni. Nagy-Britannia EGK-csatlakozásá után Edward Heath kormánya 1973-ban ismét kiállt az ügy mellett. A következő évtized a részletes műszaki megoldások kimunkálásával és a kellő pénzügyi fedezet előteremtésével telt el. Az ötlet hívei legalább tizenötezer oldalnyi tanulmányt vetettek papírra, aprólékosan megvizsgálva a csatorna-alagút építésének minden vonatkozását: a műszaki, környezetvédelmi és biztonsági szempontok mellett a gazdasági és a pénzügyi feltételeket is. Az -immár véglegesen elfogadott terv szerint 1993-ra készül el a két, mederfenék alatt negyven méterre húzódó, 50 kilométer hosszú, 7,3 méter átmérőjű alagút, amelyben személyautókat és kamionokat is szállító villamos vonatok közlekednek óránként • 160 kilométeres sebeséggel. Az átkelés ki- és beszállással együtt mindössze 45 percig tart majd. A két part között ingajáratban közlekedő vonatok óránként 4000 gépkocsit is képesek szállítani. Az öt milliárd font költségű építkezésre a legnagyobb angol és francia bankok és építési vállála- tok részvételével magántársaság alakult Csatornaalagút Csoport (Channel Tunnel Group — CTG) néven, amely állami támogatás nélkül, részvénykibocsátással és hitelfelvétellel szedi össze a vállalkozás fedezetéhez szükséges pénzt. A tizenkét legnagyobb japán bank és amerikai pénzintézetek is készek hitelt nyújtani, ha a OGT 650 millió fontnyi saját tőkét gyűjt. Franciaországban és Nagy-Britan- niában 350 miliő, Nyugat-Európá- ban 100 millió, Amerikában és Japánban 250 millió font értékű részvényt bocsátottak ki. A társaság vezetője szerint nem volt könnyű a bankokat megnyerni olyan befektetésnek, amely legkorábban 1993-ban kezd majd megtérülni. Mégsem rossz üzlet, mert ha megépül, úgy hozza majd a pénzt, mintha bankóprést indL tottak volna be. A csatorna ugyanis a világ legforgalmasabb útvonalai közé tartozik: a brit külkereskedelem fele ezen keresztül bonyolódik, és a tervezett tarifák magasak. A terv ellen egyedül a hajótársaságok ágálnak, míg az építkezés sokezer új munkaalkalmat teremt majd. Szűcs Gábor
